Munkaszüneti nap és áthelyezett munkanap elszámolása havibéres és órabéres munkavállalóknál

A munkaszüneti nap és az áthelyezett munkanap elszámolása a bérezés formájától függ. A havibéres munkavállaló havi alapbére nem változik. Az órabéres munkavállalónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra távolléti díj jár, az áthelyezett pihenőnapra nem. Munkaszüneti napon végzett munkáért mindkét esetben 100% bérpótlék jár. A munkaidőkeretből a hétköznapra eső munkaszüneti napot ki kell hagyni.

A legfontosabb tudnivalók

  • Havibér: a havi alapbér a munkaszüneti napok, az áthelyezett pihenőnapok és a ledolgozós szombatok miatt sem csökken, sem nő. A havi óraszám csak a hónap egy részére járó bér és a pótlékalap számításánál kerül elő.
  • Órabér és teljesítménybér: a Munka törvénykönyve 146. § (1) bekezdés d) pontja szerint távolléti díj jár a napi munkaidő tartamára, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik. Az áthelyezett pihenőnap nem munkaszüneti nap, ezért arra ez a szabály nem vonatkozik.
  • Bérpótlék: munkaszüneti napon végzett munkáért 100% bérpótlék jár (Mt. 140. § (2)). A pótlék alapja – eltérő megállapodás hiányában – havibéreseknél, általános teljes napi munkaidő esetén a havi alapbér 174-ed része, az adott hónap tényleges óraszámától függetlenül.
  • Szakértői támogatás: a havi zárás előtti ellenőrzésben, a munkaidőkeretek újraszámolásában és a bérszámfejtő rendszer naptárának beállításában a BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása nyújt segítséget; érdemes még a decemberi zárás előtt egyeztetni.

Mi a különbség a munkaszüneti nap, az áthelyezett pihenőnap és a ledolgozós szombat között?

A bérszámfejtésben három naptípust kell megkülönböztetni, mert mindháromhoz más elszámolási szabály tartozik:

  • Munkaszüneti nap: a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdésében felsorolt ünnepnap. Ilyen január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25. és 26. A távolléti díj, a 100%-os pótlék és a munkaidőkeret-számítás szabályai ehhez a naptípushoz kötődnek.
  • Áthelyezett pihenőnap: az éves miniszteri rendelet által pihenőnappá nyilvánított munkanap. 2026-ban ilyen a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint január 2., augusztus 21. és december 24. Ez nem munkaszüneti nap.
  • Ledolgozós (áthelyezett) szombat: az a szombat, amelyet ugyanez a rendelet munkanappá nyilvánít. 2026-ban ilyen január 10., augusztus 8. és december 12. Ezek rendes munkanapok.

A munkanap-áthelyezés csak az általános munkarendben, vagyis hétfőtől péntekig foglalkoztatottakra vonatkozik (Mt. 102. § (5), 97. § (2), 10/2025. NGM rendelet 1. §). A munkaidőkeretben, több műszakban vagy folyamatos munkarendben dolgozókra a rendelet nem vonatkozik, az ő beosztásukat a munkáltató a munkarendje szerint készíti el. Az aktuális év teljes naptárát a munkaszüneti napokról és áthelyezett munkanapokról szóló 2026-os összefoglaló tartalmazza.

Hogyan kell elszámolni a havibéres munkavállaló bérét ünnepi hónapban?

A havibéres munkavállalónak a teljes hónapra a havi alapbére jár, függetlenül attól, hány munkaszüneti nap vagy áthelyezett nap esik a hónapra. 2026 májusában (19 munkanap, 152 óra) és júliusában (23 munkanap, 184 óra) egy 600 000 Ft havi alapbérű munkavállalónak egyaránt 600 000 Ft alapbér jár. A ledolgozós szombat rendes munkanap, ezért ha a munkavállaló a rendelet szerinti beosztásban dolgozik, nem jár érte külön bérpótlék. Az áthelyezett pihenőnap sem csökkenti a havi bért.

