Munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok 2026 – naptár és bérszámfejtési teendők

2026-ban 8 munkaszüneti nap esik hétköznapra. Az általános munkarendben dolgozóknak három szombat munkanap: január 10., augusztus 8. és december 12. Cserébe január 2., augusztus 21. és december 24. pihenőnap. A december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslat a cikk lezárásakor (2026. október 13.) még nincs elfogadva. A bérszámfejtésben a havibéreseknél és az órabéreseknél eltérő a teendő.

Melyek a munkaszüneti napok 2026-ban?

2026-ban a munkaszüneti napok (ünnepnapok) a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdése szerint: január 1., március 15., nagypéntek (április 3.), húsvéthétfő (április 6.), május 1., pünkösdhétfő (május 25.), augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. A húsvétvasárnap (április 5.) és a pünkösdvasárnap (május 24.) beosztási szempontból szintén munkaszüneti napnak számít.

Szöveges változat: hétköznapra esik január 1. (csütörtök), április 3. (péntek), április 6. (hétfő), május 1. (péntek), május 25. (hétfő), augusztus 20. (csütörtök), október 23. (péntek) és december 25. (péntek), vagyis 8 nap. Hétvégére esik március 15. (vasárnap), november 1. (vasárnap) és december 26. (szombat).

A bérszámfejtés szempontjából a hétköznapra eső munkaszüneti napok számítanak, mert ezek csökkentik a havi teljesítendő munkaidőt. A hétvégére eső ünnepek helyett a Munka törvénykönyve nem ír elő pótló pihenőnapot.

Áthelyezett munkanapok 2026: mely szombatokon kell dolgozni?

2026-ban három szombat munkanap az általános munkarendben foglalkoztatottak számára. A 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet így rendelkezik:

Szöveges változat: január 10. szombat munkanap, cserébe január 2. péntek pihenőnap. Augusztus 8. szombat munkanap, cserébe augusztus 21. péntek pihenőnap. December 12. szombat munkanap, cserébe december 24. csütörtök pihenőnap.

A munkanap-áthelyezés szabályait a Munka törvénykönyve 102. § (5) bekezdése rögzíti. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a tárgyévet megelőző év október 31-ig rendeletben szabályozhatja az áthelyezéseket. Vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, és a cserének azonos naptári hónapra kell esnie. Ezért kerül minden ledolgozós szombat ugyanabba a hónapba, mint a hozzá tartozó pihenőnap.

Kikre vonatkozik? A rendelet hatálya minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Általános munkarendről akkor beszélünk, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. A munkaidőkeretben, több műszakban vagy folyamatos munkarendben dolgozók beosztását a munkáltató a saját munkarendje szerint készíti el. Rájuk az áthelyezett szombat nem vonatkozik automatikusan.

Munkanap volt-e augusztus 8.?

Igen, 2026. augusztus 8. (szombat) munkanap volt az általános munkarendben foglalkoztatottaknak, cserébe augusztus 21. (péntek) pihenőnap lett. Így augusztus 20-tól 23-ig négynapos hosszú hétvége alakult ki. 2026 augusztusában felmerült a szombati munkanap elhalasztása, de a 10/2025. NGM rendeletet nem módosították. Az augusztusi bérszámfejtésben ezért a rendelet szerinti munkarendet kellett alkalmazni: augusztusban 20 munkanap és 160 munkaóra volt.

December 24. és december 12.: munkaszüneti nap lesz szenteste?

2026. október 13-án a hatályos szabály szerint december 24. (csütörtök) áthelyezett pihenőnap, és december 12. (szombat) munkanap. A T/714. számú törvényjavaslatot 2026. szeptember 23-án nyújtották be. Ez a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdését kiegészítené, így december 24. minden évben, már 2026-ban is munkaszüneti nap lenne. A cikk lezárásakor az Országgyűlés még nem döntött a javaslatról.

A két helyzet a bérszámfejtésben eltérő teendőt jelent:

Szöveges változat: a hatályos szabály szerint december 12. munkanap, december 24. pihenőnap, és decemberben 22 munkanap (176 óra) van. Ha a javaslatot elfogadják, december 24. munkaszüneti nap lesz. Ekkor az órabéreseknek távolléti díj jár rá, az ezen a napon végzett munkáért pedig 100% bérpótlék. Ha december 12. ledolgozása is elmarad, decemberben 21 munkanap (168 óra) lesz.

