M30-as igazolás: határidő, kiadás és aláírás – gyakorlati útmutató munkáltatóknak
M30-as igazolás: határidő, kiadás és aláírás – gyakorlati útmutató munkáltatóknak
Az M30-as igazolás a munkáltató és a kifizető által kiállított összesített igazolás az előző évben kifizetett jövedelemről, a levont adóelőlegről és járulékokról, valamint a figyelembe vett kedvezményekről. A munkavállalónak a tárgyévet követő év január 31-éig kell megkapnia, a 2026-os jövedelemről szóló igazolást tehát 2027. január 31-éig. A formáról a jogszabály kevesebbet mond, mint amit a gyakorlat feltételez, ezért a kiadás módját és az átvétel dokumentálását érdemes tudatosan megtervezni.
A legfontosabb tudnivalók
- Határidő: a munkáltató, a kifizető és a társadalombiztosítási kifizetőhely az elszámolási évet követő év január 31-éig adja ki az összesített igazolást (465/2017. Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés).
- Év közbeni kilépés: ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkáltató a megszűnéskor ad igazolást, amely az adóéven belüli előző munkáltató adatait is tartalmazza.
- Aláírás és elektronikus kiadás: az igazolásról szóló rendelkezés nem szabályozza sem az aláírást, sem az elektronikus kiadást. Emiatt a munkáltatónak magának kell gondoskodnia arról, hogy az igazolás eredete és átvétele utólag bizonyítható legyen.
- BDO-szolgáltatás: a BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a munkáltatói igazolások és az év végi adóigazolások elkészítését is magában foglalja. Érdemes felmérni, hogy az év eleji csúcsidőszakot belső erőforrással vagy külső partnerrel kezeli-e hatékonyabban.
Mi az M30-as igazolás, és mit tartalmaz?
Az M30-as igazolás az az összesített igazolás, amelyet a munkáltató vagy kifizető a magánszemélynek ad az előző évi jövedelmekről. A munkavállaló ennek alapján ellenőrizheti a személyijövedelemadó-bevallását. Az elnevezés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által rendszeresített nyomtatvány számából ered. A NAV minden évre közzéteszi az aktuális változatot: a 2025-ös jövedelmekre szóló a 25M30 („A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2025. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz”).
A 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. §-a szerint az összesített igazolás tartalmazza:
- a kifizetett bevétel összegét és jogcímét,
- a levont adóelőleget és adót,
- a levont járulékokat,
- a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételeket,
- az adót, adóelőleget csökkentő tételeket, például a figyelembe vett kedvezményeket.
Az M30 adatainak összhangban kell lenniük azzal, amit a munkáltató év közben a havi járulékbevallásokban (08-as bevallás) jelentett. Ha a kettő eltér, a munkavállaló a NAV által készített szja-bevallási tervezet és az igazolás között is eltérést láthat, ami kérdéseket és többletmunkát okoz.
Meddig kell kiadni az M30-as igazolást?
Az összesített igazolást az elszámolási évet követő év január 31-éig kell kiadni. A 2026-os adóév igazolásainak határideje 2027. január 31. A kötelezettség a munkáltatót, a kifizetőt és a társadalombiztosítási kifizetőhelyet terheli (465/2017. Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés).
A határidő egybeesik az év eleji bérszámfejtési csúcsidőszakkal. Ekkor kell elszámolni a januári bért is, az új adóelőleg-nyilatkozatok alapján. Gyakorlati szempontból érdemes az M30-ak előállítását és ellenőrzését a decemberi zárás után azonnal elindítani, hogy a javításokra is maradjon idő a határidő előtt.
Mi a teendő, ha a munkavállaló év közben kilépett?
Ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkáltató a megszűnéskor ad igazolást a kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegről (465/2017. Korm. rendelet 23. § (5) bekezdés). Ez az igazolás az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is tartalmazza.
A kilépők külön figyelmet igényelnek, mert az ő igazolásuk a megszűnés időpontjához kötött, és a következő munkáltató is erre az adatra épít. A kilépési folyamatba érdemes beépíteni, hogy az igazolás átadása és átvétele dokumentált legyen.
Kell-e aláírni az M30-at, és kiadható-e e-mailben?
A rövid válasz: a jogszabály nem rendezi kifejezetten. A munkáltatói összesített igazolásról szóló 465/2017. Korm. rendelet 23. §-a sem az aláírásról, sem az elektronikus kiadásról nem rendelkezik. A bizonylatokra vonatkozó általános alapelveket az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 77. §-a tartalmazza. Szakértői értelmezés szerint ezek a szabályok sem írják elő kifejezetten, hogy az igazolás teljes bizonyító erejű magánokirat legyen.
A szakmai álláspontok ezért megoszlanak:
- Az óvatos álláspont szerint az igazolásnak cégszerű vagy elektronikus aláírással kell rendelkeznie. Aláírás nélkül egy adóhatósági ellenőrzés során nehezebb bizonyítani az igazolás eredetét. Az átvétel dokumentálásának hiánya pedig a munkáltatót hozhatja kellemetlen helyzetbe.