A havi óraszám két helyzetben számít a havibéreseknél:

  1. A hónap egy részére járó bér: a Munka törvénykönyve 136. § (3) bekezdése szerint a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső teljesítendő órák számával. Belépéskor, kilépéskor vagy fizetés nélküli távollétnél tehát az adott hónap óraszáma az osztó. 2026 májusában ez 152, júliusában 184.
  2. A bérpótlék alapja: itt viszont nem a havi óraszám, hanem fix 174 óra az osztó (lásd lent).

Ugyanígy kell eljárni a távolléti díj havibéres alapbér-részénél is: a Munka törvénykönyve 149. § (1) bekezdése erre is a 136. § (3) bekezdését rendeli alkalmazni.

Hogyan kell elszámolni az órabéres munkavállaló bérét munkaszüneti napos hónapban?

Az órabéres munkavállalónak a ténylegesen teljesített órákra órabér jár. Emellett távolléti díj illeti meg minden olyan munkaszüneti napra, amely az általános munkarend szerinti munkanapra esik, a napi munkaidő tartamára (Mt. 146. § (1) d)). Ugyanez a szabály vonatkozik a teljesítménybérrel díjazott munkavállalóra is.

Három fontos részlet:

  • Hétvégére eső ünnep: ha a munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik, nem csökken a teljesítendő munkaidő, így erre a szabályra hivatkozva nem jár távolléti díj. 2026-ban ez március 15-öt, november 1-jét és december 26-ot érinti.
  • Áthelyezett pihenőnap: a január 2., az augusztus 21. és a december 24. nem munkaszüneti nap, ezért ezekre a napokra a 146. § (1) d) pont szerinti távolléti díj nem jár. A kieső órákat a ledolgozós szombaton teljesített és órabérrel kifizetett munkaidő pótolja.
  • Keresőképtelenség munkaszüneti napon: ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, a távolléti díj 70%-a illeti meg. Ha táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, nem jár távolléti díj (146. § (2)).

1. példa – 2026. május: egy 2 500 Ft-os órabérű, napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló mind a 19 munkanapon dolgozik. Ezért 19 × 8 × 2 500 = 380 000 Ft órabér jár neki. Május 1. (péntek) és május 25. (hétfő) hétköznapra eső munkaszüneti nap, ezért 2 × 8 órára távolléti díj is jár. Ennek alapbér-része 40 000 Ft, így a havi összeg pótlékok nélkül 420 000 Ft.

2. példa – 2026. augusztus: augusztus 20. (csütörtök) munkaszüneti nap, erre 8 óra távolléti díj jár (alapbér-része 20 000 Ft). Augusztus 21. (péntek) áthelyezett pihenőnap, ezért erre a napra – mivel nem munkaszüneti nap – távolléti díj nem számfejtendő. Augusztus 8. (szombat) munkanap, az itt teljesített 8 órára rendes órabér jár. A hónap 20 munkanapjára 400 000 Ft órabér jár, a távolléti díjjal együtt pótlékok nélkül 420 000 Ft.

Mi kerül a távolléti díjba?

A távolléti díj nem csak az órabérből áll. A Munka törvénykönyve 148. § (1) bekezdése szerint az esedékességkor érvényes alapbér és pótlékátalány mellett az esedékességet megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybért és bérpótlékot is figyelembe kell venni.

A bérpótlékok csak meghatározott feltételekkel számítanak bele (151. §):

  • a vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a vasárnapok legalább egyharmadában beosztás szerint dolgozott;
  • a műszak- és az éjszakai pótlék, ha a beosztás szerinti munkaidő legalább 30%-ában ilyen időszakban dolgozott;
  • az ügyeleti és a készenléti pótlék, ha átlagosan legalább havi 96 óra ügyeletet vagy készenlétet rendeltek el.

Az egy órára járó pótlékrészt úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra kifizetett, beszámítandó bérpótlékot elosztjuk az ugyanebben az időszakban beosztás szerint teljesített órák számával.

3. példa – pótlékrész: ha az előző hat hónapban a munkavállalónak 180 000 Ft beszámítandó műszakpótlékot fizettek 960 teljesített órára, az egy órára jutó pótlékrész 187,5 Ft. A májusi két munkaszüneti nap 16 órájára ez 3 000 Ft többletet jelent a távolléti díjban. Teljesítménybérezésnél az alapbért figyelmen kívül kell hagyni, és a teljesítménybér irányadó időszaki átlagát kell alapul venni (150. § (3)–(4)). Ha az irányadó időszakban nem volt bérkifizetés, az alapbért kell figyelembe venni (152. §).

