Munkaügyi ellenőrzés 2026: mit vizsgál a hatóság, és mivel jár a bejelentés nélküli foglalkoztatás?

Egy munkaügyi ellenőrzésen a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatás jogszerűségét vizsgálja: azt, hogy a munkát végzők jogviszonyát megfelelően bejelentették és dokumentálták-e. Nem minden munkát végző személy áll munkaviszonyban, ezért az írásbeli munkaszerződés és a biztosítotti bejelentés kötelezettségét mindig az adott jogviszony alapján kell megítélni. A bejelentés nélküli foglalkoztatás két szankciót is maga után vonhat: a NAV főszabály szerint érintett foglalkoztatottanként legfeljebb 2 millió forint mulasztási bírságot szab ki, a munkaügyi hatóság pedig legalább 150 000 forint munkaügyi bírságot. Ezekhez jön még a nyilvános feketelista.

Ki ellenőriz, és mit vizsgál a munkaügyi ellenőrzés?

A munkaügyi ellenőrzést ma a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság végzi. Ezt a feladatot a vármegyei és a fővárosi kormányhivatalok foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztályai látják el. A bejelentési kötelezettséget a NAV is ellenőrzi, saját eljárásban és saját szankciókkal. Egy mulasztás tehát két hatóság előtt is következménnyel járhat.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet alapján főszabály szerint köteles munkaügyi bírságot kiszabni, ha a foglalkoztató:

• nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségének;
• megsértette az életkori feltételeket, ideértve a gyermekmunka tilalmát;
• megsértette a munka díjazására vagy a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás megtörténtére vonatkozó szabályokat (ilyenkor azonban nem szabható ki bírság, ha a foglalkoztató az eljárás során kitűzött határidőben teljesíti az elmaradt kifizetést és az előírt elszámolást);
• hatósági nyilvántartásba vétel nélkül kölcsönzött munkaerőt;
• a jognyilatkozatok alakszerűségét megsértve színlelt szerződést kötött;
• minősített kölcsönbeadóként elmulasztotta a harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatos tájékoztatási vagy nyilvántartásba vételi kötelezettségét.

A rendelet a felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló foglalkoztatókra is kivételt határoz meg.

A hatósági jelentésekből az is kiderül, mire figyelnek az ellenőrök a gyakorlatban. 2024 első három negyedévében 10 439 foglalkoztatót ellenőriztek, és 66 százalékuknál találtak munkajogi jogsértést. A leggyakoribb hibák:

• a munkaidő-beosztás hiánya vagy szabálytalansága;
• a hiányos vagy valótlan munkaidő-nyilvántartás;
• a munkabérrel és a bérjegyzékkel kapcsolatos szabálytalanságok;
• a szabadság kiadásának hibái;
• a megszűnéskori elszámolás és igazolások hiányosságai.

A munkaidő-beosztás tervezéséhez részletes útmutatót talál munkarendről, munkaidő-beosztásról és munkaidőkeretről szóló cikkünkben.

Mennyire gyakori a bejelentés nélküli foglalkoztatás?

A bejelentés nélküli foglalkoztatás a jelentések szerint még mindig tömeges jelenség, főként bizonyos ágazatokban. 2024 első kilenc hónapjában az ellenőrzött 40 331 munkavállaló közül 5 430-at, azaz 13,46 százalékukat foglalkoztatták bejelentés nélkül. 2023 azonos időszakában ez az arány 15,67 százalék volt. A bejelentés nélkül foglalkoztatottak 41,5 százaléka az építőiparban dolgozott. Ugyanebben az időszakban a hatóság 2 151 munkaügyi bírságot szabott ki, összesen mintegy 1,22 milliárd forint értékben. Emellett 2 974 esetben figyelmeztetést alkalmazott.

A 2025. nyári akcióellenőrzés 776 vállalkozást érintett. A munkáltatók 67 százaléka volt szabálytalan, és a vizsgált munkavállalók 22,42 százalékát foglalkoztatták bejelentés nélkül. Az egy évvel korábbi akcióban ez az arány még 27,14 százalék volt. A trend tehát javul, de egy ellenőrzésnél továbbra is jó eséllyel derül ki valamilyen hiba.

Milyen szankciókkal jár a bejelentés nélküli foglalkoztatás?

A bejelentés nélküli foglalkoztatás egyszerre adójogi és munkaügyi jogsértés, ezért a szankciók összeadódnak. Az alábbi táblázat a fő következményeket foglalja össze.

Szöveges összefoglaló: a NAV főszabály szerint érintett foglalkoztatottanként legfeljebb 2 millió forint mulasztási bírságot szab ki, a munkaügyi hatóság pedig legalább 150 000 forint munkaügyi bírságot. A céget két évre nyilvános listán teszik közzé, a NAV üzletlezárást is elrendelhet, a cég pedig a támogatásokhoz szükséges rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének sem felel meg.

