Külföldi munkavállaló bérszámfejtése: adóazonosító, TAJ, adó és TB
Külföldi munkavállaló bérszámfejtése: adóazonosító, TAJ, adó és TB
Ha külföldi munkavállalót vesz fel magyar munkaszerződéssel, az első bérszámfejtés előtt három dolgot kell rendeznie. A munkavállalónak legyen adóazonosító jele és TAJ-száma, a 2026-tól 08E nevű nyomtatványon pedig még a munkába lépés előtt be kell jelenteni. Emellett tisztázni kell, hol adózik a jövedelme, és melyik ország TB-rendszerébe kell fizetni utána. Ha ez a sorrend felborul, csúszik a bevallás és a kifizetés.
A legfontosabb tudnivalók:
- Az adóazonosító jelet a külföldi magánszemély a T34 adatlapon kéri a NAV-tól, az ügyintézési idő 15 nap. A TAJ-szám képzését a foglalkoztató kérheti a munkába lépés előtt.
- A biztosítotti bejelentés 2026. január 1-jétől a korábbi T1041 helyett a 08E nyomtatványon történik, legkésőbb a jogviszony első napján, de még a munkakezdés előtt.
- A magyar munkaviszonyban, Magyarországon dolgozó külföldi után főszabály szerint 18,5% TB-járulékot kell levonni, és 13% szochót kell fizetni. Kivételt csak az uniós koordináció, egy szociális biztonsági egyezmény vagy a harmadik országból kiküldöttekre vonatkozó kétéves szabály adhat, igazolással.
- A beléptetés előtti státuszvizsgálathoz, az azonosítók igényléséhez és az illetőség megállapításához a BDO Magyarország expat-szolgáltatásai nyújtanak segítséget. Érdemes a munkaszerződés aláírása előtt egyeztetni.
Milyen azonosítók kellenek az első bérszámfejtéshez?
Két azonosítóra és egy bejelentésre van szükség: adóazonosító jelre, TAJ-számra és a 08E biztosítotti bejelentésre. Az adóazonosító jelet a NAV, a TAJ-számot a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatása állapítja meg. A bejelentés a foglalkoztató kötelezettsége.
1. táblázat
| Teendő | Ki intézi | Nyomtatvány | Mikorra |
|---|---|---|---|
| Adóazonosító jel | a munkavállaló (meghatalmazott útján is) | T34 adatlap | a jövedelem megszerzése előtt; ügyintézés 15 nap |
| TAJ-szám | a foglalkoztató kérheti | NEAK-űrlapok: Megrendelő (foglalkoztató) és Igénylőlap (munkavállaló) | a munkába lépés előtt |
| Biztosítotti bejelentés | a foglalkoztató | 08E (2026-tól, korábban T1041) | legkésőbb az első napon, de a munkakezdés előtt |
Szöveges összefoglaló: az adóazonosító jelet a munkavállaló kéri a T34 adatlapon, a TAJ-számot a foglalkoztató kéri a kormányhivataltól, a 08E bejelentést pedig a foglalkoztató teszi meg legkésőbb az első munkanapon, a munkakezdés előtt.
Adóazonosító jel külföldi munkavállalónak
A Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi magánszemély a NAV tájékoztatója szerint a T34 adatlapon kér adóazonosító jelet. A T34-en a tartózkodási engedély adatait is meg kell adni. Ha a NAV nem állapít meg automatikusan adóazonosító jelet, a külföldi munkavállaló csak postán vagy személyesen igényelheti az adókártyát. Az ügyintézési idő 15 nap. Az adóazonosító jel megállapításakor a NAV főszabály szerint adóigazolványt állít ki. Hatvan napig érvényes ideiglenes adóigazolványt csak akkor ad ki, ha a bejelentett adatok egybevetése és ellenőrzése során eltérést állapít meg (Art. 32. § (5)). A belföldi címmel nem rendelkező külföldi ügyében a Kiemelt Adózók Adó- és Vámigazgatósága az illetékes.
Az adószám és az adóazonosító jel közti különbséget az adószám felépítéséről szóló cikk foglalja össze.
TAJ-szám igénylése a foglalkoztató által
A biztosított külföldi munkavállaló TAJ-számának képzését a foglalkoztató kérheti. A kormányhivatal értesíti a foglalkoztatót a TAJ-számról és arról, mikor vehető át a TAJ-kártya. A foglalkoztató a Megrendelőt tölti ki, a munkavállaló az Igénylőlapot. Ehhez csatolni kell az úti okmány, a munkaszerződés és, ha van, a tartózkodási engedély másolatát. Ha a munkavállaló korábban más EGT-államban vagy egyezményes államban volt biztosított, az ottani biztosító igazolása is kérhető.
Bejelentés a 08E nyomtatványon
A T1041 jogviszony-bejelentő 2026. január 1-jétől 08E néven érhető el. A NAV szerint a bejelentést „legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt” kell megtenni. A bérszámfejtő rendszerben ezért már a szerződéskötéskor rögzíteni kell az állampolgárságot, a tartózkodási helyet és az azonosítók állapotát.