Milyen bérpótlék jár a munkaszüneti napon végzett munkáért?

Munkaszüneti napon végzett munkáért 100% bérpótlék jár (Mt. 140. § (2)). Ez a húsvét- és a pünkösdvasárnapra, valamint a vasárnapra eső munkaszüneti napra is vonatkozik (140. § (3)). Munkaszüneti napon rendes munkaidő csak a törvényben meghatározott esetekben osztható be (102. § (2)), például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, idényjellegű vagy megszakítás nélküli tevékenységnél.

1. táblázat

Munkaszüneti napi, pihenőnapi és rendkívüli munkavégzés pótlékai

Helyzet Bérpótlék Jogszabályhely
Munkaszüneti napon, rendes munkaidőben végzett munka 100% Mt. 140. § (2)
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidő 100% Mt. 143. § (5)
Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő 100%, vagy 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot ad Mt. 143. § (4)
A napi munkaidőt meghaladó, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felüli munka 50% vagy szabadidő Mt. 143. § (2)

Szöveges változat: munkaszüneti napon végzett rendes munkáért és munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100% bérpótlék jár. Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100%, vagy 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít. A napi munkaidőn, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felüli munkáért 50% bérpótlék vagy szabadidő jár.

Hogyan kell kiszámítani a pótlékalapot?

A bérpótlék alapja – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér (Mt. 139. § (2)). Havibéreseknél a havi alapbért általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani (139. § (3)). Ez eltér a hónap egy részére járó bér számításától, ahol az adott hónap óraszáma az osztó.

4. példa: egy 600 000 Ft havi alapbérű, napi 8 órás munkavállaló pótlékalapja 600 000 / 174 = 3 448 Ft/óra. Ha 2026. december 25-én (péntek) 8 órát dolgozik rendes munkaidőben, a havi alapbérén felül 8 × 3 448,28 ≈ 27 586 Ft bérpótlék illeti meg. Napi 4 órás részmunkaidőnél és 300 000 Ft havi alapbérnél az osztó a 174 óra fele, azaz 87, így a pótlékalap ugyancsak 3 448 Ft/óra.

A felek a 140–142. § szerinti bérpótlékot – így a munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munka pótlékát is – magában foglaló alapbért állapíthatnak meg (Mt. 145. § (1)). Ez a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidő 143. § (5) szerinti pótlékát nem váltja ki. A munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalány is megállapítható (145. § (2)).

Hogyan kell a munkaidőkeretet újraszámolni ünnepi hónapokban?

A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend (hétfőtől péntekig) alapján kell megállapítani. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 93. § (2)). A távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy a beosztás szerinti napi munkaidővel kell számításba venni (93. § (3)). A keret kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidőt írásban meg kell határozni és közzé kell tenni (93. § (4)).

5. példa – négyhavi keret, 2026. szeptember–december, napi 8 óra: a hétköznapok száma a hétköznapra eső munkaszüneti napok (október 23., december 25.) nélkül szeptemberben 22, októberben 21, novemberben 21, decemberben 22. Ez összesen 86 nap, vagyis 688 óra. Ha a T/714. számú törvényjavaslat alapján december 24. is munkaszüneti nap lesz, a decemberi szám 21-re, a keretben teljesítendő munkaidő 85 napra, azaz 680 órára csökken.

A keret teljes tartamára vonatkozó számítást ezért érdemes december előtt újra ellenőrizni. Ha a keretben teljesítendő munkaidő csökken, de a beosztás változatlan marad, a keret végén keretet meghaladó munka keletkezhet, amelyért 50% bérpótlék vagy szabadidő jár (Mt. 143. § (2) b)). A közölt beosztás a Munka törvénykönyve 97. § (5) bekezdése szerint előre nem látható körülmény esetén legalább 96 órával a napi munkaidő kezdete előtt, illetve a munkavállaló írásbeli kérésére módosítható. A keret decemberi része a hatályos szabályok szerint december 24-ét munkanapként, december 12-ét pedig nem tartalmazza, mert a keret számítása a hétfőtől péntekig tartó általános munkarendre épül.

