Létszám és beszámítás a rehabilitációs hozzájárulásnál: kik számítanak bele, és melyek a gyakori hib
Létszám és beszámítás a rehabilitációs hozzájárulásnál: kik számítanak bele, és melyek a gyakori hib
A rehabilitációs hozzájárulás összegét a létszám-számítás pontossága dönti el. Az alap a KSH-módszertan szerinti éves átlagos statisztikai állományi létszám, egy tizedesre kerekítve, amelyből több munkavállalói csoport kimarad. A kötelező 5%-os foglalkoztatási szintbe csak érvényes minősítéssel vagy igazolással rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló, illetve meghatározott fiatal és mentor számítható be.
A legfontosabb tudnivalók
- A létszám nem azonos a dolgozók számával. A közfoglalkoztatottak, az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottak és több más csoport nem számít, a 60 óránál kevesebbet dolgozó részmunkaidősök és a tartósan távollévők sem.
- Egy fő eltérés 2026-ban 145 260 forint. Ennyi hozzájárulást jelent a létszám egyfős hibája az 5%-os foglalkoztatási szintnél.
- Beszámítani csak érvényes igazolással lehet. Lejárt igazolás alapján a munkavállaló már nem számít be, a mentorok és az SNI-fiatalok kihagyása viszont felesleges többletfizetést okoz.
- Érdemes évente ellenőriztetni a létszámot és a beszámítást. A BDO Magyarország adóbevallás-készítési (compliance) szolgáltatása a rehabilitációs hozzájárulás számításának és bevallásának ellenőrzésében is segítséget nyújt.
Hogyan kell kiszámolni a létszámot?
Rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató fizet, amelynek átlagos létszáma meghaladja a 25 főt, és a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5%-át; a hozzájárulás 2026-ban hiányzó főnként 2 905 200 forint. A NAV tájékoztatása szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai útmutatója szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell alapul venni, egy tizedesre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint:
- havi átlag: a napi létszámok összege osztva a hónap naptári napjaival (pihenő- és munkaszüneti napon az előző munkanap létszáma számít);
- éves átlag: a 12 havi átlag összege osztva 12-vel;
- kerekítés: egy tizedesre; a két tizedesre vagy egészre kerekítés hibás.
Az Mmtv. alapján nem tartozik a létszámba a közfoglalkoztatott és a közfoglalkoztatási támogatással foglalkoztatott, az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott, az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban álló, a Munka Törvénykönyve szerint más munkáltatónál átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló, a hivatásos és szerződéses katona, valamint a nevelőszülői jogviszonyban álló személy annál a munkáltatónál, amely nevelőszülőként foglalkoztatja. Több munkáltató esetén a munkavállaló csak az adózás rendjéről szóló törvény szerint kijelölt munkáltatónál számít. Munkaerő-kölcsönzésnél főszabály szerint a kölcsönvevő létszámába tartozik, a kölcsönbeadóéba akkor, ha a kölcsönvevő erről nyilatkozik.
Részmunkaidősök és tartósan távollévők. Szakmai összefoglalók szerint a KSH útmutatójának a gyakorlatban legfontosabb szabályai:
| Munkavállalói csoport | Számít a létszámba? |
|---|---|
| Részmunkaidős | csak ha munkaideje havi átlagban eléri a 60 órát; ekkor munkaidejétől függetlenül egész főként |
| Szülési szabadságon lévő | nem, a szülési szabadság első napjától |
| Gyermekgondozási ellátás miatt fizetés nélküli szabadságon lévő | nem, az első naptól, hacsak a munkáltató közben nem foglalkoztatja |
| Keresőképtelen, illetve egyéb okból fizetés nélküli szabadságon lévő | egyhavi folyamatos távollét után nem |
| Felmentési idejét töltő, munkavégzés alól mentesített | nem, a felmentés első napjától |
| Ösztöndíjas foglalkoztatott, iskolaszövetkezeti diák, nem munkaviszonyban álló | nem |
Szöveges változat: A részmunkaidős csak havi átlag 60 óra felett számít, de akkor egész főként. Nem számít a szülési szabadságon lévő és a gyermekgondozási ellátás miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló az első naptól (utóbbi kivéve, ha a munkáltató közben foglalkoztatja), a keresőképtelen és az egyéb okból fizetés nélküli szabadságon lévő egyhavi folyamatos távollét után, a felmentési idejét töltő a felmentés első napjától, valamint az ösztöndíjas, az iskolaszövetkezeti diák és a nem munkaviszonyban álló személy.
