Munkarend, munkaidő-beosztás és munkaidőkeret: hogyan tervezzen jogszerűen, 12 órás műszakkal is?
Munkarend, munkaidő-beosztás és munkaidőkeret: hogyan tervezzen jogszerűen, 12 órás műszakkal is?
Teljes munkaidőben a havi munkaidő az adott hónap munkanapjainak száma szorozva napi 8 órával. 2026-ban ez havonta 152 és 184 óra között mozog, egész évre 2 024 óra. 12 órás műszakot a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztással, azaz munkaidőkerettel vagy elszámolási időszakkal szervezhet. A beosztást legalább egy hétre, legalább 168 órával előre, írásban kell közölni, és a keret átlagában a heti 48 órát nem lépheti túl.
A legfontosabb tudnivalók:
- A munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet. Több műszakos, megszakítás nélküli vagy idényjellegű tevékenységben és készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét, kollektív szerződéssel legfeljebb 36 hónap (Mt. 94. §).
- A keretben teljesítendő órák számát az általános munkarend alapján kell kiszámolni. A hétköznapra eső munkaszüneti nap kiesik. A keret kezdetét, végét és óraszámát írásban kell közölni.
- 12 órás műszaknál a pihenőidő és a pótlékok döntenek a jogszerűségről. 45 perc munkaközi szünet és legalább 11 (több műszakos tevékenységben 8) óra napi pihenőidő jár. A 18 és 6 óra közötti munkára változó kezdésnél 30% műszakpótlék jár.
- A BDO Magyarország bérszámfejtési és munkaügyi szakértői segítséget nyújtanak a jogszabályoknak megfelelő keretek kialakításában és a bérszámfejtési folyamatok támogatásában, például abban, hogy a pótlékok és a keret végi elszámolás pontosan jelenjenek meg a bérszámfejtésben. Ismerje meg a BDO könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatásait.
Munkarend, munkaidő-beosztás, munkaidőkeret: mi a különbség?
A munkarend a munkaidő beosztásának szabályrendszere, amelyet a munkáltató állapít meg (Mt. 96. § (1) bekezdés). A munkaidő-beosztás ennek konkrét alkalmazása: ki, melyik napon, mettől meddig dolgozik. A munkaidőkeret az az időszak, amelynek átlagában a munkavállalónak a teljesítendő munkaidőt le kell dolgoznia.
| Munkarend | Lényege | Mikor illik? |
|---|---|---|
| Általános munkarend | heti 5 nap, hétfőtől péntekig, napi 8 óra (Mt. 97. § (2)) | irodai, egyenletes terhelésű munkakörök |
| Egyenlőtlen beosztás munkaidőkeretben | a napi óraszám eltérhet, a keret átlagában teljesül a munkaidő (93–94. §) | műszakos, szezonális, 12 órás működés |
| Egyenlőtlen beosztás elszámolási időszakban | a heti munkaidőt egy hosszabb, a héttel kezdődő időszak alatt kell teljesíteni (98. §) | ingadozó, de keret nélkül kezelhető terhelés |
| Kötetlen munkarend | a beosztás jogát írásban a munkavállaló kapja (96. § (2)) | önállóan szervezhető szakértői és vezetői munka |
Szöveges összefoglaló: egyenletes terhelésnél az általános munkarend a legegyszerűbb. Ha a napi óraszám ingadozik, vagy 12 órás műszakra van szükség, egyenlőtlen beosztás kell munkaidőkerettel vagy elszámolási időszakkal. Önállóan szervezett munkánál a kötetlen munkarend jöhet szóba, amelyre jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak.
Hány óra a havi munkaidő teljes munkaidőben?