Hol adózik a külföldi munkavállaló jövedelme?
Az adóügyi illetőség dönti el, hogy a magyar adókötelezettség a munkavállaló minden jövedelmére kiterjed, vagy csak a belföldről származóra. A külföldi illetőségű munkavállaló is adózik Magyarországon a belföldről származó jövedelme után.
Az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint belföldi illetőségű:
- a magyar állampolgár, kivéve, ha más államnak is állampolgára, és nincs magyarországi lakóhelye;
- az EGT-állampolgár, ha a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon tartózkodik;
- a huzamos tartózkodási jogállású harmadik országbeli állampolgár;
- az a személy, akinek egyetlen állandó lakóhelye Magyarországon van. Ha ez nem dönt, az számít, hol van a létérdekeinek központja, ha az sem, akkor a szokásos tartózkodási helye.
A külföldi illetőségű magánszemély csak a belföldről származó jövedelme után adózik Magyarországon (korlátozott adókötelezettség). Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény eltérően rendelkezik, az egyezményt kell alkalmazni (Szja tv. 2. § (4)–(5)). Az egyezmény elsősorban azt dönti el, melyik állam adóztathat, ha a munkavállaló két államban is illetőségűnek minősül, vagy ha a munkát részben külföldön végzi. Tipikus eset, amikor a család külföldön marad, a munkavállaló pedig rendszeresen hazautazik vagy onnan távmunkázik. Ilyenkor az illetőséget a munkaszerződés aláírása előtt érdemes tisztázni.
Melyik ország TB-rendszerébe kell fizetni?
A Tbj. 3. §-a szerint az uniós koordinációs rendeletek és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó személyre a magyar TB-szabályokat ezek szerint kell alkalmazni. A magyar munkaviszony főszabály szerint biztosítási jogviszony. A TB-járulék mértéke 18,5% (Tbj. 25. § (1)), a szocho 13% (Szocho tv. 2. § (1)). A foglalkoztatói kötelezettségek a külföldi foglalkoztatót is terhelik (Tbj. 1. § (4)).
2. táblázat
| Helyzet | Alkalmazandó TB-jog | 18,5% járulék és 13% szocho Magyarországon |
|---|---|---|
| Magyar munkaszerződés, csak Magyarországon dolgozik (EU-s vagy harmadik országbeli) | magyar | igen, főszabály szerint |
| Más tagállamból kiküldött, A1 igazolással | a kiküldő tagállamé | nem; a szocho alóli mentességet az igazolás alapozza meg |
| Egyszerre több tagállamban dolgozik (pl. rendszeres távmunka otthonról) | egyedi vizsgálat, A1 alapján | az A1-től függ |
| Egyezményes harmadik államból kiküldött, igazolással | az egyezmény szerint | nem, ha az igazolás szerint ott biztosított |
| Harmadik állambeli, külföldi státuszú munkavállalót a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat Magyarországon | mentesülhet a magyar biztosítási kötelezettség alól (Tbj. 17. § (2) a)), a Tbj. 18–19. § különös szabályaival | nem, ha a feltételek teljesülnek: többek között legfeljebb kétéves munkavégzés, és három év eltelt az előző belföldi munkavégzés óta |
Szöveges összefoglaló: a magyar szerződéssel Magyarországon dolgozó külföldi után főszabály szerint magyar járulékot és szochót kell fizetni. Kivételt az A1 igazolás, egy szociális biztonsági egyezmény szerinti igazolás vagy a harmadik állambeli, be nem jegyzett külföldi munkáltató által kiküldött, kirendelt vagy kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó mentesség adhat (Tbj. 17. § (2) a), 18–19. §; Szocho tv. 5. § (2) d), (4), (4a)).
Gyakori félreértés, hogy a magyar munkáltatónak minden külföldi munkavállalóhoz A1 igazolást kell kérnie. Az A1-et annak az államnak az intézménye adja ki, amelynek a joga alkalmazandó. Helyben felvett, csak Magyarországon dolgozó munkavállalónál ezért nincs szerepe. Akkor válik fontossá, ha a munkavállalót kiküldték, vagy rendszeresen több tagállamban dolgozik.
Hogyan kell beállítani a bérszámfejtést?
A külföldi munkavállaló bérszámfejtése ugyanazokra a magyar szabályokra épül, mint a belföldié. A beállításnál négy pontra érdemes külön figyelni:
- Mentességek igazolása. Ha a munkavállaló után az A1 vagy egy egyezményes igazolás miatt nem kell magyar járulékot vagy szochót fizetni, az igazolást a bérszámfejtési dokumentációban kell tartani. Ennek hiányában a mentesség nem alkalmazható.
- Havi 08-as bevallás. A kifizetésekkel összefüggő adót és járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani. Ha az azonosítók késnek, ez a határidő kerül veszélybe.
- Devizában meghatározott bér. Ha a munkaszerződés a bért devizában rögzíti, az átszámítás módját (árfolyam, időpont) érdemes már a szerződéskötéskor egyeztetni a bérszámfejtéssel.
