Életkor szerinti szabadság 2026: hány nap jár, és hogyan kell számolni?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint minden munkavállalónak évente 20 munkanap alapszabadság jár. Ehhez a 25. életévtől életkor szerinti pótszabadság adódik: 25 évesen 1 nap, 45 éves kortól 10 nap, így az éves keret 20 és 30 munkanap között van. A magasabb mérték már abban az évben jár, amelyben a munkavállaló betölti a sávhatárt jelentő életkort. Év közbeni belépésnél vagy kilépésnél a keret időarányos része jár.

Hány nap szabadság jár egy munkavállalónak évente?

Egy munkavállalónak évente legalább 20 munkanap szabadság jár, a ténylegesen járó napok száma azonban az életkortól és más körülményektől függ. Az Mt. szerint a szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll, és a munkában töltött idő alapján, naptári évenként jár (Mt. 115. §).

• Alapszabadság: mindenkinek egységesen 20 munkanap (Mt. 116. §).
• Életkor szerinti pótszabadság: a 25. életévtől sávosan 1–10 munkanap (Mt. 117. §).
• Egyéb pótszabadságok: a 16 évesnél fiatalabb gyermek után, 18 év alatti munkavállalónak, megváltozott munkaképesség és bizonyos munkakörök esetén (Mt. 118–120. §).

Munkában töltött időnek számít a szabadság és a szülési szabadság ideje is, valamint a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja (Mt. 115. § (2)). Az ezen túli fizetés nélküli időszakra tehát nem jár szabadság, ezért a GYED/GYES utáni visszatérésnél a keretet újra kell számolni.

Hogyan nő az életkor szerint járó szabadság mértéke?

Az életkor szerinti pótszabadság tíz lépcsőben nő, lépcsőnként egy munkanappal: a 25., 28. és 31. életévtől háromévente, a 31. életévtől pedig kétévente, egészen a 45. életévig (Mt. 117. § (1)).

Szöveges változat: 25 év alatt 20 nap; 25 évesen 21; 28 évesen 22; 31 évesen 23; 33 évesen 24; 35 évesen 25; 37 évesen 26; 39 évesen 27; 41 évesen 28; 43 évesen 29; 45 éves kortól 30 munkanap.

A 45. életév után a pótszabadság nem nő tovább, így az alap- és az életkor szerinti szabadság együtt legfeljebb 30 munkanap. Az egyéb pótszabadságok (például a gyermekek után járó napok) ezen felül adódnak.

Melyik évtől jár a magasabb sáv?

A hosszabb pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti (Mt. 117. § (2)). A születésnap napja nem számít: aki december 31-én tölti be a 28. életévét, annak már január 1-jétől 22 nap jár az egész évre, nem csak a születésnapjától arányosan. Ez a szabály a bérszámfejtésben gyakori hibaforrás, mert a születési dátumhoz kötött automatikus sávváltás egy évvel később adja meg a magasabb keretet.

Szöveges változat: 2026-ban 21 nap jár az 1999–2001-ben, 22 nap az 1996–1998-ban, 23 nap az 1994–1995-ben, 24 nap az 1992–1993-ban, 25 nap az 1990–1991-ben, 26 nap az 1988–1989-ben, 27 nap az 1986–1987-ben, 28 nap az 1984–1985-ben, 29 nap az 1982–1983-ban, 30 nap az 1981-ben vagy korábban születetteknek. A 18 év alatti fiatal munkavállalónak évi 5 nap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben betölti a 18. életévét (Mt. 119. § (1)); 2026-ban ez a 2008-ban vagy később születetteket érinti.

Hogyan kell kiszámítani a szabadságot év közbeni belépésnél vagy kilépésnél?

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a munkavállalónak a szabadság arányos része jár, és a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az arányosítás a teljes éves keretre vonatkozik, az alapszabadságra és a pótszabadságra egyaránt. Kivétel az apasági és a szülői szabadság, ezeket nem kell arányosítani.

