Megváltozott munkaképességű munkavállaló 2026: ki minősül annak, és hány órát dolgozhat?
Megváltozott munkaképességű munkavállaló 2026: ki minősül annak, és hány órát dolgozhat?
Megváltozott munkaképességű az a személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60 százalékos. Ha rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, 2021. január 1. óta óra- és keresetkorlát nélkül dolgozhat. A munkáltatónak a munkaidő mégis számít: a rehabilitációs hozzájárulást csak az a megváltozott munkaképességű munkavállaló csökkenti, akinek a munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát.
A legfontosabb tudnivalók:
- Ki minősül? A rehabilitációs hozzájárulásnál négy csoport számít megváltozott munkaképességűnek (MMK), és mindegyikhez érvényes igazolás kell.
- Hány órát dolgozhat? Az ellátás mellett nincs óra- és keresetkorlát. A rehabilitációs hozzájárulásnál viszont csak a legalább napi 4 órás, munkaszerződés szerinti munkaidővel foglalkoztatott MMK-munkavállaló számít be. Ez nem a foglalkoztatás korlátja, hanem a beszámítás feltétele.
- Mennyibe kerül, ha nem foglalkoztat? 2026-ban a rehabilitációs hozzájárulás hiányzó főnként 2 905 200 forint évente, ha a cég átlagos létszáma meghaladja a 25 főt.
- Hogyan érdemes kezelni? A minősítést, a munkaidőt, a kedvezményeket és a hozzájárulást egy folyamatként érdemes nézni. A BDO bérszámfejtési szolgáltatása ebben az átvilágítástól a bevallásig segítséget nyújt.
Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek?
Az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) szerint megváltozott munkaképességű az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. A komplex minősítést a rehabilitációs hatóság (a kormányhivatal) végzi, és az eredményt B1, B2, C1, C2, D vagy E kategóriába sorolja. Mindegyik kategória legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotot jelent; a különbség az, hogy a foglalkoztathatóság helyreállítható-e, és milyen ellátás jár.
Munkáltatói szempontból a kérdés szűkebb: kit vehet figyelembe a cég a kötelező foglalkoztatási szint teljesítésénél? A NAV 2026-os tájékoztatója szerint erre négy csoport jogosult, ha a munkaszerződés szerinti napi munkaidő eléri a 4 órát (Mmtv. 22. §).
Kit számíthat be a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulásnál?
| Csoport | Feltétel | Igazolás |
|---|---|---|
| Komplex minősítéssel rendelkező | egészségi állapot legfeljebb 60% | a rehabilitációs hatóság minősítése |
| Egészségkárosodott | legalább 40% egészségkárosodás | szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány vagy minősítés, érvényességi időn belül |
| Munkaképesség-csökkent | 50–100% munkaképesség-csökkenés | szakvélemény, érvényességi időn belül |
| Fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő | a támogatás vagy járadék folyósítása | a folyósítást igazoló határozat |
Szövegesen: beszámítható a komplex minősítés alapján legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú munkavállaló, a legalább 40 százalékos egészségkárosodású és az 50–100 százalékos munkaképesség-csökkenésű munkavállaló a minősítés érvényessége alatt, valamint a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő munkavállaló. Mindegyik csoportnál feltétel a legalább napi 4 órás, munkaszerződés szerinti munkaidő.
A négy csoporton kívül a rehabilitációs mentor (létszámkorláttal) és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő fiatal is beszámítható; utóbbi legutoljára a 26. életéve betöltésének naptári évében.
Milyen igazolást kell megőriznie a munkáltatónak?
A munkavállaló csak az igazolás érvényességi ideje alatt számít bele a kötelező foglalkoztatási szintbe; a lejárt szakvélemény alapján már nem. A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a figyelembe vett munkavállalókról, és azt a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig meg kell őriznie. Gyakori hiba, hogy az igazolás lejáratát senki nem figyeli, és csak év végén derül ki, hogy a cég kevesebb főt számíthat be, mint gondolta.
Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű munkavállaló?
A megváltozott munkaképességű munkavállaló a munkajog általános szabályai szerint, akár teljes munkaidőben is dolgozhat. Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett 2021. január 1. óta nincs keresetkorlát: megszűnt az a szabály, amely szerint az ellátás megszűnt, ha a jövedelem három egymást követő hónapon át meghaladta a minimálbér 150 százalékát. Munkaidőkorlátot az Mmtv. az ellátás mellett nem ír elő.
