Mit hoznak az új jövedelemletiltási szabályok?

Letiltásnál a munkáltató a végrehajtó vagy a bíróság felhívására a munkavállaló nettó béréből általában legfeljebb 33%-ot, kivételes esetben legfeljebb 50%-ot von le, és utal a végrehajtást kérőnek. 2026-ban a havonta kifizetett bér 128 797 forintig mentes a végrehajtás alól, a 200 000 forint feletti rész viszont korlátozás nélkül letiltható. A munkáltató a mulasztásért készfizető kezesként felel.

Mennyit lehet levonni a munkabérből letiltás esetén?

A levonás alapja a nettó munkabér: az az összeg, amely az adóelőleg és a társadalombiztosítási járulékok levonása után marad [Vht. 61. § (1)]. Ebből a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint:

Szöveges változat: letiltáskor általában a nettó bér legfeljebb 33%-a vonható le. Tartásdíj, munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkabér vagy több letiltás esetén legfeljebb 50%-a. A havonta kifizetett bér 200 000 forint feletti része korlátozás nélkül letiltható, a 128 797 forintig terjedő része viszont gyermektartásdíj kivételével mentes (Vht. 61–63. és 65. §).

A 128 797 forint a 2026-os 214 662 forintos nettó minimálbér 60%-a. A minimálbér 2026. január 1-jétől 322 800 forint (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet), ezért a védett összeg minden minimálbér-emeléskor változik. A bérszámfejtési rendszerben ezt évente frissíteni kell.

Mi számít munkabérnek, és mi mentes a letiltás alól?

A Vht. 65. § (1)–(3) bekezdésének alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül minden, a munkaviszonyra vagy annak megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg terhel, a béren kívüli juttatások kivételével [Vht. 65. § (4)]. A letiltás tehát kiterjed például a prémiumra, a jutalomra és a végkielégítésre is.

Mentes a letiltás alól többek között [Vht. 74. §]:

• a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés;
• a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg;
• a családi kedvezmény nettó összege.

Ha a munkavállaló ugyanattól a munkáltatótól több jogcímen kap munkabért, a mentesség szempontjából ezeket össze kell vonni. Ha több munkáltatótól kap bért, a mentesség abból a bérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le (Vht. 62. §).

Mi a sorrend, ha több letiltás érkezik?

Több követelés esetén a levonás sorrendjét a Vht. 165. §-a határozza meg. Az azonos sorrendi helyre tartozó követelések között az dönt, melyik letiltás érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64. § (1)–(2)]. A bíróság ettől eltérően arányos kielégítést is elrendelhet [Vht. 64. § (3)]. Több letiltás esetén az összes levonás együtt sem haladhatja meg a nettó bér 50%-át [Vht. 65. § (3)], a havonta kifizetett bér 200 000 forint feletti részének kivételével (Vht. 63. §).

Ha a munkáltató a munkavállalónak munkabérelőleget is folyósított, a saját előlegkövetelését is levonja a bérből [Mt. 161. § (2) b)]. Az előlegtörlesztés és a letiltás egy hónapon belüli kezelését érdemes a munkabérelőleg-szabályzatban előre rendezni.

Mi a munkáltató feladata a letiltás kézhezvételekor?

A munkáltatónak legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon [Vht. 76. § (1)]:

• értesítenie kell a munkavállalót a letiltásról;
• intézkednie kell, hogy a bér esedékességekor a letiltott összeget levonják és a végrehajtást kérőnek kifizessék (kivételesen a végrehajtói letéti vagy más számlára utalják);
• értesítenie kell a letiltást kibocsátó szervet, ha a letiltásnak akadálya van.

További kötelezettségek:

• Felfüggesztés kis összegnél: a munkáltató felfüggesztheti a kifizetést, amíg a letiltott összeg el nem éri a 400 forintot, de legfeljebb hat hónapig. A felfüggesztésről a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül tájékoztatnia kell a végrehajtót [Vht. 76. § (2)].
• Elmaradt részletek: ha egy hónapban nem lehetett levonni a teljes részletet, az elmaradt részt le kell vonni, amint lehetséges, a levonási korlátok betartásával (Vht. 77. §).
• Tartozásigazolás: a munkaviszony megszűnésekor igazolást kell kiállítani a munkabérből levonandó tartozásokról, illetve arról, hogy ilyen tartozás nincs. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást bekérni és a végrehajtást folytatni (Vht. 78. §).
• Helyszíni ellenőrzés: a végrehajtó a munkáltatónál ellenőrizheti a letiltás szabályainak betartását, ehhez be kell engedni és iratbetekintést kell biztosítani (Vht. 60. §).