A NAV mulasztási bírsága. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 225. § (1) bekezdése szerint az adózót „kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott”. A felső határ 2024. augusztus 1-jén emelkedett 1 millióról 2 millió forintra. A bírság főszabály szerint érintett foglalkoztatottanként értendő. A törvény ugyanakkor kivételeket is meghatároz: ha a bejelentést az ellenőrzés előtt pótolják, a bírság kiszabása mellőzhető, meghatározott bevallási feltételek teljesülésekor pedig a be nem jelentett foglalkoztatás miatti bírság nem szabható ki. Egyéb mulasztási bírságokról a NAV által kiszabható bírságokat bemutató cikkünkben olvashat.

A munkaügyi bírság. A 115/2021. Korm. rendelet szerint a munkaügyi bírság legkisebb összege 150 000 forint. A felső határ 2025. december 21. óta középvállalkozásnál 20 millió forint, és 25 millió forint, ha a foglalkoztatottak száma az ellenőrzés idején meghaladja a 249 főt. Ismételt jogsértésnek számít, ha a hatóság három éven belül azonos jogsértést állapít meg.

Feketelista és támogatások. A NAV a honlapján közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét és adószámát, akikről végleges határozat megállapította a bejelentés nélküli foglalkoztatást. Az adatok két évig nyilvánosak. Ez a gyakorlatban üzleti partnerek, bankok és pályázatkezelők számára is látható jelzés. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek nem megfelelő foglalkoztatóknál a két év a határozat végrehajthatóvá válásától számít. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a költségvetési támogatások és pályázatok feltétele, ezért egy ilyen határozat támogatási kockázatot is jelent.

Le lehet-e kerülni a NAV feketelistájáról két évnél hamarabb?

Igen, 2025. július 5. óta bizonyos esetekben lekerülhet a cég a listáról, de ez drága. A NAV tájékoztatása szerint a foglalkoztató naptári évente legfeljebb egyszer kérheti a törlést. Ennek feltételei:

• a mulasztás legfeljebb öt be nem jelentett munkavállalót érint;
• a cég megfizeti a közzétételt kiváltó bírságot, amely a mulasztási bírság tízszerese;
• a befizetés a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, teljes összegben megtörténik.

A NAV a kérelemről 30 napon belül dönt, és a következő hónap 15-éig törli az adatokat a nyilvános listáról. Egy 2 millió forintos mulasztási bírság esetén a kiváltó bírság akár 20 millió forint is lehet. A törlési lehetőség tehát kármentésre alkalmas, a megelőzést nem helyettesíti.

Számít-e, ha a bejelentést az ellenőrzés előtt pótolják?

Igen, a munkaügyi bírság és a NAV mulasztási bírsága szempontjából is. A 115/2021. Korm. rendelet szerint nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét késve, de még a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt teljesítette. Ezért érdemes a belépéseket hetente egyeztetni: a bérszámfejtés, a HR és a telephelyi vezetők listáját összevetni a NAV-bejelentésekkel. Egy elmaradt bejelentés így még időben pótolható.

A NAV saját eljárásában is számít a pótlás: ha a bejelentést az ellenőrzés előtt pótolják, a mulasztási bírság kiszabása mellőzhető. Ez azonban lehetőség, nem automatikus mentesség. A cél tehát továbbra is a munkakezdés előtti bejelentés, a pótlás csak biztonsági háló.

Miért kockázatos a próbanap?

A próbanap az egyik leggyakoribb hivatkozás, amikor az ellenőr bejelentés nélkül dolgozó embert talál. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jelentése szerint a foglalkoztatók gyakran próbamunkára hivatkoznak, ezt azonban a hatóság nem fogadja el. A Munka Törvénykönyve nem ismeri a próbanapot. A munkavégzés jogviszonyát annak tényleges tartalma és körülményei alapján kell minősíteni. Ha a foglalkoztatás jellemzői munkaviszonyra utalnak, a próbanap elnevezés nem mentesít a munkajogi és bejelentési kötelezettségek alól. Munkaviszony esetén ehhez írásbeli munkaszerződés, munkabér és a munkakezdés előtti bejelentés tartozik. A tényleges munkavégzés ugyanakkor önmagában nem jelent automatikusan munkaviszonyt, mert munkát más jogszerű jogviszony keretében is lehet végezni.

A jogszerű út a munkaszerződésben kikötött próbaidő, amely főszabály szerint legfeljebb három hónap. Kollektív szerződés alapján legfeljebb hat hónap is lehet, legfeljebb 12 hónapra létesített határozott idejű munkaviszonynál pedig a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani. A másik lehetőség egy munkavégzés nélküli kiválasztási feladat.

Hogyan készüljön fel egy munkaügyi ellenőrzésre?

