Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása 2026: adó, járulék, szerződés, felmondás

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló bére után 2026-ban csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell levonni. A 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és a munkáltató 13%-os szociális hozzájárulási adóját nem kell megfizetni. A járulékmentesség feltétele, hogy a munkavállaló a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősüljön; a kedvezmény akkor is alkalmazható, ha a megállapított nyugellátás folyósítása szünetel. Munkajogilag a nyugdíjasnak nem jár végkielégítés, és a határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem kell megindokolni.

Ki számít nyugdíjasnak a munkajogban és a bérszámfejtésben?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) és a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) más feltételhez köti a nyugdíjas státuszt, és ez a foglalkoztatás minden lépésére kihat.

Szöveges változat: az Mt. szerint nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor is, ha nyugdíját még nem igényelte. A Tbj. szerint az saját jogú nyugdíjas, aki nyugellátásban részesül, akkor is, ha annak folyósítása szünetel. Az előbbi a munkajogi jogokat, az utóbbi a közterheket határozza meg.

Három jellemző eset:

• 65 éves, nyugdíjat kap: mindkét értelemben nyugdíjas. Nincs tb-járulék és szocho, nincs végkielégítés.
• 66 éves, megvan a szükséges szolgálati ideje, de a nyugdíjat nem kérte, mert tovább dolgozik: munkajogilag nyugdíjas, ezért nincs végkielégítés és nincs védett kor. Járulékszempontból viszont nem az, így a bére után a teljes közteher terheli. Ha legalább 20 év szolgálati ideje van, cserébe minden további 30 nap után 0,5%-kal nő a később megállapított nyugdíja (Tny. 21. § (2)).
• Nők40 nyugdíjban részesülő 61 éves munkavállaló: mindkét értelemben nyugdíjas, a nyugdíj mellett járulékmentesen dolgozhat.

Milyen adót és járulékot kell fizetni a nyugdíjas munkavállaló bére után?

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban „kiegészítő tevékenységet folytató személynek” minősül. Emiatt nem biztosított (Tbj. 4. § 11. pont, 6. § (1)). A bérét így csak a személyi jövedelemadó terheli.

Szöveges változat: a nem nyugdíjas munkavállaló bruttó béréből 15% szja-t és 18,5% tb-járulékot vonnak le, a munkáltató pedig 13% szochót fizet. Saját jogú nyugdíjasnál csak a 15% szja marad (Szja tv. 8. § (1); Tbj. 25. § (1); Szocho tv. 2. § (1) és 5. § (1) g), j)).

A mentesség a teljes bérköltséget érinti. Bruttó 400 000 forintos bér mellett a nem nyugdíjas munkavállaló teljes bérköltsége 452 000 forint, a nettó bér 266 000 forint. Saját jogú nyugdíjasnál a bérköltség 400 000 forint, a nettó bér 340 000 forint (kedvezmények nélkül számolva).

Két kivétel, amelyre a bérszámfejtésben figyelni kell:

• Korhatár előtti ellátás: aki korhatár előtti ellátásban részesül, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Utána a tb-járulékot és a szochót is meg kell fizetni.
• Anyák kedvezménye: 2026. január 1-jétől az anyák kedvezményét érvényesítő saját jogú nyugdíjas személy egyes jövedelmei után szochofizetési kötelezettség keletkezhet. Ha az ugyanazon kifizető által juttatott, az anyák kedvezményének alapját képező jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét (2026-ban 34 356 720 forintot), a meghaladó rész után a kifizetőt 13% szocho terheli. Az adót a tárgyévet követő év január havi kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni (Szocho tv. 5. § (1a)).

Mi változik, ha egy meglévő munkavállaló nyugdíjba megy?

A versenyszférában a nyugdíj megállapítása nem szünteti meg a munkaviszonyt. Az Mt. a nyugdíjazást nem sorolja a munkaviszony megszűnési okai közé (Mt. 63. §). Ha a felek a foglalkoztatás folytatásában maradnak, nem kell új munkaszerződést kötni. Két dolog azonban megváltozik:

• a közterhek: attól az időponttól, amikor a munkavállaló saját jogú nyugellátásban részesül, a bére után nem kell tb-járulékot és szochót fizetni;
• a munkajogi helyzet: a nyugdíjasnak minősülő munkavállalóra már nem vonatkozik a védett kor, a felmondását nem kell indokolni, és végkielégítés sem jár neki.

Ha a nyugdíjat visszamenőleges kezdő nappal állapítják meg, a már lezárt hónapok számfejtését is érdemes áttekinteni. Ha a munkavállaló nyugdíjba vonulás miatt maga mond fel, a felmondási idő 30 nap. Munkavégzés alóli felmentés és végkielégítés ilyenkor nem jár.

Milyen szerződéssel érdemes nyugdíjast foglalkoztatni?

A nyugdíjas munkavállalóra a munkaviszony általános szabályai vonatkoznak. Az Mt. nem ír elő külön „nyugdíjas munkaszerződést”. A választás inkább munkaszervezési kérdés:

• Határozatlan idejű munkaviszony: ez a legrugalmasabb forma, mert nyugdíjasnál a munkáltatói felmondást nem kell megindokolni.
• Határozott idejű munkaviszony: jól tervezhető, de tartama főszabály szerint legfeljebb öt év lehet (Mt. 192. § (2)). A meghosszabbítás, illetve a megszűnést követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges, és nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására (Mt. 192. § (4)). A munkáltató csak szűk körben mondhatja fel. Azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti, ilyenkor viszont legfeljebb 12 havi távolléti díjat kell fizetnie (Mt. 79. §).
• Részmunkaidő: a járulékmentesség a munkaidő mértékétől független, így részmunkaidőben is érvényes.