Mi változik a decemberi bérszámfejtésben, ha december 24. munkaszüneti nap lesz?

A cikk lezárásakor (2026. október 13.) december 24. a 10/2025. NGM rendelet szerint áthelyezett pihenőnap, december 12. (szombat) pedig munkanap. A 2026. szeptember 23-án benyújtott T/714. számú törvényjavaslat a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdésébe felvenné december 24-ét, már 2026-tól. A javaslatról az Országgyűlés még nem döntött.

2. táblázat

A decemberi elszámolás a két forgatókönyv szerint (2 500 Ft-os órabér, napi 8 óra, pótlékok nélkül)

Forgatókönyv Munkanap decemberben Ledolgozott órákra járó bér Távolléti díj (alapbér-rész) Összesen
Hatályos szabály: dec. 12. munkanap, dec. 24. pihenőnap 22 440 000 Ft dec. 25.: 20 000 Ft 460 000 Ft
Dec. 24. munkaszüneti nap, dec. 12. nem munkanap 21 420 000 Ft dec. 24–25.: 40 000 Ft 460 000 Ft
Dec. 24. munkaszüneti nap, dec. 12. munkanap marad 22 440 000 Ft dec. 24–25.: 40 000 Ft 480 000 Ft

Szöveges változat: a hatályos szabály szerint az órabéres munkavállalónak 22 munkanapra 440 000 Ft és december 25-re 20 000 Ft távolléti díj jár, összesen 460 000 Ft. Ha december 24. munkaszüneti nap lesz és december 12. elmarad, 21 munkanapra 420 000 Ft és két napra 40 000 Ft távolléti díj jár, ez szintén 460 000 Ft. Ha december 12. munkanap marad, 480 000 Ft. A havibéres munkavállaló havi alapbére mindhárom esetben változatlan.

A javaslat indokolása szerint a munkaszüneti napon dolgozók díjazására és pótlékaira a már hatályos szabályok vonatkoznak. Ha tehát december 24. munkaszüneti nap lesz, az aznapi munkavégzésért 100% bérpótlék jár. A végleges döntésig érdemes mindkét változatot előkészíteni a bérszámfejtő rendszerben.

Szabadság és munkaszüneti nap: mire kell figyelni?

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1)). Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (124. § (2)). Ebből következően munkaszüneti napra nem kell szabadságot kiadni. A szabadság idejére távolléti díj jár (146. § (1) a)), amelynek számítására a fent leírt szabályok vonatkoznak.

A szabadság mértékéről és kiadásáról a Hány nap szabadság jár 2026-ban? című BDO-cikk ad részletes összefoglalót.

Ellenőrzőlista a havi záráshoz

A BDO Magyarország szakértői azt javasolják, hogy a munkaszüneti napokat tartalmazó hónapok zárása előtt a bérszámfejtők az alábbi pontokat nézzék át:

  1. Naptár: a bérszámfejtő rendszerben szerepel-e az adott év munkarendi rendelete (áthelyezett pihenőnapok és ledolgozós szombatok), és a munkaszüneti napok listája megfelel-e a hatályos Munka törvénykönyvének.
  2. Bérformák szétválasztása: a havibéreseknél nincs teendő a havi alapbérrel; az órabéreseknél és a teljesítménybéreseknél be kell állítani a hétköznapra eső munkaszüneti nap távolléti díját.
  3. Áthelyezett pihenőnap: az órabéreseknél ne kerüljön rá távolléti díj; a ledolgozós szombaton teljesített órák rendes órabérrel számfejtendők.
  4. Távolléti díj pótlékrésze: teljesülnek-e az irányadó hat hónapban a vasárnapi, a műszak-, az éjszakai, az ügyeleti és a készenléti pótlék beszámításának feltételei.
  5. Munkaszüneti napon dolgozók: a 100%-os pótlék 174 órás alapra számítva, illetve a pótlékot magában foglaló alapbér vagy pótlékátalány esetén a megállapodás szerint.
  6. Munkaidőkeret: a hétköznapra eső munkaszüneti napok levonása a keretből, és a beosztás módosítása, ha a munkaszüneti napok listája év közben változik.
  7. Keresőképtelenség: munkaszüneti napon keresőképtelen órabéres munkavállalónál a távolléti díj 70%-a jár, táppénz esetén nem jár távolléti díj.

