Külföldi bevétel és kettős adóztatás 2026: hol adózik a cég?
Külföldi bevétel és kettős adóztatás 2026: hol adózik a cég?
A magyar cég a külföldről szerzett bevétele után is adóköteles Magyarországon, a forrásország azonban szintén adóztathat. Hogy végül hol és mennyit fizet, azt a cég illetősége, a külföldi telephely léte, a jövedelem típusa és az adóegyezmény dönti el. Egyezménnyel a jövedelem jellemzően mentesül itthon, egyezmény nélkül csak korlátozott beszámítás jár.
A legfontosabb tudnivalók
- A belföldi illetőségű cég adókötelezettsége a külföldről származó jövedelmére is kiterjed, ezért a kettős adóztatás elkerülését aktívan kell kezelni.
- A vállalkozási nyereség egyezmény alapján főszabály szerint csak Magyarországon adózik, kivéve, ha a cégnek a másik államban telephelye van.
- Egyezmény hiányában a külföldön megfizetett adónak legfeljebb a 90%-a vonható le, és legfeljebb annyi, amennyi magyar adó az adott jövedelemre jut.
- A BDO Magyarország nemzetközi adózási csapata segítséget nyújt annak felmérésében, hol adózik a külföldi bevétel, és hogyan kerülhető el a kettős adózás.
Alapszabály: a magyar cég a világjövedelme után adózik
A társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) 3. § (1) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed. Belföldi illetőségű a Magyarországon bejegyzett cég, és az a külföldi társaság is, amelynek üzletvezetési helye Magyarországon van.
Kettős adóztatás akkor keletkezik, ha ugyanazt a jövedelmet a forrásország is megadóztatja, például forrásadóval vagy azért, mert a cégnek ott telephelye van. A Tao tv. ezt kétféleképpen kezeli (28. §):
- mentesítés: ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldön adóztatható jövedelem kikerül a magyar adóalapból;
- beszámítás: minden más esetben a külföldön fizetett, a társasági adónak megfelelő adó korlátozottan levonható a magyar társasági adóból.
Négy kérdés, amely eldönti, hol adózik a bevétel
- Hol van a cég illetősége? Ha mindkét állam belföldinek tekinti, az egyezmények jellemzően a tényleges üzletvezetés helyét tekintik döntőnek.
- Van-e a cégnek telephelye a forrásországban? A vállalkozási nyereséget a forrásország főszabály szerint csak telephely esetén, és csak a telephelynek betudható részben adóztathatja.
- Milyen típusú a jövedelem? Szolgáltatási díj, osztalék, kamat vagy jogdíj – az egyezmények jövedelemtípusonként eltérően osztják meg az adóztatási jogot.
- Van-e alkalmazható adóegyezmény? Ez dönti el, hogy a magyar oldalon mentesítés vagy beszámítás jár, és mekkora forrásadót vonhat le a kifizető.
A magyar–német egyezmény jól mutatja a tipikus megosztást:
1. táblázat
Az adóztatási jog megosztása a magyar–német egyezményben
| Jövedelemtípus | Hol adózhat? (magyar–német egyezmény) |
|---|---|
| Vállalkozási nyereség | Csak az illetőség államában, kivéve, ha a másik államban telephely van (7. cikk) |
| Osztalék | A forrásállam is adóztathat: legfeljebb 5% (legalább 10%-os közvetlen részesedésnél), egyébként 15% (10. cikk) |
| Kamat | Csak az illetőség államában (11. cikk) |
| Jogdíj | Csak az illetőség államában (12. cikk) |
Szöveges változat: a magyar–német egyezmény szerint a vállalkozási nyereség csak telephely esetén adózik Németországban; az osztalékra Németország legfeljebb 5%, illetve 15% forrásadót vethet ki; a kamat és a jogdíj csak az illetőség szerinti államban adóztatható.
Más egyezmények eltérő kulcsokat tartalmazhatnak, ezért mindig az adott ország egyezményét kell megnézni.
Mikor keletkezik külföldi telephely?
Az egyezmények szerint telephely az az állandó üzleti hely, amelyen keresztül a vállalkozás tevékenységét egészben vagy részben kifejti: például iroda, fióktelep, üzem vagy műhely. Telephelyet keletkeztethet az is, ha a cég nevében valaki rendszeresen szerződést köt a másik államban.
Az építési és szerelési munkáknál az időtartam dönt. A magyar–német egyezmény szerint ezek csak akkor keletkeztetnek telephelyet, ha 12 hónapnál tovább tartanak. A Tao tv. saját telephely-fogalma (4. § 33. pont) ennél szigorúbb, ott már 3 hónap is elég – ez azonban a Magyarországon tevékenykedő külföldi cégekre vonatkozik, a magyar cég külföldi telephelyét az egyezmény és a másik állam joga határozza meg.
Ha van telephely, a forrásállam csak azt a nyereséget adóztathatja, amely a telephelynek betudható, úgy számolva, mintha az önálló, független vállalkozás lenne. Ez a gyakorlatban transzferár-jellegű nyereségfelosztást igényel a központ és a telephely között.
