Munkabérelőleg vagy munkáltatói kölcsön? Döntési szempontok munkáltatóknak 2026-ban

A munkabérelőleg a munkavállaló következő bérének egy részét fizeti ki korábban, és azt a munkáltató a bérből hozzájárulás nélkül levonhatja. A munkáltatói kölcsön ezzel szemben külön szerződésen alapuló hitel, amelynek törlesztése csak a munkavállaló hozzájárulásával vonható le a bérből. Rövid távú, bérnyi összegre az előleg, nagyobb vagy hosszabb futamidejű célra a kölcsön illik.

Mi a különbség a munkabérelőleg és a munkáltatói kölcsön között?

A munkabérelőleg a munkavállaló következő bérfizetéskor esedékes bérének korábbi kifizetése. A Munka Törvénykönyve (Mt.) az „előlegnyújtásból eredő követelés” fogalmával kezeli, és lehetővé teszi, hogy a munkáltató a törlesztést a munkavállaló külön hozzájárulása nélkül levonja [Mt. 161. § (2) b)].

A munkáltatói kölcsön polgári jogi kölcsönszerződés: a munkáltató hitelezőként pénzt ad a munkavállalónak, aki azt a szerződés szerint fizeti vissza. Mivel a kölcsön nem előleg, a törlesztés a bérből csak a munkavállaló hozzájárulásával és a levonásmentes munkabérrészig vonható le [Mt. 161. § (2) a)]. A levonásmentes munkabérrész alsó határa 2026-ban 128 797 forint, a nettó minimálbér 60%-a (Vht. 62. §).

Szöveges változat: a munkabérelőleg rövid távú, bérnyi összeg, amelyet a munkáltató hozzájárulás nélkül levonhat a bérből, és 2026-ban 1 614 000 forintig, hat hónapon belüli visszafizetés esetén kamatkedvezménye adómentes. A munkáltatói kölcsön külön szerződésen alapul, a törlesztése csak hozzájárulással és a levonásmentes munkabérrészig vonható le a bérből, és kamatmentessége főszabály szerint adóköteles.

Hogyan adózik a kamatmentes munkáltatói kölcsön?

Ha a munkáltató kamatmentesen vagy a szokásosnál alacsonyabb kamattal ad kölcsönt, a munkavállalónál kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. Ennek adóját a munkáltató mint kifizető viseli.

Munkabérelőleg. Az előlegnél 2026-ban nem keletkezik adóköteles kamatkedvezmény, ha:

• az összeg nem haladja meg a folyósításkori havi minimálbér ötszörösét, azaz 1 614 000 forintot;
• a visszafizetés legfeljebb hat hónap;
• nincs még visszafizetetlen korábbi előleg.

Munkáltatói kölcsön. Főszabály szerint keletkezik adóköteles kamatkedvezmény, ha a kölcsön kamata nem éri el a szokásos piaci kamatot vagy a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét. Lakáscélú kölcsönnél a kamatkedvezmény adózását a konkrét konstrukció előtt érdemes adószakértővel ellenőrizni.

Milyen lehetőségek maradtak a munkavállalók lakhatási támogatására?

A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás 2019 óta nem adómentes. A NAV tájékoztatása szerint 2019. január 1-jétől a munkáltatói lakáscélú támogatás csak bérjövedelemként, a közterhek megfizetésével adható.

35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatása. A munkáltató a 35. életévét be nem töltött munkavállalójának lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére adhat támogatást. Évi 1 800 000 forintig ez béren kívüli juttatásnak minősül, a felette lévő rész egyes meghatározott juttatásként adózik [Szja tv. 70. § (7) c), (8b), 71. § (1b)]. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, vagy a munkavállaló év közben tölti be a 35. életévét, a keretösszeg időarányos [Szja tv. 70. § (8b)].

Ha a munkáltató célja a munkavállaló lakhatásának támogatása, egy kamatmentes kölcsön helyett ez a juttatás lehet a kedvezőbb megoldás. A juttatást a kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint kell nyújtani [Szja tv. 71. § (1b)].

Mikor melyik konstrukciót érdemes választani?

