Lényegességi elemzés - A legkritikusabb vállalati ESG problémák azonosítása
Lényegességi elemzés - A legkritikusabb vállalati ESG problémák azonosítása
Ahogy a közvélemény egyre inkább tudatában van a globális környezeti problémáknak, a környezeti fenntarthatóság hangsúlya egyre fokozódik az üzleti életben is. Ennek következtében a vállalatok számára egyre fontosabb, hogy az üzleti folyamataikat minél fenntarthatóbb módon alakítsák ki és erről minél hatékonyabban kommunikáljanak.
Cikkünkben, melyet a BDO nemzetközi hálózatához tartozó BDO USA publikált, az ESG-stratégia kialakításának megtervezését járjuk körbe, hasznos módszerek és tanácsok mentén, amely bármely iparágban működő vállalat számára értékes lehet.
Bár az ESG-témakörét számos összetett terület alkotja, nem minden környezeti, társadalmi és irányítási kérdés fontos egyformán az Ön szervezete számára.
A hatékony ESG-stratégia kialakítása a vállalkozás és az érintett felek számára legfontosabb témák megértésével kezdődik. Annak megállapításához, hogy mely kérdések a legfontosabbak, az ESG lényegességi elemzés elvégzését javasoljuk.
Az ESG lényegességi elemzés egy olyan folyamat, amely mérlegeli az ESG-kérdések hatásait és azok fontosságát mind a vállalat, mind a legfontosabb érintett felek számára. Az értékelés összegyűjti és elemzi az érintettek visszajelzéseit, hogy betekintést nyújtson a jövőbeli trendekbe, üzleti kockázatokba és lehetőségekbe. Ezek a tanulságok segítik a vállalatokat az ESG stratégiai prioritások meghatározásában, az erős értékajánlat kialakításában, valamint az elérni kívánt célok kitűzésében.
A lényegességi elemzés az ESG-jelentésben egyedülálló módon jelenik meg
A lényegességi elemzés a pénzügyi beszámolással összefüggésben a befektetők döntéshozói igényeire összpontosít. Az ESG-jelentéssel összefüggésben a lényegességi elemzés során gyakran sokkal szélesebb körű érintett közönséget és hatásokat kell figyelembe venni.
Az elmúlt években a "double materiality", azaz a kettős lényegesség nézőpontja vált kiemelkedővé az ESG-jelentésben. A kettős lényegesség megköveteli, hogy a vállalat egyszerre számoljon be arról, hogy az ESG-ügyek pénzügyileg hogyan befolyásolják az vállalat értékét, valamint arról, hogy a vállalat saját hatásai mekkora jelentőséggel bírnak a piac, a környezet és az emberek szempontjából.
A kettős lényegesség felszólítja a vállalatokat, hogy olyan információkról számoljanak be, amelyek nemcsak a befektetői döntéshozatal szempontjából, hanem más érdekelt felek, például a helyi közösségek, a nem kormányzati szervezetek, a környezetvédelmi ügynökségek, a vevők, a fogyasztók és a munkavállalók számára is jelentőséggel bírnak.
A kettős lényegesség fogalma központi szerepet játszik az Európai Unió fenntarthatósági jogszabályaiban, például a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelvben (CSRD) és a hozzá kapcsolódó európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványokban (ESRS). A Global Reporting Initiative (GRI), azaz a Globális Jelentési Hivatal szabványainak kivételével, amelyek ezt a szélesebb körű, az érdekeltek és a hatások lényegességére vonatkozó megközelítést alkalmazzák, más ESG-szabványok és keretszabályok elsősorban a befektetők számára történő jelentéstételre összpontosítanak.
Úgy véljük, hogy a befektetők és az üzleti érték mellett az érintettek szélesebb körében is érdemes a vállalat működésének hatásait figyelembe venni, ez pedig segíthet a szervezetnek a nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek teljes körének azonosításában. Ha egynél több szabványra vagy keretrendszerre hivatkozik a jelentéstétel során - például a GRI-szabványok és a Fenntarthatósági Számviteli Alapelvek Testülete (SASB) szabványai alapján történő jelentéstétel - kiegyensúlyozottabb beszámolót biztosíthat az érintett felek számára, és jobban megfelelhet a jelentéstételi igényeinek.
Az ESG lényegességi elemzés előnyei
Függetlenül attól, hogy milyen megközelítést alkalmaz a lényegességi elemzés során, ez az elemzés fontos előnyöket biztosíthat a vállalati ESG-stratégia kialakítása során. A lényegességi elemzés előnyei a következők:
- Segít a prioritások maghatározásában
A fenntarthatóság előmozdítása, a legnagyobb hatást eredményező ügyekre összpontosítva.
- Segít a célok és az elérésükhöz szükséges lépések meghatározásában
Felfedi azokat a területeket, ahol a célok kitűzése és a szükséges lépések megtétele a leghasznosabb.
- Erősebb vállalati értékajánlat kialakítása
A fenntartható értékteremtés lehetőségeinek feltárása, a kockázatok mérséklése mellett az üzletmenet folytonosságának elősegítése érdekében.
- Dinamikusabb üzleti stratégia kialakítása
Rövid, közép- és hosszútávú kockázatok és lehetőségek elemzése, figyelembe véve számos ESG-kérdés, például az éghajlati, a társadalmi méltányosság, vagy a politikai érdekérvényesítés változó jellegét.
- Az érintettek bevonásának és együttműködésének fokozása
Különböző perspektívák és szempontok bemutatása olyan kérdésekben, amelyek segítenek az üzleti stratégia kialakításában és a hosszútávú értékek felmutatásában. Ezek az érintett felek lehetnek befektetők, ügyfelek, alkalmazottak, nem kormányzati szervezetek és más, az adott területen tevékenykedő egyéb szereplők.