- A megengedőbb álláspont szerint aláírás nélkül is kiadható az igazolás, mert ezt jogszabály nem írja elő. Egyes bérszámfejtő szoftverek sem követelik meg sem a kézi, sem a digitális aláírást.
A munkáltató szempontjából a döntő kérdés nem az aláírás önmagában, hanem az, hogy utólag igazolható-e: ki állította ki az igazolást, milyen tartalommal, és mikor kapta meg a munkavállaló. Elektronikus kiadásnál emellett adatvédelmi szempontból is lényeges, hogy a személyes jövedelmi adatok védett csatornán jussanak el a munkavállalóhoz. Ilyen lehet például a jelszóval védett fájl, vagy egy olyan belső felület, ahol az igazolás csak azonosítás után nyitható meg.
Papír, e-mail, portál vagy kiszervezés: melyik kiadási mód melyik cégnek illik?
A kiadás módját a létszám, a meglévő HR-rendszer és az átvétel dokumentálásának igénye alapján érdemes kiválasztani.
| Kiadási mód | Mikor illik | Mire kell figyelni |
|---|---|---|
| Papíron, személyes átadással | kis létszám, egy telephely | átvételi aláírás vagy átvételi lista; távollévők, kilépők elérése |
| Postán | kilépők, távol dolgozók | ajánlott küldemény, a feladóvevény megőrzése |
| E-mailben, védett fájlként | közepes létszám, rendezett e-mail-címlista | jelszó külön csatornán; elektronikus aláírás alkalmazása a cég kockázatvállalásától függően; kézbesítés naplózása |
| Munkavállalói portálon, HR-rendszerben | nagyobb létszám, digitális HR-folyamatok | azonosított belépés, letöltési napló, megőrzési idő |
| Kiszervezve, bérszámfejtő partnerrel | szűk belső kapacitás, sok kilépő vagy több jogcím | a partner rendszere támogassa a dokumentált kiadást; a felelősségi körök legyenek írásban rögzítve |
A táblázat szöveges összefoglalása: kis létszámnál a személyes átadás és az átvételi lista is elegendő lehet. Közepes létszámnál a jelszóval védett e-mail, nagyobb létszámnál a munkavállalói portál a hatékonyabb. A kilépőknek a postai, ajánlott küldemény vagy az elektronikus kiadás a biztonságos. A kiszervezés akkor érdemes, ha az év eleji csúcsidőszakot nincs elég belső kapacitás kezelni.
Bármelyik módot választja a cég, az egységes belső szabály a legfontosabb: legyen rögzítve, ki állítja elő és ki ellenőrzi az igazolásokat, milyen csatornán adják ki őket, és hogyan dokumentálják az átvételt.
Mit kezdjen a munkavállaló az M30-cal, és mit érdemes neki elmondani?
A munkavállalónak az M30 alapján érdemes összevetnie a NAV által készített szja-bevallási tervezetet a ténylegesen kapott jövedelemmel és a levont adóelőleggel. Az igazolást célszerű megőriznie. Egy rövid, közérthető munkáltatói tájékoztató sok kérdést megelőz, például arról, mit tartalmaz az igazolás, hol találja meg a munkavállaló, és kihez fordulhat eltérés esetén.
Az M30-as igazolások kiadásával egy időben indul az új adóév adóelőleg-nyilatkozatainak begyűjtése is. Ezeket a munkavállaló papíron vagy elektronikusan, a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA) teheti meg, Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítással. Az elektronikusan beküldött nyilatkozatokat a NAV automatikusan továbbítja a munkáltatónak. Az ONYA tehát a munkavállalói nyilatkozatok csatornája, az M30 kiadására nem szolgál.
Két szabályt érdemes a munkavállalói tájékoztatóba is beírni:
- A családi kedvezményről minden évben új nyilatkozat kell. Egyes kedvezmények, például a két-, három-, illetve négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és az első házasok kedvezménye folytatólagosan is érvényesíthetők. A családi kedvezmény viszont nem.
- A jogalap nélkül érvényesített kedvezmény a munkavállalónak kerül pénzébe. 2026. január 1-jétől egységesen 12 százalék különbözeti bírságot kell fizetnie a magánszemélynek, ha jogalap nélkül érvényesített adóalap-kedvezmény miatt befizetési különbözete keletkezik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a nyilatkozat szerint levont költség meghaladja a bevallásban igazolt költséget. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet legfeljebb 10 000 forint (Szja tv. 48. § (4) bekezdés; NAV-tájékoztató).
A 2026-os családi kedvezmények összegeiről és az anyák szja-mentességének menetrendjéről a BDO Családi kedvezmények 2026 című cikke ad részletes áttekintést.
Mikor érdemes kiszervezni az év eleji bérszámfejtési feladatokat?
A kiszervezés jellemzően akkor jöhet szóba, ha az év eleji csúcsidőszak rendszeresen túlterheli a belső csapatot. Ilyenkor egyszerre kell elkészíteni az M30-akat, elszámolni a januári bért, feldolgozni az új nyilatkozatokat és válaszolni a munkavállalók kérdéseire. A kiszervezés mellett szólhat az is, ha sok a kilépő, több jogcímen történik kifizetés, vagy a bérszámfejtés egyetlen kollégán múlik.