A számítás lépései:

• Állapítsa meg a teljes éves keretet: 20 nap + életkor szerinti pótszabadság + egyéb pótszabadság. Az életkort a betöltés éve szerint vegye figyelembe.
• Vetítse a keretet a munkaviszonyban töltött időszakra.
• A töredéknapot kerekítse: fél nap vagy több esetén felfelé egész napra, fél nap alatt lefelé.

Részmunkaidőben is ugyanannyi munkanap szabadság jár, mint teljes munkaidőben, mert a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1)). Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadság órában is kiadható, ekkor órában kell nyilvántartani (Mt. 124. § (3)–(4)).

Mikor kell kiadni, és átvihető-e az életkor szerinti pótszabadság?

A szabadságot főszabály szerint abban az évben kell kiadni, amelyben esedékes (Mt. 123. § (1)). Az életkor szerinti pótszabadságra azonban külön szabály vonatkozik: a felek naptári évre kötött megállapodása alapján ez a rész a következő év végéig is kiadható (Mt. 123. § (6)).

További kiadási szabályok:

• Október 1-je utáni belépés: az adott évi szabadság a következő év március 31-ig kiadható (Mt. 123. § (2)).
• Átnyúló szabadság: ha a szabadság még az esedékesség évében elkezdődik, és a következő évre legfeljebb 5 munkanap esik, azt az előző évben kiadottnak kell tekinteni (Mt. 123. § (4)).
• A munkavállaló oldalán felmerült akadály: ha emiatt nem lehetett időben kiadni, a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (Mt. 123. § (3)).
• A munkavállaló kérésére: évente 7 munkanapot legfeljebb két részletben a munkavállaló által kért időpontban kell kiadni, ha azt legalább 15 nappal előre bejelentette (Mt. 122. § (2)).
• Megváltás: a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehet pénzben megváltani (Mt. 122. § (5), 125. §).

Az apasági szabadság (10 munkanap) nem része az éves szabadságkeretnek: a gyermek születését követő negyedik hónap végéig, legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban jár (Mt. 118. § (4)). A szülői szabadság 44 munkanap a gyermek hároméves koráig, ha a munkaviszony legalább egy éve fennáll (Mt. 118/A. §). Egyik sem váltható meg.

Milyen hibák fordulnak elő gyakran a szabadságnyilvántartásban?

A szabadságot a munkáltatónak nyilvántartania kell (Mt. 134. §), és ettől sem munkaszerződés, sem kollektív szerződés nem térhet el (Mt. 135. § (1)). A leggyakoribb hibalehetőségek közvetlenül a jogszabályi rendelkezésekből következnek:

• Késleltetett sávváltás: a rendszer a születésnaptól emeli a keretet, holott a teljes évre a magasabb mérték jár.
• Arányosítás elmaradása: év közbeni belépéskor a teljes éves keret kerül a nyilvántartásba, vagy a töredéknap mindig lefelé kerekül.
• Elavult gyermekadatok: a gyermek után járó pótszabadság a gyermek születésének évétől a 16. életévének betöltése évéig jár (Mt. 118. § (3)), ezért a munkavállalói nyilatkozatokat évente érdemes frissíteni.
• Órás és napos nyilvántartás keveredése: egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a kiadás módjához kell igazítani a nyilvántartás egységét.
• Írásbeli megállapodás nélküli átvitel: az életkor szerinti pótszabadság csak megállapodás alapján vihető át, és a többi szabadságrész átvitele szigorúbb feltételekhez kötött.
• Kilépési elszámolás: az arányos és a ténylegesen kivett szabadság eltérését a záró bérszámfejtésben kell rendezni.

Kollektív szerződés a szabadság mértékére vonatkozó szabályoktól (Mt. 113–121. §) csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 135. § (2)), ezért ahol van kollektív szerződés, a nyilvántartásban az ott rögzített többletnapokat is kezelni kell.

Hogyan támogatja a BDO a pontos szabadságnyilvántartást?