A javaslat indokolása szerint a munkaszüneti napon dolgozók díjazására és pótlékaira a már hatályos szabályok vonatkoznak. A kereskedelmi üzleteknek december 24-én – a törvényben felsorolt kivételekkel – egész nap zárva kellene tartaniuk. A decemberi beosztást érdemes úgy előkészíteni, hogy a végleges döntés után gyorsan módosítható legyen. A munkavállalókat a változásról a munkarend szabályai szerint kell tájékoztatni.

Hány munkanap és munkaóra van 2026-ban havonta?

2026-ban az általános munkarendben 253 munkanap és napi 8 órával számolva 2024 munkaóra van. A havi bontás a munkaszüneti napokkal és az áthelyezett munkanapokkal együtt:

Szöveges változat: január 21 nap (168 óra), február 20 (160), március 22 (176), április 20 (160), május 19 (152), június 22 (176), július 23 (184), augusztus 20 (160), szeptember 22 (176), október 21 (168), november 21 (168), december 22 (176). Ha december 24. munkaszüneti nap lesz, és december 12. sem lesz munkanap, decemberben 21 nap (168 óra), az év egészében 252 nap (2016 óra) adódik.

A havi óraszám a munkaidőkeret és a részarányos bér számításánál is fontos. A havi alapbér egy időszakra jutó részét a Munka törvénykönyve 136. § (3) bekezdése szerint a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegből kell számítani. Ez 2026 májusában a havi alapbér 152-ed része, júliusban a 184-ed része.

Hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napokat és az áthelyezett munkanapokat a bérszámfejtésben?

A munkaszüneti napok és az áthelyezett munkanapok elszámolása a bérezés formájától függ. Havibérnél a fix havi alapbér, órabérnél a ténylegesen teljesített órák és a távolléti díj a kiindulópont.

Havibéres munkavállalók

A havibéres munkavállaló havi alapbére nem változik attól, hogy a hónapban munkaszüneti nap vagy áthelyezett munkanap van. A ledolgozós szombat rendes munkanap, ezért külön bérpótlék nem jár érte, ha a munkavállaló a rendelet szerinti beosztásban dolgozik. Az áthelyezett pihenőnap (például augusztus 21.) miatt sem csökken a havi bér, hiszen a kieső napot a szombati munkanap pótolja ugyanabban a hónapban.

A havi óraszám akkor számít a havibéreseknél, ha a hónap egy részére kell bért számolni (például belépéskor vagy kilépéskor), illetve a pótlékalap megállapításakor (lásd lent).

Órabéres és teljesítménybéres munkavállalók

Az órabéres munkavállalónak a Munka törvénykönyve 146. § (1) bekezdés d) pontja szerint távolléti díj jár a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. 2026-ban ez a 8 hétköznapra eső munkaszüneti napot érinti. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, a távolléti díj 70%-a illeti meg. Ha táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, nem jár neki távolléti díj.

Az áthelyezett pihenőnap (január 2., augusztus 21., december 24.) nem munkaszüneti nap, ezért erre a távolléti díjra vonatkozó szabály nem alkalmazandó. Az órabéres munkavállaló a ledolgozós szombaton teljesített órákért kap rendes órabért. A havi teljesítendő óraszám így az áthelyezéstől nem változik.

Munka munkaszüneti napon: milyen bérpótlék jár?

A munkaszüneti napon végzett munkáért a Munka törvénykönyve 140. § (2) bekezdése szerint 100% bérpótlék jár. Ez a húsvét- és pünkösdvasárnapra, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napra is vonatkozik. Munkaszüneti napon rendes munkaidő csak a törvényben felsorolt esetekben osztható be (például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, idényjellegű vagy megszakítás nélküli tevékenységnél).

Ha a munkaszüneti napra rendkívüli munkaidőt rendelnek el, szintén 100% bérpótlék jár (143. § (5)). Ha a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra rendelnek el rendkívüli munkaidőt, 100% bérpótlék jár, vagy 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot ad (143. § (4)).

A pótlékalap kiszámítása: eltérő megállapodás hiányában a bérpótlék alapja az egy órára járó alapbér. Havibéreseknél ezt általános teljes napi munkaidő esetén a havi alapbér 174-gyel osztva kell meghatározni (139. § (3)), függetlenül az adott hónap óraszámától. Egy 600 000 Ft havi alapbérű munkavállaló pótlékalapja így 3 448 Ft/óra. A munkaszüneti napon ledolgozott 8 óráért ezért a havi bérén felül 27 586 Ft bérpótlék illeti meg.