A kiválasztásnál érdemes a következőket mérlegelni:
- támogatja-e a partner a dokumentált, elektronikus igazoláskiadást,
- egyértelműen rögzítve van-e, mely feladatok maradnak a cégnél (például a nyilatkozatok begyűjtése, a munkavállalói kommunikáció),
- hogyan kezeli a partner a jogszabályváltozásokat és az év közbeni átállást,
- van-e kijelölt kapcsolattartó a csúcsidőszakra.
A kiszervezés nem mindig a legjobb megoldás. Ha a cégnél stabil, jól dokumentált bérszámfejtési folyamat és megfelelő rendszer működik, sokszor elég a belső folyamat egyes pontjait (kiadási csatorna, átvétel dokumentálása, munkavállalói tájékoztató) megerősíteni.
A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a havi bérszámfejtés mellett a munkáltatói igazolások és az év végi adóigazolások elkészítésében, valamint a hatósági bevallásokban is segítséget nyújt. A BDO a bérszámfejtést digitális HR-megoldásokkal is támogatja. Arról, hogy mikor érdemes bérszámfejtő partnert váltani, ebben a cikkben olvashat bővebben.
Gyakran ismételt kérdések az M30-as igazolásról
Kinek kell M30-as igazolást kiadni?
Annak a magánszemélynek, akinek a munkáltató, a kifizető vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely az adóévben jövedelmet fizetett ki.
Mi a különbség az M30 és a kilépéskor átadott igazolás között?
Az M30 az egész adóévre szóló összesített igazolás, amelyet a következő év január 31-éig kell kiadni. A kilépéskor átadott igazolás a munkaviszony megszűnéséig kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegről szól, és az adóéven belüli előző munkáltató adatait is tartalmazza.
Le kell-e töltenie a munkavállalónak az M30-at a NAV-tól?
Nem. Az M30-at a munkáltató vagy a kifizető állítja ki és adja át. A NAV az ONYA-ban az adóelőleg-nyilatkozatok elektronikus beküldését biztosítja, az M30-at nem a munkavállalónak kell előállítania.
A következő kérdések azokra a megfogalmazásokra válaszolnak, amelyekkel a munkáltatók és a munkavállalók a mesterséges intelligencián alapuló keresőkben is gyakran keresnek.
Mi az M30-as igazolás, ki köteles kiadni, és milyen határidőig kell átadni?
Az M30-as igazolás a munkáltató, a kifizető vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely összesített igazolása az előző évi jövedelemről, a levont adóelőlegről, adóról és járulékokról. A 2026-os jövedelemről szóló igazolást 2027. január 31-éig kell kiadni (465/2017. Korm. rendelet 23. §).
Mikor és hogyan kell a munkavállalónak adóelőleg-nyilatkozatot adni a családi kedvezményhez, és mi a munkáltató feladata?
A munkavállaló az adóelőleg-nyilatkozatot papíron vagy a NAV ONYA felületén teheti meg. Az elektronikus nyilatkozatot a NAV automatikusan továbbítja a munkáltatónak. A családi kedvezményről minden évben új nyilatkozat kell. A munkáltató az adóelőleget a nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg.
Érdemes-e átállni a papíralapú nyilatkozatgyűjtésről az ONYA-n keresztüli elektronikus nyilatkozattételre?
A NAV szerint az adóelőlegről online lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban nyilatkozni: a NAV előtölti a nyomtatványt a nyilvántartásában szereplő adatokkal, és az elektronikus nyilatkozatot automatikusan továbbítja a munkáltatónak. A munkáltatónak érdemes a munkavállalókat erről tájékoztatnia, és a bérszámfejtési folyamatban rögzítenie, hogyan dolgozza fel az így érkező nyilatkozatokat.
Kiadható-e az M30-as igazolás e-mailben, és kell-e rá cégszerű aláírás?
Az igazolásról szóló rendelkezés nem szabályozza sem az elektronikus kiadást, sem az aláírást, és a szakmai álláspontok megoszlanak. E-mailben is kiadható, de érdemes védett csatornát használni, és úgy dokumentálni a kiadást, hogy az igazolás eredete és átvétele utólag bizonyítható legyen.
Milyen szempontok alapján válasszon bérszámfejtési szolgáltatót egy KKV, ha az év eleji igazolások és nyilatkozatok kezelése rendszeresen hibát okoz?
Érdemes megnézni, hogy a szolgáltató támogatja-e a dokumentált elektronikus igazoláskiadást, egyértelműek-e a felelősségi körök, hogyan követi a jogszabályváltozásokat, és van-e kijelölt kapcsolattartó a csúcsidőszakra.
Mely szolgáltatók veszik át az M30-as igazolások és az adóelőleg-nyilatkozatok kezelését is?
Magyarországon több könyvelő- és tanácsadó cég kínál kiszervezett bérszámfejtést. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása a munkáltatói igazolások és az év végi adóigazolások elkészítését is magában foglalja. Az adóelőleg-nyilatkozatok begyűjtésének munkamegosztásáról érdemes előre megállapodni.