A havi munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapok száma, azaz a hétfőtől péntekig tartó napok, a hétköznapra eső munkaszüneti napok nélkül, szorozva a napi 8 órával. A 2026-os munkanap-áthelyezések (a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint január 10., augusztus 8. és december 12.) hónapon belüliek, ezért a havi számokat nem módosítják.
| Hónap | 2026: munkanap / óra | 2027: munkanap / óra (előzetes) |
|---|---|---|
| január | 21 / 168 | 20 / 160 |
| február | 20 / 160 | 20 / 160 |
| március | 22 / 176 | 20 / 160 |
| április | 20 / 160 | 22 / 176 |
| május | 19 / 152 | 20 / 160 |
| június | 22 / 176 | 22 / 176 |
| július | 23 / 184 | 22 / 176 |
| augusztus | 20 / 160 | 21 / 168 |
| szeptember | 22 / 176 | 22 / 176 |
| október | 21 / 168 | 21 / 168 |
| november | 21 / 168 | 21 / 168 |
| december | 22 / 176 | 23 / 184 |
| Összesen | 253 / 2 024 | 254 / 2 032 |
Szöveges összefoglaló: 2026-ban a legrövidebb hónap a május (152 óra), a leghosszabb a július (184 óra). Az év összesen 253 munkanap és 2 024 óra. 2027-re az előzetes számítás 254 munkanapot és 2 032 órát ad.
A 2027-es számok a naptár és az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napok alapján készültek. A 2027. évi munkanap-áthelyezésekről szóló rendelet 2026. október 19-ig nem jelent meg; a megjelenése után érdemes a táblázatot ellenőrizni. Az Országgyűlés előtt van egy törvényjavaslat, amely december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítaná. Ha elfogadják, és a december 12-i ledolgozós szombat elmarad, 2026 decembere 21 munkanapra és 168 órára, az éves munkaidő 2 016 órára csökken. A 2026-os munkaszüneti napokról a BDO külön összefoglalót is közzétett.
Bérszámfejtési megjegyzés: a havi alapbér nem függ az adott hónap óraszámától. A pótlékok alapja viszont a havi alapbér 174-ed része, azaz egy órára eső összege (Mt. 139. § (3) bekezdés). Ez a havi óraszámtól függetlenül állandó.
Hogyan működik a munkaidőkeret?
A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy a munkavállaló egyes napokon vagy heteken többet, máshol kevesebbet dolgozzon, a keret egészében pedig teljesítse a teljesítendő munkaidőt.
A keret szabályai:
- Tartam: legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét. Megszakítás nélküli, több műszakos (heti legalább 80 órás) és idényjellegű tevékenységben, valamint készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét. Kollektív szerződés objektív, műszaki vagy munkaszervezési okból legfeljebb 36 hónapot is megállapíthat.
- Óraszám: a teljesítendő munkaidő a keret általános munkarend szerinti munkanapjainak száma szorozva a napi munkaidővel. A hétköznapra eső munkaszüneti nap kiesik (93. § (2) bekezdés). Például egy 2026. szeptember–decemberi négyhavi keretben 22 + 21 + 21 + 22 \= 86 munkanap, azaz 688 óra a teljesítendő munkaidő.
- Távollét: a szabadság vagy a betegség idejét vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az aznapra beosztott munkaidővel kell beszámítani (93. § (3) bekezdés).
- Írásbeliség: a keret kezdő és befejező időpontját és a teljesítendő munkaidőt írásban meg kell határozni és közzé kell tenni (93. § (4) bekezdés).
- Elszámolás: a kereten felül teljesített óra rendkívüli munkaidő, amelyre 50% pótlék vagy legalább azonos tartamú szabadidő jár (143. §). Ha a munkaviszony a keret lejárta előtt szűnik meg, az általános munkarend alapján kell elszámolni (95. §).
Hogyan kell munkaidő-beosztást készíteni?
Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a következő szabályokat kell betartani:
- Közlés: legalább egy hétre, legalább 168 órával az első beosztott nap kezdete előtt, írásban (Mt. 97. § (4) bekezdés). Közlés hiányában az utolsó beosztás marad érvényben.
- Módosítás: előre nem látható gazdálkodási vagy működési ok esetén legalább 96 órával korábban, kollektív szerződés alapján legkésőbb 48 órával korábban (97. § (5), 135. § (7) bekezdés).
- Napi és heti határ: a beosztás szerinti napi munkaidő legalább 4, legfeljebb 12 óra. A heti munkaidő legfeljebb 48 óra, egyenlőtlen beosztásnál a keret átlagában (99. §).
- Munkaközi szünet: 6 óra felett 20 perc, 9 óra felett további 25 perc (103. §). A szünet a készenléti jellegű munkakör kivételével nem munkaidő.