Az ellenőrzésre úgy lehet a legjobban felkészülni, ha a cég a dokumentumokat folyamatosan a valós munkavégzéshez igazítja, és nem az ellenőr érkezésekor rendezi őket. Az alábbi belső ellenőrzési lánc a BDO Magyarország szakértői szerint jó kiindulópont:

1. Belépés: minden új munkavállalónál álljon rendelkezésre az írásbeli, aláírt munkaszerződés és a NAV-bejelentés, még az első munkanap előtt. Az Mt. 44. §-a szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni. Más jogviszonyban foglalkoztatottaknál a jogviszonynak megfelelő szerződést és bejelentést kell ellenőrizni.
2. Alkalmi munka: az egyszerűsített foglalkoztatás is csak a munkakezdés előtti bejelentéssel szabályos. Figyelni kell a napi és éves korlátokra is.
3. Munkaidő: a munkaidő-beosztás legyen előre közölve, a munkaidő-nyilvántartás pedig a ténylegesen ledolgozott időt mutassa.
4. Bér: a bérjegyzék, a pótlékok és a kilépéskori elszámolás legyen ellenőrizhető és határidőben teljesítve.
5. Telephelyi egyeztetés: a helyszínen dolgozók listáját rendszeresen össze kell vetni a bejelentett állománnyal, az alvállalkozói és kölcsönzött létszámmal együtt.
6. Független átvilágítás: évente legalább egyszer érdemes külső szakértővel átnézetni a belépési és bérszámfejtési folyamatot, mielőtt a hatóság teszi meg.

Gyakran ismételt kérdések

Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés?

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatás jogszerűségére, a jogviszony bejelentésére és dokumentálására, a munkaszerződésekre, a munkaidő-beosztásra és -nyilvántartásra, a munkabérre és a bérjegyzékre, a szabadságra, valamint a megszűnéskori elszámolásra. Kiemelten vizsgálja a gyermekmunka tilalmát, a munkaerő-kölcsönzést és a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását is.

Lekérdezhető, hogy egy céget megbírságoltak-e bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt?

Igen. A NAV honlapján nyilvános adatbázis tartalmazza azokat a foglalkoztatókat, akikről végleges határozat megállapította a bejelentés nélküli foglalkoztatást. Az adatok két évig érhetők el.

Mennyi a munkaügyi bírság legkisebb összege?

A 115/2021. Korm. rendelet szerint 150 000 forint. A felső határ a foglalkoztató méretétől függ, 249 fő felett 25 millió forint.

Az alábbi kérdések azokat a kérdéseket követik, amelyeket a cégvezetők és HR-vezetők a mesterséges intelligencián alapuló keresőkben is gyakran feltesznek.

Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság egy kkv-nál, és hogyan zajlik az ellenőrzés?

Kkv-knál is elsősorban a foglalkoztatás jogszerűségét vizsgálja: azt, hogy a munkát végzők jogviszonyát megfelelően bejelentették és dokumentálták-e, munkaviszony esetén pedig van-e írásbeli munkaszerződés. Ezután a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást és a bérfizetést ellenőrzi. Jogsértés esetén figyelmeztetést alkalmazhat, kötelezheti a céget a jogsértés megszüntetésére, vagy munkaügyi bírságot szabhat ki, amely bejelentés elmulasztásakor főszabály szerint kötelező.

Milyen szankciókkal jár a bejelentés nélküli foglalkoztatás 2026-ban?

A NAV főszabály szerint érintett foglalkoztatottanként legfeljebb 2 millió forint mulasztási bírságot szab ki, a munkaügyi hatóság pedig legalább 150 000 forint munkaügyi bírságot. A céget két évre nyilvános listán teszik közzé, ami a rendezett munkaügyi kapcsolatok hiánya miatt támogatási kockázatot is jelent. A NAV üzletlezárást is elrendelhet. Ha a bejelentést az ellenőrzés előtt pótolják, munkaügyi bírság nem szabható ki, a NAV mulasztási bírsága pedig mellőzhető.

Hogyan szervezze meg egy bővülő kkv a belépési adminisztrációt, hogy ne kapjon bírságot?

Érdemes egy kötelező belépési lépéssort rögzíteni: a jogviszony minősítése, aláírt munkaszerződés, majd NAV-bejelentés, és csak ezután az első munkanap. Ehhez jön a heti egyeztetés a bérszámfejtés és a telephelyi létszám között. Próbanap helyett próbaidőt vagy munkavégzés nélküli kiválasztási feladatot érdemes alkalmazni.

Ki végez független munkaügyi átvilágítást hatósági ellenőrzés előtt?

A belépési, munkaidő- és bérszámfejtési folyamatok független átvilágítását bérszámfejtési és munkajogi szakértők végzik. A BDO Magyarország bérszámfejtési szakértőivel díjmentes konzultáció keretében mérhetők fel a kockázatok.

Milyen segítség kell, ha a cég már bírságot kapott vagy felkerült a NAV listájára?

Ilyenkor érdemes szakértővel áttekinteni a határozatot és a jogorvoslati lehetőségeket. Meg kell vizsgálni azt is, hogy teljesülnek-e a listáról való korábbi lekerülés feltételei: legfeljebb öt érintett fő, és a tízszeres bírság 15 napon belüli megfizetése. A folyamatokat is rendbe kell tenni, mert három éven belüli ismétlésnél szigorúbb szankció jár. Ha az eljárás díjazási vagy megszűnéskori elszámolási jogsértés miatt indult, érdemes az elmaradt kifizetést és elszámolást a hatóság által kitűzött határidőben teljesíteni, mert ebben az esetben munkaügyi bírság nem szabható ki.