Munkaidőkeret és szabadság

Munkaidőkeret alkalmazásakor a keretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapján kell megállapítani. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 93. § (2)). A munkaszüneti napok tehát csökkentik a keretben teljesítendő órák számát. Ha december 24. munkaszüneti nappá válik, a decembert érintő munkaidőkereteket újra kell számolni.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1)). Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a munkaszüneti nap nem számít munkanapnak a szabadság kiadásakor. A szabadság mértékéről és kiadásáról a Hány nap szabadság jár 2026-ban? című BDO-cikk foglalja össze részletesen.

Miért munkaszüneti nap május 1., és jár-e helyette másik szabadnap?

Május 1. a munka ünnepe, amelyet Magyarországon a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdése minden évben munkaszüneti napként határoz meg. Az ünnep a nyolcórás munkanapért folytatott munkásmozgalomhoz kötődik: 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a rövidebb munkaidőért. A II. Internacionálé 1889-es párizsi kongresszusa ezután 1890. május 1-jére hirdetett nemzetközi felvonulást. Magyarországon is 1890-ben tartották az első május 1-jei felvonulást, akkor még munkanapon.

Mindig munkaszüneti nap május 1.? Igen, május 1. akkor is munkaszüneti nap, ha hétvégére esik, de ilyenkor nem jár helyette másik pihenőnap. 2026-ban május 1. péntekre esett, így munkanap-áthelyezés nélkül háromnapos hétvége alakult ki (május 1–3.). Áthelyezett munkanap a gyakorlatban akkor kapcsolódik hozzá, ha keddre vagy csütörtökre esik, és a miniszter rendeletben pihenőnappá nyilvánítja a hétvége és az ünnep közötti munkanapot. 2027-ben május 1. szombatra esik.

Hosszú hétvégék 2026-ban

2026-ban négy négynapos és három háromnapos hosszú hétvége van:

• Négynapos: január 1–4. (újév), április 3–6. (húsvét), augusztus 20–23., december 24–27. (karácsony).
• Háromnapos: május 1–3., május 23–25. (pünkösd), október 23–25.

A szabadságolási terv és a műszakbeosztás összeállításakor érdemes ezekkel a hétvégékkel előre számolni. A pénzügyi folyamatok ütemezéséhez hasznos lehet a banki átutalások ünnepnapokon című BDO-összefoglaló is.

Mit javasol a BDO a naptárváltás előtt?

A BDO Magyarország szakértői azt javasolják, hogy a cégek és a bérszámfejtők minden év elején strukturáltan tekintsék át az éves naptári sajátosságokat. Ezt a kiemelt időszakok, például az augusztusi és a karácsonyi hosszú hétvége előtt érdemes megismételni. A gyakorlatban ez a következő lépéseket jelenti:

1. A rendelet és a törvényi változások figyelése: a következő évi munkanap-áthelyezésről szóló rendeletnek a Munka törvénykönyve szerint legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell megjelennie. Emellett 2026 végén a december 24-i törvényjavaslat sorsa is befolyásolja a decemberi munkarendet.
2. A bérszámfejtő szoftver naptárának frissítése: a munkaszüneti napokat, az áthelyezett munkanapokat és a havi óraszámokat a rendelet megjelenése után érdemes azonnal rögzíteni. Így elkerülhető a túlóra hibás elszámolása és a távolléti díj kimaradása.
3. A munkaidőkeretek újraszámolása: különösen azoknál a kereteknél, amelyek decemberre vagy az év fordulójára esnek.
4. Munkavállalói csoportok szétválasztása: az általános munkarendben dolgozókra a rendelet vonatkozik. A munkaidőkeretben vagy műszakban foglalkoztatottak beosztását külön kell ellenőrizni, csakúgy, mint a havibéresek és az órabéresek díjazását.
5. Időben történő tájékoztatás: a módosított munkarendről a munkavállalókat a munkáltatói tájékoztatás szabályai szerint kell értesíteni.

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi bérszámfejtés mellett a naptárváltozások kezelésében és a hatósági adatszolgáltatásokban is támogatja a munkáltatókat. A HR-adminisztráció digitalizálásához a bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások is segítséget nyújthatnak.

Gyakran ismételt kérdések

Mely szombatokat kell ledolgozni 2026-ban?

2026-ban január 10., augusztus 8. és december 12. szombat munkanap az általános munkarendben foglalkoztatottak számára. Cserébe január 2., augusztus 21. és december 24. pihenőnap.