A HR-adminisztráció és a jelenlét-nyilvántartás digitalizálásában a bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások is segítséget nyújthatnak.

Gyakran ismételt kérdések

Kevesebb bért kap a havibéres munkavállaló egy olyan hónapban, amelyben sok a munkaszüneti nap?

Nem. A havibéres munkavállalónak a teljes hónapra a havi alapbére jár, akkor is, ha a hónapban kevesebb a munkanap. A havi óraszám csak akkor számít, ha a hónap egy részére kell bért számolni (Mt. 136. § (3)).

Jár-e távolléti díj az órabéresnek, ha az ünnep szombatra vagy vasárnapra esik?

Nem. A Munka törvénykönyve 146. § (1) bekezdés d) pontja csak akkor ad távolléti díjat, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, és emiatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Mi a különbség a pótlékalap és a hónap egy részére járó bér osztószáma között?

A bérpótlék alapjánál a havi alapbért fix 174 órával kell osztani (139. § (3)). A hónap egy részére járó bérnél és a havibéres távolléti díj alapbér-részénél viszont az adott hónap általános munkarend szerinti óraszáma az osztó (136. § (3), 149. § (1)).

Jár-e bérpótlék a ledolgozós szombatért?

Nem, ha a munkavállaló a rendelet szerinti beosztásban dolgozik. A ledolgozós szombat rendes munkanap, amelyet a rendelet egy ugyanabban a hónapban pihenőnappá nyilvánított munkanap helyett jelöl ki.

Hogyan számoljam el egy havibéres és egy órabéres munkavállaló bérét abban a hónapban, amelyben munkaszüneti nap és ledolgozós szombat is van?

A havibéres munkavállalónak a változatlan havi alapbér jár. Az órabéres munkavállalónak a ténylegesen ledolgozott órákra (a ledolgozós szombatot is beleértve) órabér, a hétköznapra eső munkaszüneti napra pedig távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) d)). Az áthelyezett pihenőnap nem munkaszüneti nap, ezért arra távolléti díj nem számfejtendő. 2026 augusztusában például egy 2 500 Ft-os órabérű, napi 8 órás munkavállalónak 400 000 Ft órabér és 20 000 Ft távolléti díj (alapbér-rész) jár.

Milyen bérpótlék jár, ha a munkavállaló munkaszüneti napon vagy pihenőnapon dolgozik?

Munkaszüneti napon végzett munkáért, rendes és rendkívüli munkaidőben egyaránt, 100% bérpótlék jár (Mt. 140. § (2), 143. § (5)). Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőért 100% jár, vagy 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít (143. § (4)).

Hogyan változik a 2026. decemberi munkaidőkeret, ha december 24. munkaszüneti nap lesz?

A keretben teljesítendő munkaidőből az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot ki kell hagyni (Mt. 93. § (2)). Ha december 24. munkaszüneti nap lesz, a decemberi teljesítendő munkaidő napi 8 órás munkavállalónál 8 órával csökken. Egy szeptember–decemberi négyhavi keret 688 óráról 680 órára csökken.

Mi a különbség a munkaszüneti nap és az áthelyezett pihenőnap között a Munka törvénykönyve szerint?

A munkaszüneti napokat a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdése sorolja fel, és ezekhez kötődik a távolléti díj, a 100%-os pótlék és a munkaidőkeret-számítás. Az áthelyezett pihenőnapot az éves miniszteri rendelet jelöli ki az általános munkarendben dolgozók számára (102. § (5)); ez nem munkaszüneti nap, és ugyanabban a hónapban egy ledolgozós szombat pótolja.

Források: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – Nemzeti Jogszabálytár; 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről – Nemzeti Jogszabálytár. A cikk a 2026. október 13-i jogszabályi állapotot tükrözi, általános tájékoztatásnak minősül, és nem helyettesíti az egyedi helyzetre vonatkozó szakértői tanácsot.