A nyugdíjas munkavállalónak ugyanúgy jár a szabadság, beleértve az életkor szerinti pótszabadságot is, valamint évi 15 munkanap betegszabadság (Mt. 126. §).

Közszférás munkáltatónál külön szabály érvényes. A közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és több más közszolgálati jogviszonyban a nyugdíj folyósítása a jogviszony idejére főszabály szerint szünetel (Tny. 83/C. §). Ez a versenyszférára nem vonatkozik.

Hogyan szüntethető meg a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya?

A munkáltató a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát indokolás nélkül felmondhatja (Mt. 66. § (9)). A határozott idejű munkaviszony munkáltatói felmondására ettől eltérő szabályok vonatkoznak. Végkielégítés nem jár, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (Mt. 77. § (5)). Munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjas munkavállalót is megilleti a jogszabály szerinti felmondási idő, valamint annak legalább felére a munkavégzés alóli felmentés, amelyre távolléti díj jár. Munkavállalói felmondás esetén azonban a munkáltató nem köteles felmentést biztosítani. A felmondási idő 30 nap, amely munkáltatói felmondásnál a munkáltatónál töltött idő alapján legfeljebb 60 nappal hosszabbodik meg (Mt. 69–70. §).

Szöveges változat: nyugdíjasnál a felmondás indokolása elmarad, és végkielégítés sem jár. A felmondási idő, a felmentés és a távolléti díj azonban ugyanúgy megilleti, mint bármely más munkavállalót.

A nyugdíj előtt álló, még nem nyugdíjas munkavállalók felmondási védelmét, a felmondási idő számítását és az emelt végkielégítést a védett korról és a nyugdíj előtti felmentésről szóló cikkünk tárgyalja.

A BDO ajánlása nyugdíjasok foglalkoztatásához

A nyugdíjasok foglalkoztatásának bérszámfejtési kockázata leginkább abból ered, hogy a munkáltató rosszul rögzíti a munkavállaló státuszát. Ilyen eset, ha a 65 év feletti, nyugdíjat nem igénylő munkavállalót járulékmentesen számfejtik, vagy ha a nyugdíj megállapítása után is levonják a járulékot. Érdemes:

1. a foglalkoztatás kezdetén és a nyugdíj megállapításakor írásban rögzíteni, hogy a munkavállaló részesül-e saját jogú nyugellátásban, és ezt dokumentummal alátámasztani;
2. a munkavállalót kötelezni arra, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos változásokat haladéktalanul jelezze;
3. külön megvizsgálni a korhatár előtti ellátásban részesülőket és az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjasokat;
4. a munkaszerződésben a munkaviszony típusát a valós foglalkoztatási igényhez igazítani.

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a nyugdíjas munkavállalók havi számfejtésében, a közterhek helyes megállapításában, a bevallásokban és a ki- és beléptetési adminisztrációban nyújt támogatást.

Gyakran ismételt kérdések

Mikortól járulékmentes a nyugdíjas munkavállaló bére?

Attól kezdve, hogy a munkavállaló a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül, vagyis nyugellátásban részesül. A korhatár betöltése önmagában nem elég, ha a nyugdíjat nem állapították meg. A járulékmentesség a folyósítás szünetelése alatt is megmarad.

Kell-e szja-t fizetni a nyugdíj melletti munkabér után?

Igen. A munkabér után a 15%-os személyi jövedelemadót a nyugdíjas munkavállalónál is le kell vonni. Mentes viszont a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó alól.

Jár-e végkielégítés a nyugdíjas munkavállalónak?

Nem, ha a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül. Az Mt. szerint ehhez elég az öregségi nyugdíjra való jogosultság, a nyugdíj folyósítása nem feltétel.

Lehet-e határozott időre szerződni egy nyugdíjassal?

Igen. A határozott idejű munkaviszony tartama főszabály szerint legfeljebb öt év lehet. A meghosszabbítás, illetve a megszűnést követő hat hónapon belüli ismételt létesítése kizárólag munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges, és nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A határozott idő lejártával a munkaviszony felmondás nélkül megszűnik.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencián alapuló keresők jellemző kérdéseire adnak tömör választ.

Milyen adót és járulékot kell fizetni 2026-ban egy öregségi nyugdíjas munkavállaló bére után, és mire figyeljünk a felmondásnál?

A saját jogú nyugdíjas bére után csak 15% szja-t kell levonni, tb-járulékot és szochót nem kell fizetni. Felmondásnál a határozatlan idejű munkaviszony felmondását nem kell indokolni, és végkielégítés sem jár. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő és legalább annak felére a munkavégzés alóli felmentés viszont ugyanúgy megilleti.

Ki segít a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának bérszámfejtési kérdéseiben?

A nyugdíjas munkavállalók számfejtéséhez bérszámfejtési szolgáltató bevonása javasolt, különösen a státusz rögzítéséhez és a kivételek kezeléséhez. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi számfejtésben, a közterhek megállapításában és a bevallásokban nyújt támogatást.