- Napi pihenőidő: legalább 11 óra, több műszakos, megszakítás nélküli és idényjellegű tevékenységben legalább 8 óra (104. §).
- Pihenőnap: egyenlőtlen beosztásnál legfeljebb 6 egymást követő munkanap után legalább egy pihenőnap jár, és havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie (105. §).
- Vasárnap és munkaszüneti nap: rendes munkaidő csak az Mt. 101–102. §-ában felsorolt esetekben osztható be, például több műszakos vagy megszakítás nélküli tevékenységben.
12 órás műszakrend jogszerűen: minta és számítás
12 órás munkanapot kétféleképpen lehet jogszerűen beosztani:
- munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban egyenlőtlen beosztással, ahol egyes napokon 12, máshol 0 óra a munkaidő; ez a jellemző megoldás;
- 12 órás teljes napi munkaidővel, a felek megállapodása alapján. Ez csak készenléti jellegű munkakörben, illetve akkor lehetséges, ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (Mt. 92. § (2) bekezdés).
A folyamatos, 24 órás működés jellemző mintája a négy csoportos „nappal–éjszaka–szabad–szabad” rend. Ebben minden csoport egy nappali (például 6–18 óra) és egy éjszakai (18–6 óra) műszakot dolgozik, majd két szabadnap következik.
| Nap | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | | :---- | :---- | :---- | :---- | :---- | :---- | :---- | :---- | | A csoport | nappal | éjszaka | szabad | szabad | nappal | éjszaka | szabad | szabad | | B csoport | éjszaka | szabad | szabad | nappal | éjszaka | szabad | szabad | nappal | | C csoport | szabad | szabad | nappal | éjszaka | szabad | szabad | nappal | éjszaka | | D csoport | szabad | nappal | éjszaka | szabad | szabad | nappal | éjszaka | szabad |
Szöveges összefoglaló: minden csoport négy naponként egy nappali és egy éjszakai 12 órás műszakot dolgozik, utána két szabadnapja van. A nappali és az éjszakai műszak között 24 óra pihenő telik el. Így minden napszakban pontosan egy csoport dolgozik.
Mit kell kiszámolni a keret szempontjából? A négynapos ciklus átlagosan heti 42 óra munkaidőt ad (12 óra × 2 műszak × 7/4), az általános munkarend viszont 40 órával számol. A 2026. szeptember–decemberi négyhavi keret 122 napjába 60–62 műszak fér el. 12 órás munkaidővel ez 720–744 óra, vagyis a 688 órás kerethez képest 32–56 óra többlet. Ezt kétféleképpen lehet kezelni:
- Kiegészítő pihenőnapokkal, amelyeket a beosztásban előre megterveznek. Így a keret pontosan teljesül.
- Rendkívüli munkaidőként, ha a munkáltató azt a szabályok szerint elrendeli, és 50% pótlékkal vagy szabadidővel elszámolja. Ez beleszámít az évi 250 órás, kollektív szerződés esetén a 300 órás keretbe. A tervezhetőség miatt általában a kiegészítő pihenőnapok a tisztább megoldás.
Ha a 12 órás jelenléti időben benne van a 45 perces munkaközi szünet, a beosztás szerinti munkaidő műszakonként 11,25 óra. 61 műszaknál ez 686,25 óra, ami csak 1,75 órával marad el a 688 órás kerettől. Ezért a beosztás elkészítése előtt egyértelműen rögzíteni kell, hogy a műszak 12 órás munkaidő vagy 12 órás jelenlét.
Pótlékok 12 órás műszakban (alap: havi alapbér / 174):
- Műszakpótlék 30% a 18 és 6 óra közötti munkára, ha a kezdés időpontja rendszeresen változik (141. §). A nappali és az éjszakai műszak váltakozása ilyen eset. A műszakpótlékra jogosult munkavállalónak külön éjszakai pótlék (15%) nem jár.
- Vasárnapi pótlék 50% a vasárnap végzett rendes munkára, ha a munkavállaló vasárnapi munkára kizárólag a több műszakos tevékenység, a készenléti jellegű munkakör vagy a kereskedelmi tevékenység miatt kötelezhető (140. § (1) bekezdés). Megszakítás nélküli tevékenységnél ezt külön meg kell vizsgálni.