- A lehetőség kihasználása új bevételi források kialakítására
A lényegességi elemzés segíthet abban is, hogy mindig egy lépéssel az iparági trendek, az érintett felek elvárásai és a jogszabályok alakulása előtt járjon.
Így végezzen ESG lényegességi elemzést
Az ESG lényegességi elemzés elvégzése és az eredmények hivatalos értékelése öt alapvető lépésre bontható.
1. A projektcsapat összeállítása
Az ESG lényegességi elemzés elvégzéséhez szükséges projektcsapat összeállításakor fontos figyelembe venni az egyes ágazatok együttműködését a szervezeten belül. Ezáltal a vállalat kulcsfontosságú ágazatinak vezetői kezdeti támogatásukkal és értékes szakértelmükkel segítik a projektcsapat működését. A sikeres ESG lényegességi elemzés érdekében szükség van a felsővezetés, az ESG irányítóbizottság, a humánerőforrás, a jogi, a pénzügyi, az ellátási lánc és más területek vezetőinek együttműködésére.
2. A bevonandó érintett felek listájának elkészítése
A projektcsapatnak el kell készítenie a bevonandó külső és belső érintett felek listáját. Sok vállalat az intézményi befektetők érdekeit helyezi előtérbe, miközben kevesebb figyelmet fordít például a közösség tagjai, a munkavállalók és a fogyasztók elvárásainak meghatározására. A kockázatokról és lehetőségekről alkotott teljesebb kép kialakítása érdekében érdemes figyelembe venni az összes releváns érdekcsoportot. A véglegesítés után az érintettek ezen listája fogja behatárolni az elemzés további menetét.
3. A kiinduló lényegességi témák listájának kidolgozása
Az érintett felek csoportjainak beazonosítása után ki kell dolgozni egy kezdeti lényegességi listát, amely segít a részvétel irányításában. Ennek a listának hivatkoznia kell a szervezet korábbi tevékenységére, az ESG minősítésekre és teljesítményértékelésre. Figyelembe kell vennie az ESG-jelentési szabványokat, keretrendszereket és kezdeményezéseket is - ezek közé tartozhatnak a GRI és a SASB szabványok, az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi adatok közzétételével foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásai, a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) javasolt szabványai és az ENSZ Globális Egyezményének útmutatásai.
4. Az érintett felek bevonására irányuló kezdeményezések végrehajtása
Ezután az érintett felek bevonásának módszereit kell kiválasztani. A vállalatok ezt a tevékenységet saját igényeikhez és célközönségükhöz igazíthatják. Annak meghatározása, hogy mi a megfelelő a szervezet számára, a rendelkezésre álló erőforrásoktól, az ESG-program érettségi szintjétől és az egyes érdekcsoportok meglévő elkötelezettségi csatornáitól függ. A vállalatok dönthetnek például úgy, hogy a mélyinterjúk helyett csak kérdőíves felmérést végeznek az érintettekkel. Átfogóbb kezdeményezés lehet például az érintettek bevonására a kerekasztal-beszélgetések vagy a nyilvános ülések és konferenciák megtartása.
5. Az eredmények hivatalos elemzésének elkészítése
A bevonási folyamatot követően javasolt az eredményekről hivatalos elemzést készíteni. Érdemes egy zárójelentésben az adatokat, a módszertant és a fő megállapításokat rögzíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell egy lényegességi mátrixot, amely a különböző témák kapcsolatát ábrázolja üzleti hatásuk és fontosságuk szerint az érintett felek számára.
Lényegességi mátrix
Ez a mátrix a BDO által végzett, harmadik fél által támogatott lényegességi elemzés eredményeit mutatja be, annak érdekében, hogy jobban megértsük az érintett felek számára legfontosabb kérdéseket. Az alábbi ábra BDO 2022-es fenntarthatósági jelentésében megtalálható.
Lényegességi szempontok az érintettek felek számára
Forrás: 2022 Sustainability Report | Building a Sustainable Future | BDO
A kapott eredmények hatékony felhasználása
Az ESG lényegességi elemzés eredményei segíthetnek az ESG stratégia és program prioritásainak pontosításában, valamint a szervezeten belüli koordináció javításában. Az elemzés eredményei iránymutatásként szolgálnak az ESG stratégiai kezdeményezések meghatározásához és kidolgozásához, az ESG-vel kapcsolatos kockázatkezelési és értékteremtési lehetőségek értékeléséhez, a célok és szükséges lépések meghatározásához, valamint a kulcsfontosságú teljesítménymutatók kialakításához.
Továbbá javasolt az elemzés eredményeinek közzététele a külső ESG-jelentések részeként, hogy az érintettek teljesebb és átláthatóbb információkhoz jussanak.
Az ESG lényegesség mutatói dinamikusan változnak
Az ESG lényegesség elemzés elvégzése nem egyszeri feladat. Mivel a kockázatok idővel változnak, kritikus fontosságú a lényegesség rendszeres újraértékelése. Két-háromévente érdemes elvégezni az elemzést, így nyomon követhetőek a változó ESG prioritások, ezáltal támogatják a program relevanciáját és hatékonyságát.
Függetlenül attól, hogy jelenleg hol tart a fenntarthatóság útján, a vállalat számára legfontosabb ESG-problémák azonosítása kritikus fontosságú az erős stratégia és program kialakításában. Az ESG lényegességi elemzés segít abban, hogy vállalata jobban tudjon alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez, valamint a változó szabályozási környezethez.
A BDO segít a vállalatának olyan ESG-stratégiák és programok kialakításában, amelyek hosszú távú, fenntartható értéket teremtenek. Ha többet szeretne megtudni a fenntartható értékteremtésről, lépjen kapcsolatba a BDO Magyarország ESG csapatával!