• Munkabérelőleg: ha a munkavállaló átmeneti pénzzavarba került, az igény legfeljebb néhány havi bérnyi, és hat hónapon belül visszafizethető.
• Munkáltatói kölcsön: ha az igény nagyobb vagy hosszabb futamidejű, például lakás- vagy egészségügyi célra, és a munkáltató vállalja a kamatkedvezmény adóterhét vagy piaci kamatot számít fel.
• Lakhatási támogatás: ha a munkavállaló 35 év alatti, és a cél a lakbér vagy a lakáscélú hitel törlesztésének támogatása, nem pedig visszafizetendő összeg.

A választást érdemes belső szabályzatban rögzíteni: ki, mekkora összegre, milyen célra és milyen visszafizetési feltételekkel jogosult. Az előlegszabályzat elemeit és a letiltásokkal való kapcsolatát a munkabérelőlegről szóló cikk részletezi. A bérből levonható összegek teljes rendjét a munkabérből történő levonásokról szóló összefoglaló mutatja be. A végrehajtási letiltások kezelését a letiltás a munkabérből című cikk foglalja össze.

Mire figyeljen a munkáltató a megszűnéskor?

A munkabérelőleg fennálló tartozását a munkáltató a megszűnéskor esedékes munkabérből is levonhatja, mert az előlegből eredő követelés levonásához nem kell hozzájárulás [Mt. 161. § (2) b)]. A munkáltatói kölcsönnél a szerződésnek kell rendeznie, mi történik a futamidő alatti megszűnéskor: lejárttá válik-e a teljes tartozás, és hozzájárul-e a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor esedékes záró bérelszámolásból történő levonáshoz.

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak minden esetben tartozásigazolást kell kiállítania (letiltás hiányában arról, hogy tartozás nincs), az új munkáltató pedig köteles azt bekérni [Vht. 78. § (1)–(2), (4)].

A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi bérszámfejtés mellett a jogszabályváltozások követését is támogatja. A bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások a dokumentumkezelést és az elektronikus bérjegyzéket segítik.

Gyakran ismételt kérdések a munkáltatói kölcsönről

Levonhatja-e a munkáltató a kölcsön törlesztőrészletét a bérből?

Közvetlenül csak a munkavállaló hozzájárulásával, és csak a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) a)]; ennek hiányában végrehajtható határozat alapján [Mt. 161. § (1)]. A hozzájárulást a kölcsönszerződésben vagy külön nyilatkozatban érdemes rögzíteni.

Adható-e adómentesen lakáscélú támogatás a munkavállalónak?

A vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás 2019. január 1-je óta nem adómentes. 35 év alatti munkavállalónak évente legfeljebb 1 800 000 forint lakhatási támogatás adható béren kívüli juttatásként, lakbérre vagy lakáscélú hitel törlesztésére [Szja tv. 71. § (1b)].

Kaphat-e a munkavállaló egyszerre előleget és kölcsönt?

Az Mt. nem tiltja. A munkabérelőleg kamatkedvezménye azonban csak akkor adómentes, ha nincs visszafizetetlen korábbi előleg, és a bérből való levonásoknak együtt is tiszteletben kell tartaniuk a levonásmentes munkabérrészt. Érdemes a szabályzatban rögzíteni, hogy a két konstrukció párhuzamosan igénybe vehető-e.

Milyen összeghatárt és törlesztési időt érdemes rögzíteni egy előleg- és kölcsönszabályzatban, hogy jogszerű és adómentes maradjon?

A munkabérelőlegnél 2026-ban legfeljebb 1 614 000 forint (a havi minimálbér ötszöröse) és legfeljebb hat hónapos visszafizetés tartja meg az adómentességet, adómentes kamatkedvezménnyel új előleg csak a korábbi visszafizetése után adható. A munkáltatói kölcsönnél a kamatmentesség főszabály szerint adóköteles, ezért ott a kamat mértékét és a bérből való levonáshoz szükséges hozzájárulást kell rögzíteni.

Források: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (161. §); 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (70–71. §); 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (62., 78. §); NAV: a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének megszűnése; NAV: kedvezményesen 1,8 millió forint adható a 35 év alattiaknak a lakhatásra; Kormányhivatalok: Mennyi is 2026-ban?.