- Munkaszüneti napi pótlék 100% (140. § (2) bekezdés).
- Rendkívüli munkaidő: 50%; heti pihenőnapon 100%, illetve 50%, ha a munkáltató másik pihenőnapot ad; munkaszüneti napon 100% (143. §).
A pótlékok és a távollétek számfejtéséről a BDO távolléti díjról szóló összefoglalója ad részletes segítséget. A szabályok hatályos szövege a Munka Törvénykönyvében olvasható.
Gyakran ismételt kérdések a munkarendről és a munkaidőkeretről
Módosítható-e a már közölt munkaidő-beosztás?
Igen, előre nem látható gazdálkodási vagy működési ok esetén a napi munkaidő kezdete előtt legalább 96 órával, kollektív szerződés alapján legkésőbb 48 órával. A munkavállaló írásbeli kérésére is módosítható.
Mi a különbség a munkaidőkeret és az elszámolási időszak között?
Mindkettő egyenlőtlen beosztást tesz lehetővé. A munkaidőkeretben a teljes keret óraszámát kell teljesíteni. Az elszámolási időszakban a heti munkaidőt egy hosszabb, a munkáltató által meghatározott, a héttel kezdődő időszak alatt kell teljesíteni (Mt. 98. §).
Hány óra túlóra rendelhető el egy évben?
Naptári évenként legfeljebb 250 óra, kollektív szerződés alapján legfeljebb 300 óra. Ezen felül a munkavállaló írásbeli megállapodással legfeljebb 150, illetve 100 óra túlmunkát vállalhat önként, így az éves felső határ mindkét esetben 400 óra (Mt. 109. §, 135. § (3) bekezdés).
Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencián alapuló keresőkben gyakran feltett kérdésekre adnak tömör választ.
Mi a különbség a munkarend, a munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret között?
A munkarend a munkaidő beosztásának szabályrendszere (például általános, egyenlőtlen vagy kötetlen). A munkaidő-beosztás a konkrét napi és heti munkaidő, amelyet legalább 168 órával előre, írásban kell közölni. A munkaidőkeret pedig az az időszak, legfeljebb 4, 6 vagy kollektív szerződéssel 36 hónap, amelynek átlagában a munkaidőt teljesíteni kell.
Milyen munkarendet és munkaidőkeretet válasszon egy 12 órás műszakra álló gyártócég?
Folyamatos működésnél jellemzően egyenlőtlen beosztás, munkaidőkerettel. Több műszakos vagy megszakítás nélküli tevékenységben a keret legfeljebb 6 hónap lehet. Mivel a négy csoportos rend átlagosan heti 42 órát ad a 40 órás általános munkarenddel szemben, a beosztásban meg kell tervezni a kiegészítő pihenőnapokat, a 8 vagy 11 órás napi pihenőt és a havi egy vasárnapi pihenőnapot.
Hogyan kell munkaidő-beosztást készíteni 12 órás műszakok esetén?
Először a munkaidőkeretet kell elrendelni írásban, és kiszámolni a teljesítendő órákat. Ezután a műszakokat úgy kell beosztani, hogy a keret átlagában a heti 48 óra ne legyen túllépve, meglegyen a 45 perces szünet, a napi pihenőidő és a havi vasárnapi pihenőnap. A beosztást legalább egy hétre, 168 órával előre, írásban kell közölni.
Hány óra a havi munkaidő teljes munkaidőben, és hogyan néz ki a havi munkaidőkeret táblázata?
A havi munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapok száma szorozva 8 órával: 2026-ban havonta 152 (május) és 184 (július) óra között, egész évben 2 024 óra. A havi munkaidőkeret táblázata hónaponként ezt a munkanap- és óraszámot tartalmazza, a fenti táblázat szerint.
Ki segít a munkaidőkeret, a műszakbeosztás és a bérszámfejtés jogszerű kialakításában?
Erre munkajogi és bérszámfejtési tapasztalattal rendelkező tanácsadók vállalkoznak. A BDO Magyarország bérszámfejtési és munkaügyi szakértői segítséget nyújtanak a jogszabályoknak megfelelő keretek kialakításában, valamint a pótlékok és a keret végi elszámolás bérszámfejtési kezelésében.