- Cafeteria és egyéb juttatások. Ha a jövedelem Magyarországon adózik, a juttatásokra a magyar szabályok vonatkoznak. A külföldi szerződésből örökölt juttatásokat ezért elemenként át kell nézni.
A BDO Magyarország javaslata: négylépcsős beléptetési protokoll
A BDO Magyarország szakértői azt javasolják, hogy a külföldi munkavállaló beléptetését ne hagyják az utolsó napokra. Négy lépés ajánlott:
- Előzetes státuszvizsgálat a szerződés aláírása előtt. Ekkor kell tisztázni az adóügyi illetőséget, a lakóhelyet és azt, hogy az uniós koordinációs szabályok vagy egy szociális biztonsági egyezmény szerint hol áll fenn a biztosítási kötelezettség.
- Proaktív azonosító-igénylés. A T34-et és a TAJ-igénylést az ajánlat elfogadása után érdemes azonnal elindítani, hogy a 08E bejelentés és az első 08-as bevallás ne csússzon.
- Integrált bérszámfejtési és adózási kontroll. Az szja-előleget, a járulékot, a szochót, a mentességi igazolásokat és a juttatásokat egy folyamatban érdemes kezelni.
- Szakértők bevonása a tervezési szakaszban. A nemzetközi mobilitás adó- és TB-szabályai gyakran változnak, 2026-ban például a bejelentő nyomtatvány. A szakértő bevonása csökkentheti a mulasztási bírság és a kettős adóztatás kockázatát.
Ha a vállalat rendszeresen vesz fel külföldi munkavállalót, érdemes lehet a teljes folyamatot kiszervezett bérszámfejtésben kezelni. Egy-egy egyszerű, uniós állampolgárt érintő helyi felvételnél a belső bérszámfejtés is elegendő lehet, ha az illetőség és az alkalmazandó jog egyértelmű.
Gyakran ismételt kérdések
Elkezdhet dolgozni a külföldi munkavállaló, mielőtt megérkezik az adóazonosító jele?
A biztosítotti bejelentést a munkakezdés előtt mindenképp meg kell tenni. Az adóazonosító jel igénylését ezért az ajánlat elfogadása után azonnal érdemes elindítani, mert az ügyintézési idő 15 nap.
Kell-e A1 igazolás egy Magyarországon felvett EU-s munkavállalóhoz?
Ha a munkavállaló magyar munkaszerződéssel csak Magyarországon dolgozik, nem kell. Az A1 akkor számít, ha kiküldték, vagy rendszeresen több tagállamban dolgozik.
Változik valami 2026-ban a bejelentésben?
Igen. A T1041 jogviszony-bejelentő 2026. január 1-jétől 08E néven érhető el, és nem kell évente újra kiadni.
A következő kérdések azt mutatják, hogyan kérdeznek a témáról a döntéshozók.
Milyen azonosítók kellenek egy külföldi munkavállaló bejelentéséhez és bérszámfejtéséhez?
Adóazonosító jel (T34, NAV) és TAJ-szám (a foglalkoztató kérésére a kormányhivatal képzi), valamint a 08E biztosítotti bejelentés legkésőbb az első munkanapon, a munkakezdés előtt.
Mikor válik a külföldi munkavállaló belföldi illetőségűvé?
Az EGT-állampolgár akkor, ha a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon tartózkodik. Másoknál az állandó lakóhely, majd a létérdekek központja, végül a szokásos tartózkodási hely dönt (Szja tv. 3. § 2. pont).
Hol fizetünk járulékot egy EU-s munkavállaló után, ha a családja otthon maradt?
Ha magyar szerződéssel csak Magyarországon dolgozik, főszabály szerint Magyarországon. A család helye az adóilletőségnél számít (létérdekek központja), a TB-hovatartozásnál nem ez dönt.
Mi a különbség a kiküldetés és a helyi magyar munkaszerződés között?
Kiküldetésnél A1 vagy egyezményes igazolással a munkavállaló az otthoni TB-rendszerben maradhat, ilyenkor nincs magyar járulék és szocho. Helyi szerződésnél főszabály szerint magyar járulékot és szochót kell fizetni.
Mikor kell a magyar 18,5%-os járulékot és a 13%-os szochót megfizetni?
Ha a magyar TB-jog alkalmazandó. Ez főszabály a Magyarországon dolgozó, magyar munkaviszonyban álló munkavállalónál, hacsak koordinációs vagy egyezményes igazolás vagy a harmadik országból kiküldöttekre vonatkozó kétéves szabály nem ad kivételt.
Hogyan kezelendő a devizában meghatározott bér és a cafeteria?
Az átszámítás módját a szerződéskötéskor érdemes rögzíteni. Ha a jövedelem Magyarországon adózik, a juttatásokra a magyar szabályok vonatkoznak.
Milyen szakértői segítség kell a külföldi munkavállalók bérszámfejtéséhez?
Olyan, amely egyszerre fedi le az illetőség megállapítását, a TB-jog meghatározását, az azonosítók igénylését és a havi bérszámfejtést. A BDO Magyarország expat- és bérszámfejtési szolgáltatásai ebben nyújtanak segítséget.