Közép- és nagyvállalatnál, ahol egyszerre több tucat munkavállaló van gyermekgondozási szabadságon vagy tartós táppénzen, ez több fős eltérést is okozhat. Egy fő eltérés 0,05 fős hiányt, azaz 2026-ban 145 260 forint hozzájárulást jelent.
Ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak?
A kötelező szintbe csak hivatalos minősítéssel vagy igazolással rendelkező munkavállaló számítható be. A NAV 2026-os füzete szerint megváltozott munkaképességű, aki:
- a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60%-os egészségi állapotú;
- legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik, az igazolás érvényességi ideje alatt;
- 50–100%-os munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, a szakvélemény érvényességi ideje alatt;
- rokkantsági járadékban vagy a vakok személyi járadékában részesül, és napi munkaideje legalább 4 óra.
A felülvizsgálat alatt állókra és a 2011 előtti jogviszonyokra átmeneti szabályok vonatkoznak. Beszámítható továbbá a sajátos nevelési igényű tanuló és a fogyatékossággal élő felsőoktatási hallgató annak a naptári évnek a végéig, amelyben betölti a 26. életévét, valamint a legalább napi 4 órában foglalkoztatott, meghatározott szakképzettségű rehabilitációs mentor:
| Megváltozott munkaképességű munkavállalók száma | Beszámítható mentorok |
|---|---|
| legfeljebb 20 fő | 1 |
| 21–100 fő | legfeljebb 4 |
| 101–250 fő | legfeljebb 8 |
| 251–500 fő | legfeljebb 10 |
| 500 fő felett | legfeljebb 12 |
Szöveges változat: legfeljebb 20 megváltozott munkaképességű munkavállalóig 1, 21–100 fő között legfeljebb 4, 101–250 fő között legfeljebb 8, 251–500 fő között legfeljebb 10, 500 fő felett legfeljebb 12 mentor számítható be.
Nyilvántartás: minden beszámított személyről nyilván kell tartani a nevét, természetes személyazonosító adatait, TAJ-számát, a minősítést vagy igazolást (illetve annak másolatát), valamint a munkaképesség, az egészségi állapot vagy az egészségkárosodás változását. A nyilvántartást a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig kell megőrizni. Lejárt igazolás alapján a munkavállaló a lejárat után már nem számítható be, ezt a gyakorlatban könnyű elmulasztani.
Gyakori hibák és ellenőrzőlista HR- és bérvezetőknek
| Terület | Gyakori hiba | Mit érdemes ellenőrizni? |
|---|---|---|
| Kerekítés, küszöb | egészre vagy két tizedesre kerekítés | meghaladja-e az éves átlag a 25,0 főt (egy tizedesre kerekítve)? |
| Küszöb átlépése | év közben átlépik a 25 fős átlagot, de nem indul az előlegfizetés | megtörtént-e az I–III. negyedéves előleg bevallása és befizetése a negyedévet követő hó 20-áig? |
| Létszámkör | beszámítják a 60 óránál kevesebbet dolgozó részmunkaidősöket, a gyermekgondozási szabadságon lévőket, a tartósan keresőképteleneket vagy a kölcsönzött munkavállalókat, illetve kihagynak beszámítandókat | kimaradtak-e a részmunkaidősök (60 óra alatt), a szülési és gyermekgondozási szabadságon lévők, a tartósan keresőképtelenek és a felmentési idejüket töltők; rendezett-e, melyik cég létszámába tartoznak a kölcsönzöttek? |
| Igazolások | igazolás nélkül vagy lejárt igazolással számítanak be | minden megváltozott munkaképességű munkavállalóról van-e érvényes igazolás, és követi-e valaki a lejáratokat? |
| Mentor és SNI | a beszámítható mentorokat és fiatalokat figyelmen kívül hagyják, így a cég többet fizet | beszámítják-e a jogosult mentorokat és fiatalokat? |
| Tervezés | – | szerepel-e a 2027-es költségtervben a februári különbözet és a 2027-es minimálbérhez igazított hozzájárulás? |
Szöveges változat: A gyakori hibák: egészre vagy két tizedesre kerekítés; a 25 fős küszöb év közbeni átlépésekor elmaradó előlegfizetés; rossz létszámkör (60 óra alatti részmunkaidősök, gyermekgondozási szabadságon lévők, tartósan keresőképtelenek, kölcsönzöttek beszámítása vagy beszámítandók kihagyása); igazolás nélküli vagy lejárt igazolású beszámítás; a mentorok és SNI-fiatalok kihagyása. Érdemes ellenőrizni a 25,0 fős küszöböt, az I–III. negyedéves előlegek teljesítését, a létszámkört és a kölcsönzöttek besorolását, az igazolások érvényességét, a mentorok és fiatalok beszámítását, valamint azt, hogy a 2027-es költségtervben szerepel-e a februári különbözet és a 2027-es minimálbérhez igazított hozzájárulás.