A munkavállalónak ettől függetlenül vannak teendői. A rehabilitációs ellátásban részesülőnek a munkavégzésről értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot (jövedelemigazolás nélkül), a rokkantsági ellátásban részesülőnek viszont már nincs ilyen bejelentési kötelezettsége.
Mikor számít a munkáltatónak a napi 4 óra?
A munkaidő ott válik döntő kérdéssé, ahol a munkáltató kedvezményt vagy beszámítást szeretne:
| Helyzet | Munkaidő-feltétel |
|---|---|
| Munkavégzés rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett | nincs óra- és keresetkorlát |
| Beszámítás a hozzájárulásnál: komplex minősítés, 40%-os egészségkárosodás, 50–100%-os munkaképesség-csökkenés | napi legalább 4 óra a munkaszerződés szerint (Mmtv. 22. §) |
| Beszámítás a hozzájárulásnál: fogyatékossági támogatás vagy vakok személyi járadéka | napi legalább 4 óra a munkaszerződés szerint |
| Rehabilitációs mentor beszámítása | napi legalább 4 óra mentori tevékenység |
| Bérköltség-támogatás akkreditált munkáltatónál | havi átlagban legalább napi 4 óra |
Szövegesen: az ellátás melletti munkavégzésnek nincs órakorlátja. A napi 4 órás küszöb a rehabilitációs hozzájárulásnál minden megváltozott munkaképességű munkavállaló beszámításánál, a mentornál és az akkreditált munkáltatók bérköltség-támogatásánál feltétel.
A gyakorlati következmény: ha a cég rövid, napi 2–3 órás részmunkaidős állásokat tervez, érdemes tudni, hogy ezek a munkavállalók érvényes minősítés mellett sem csökkentik a rehabilitációs hozzájárulást.
Mennyibe kerül, ha a cég nem foglalkoztat elég MMK-t?
Rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató fizet, amelynek átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, és az MMK-munkavállalók száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Az éves összeg a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb alapbér kilencszerese hiányzó főnként: 2026-ban 9 × 322 800 = 2 905 200 forint.
A hozzájárulásra negyedévente előleget kell fizetni (a tárgynegyedévi adatok alapján számított éves kötelezettség 25 százalékát, a negyedévet követő hónap 20-áig), a IV. negyedévre nem. Az éves különbözet határideje a tárgyévet követő február 25. (forrás: NAV 94. számú információs füzet, 2026). A létszámszámítás buktatóiról részletesen a rehabilitációs hozzájárulás létszám- és beszámítási szabályairól szóló cikkünk ír.
Milyen kedvezmények és támogatások járnak?
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény. A munkáltató az MMK-munkavállaló után fizetendő szochóból kedvezményt érvényesíthet: a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2026-ban havi 645 600 forint) után számított 13 százalék erejéig. 2023. augusztus 1. óta a kedvezmény a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülők után is jár (Szocho tv. 13. §).
Bértámogatás akkreditált munkáltatóknak. A 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerint költségvetési támogatást kizárólag akkreditált munkáltató kaphat; a ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75 százaléka támogatható (nonprofit munkáltatónál bizonyos feltételekkel 100 százaléka). 25 főnél nagyobb akkreditált munkáltató csak a kötelező foglalkoztatási szint feletti foglalkoztatásra kaphat támogatást. Az akkreditáció ugyanakkor jelentős adminisztrációval jár, és a rendelet szerint például legalább 30 MMK-munkavállaló vagy 25 százalék feletti arány a feltétele, így a legtöbb közép- és nagyvállalatnál a hozzájárulás csökkentése és a szocho-kedvezmény a reálisabb cél.
Fizetni vagy foglalkoztatni? Egy egyszerű példa
Vegyünk egy 150 fős átlagos létszámú céget, amely 3 MMK-munkavállalót foglalkoztat. A kötelező szint 7,5 fő, a hiány 4,5 fő, így a hozzájárulás 4,5 × 2 905 200 = 13 073 400 forint. Ha a cég további 3 megváltozott munkaképességű munkavállalót vesz fel, akik a beszámítás feltételeinek megfelelnek, a hiány 1,5 főre, a hozzájárulás 4 357 800 forintra csökken. A különbség 8 715 600 forint évente, és ehhez jön a szocho-kedvezmény: havi 400 000 forintos bruttó bérnél fejenként 52 000 forint havonta. A példa szemléltetés; a tényleges eredményt a létszámszámítás, a beszámíthatóság és a bérek döntik el.