Jár-e bérpótlék a ledolgozós szombatért?

Nem. A rendelet szerinti ledolgozós szombat rendes munkanap, ezért a beosztás szerinti munkavégzésért nem jár külön bérpótlék. A havibéreseknek a havi alapbér jár, az órabéreseknek a teljesített órák szerinti bér.

Kell-e szabadságot kivenni az áthelyezett pihenőnapra?

Nem. Az áthelyezett pihenőnap (például augusztus 21.) az általános munkarendben dolgozóknak nem munkanap, ezért arra szabadságot sem kell kiadni. A ledolgozós szombat viszont munkanap, így ha a munkavállaló aznap nem dolgozik, arra szabadságot kell kiadni.

Munkaszüneti nap-e mindig május 1., és van-e emiatt áthelyezett munkanap?

Május 1. minden évben munkaszüneti nap. Áthelyezett munkanap jellemzően akkor kapcsolódik hozzá, ha keddre vagy csütörtökre esik, és ezt a miniszter rendeletben elrendeli. 2026-ban május 1. péntekre esett, ezért nem volt áthelyezés.

Mikor jelenik meg a 2027-es munkarendről szóló rendelet?

A Munka törvénykönyve szerint a miniszter legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig adhatja ki a rendeletet, vagyis a 2027-es munkarendről szólót 2026. október 31-ig. A 2027-es bérszámfejtési naptárt érdemes a rendelet megjelenése után véglegesíteni.

Hogyan kell a bérszámfejtésben elszámolni az áthelyezett munkanapokat és a munkaszüneti napokat havibéres és órabéres munkavállalóknál?

A havibéres munkavállaló havi alapbére a munkaszüneti napok és az áthelyezett munkanapok miatt nem változik. Az órabéres munkavállalónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) d)), az áthelyezett pihenőnapra nem. A ledolgozós szombaton teljesített órákért rendes órabér jár.

Milyen bérpótlék jár, ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik?

Munkaszüneti napon végzett munkáért 100% bérpótlék jár (Mt. 140. § (2)), és ugyanennyi jár a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőért is (143. § (5)). Havibéreseknél a pótlék alapja általános teljes napi munkaidő esetén a havi alapbér 174-ed része.

Kikre vonatkozik a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet?

A 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben, vagyis hétfőtől péntekig foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. A munkaszüneti napot a Munka törvénykönyve határozza meg, az áthelyezett pihenőnapot és a ledolgozós szombatot az éves miniszteri rendelet.

Hogyan változik a decemberi munkaidőkeret, ha december 24. munkaszüneti nap lesz?

Ha a T/714. számú törvényjavaslat alapján december 24. munkaszüneti nap lesz, akkor a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő számításánál ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 93. § (2)). Ha december 12. ledolgozása is elmarad, decemberben az általános munkarend szerint 21 munkanap (168 óra) marad a jelenlegi 22 (176 óra) helyett.

Mire figyeljen egy közepes vállalat, ha bérszámfejtési szolgáltatót választ a munkaszüneti napok kezeléséhez?

Érdemes olyan partnert választani, amely naprakészen követi az éves munkarendi rendeletet és a törvénymódosításokat, és külön kezeli a havibéres és az órabéres munkavállalók elszámolását. Fontos az is, hogy a partner a munkaidőkereteket és a bérszámfejtő rendszer naptárát is frissítse. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása ezekben a lépésekben nyújt támogatást.

Kitől kérhet segítséget egy HR-vezető a 2027-es munkaidő-naptár beállításához?

A 2027-es munkaidő-naptárt, a munkaidőkereteket és a túlóra-elszámolási szabályokat a bérszámfejtő szoftver szállítójával és a bérszámfejtési szolgáltatóval közösen érdemes beállítani, a 2027-es rendelet megjelenése után. A BDO Magyarország bérszámfejtési szakértői ebben is segítséget nyújtanak.

Miért munkaszüneti nap május 1. Magyarországon?

Május 1. a munka ünnepe, amely a nyolcórás munkanapért folytatott nemzetközi munkásmozgalomhoz kötődik (Chicago, 1886; II. Internacionálé, 1889). Magyarországon a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdése sorolja a munkaszüneti napok közé.

---

Források: 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről – Nemzeti Jogszabálytár; 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – Nemzeti Jogszabálytár. A cikk a 2026. október 13-i jogszabályi állapotot tükrözi, és általános tájékoztatásnak minősül.