A hibás bevallás önellenőrzéssel javítható, de ehhez a teljes létszám- és jogosultsági adatsort vissza kell keresni, ezért olcsóbb a hibát a bevallás előtt megtalálni.
Mit javasol a BDO? Éves létszám-ellenőrzés
A BDO Magyarország megítélése szerint a hozzájárulás összegét elsősorban a létszám-számítás pontossága határozza meg. Közép- és nagyvállalatnál ezért érdemes évente, legkésőbb a februári különbözet bevallása előtt ellenőrizni:
- a létszámkört: kik tartoznak a statisztikai állományi létszámba (részmunkaidősök, tartósan távollévők, kölcsönzött munkavállalók);
- a számítást: a havi és éves átlag képzését és az egy tizedesre kerekítést;
- a beszámítást: a megváltozott munkaképességű munkavállalók, mentorok és SNI-tanulók igazolásait és érvényességét;
- a bevallást: az előlegek és az éves különbözet egyezését a 2601-es bevallásokban.
Kis létszámú, egyszerű szerkezetű cégnél a bérszámfejtő rendszer jellemzően rutinszerűen kezeli a számítást. Külön ellenőrzés akkor indokolt, ha a létszám a 25 fős küszöb körül mozog, sok a részmunkaidős vagy tartósan távollévő munkavállaló, a cég munkaerő-kölcsönzést vesz igénybe, vagy bérszámfejtő-váltás, illetve átszervezés történt. A BDO adóbevallás-készítési (compliance) szolgáltatása a számítás és a bevallás ellenőrzésében, a BDO bérszámfejtési szolgáltatása a létszámadatok folyamatos, pontos előállításában tud segíteni.
Gyakori kérdések
Kik nem számítanak bele a rehabilitációs hozzájárulás létszámába?
Az Mmtv. alapján többek között a közfoglalkoztatottak, az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottak, az önkéntes tartalékosok, a más munkáltatónál átmeneti munkát végzők, a hivatásos és szerződéses katonák és a nevelőszülők. A KSH útmutatója szerint a 60 óra alatti részmunkaidősök és a tartósan távollévők sem.
Egész főnek számít-e a részmunkaidős munkavállaló?
Ha munkaideje havi átlagban eléri a 60 órát, munkaidejétől függetlenül egész főnek számít; 60 óra alatt nem tartozik a létszámba.
Ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak?
Aki a komplex minősítés szerint legfeljebb 60%-os egészségi állapotú, legalább 40%-os egészségkárosodással vagy 50–100%-os munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik érvényes igazolással, illetve a rokkantsági járadékos vagy a vakok személyi járadékában részesülő, legalább napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló.
Meddig kell megőrizni a beszámítás nyilvántartását?
A foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig.
A következő kérdések konkrét vállalati döntési helyzetekből származnak:
Hogyan számoljuk helyesen a létszámot, hogy elkerüljük a gyakori hibákat?
A KSH-módszertan szerinti éves átlagos statisztikai állományi létszámmal, egy tizedesre kerekítve, a törvény által kizárt és a KSH-útmutató szerint nem számító munkavállalók (például a 60 óra alatti részmunkaidősök és a tartósan távollévők) nélkül. Megváltozott munkaképességű munkavállaló csak érvényes igazolással számítható be.
Mikor érdemes adótanácsadót bevonni a rehabilitációs hozzájárulás ellenőrzésére?
Ha a létszám a 25 fős küszöb körül mozog, sok a részmunkaidős, tartósan távollévő vagy kölcsönzött munkavállaló, bérszámfejtő-váltás vagy átszervezés történt, vagy egy korábbi bevallást önellenőrzéssel kell javítani.
Mely tanácsadó cégek segítenek a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításában és bevallásában?
Jellemzően a könyvvizsgáló és adótanácsadó hálózatok, a bérszámfejtő irodák, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában pedig a kamarák és rehabilitációs szolgáltatók. A BDO Magyarország adóbevallási (compliance) és bérszámfejtési szolgáltatása a bevallást és a létszámadatok előállítását együtt kínálja.
Források
- 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)
- NAV: 94. számú információs füzet – Rehabilitációs hozzájárulás (közzétéve: 2026. 01. 12.): nav.gov.hu
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho tv.)
- KSH: munkaügy-statisztikai adatszolgáltatás kitöltési útmutatója
- A 2026. évi kötelező legkisebb munkabérről és garantált bérminimumról szóló kormányrendelet