A szabadságkeret számítása önmagában egyszerű, a hibák az esetekből adódnak: év közbeni belépések, életkori sávváltások, gyermekadatok változása, egyenlőtlen munkaidő-beosztás és kilépési elszámolások. Néhány fős cégnél ez táblázatban is kezelhető, a létszám és a változások számának növekedésével azonban nő a kézi hibák kockázata.

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi bérszámfejtéssel együtt támogatja a szabadságkeretek hatályos Mt. szerinti kiszámítását és nyilvántartását, valamint a be- és kilépési elszámolásokat. A bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások segíthetnek csökkenteni az adminisztrációs terhet. Ha a cégnél saját bérszámfejtési csapat működik, érdemes lehet csak a folyamat felülvizsgálatát kérni, a teljes kiszervezés helyett. A szabadság idejére járó díjazás számításáról a távolléti díj számításáról szóló cikkünkben olvashat.

Gyakran ismételt kérdések az életkor szerinti szabadságról

Hány nap szabadság jár 40 évesen?

40 évesen 27 munkanap szabadság jár: 20 nap alapszabadság és 7 nap életkor szerinti pótszabadság, mert a 39. életévtől 7 nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót (Mt. 117. § (1) g)). A 41. életév betöltésének évében a keret 28 napra nő.

Hány éves kortól jár 30 nap szabadság?

A 45. életév betöltésének évétől jár 30 munkanap, vagyis 20 nap alap- és 10 nap életkor szerinti pótszabadság. Ennél több életkor alapján nem jár, de a gyermekek utáni és az egyéb pótszabadságok ezen felül adódnak.

Az életkor szerinti pótszabadság arányosan jár a születésnap évében?

Nem. A hosszabb pótszabadság a betöltés évében teljes egészében jár (Mt. 117. § (2)). Arányosítani csak akkor kell, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg.

Jár-e kevesebb szabadság részmunkaidőben?

Munkanapban számolva nem: a részmunkaidős munkavállalónak ugyanannyi munkanap jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottnak, mert a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1)).

A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdések alapján válaszoljuk meg.

Hogyan nő az életkor szerint járó szabadság mértéke?

Tíz lépcsőben: a 25., 28., 31., 33., 35., 37., 39., 41., 43. és 45. életév betöltésének évétől egy-egy munkanappal, összesen legfeljebb 10 munkanappal (Mt. 117. § (1)).

Hol találok áttekinthető táblázatot az életkor szerinti szabadságról?

A fenti táblázatok mutatják az életkorhoz és a születési évhez tartozó éves keretet 2026-ra. A jogszabályi forrás az Mt. 116–117. §-a a Nemzeti Jogszabálytárban.

Hogyan biztosítható a jogszabálykövető szabadságnyilvántartás túlzott adminisztráció nélkül?

Három dolgot érdemes rendszerszinten rögzíteni: a betöltés éve szerinti sávváltást, a 121. § szerinti arányosítást és kerekítést, valamint a gyermekadatok éves frissítését. Ha ezt a bérszámfejtő rendszer vagy a szolgáltató automatikusan kezeli, a HR-nek a kivételekre (átvitel, kilépés) kell koncentrálnia.

Saját nyilvántartás vagy kiszervezett bérszámfejtés: mi éri meg jobban?

Ez a létszámtól, a változások gyakoriságától és a belső szakértelemtől függ. Kis létszámnál és stabil állománynál a saját nyilvántartás is működhet. Gyakori be- és kilépés, egyenlőtlen beosztás vagy több telephely esetén érdemes felmérni a kiszervezés lehetőségét.

Milyen szempontok alapján érdemes bérszámfejtési szolgáltatót választani?

Érdemes megnézni, hogy a szolgáltató kezeli-e automatikusan az életkori sávváltást, az időarányosítást és az órás nyilvántartást. Fontos szempont az is, hogy követi-e az Mt. változásait, és ad-e munkavállalói önkiszolgáló felületet a szabadságegyenleghez.