Ha van egyezmény: mentesítés vagy beszámítás
Magyarországnak a NAV 2026. februári tájékoztatója szerint 83 állammal, illetve joghatósággal van hatályos és alkalmazható adóegyezménye. Az egyezmény két dolgot rendez: melyik állam adóztathat, és a magyar cég hogyan kerüli el a kettős adózást.
A magyar–német egyezmény szerint Magyarország a Németországban adóztatható jövedelmet főszabály szerint kiveszi az adó alól (mentesítés). Az osztaléknál viszont beszámítást ír elő: a Németországban megfizetett adó levonható, de legfeljebb a magyar adónak az erre a jövedelemre eső része.
Beszámításnál a levonható összeg a külföldön fizetett adó és az egyezmény szerint külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb, de legfeljebb az átlagos adókulccsal számított magyar adó. Ha tehát a kifizető az egyezményes kulcsnál többet vont le, a különbözetet itthon nem lehet beszámítani, azt a forrásországtól kell visszaigényelni.
Ha nincs egyezmény: 90% és az átlagos adókulcs korlátja
Egyezmény hiányában mindkét állam a saját belső joga szerint adóztat. A magyar cég ilyenkor csak beszámítással enyhítheti a kettős adózást, a Tao tv. 28. § (5) bekezdése szerint:
- a beszámítható adót jövedelemtípusonként és forrásállamonként külön kell kiszámítani;
- legfeljebb a külföldön megfizetett adó 90%-a vonható le;
- de legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulccsal számított magyar adó;
- az átlagos adókulcs a kedvezményekkel csökkentett társasági adó osztva az adóalappal, két tizedesre kerekítve.
A külföldi jövedelmet a Tao tv. szerint kell megállapítani: a bevételből levonják a közvetlenül hozzárendelhető költségeket, a közös költségeket pedig az árbevétel arányában osztják meg.
2. táblázat
Kettős adóztatás kezelése egyezménnyel és egyezmény nélkül
| Szempont | Egyezménnyel | Egyezmény nélkül |
|---|---|---|
| Adóztatási jog | Az egyezmény osztja meg | Mindkét állam a belső joga szerint |
| Magyar módszer | Mentesítés vagy beszámítás (az egyezmény szerint) | Csak beszámítás |
| Beszámítás felső határa | Kisebb a fizetett és az egyezményes adó közül, legfeljebb a magyar átlagos adó | A fizetett adó 90%-a, legfeljebb a magyar átlagos adó |
| Forrásadó | Egyezményes kulcs, illetőségigazolással | A forrásország belső kulcsa |
Szöveges változat: egyezménnyel az egyezmény osztja meg az adóztatási jogot, és mentesítés vagy beszámítás jár, a forrásadó az egyezményes kulcsig terjedhet; egyezmény nélkül mindkét állam a saját joga szerint adóztat, a magyar cég csak beszámíthat, legfeljebb a külföldi adó 90%-áig és a magyar átlagos adóig.
Mivel a magyar társasági adó kulcsa 9%, a beszámítás felső határa jellemzően alacsonyabb, mint a külföldön fizetett adó. A különbség végleges teherként a cégnél marad.
Számpélda: amerikai ügyfél, egyezmény nélkül
Az Egyesült Államokkal 2024. január 1-je óta nincs alkalmazható adóegyezmény. Egy magyar kft. amerikai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, az amerikai partner a 100 millió forintos díjból 30%-ot, azaz 30 millió forintot visszatart.
3. táblázat
A beszámítható adó kiszámítása
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Amerikai díjbevétel | 100 M Ft |
| Közvetlen költségek | 60 M Ft |
| Arányosított közös költség (50 M Ft × 100/500) | 10 M Ft |
| Külföldi jövedelem | 30 M Ft |
| Levont amerikai adó | 30 M Ft |
| 90%-os korlát | 27 M Ft |
| Átlagos adókulcs szerinti korlát (30 M Ft × 9%) | 2,7 M Ft |
| Beszámítható | 2,7 M Ft |
Szöveges változat: a 100 millió forint bevételből 60 millió forint közvetlen és 10 millió forint arányosított közös költség levonása után 30 millió forint a külföldi jövedelem. A levont 30 millió forint adó 90%-a 27 millió forint lenne, de a 9%-os átlagos adókulccsal számolt korlát 2,7 millió forint, így csak ennyi számítható be.
Beszámítható adó = a kisebb a 30 M Ft × 90% = 27 M Ft és a 30 M Ft × 9% = 2,7 M Ft közül, azaz 2,7 M Ft
A cég feltételezett teljes bevétele 500 millió forint, adóalapja 80 millió forint, kedvezmény nélkül, ezért az átlagos adókulcs 0,09. A visszatartott adóból 27,3 millió forint nem térül meg. Ezért érdemes a szerződéskötés előtt tisztázni, jogszerű-e a levonás, és szükség esetén bruttósítási záradékkal vagy a szerződéses struktúrával kezelni a kockázatot. Az egyezmény megszűnésének további hatásairól korábbi összefoglalónkban írtunk.