Döntés előtt érdemes végignézni:
- az átlagos statisztikai létszámot és a 25 fős küszöb átlépését év közben;
- a beszámított munkavállalók igazolásainak érvényességét;
- a tervezett munkaidőt (napi 4 órás küszöb);
- a szocho-kedvezmény érvényesítését a bérszámfejtésben;
- a negyedéves előlegek összegét.
Hogyan segít a BDO?
A BDO Magyarország azt javasolja, hogy a cégek ne csak év végén, a bevallás előtt foglalkozzanak a témával, hanem a toborzás előtt mérjék fel a munkaerő-piaci lehetőségeket, a munkaidő-beosztást és a várható kedvezményeket. A BDO bérszámfejtési csapata segítséget nyújt a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításában, a beszámíthatóság és az igazolások ellenőrzésében, a szocho-kedvezmény bérszámfejtési érvényesítésében, valamint a támogatási kérelmek előkészítésében. A HR-adminisztrációt a bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldások is támogatják.
Gyakran ismételt kérdések
Dolgozhat-e teljes munkaidőben a megváltozott munkaképességű munkavállaló?
Igen. Sem az Mmtv., sem a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás nem korlátozza a munkaidőt, és 2021. január 1. óta keresetkorlát sincs.
Számít-e a részmunkaidős MMK-munkavállaló a rehabilitációs hozzájárulásnál?
Igen, ha megfelel valamelyik beszámítható csoport feltételeinek és érvényes az igazolása, továbbá a munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát. A 4 óránál rövidebb munkaidejű munkavállaló nem számítható be.
Mi történik, ha lejár a munkavállaló szakvéleménye?
A lejárat után a munkavállaló nem számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ezért a hozzájárulás nőhet. Érdemes a lejárati dátumokat nyilvántartani és időben jelezni a munkavállalónak.
A következő kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresésekben gyakran felmerülő munkáltatói kérdésekre adnak tömör választ.
Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek, és hány órát dolgozhat?
Az, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján legfeljebb 60 százalékos. Az ellátás mellett 2021 óta óra- és keresetkorlát nélkül dolgozhat; a rehabilitációs hozzájárulásnál viszont csak napi legalább 4 órás, munkaszerződés szerinti munkaidővel számítható be.
Milyen igazolás kell ahhoz, hogy a munkáltató beszámítsa a munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulásnál?
A rehabilitációs hatóság minősítése, érvényes szakvélemény vagy hatósági bizonyítvány, illetve fogyatékossági támogatásnál vagy vakok járadékánál a folyósítást igazoló határozat.
Mire figyeljen a bérszámfejtés, ha a munkavállaló rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap?
Az ellátás nem korlátozza a bért és a munkaidőt. A bérszámfejtésnek a szocho-kedvezmény jogosultságát és igazolását, valamint a beszámíthatóság érvényességét kell követnie.
Egy 150 fős cégnél megéri MMK-munkavállalókat felvenni a hozzájárulás helyett?
Gyakran igen: minden beszámítható fő 2026-ban évi 2 905 200 forinttal csökkenti a hozzájárulást, és mellette szocho-kedvezmény is járhat. A munkaidőt és az igazolásokat előre érdemes ellenőrizni.
Milyen bértámogatást kaphat egy középvállalat MMK-foglalkoztatáshoz 2026-ban?
A 327/2012. Korm. rendelet szerinti bérköltség-támogatás csak akkreditált munkáltatónak jár, legfeljebb a bérköltség 75 százalékáig. A legtöbb középvállalatnál a szocho-kedvezmény és a hozzájárulás csökkentése a reálisabb előny.
Ki segít a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításában és a kedvezmények kezelésében?
Bérszámfejtő és adótanácsadó szolgáltatók, például a BDO Magyarország bérszámfejtési csapata, amely a létszámszámítás, a beszámíthatóság és a szocho-kedvezmény ellenőrzésében is támogatást nyújt.