Mi változott 2025. július 1-jétől és 2026. január 1-jétől?

2025. július 1-jétől megváltoztak a jövedelemletiltás mentességi szabályai. A korábbi fix 60 000 forintos mentes rész helyett a havonta kifizetett bér nettó minimálbér 60%-áig terjedő része mentes [Vht. 62. § (1)], és a családi kedvezmény nettó összege is mentes lett a letiltás alól [Vht. 74. § l)]. A 200 000 forint feletti rész korlátlan végrehajthatósága nem változott (Vht. 63. §).

2026. január 1-jétől a minimálbér 322 800 forintra emelkedett, ezért a védett összeg a 2025-ös 116 029 forintról 128 797 forintra nőtt. A százalékos korlátok és a 200 000 forintos határ nem változtak.

Gyakran ismételt kérdések a munkabér letiltásáról

Ki küldi a letiltást a munkáltatónak?

A letiltást jellemzően a bírósági végrehajtó bocsátja ki, ha az adós a felhívás után sem fizette meg a tartozását (Vht. 58. §). Bizonyos esetekben a bíróság közvetlen letiltással rendeli el a levonást (Vht. 26–27. §).

Követi-e a letiltás a munkavállalót új munkahelyre?

Igen. A munkabérre vezetett végrehajtás újabb letiltás nélkül kiterjed az új munkáltatótól kapott bérre is (Vht. 59. §). Az új munkáltató köteles bekérni a tartozásigazolást, és folytatni a levonást (Vht. 78. §).

Mi számít bele a 200 000 forintos határba?

A havonta kifizetett munkabér adó és járulékok levonása után fennmaradó része (Vht. 61. és 63. §). A családi kedvezmény nettó összege a Vht. 74. § l) pontja szerint mentes a letiltás alól.

Mit vonhat le a munkáltató a munkabérből, és mekkora a végrehajtás alól mentes rész 2026-ban?

A munkáltató jogszabály alapján, végrehajtható határozat alapján pedig a levonásmentes munkabérrészig vonhat le; a saját követelését pedig a munkavállaló hozzájárulásával vagy előlegből eredően vonhatja le (Mt. 161. §). Letiltásnál a havonta kifizetett nettó bér 128 797 forintig (a nettó minimálbér 60%-áig) mentes 2026-ban, kivéve a gyermektartásdíjat (Vht. 62. §).

Ha a munkavállalónak letiltása van és munkabérelőleget is kér, milyen mértékben vonhatók le a tartozások?

A végrehajtási levonás a nettó bér 33%-áig, több letiltás vagy kiemelt követelés esetén 50%-áig terjedhet, a 128 797 forintos mentes rész és a 200 000 forintos határ figyelembevételével (Vht. 62–65. §). Az előlegtörlesztés és a letiltás sorrendjét érdemes a belső szabályzatban, bérszámfejtési szakértővel egyeztetve rögzíteni.

Mikor érdemes a letiltások kezelését külső bérszámfejtőre bízni?

Akkor, ha a munkáltató nem tudja biztosítani a letiltás legkésőbb az átvételt követő munkanapon történő feldolgozását, ha egy munkavállalónál több letiltás fut, vagy ha a hóközi kifizetések miatt a havi határok számítása bonyolult. A mulasztás következménye a le nem vont összegért fennálló készfizető kezesség (Vht. 79. §). A szolgáltatóváltás szempontjait a bérszámfejtő váltásáról szóló cikk foglalja össze.

Források: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (26–27., 58–65., 74., 76–79. §); 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (161. §); Kormányhivatalok: Mennyi is 2026-ban?; NAV: a jövedelemletiltást érintő mentességi szabályok.