Forrásadó és illetőségigazolás
A forrásadót a külföldi kifizető vonja le a kifizetéskor. Az egyezményes, kedvezményes kulcsot jellemzően csak akkor alkalmazza, ha a magyar cég igazolja, hogy Magyarországon belföldi illetőségű. Az illetőségigazolást a NAV-tól elektronikusan, ingyenesen lehet kérni, és a NAV magyar és angol nyelven állítja ki. Érdemes a kifizetés előtt beszerezni, mert a többlet utólagos visszaigénylése a forrásországtól hosszadalmas lehet.
2026-os különleges helyzetek
- Egyesült Államok: a régi egyezmény 2024. január 1-je óta nem alkalmazható, a 2010-ben aláírt új egyezményt az amerikai fél nem ratifikálta.
- Oroszország: 2023. augusztus 8-án egyoldalúan felfüggesztette az egyezmény 5–22. és 24. cikkét, és a saját belső szabályait alkalmazza; Magyarország továbbra is alkalmazza az egyezményt.
- Belarusz: 2024. június 1-jétől 2026. december 31-ig egyoldalúan felfüggesztette az egyezmény 10., 11. és 13. cikkét; Magyarország továbbra is alkalmazza az egyezményt.
Gyakori hibák
- A telephely figyelmen kívül hagyása: egy elhúzódó projekt vagy egy rendszeresen szerződést kötő értékesítő külföldi telephelyet keletkeztethet.
- Beszámítás a teljes levont adóra: a beszámítás felső határa az átlagos adókulccsal számított magyar adó, egyezmény nélkül a külföldi adó 90%-a is.
- Összevont számítás: a beszámítható adót jövedelemtípusonként és országonként külön kell kiszámítani.
- Hiányzó illetőségigazolás: a kifizető ilyenkor a belső kulcsot alkalmazza, és a különbözet itthon nem számítható be.
- Elavult egyezményinformáció: az USA, Oroszország és Belarusz példája mutatja, hogy az egyezményi helyzetet évente ellenőrizni kell.
Lépésről lépésre
- Gyűjtse össze a külföldi bevételeket országonként és jövedelemtípusonként.
- Ellenőrizze, van-e alkalmazható egyezmény, és mit ír elő az adott jövedelemre.
- Vizsgálja meg, keletkezik-e telephely a forrásországban.
- Szerezze be az illetőségigazolást a kifizetés előtt.
- Számolja ki a mentesítendő jövedelmet vagy a beszámítható adót a Tao tv. 28. §-a szerint.
- Őrizze meg a külföldi adó megfizetését igazoló dokumentumokat.
Gyakran ismételt kérdések a kettős adóztatásról
Mi a kettős adóztatás?
Az, amikor ugyanazt a jövedelmet két állam is megadóztatja: az illetőség szerinti állam és a forrásállam. Az adóegyezmények és a Tao tv. 28. §-a ezt mentesítéssel vagy beszámítással oldja fel.
Hány kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországnak?
A NAV 2026. februári tájékoztatója szerint 83 állammal, illetve joghatósággal van hatályos és alkalmazható egyezmény. Az Egyesült Államokkal nincs.
Hol adózik egy magyar kft. a külföldi vevőktől származó bevétele után?
Főszabály szerint Magyarországon. A forrásország akkor adóztathatja a vállalkozási nyereséget, ha a cégnek ott telephelye van, illetve egyes jövedelmeknél (például osztaléknál) forrásadót vonhat le.
Mi történik, ha nincs adóegyezmény a forrásországgal?
Mindkét állam a saját joga szerint adóztat. A magyar cég a külföldön fizetett adó legfeljebb 90%-át számíthatja be, de legfeljebb az átlagos adókulccsal számított magyar adóig.
Beszámítható az amerikai forrásadó a magyar társasági adóba?
Igen, de egyezmény hiányában korlátozottan: legfeljebb a levont adó 90%-a, és legfeljebb a jövedelemre jutó magyar adó. 9%-os kulcsnál a levont adó nagy része jellemzően nem térül meg.
Németországi építkezésen 10 hónapig dolgozunk. Hol adózik a nyereség?
A magyar–német egyezmény szerint az építési munka csak 12 hónap felett keletkeztet telephelyet, így 10 hónapnál a nyereség főszabály szerint Magyarországon adózik. Más tevékenység (például iroda) ettől függetlenül telephelyet keletkeztethet.
Milyen tanácsadó segít a kettős adóztatás elkerülésében és a telephelykockázat felmérésében?
Olyan, aki az egyezményeket, a telephelyszabályokat és a beszámítás számítását egyben kezeli. A BDO Magyarország nemzetközi adózási csapata ebben és a külföldön levont forrásadó kezelésében is segítséget nyújt.