Követelés engedményezése a könyvelésben: elszámolás, Tao és áfa

Engedményezéskor az engedményező 2021 óta nem számolja el külön a követelés könyv szerinti értékét és az ellenértéket. Csak a kettő különbözete kerül az eredménybe: ha az ellenérték a magasabb, egyéb bevételként, ha a könyv szerinti érték, egyéb ráfordításként. A társasági adóban a korábban elszámolt értékvesztés az átruházáskor csökkentő tétel lehet. Az eladott követelésre a behajthatatlanság miatti áfaalap-csökkentés már nem érvényesíthető.

A legfontosabb tudnivalók:

  • Polgári jogi alap: a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelést biztosító jogok és a kamatkövetelés is átszállnak [Ptk. 6:193. §].
  • Engedményezőnél nettó elszámolás: csak a különbözet könyvelendő, egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként [Szt. 77. § (3) d), 81. § (3) f)].
  • Tao: az átruházáskor elszámolt bevétel a nyilvántartott értékvesztés erejéig csökkenti az adóalapot [Tao. 7. § (1) n)].
  • A BDO Magyarország könyvelési szolgáltatása támogatja a követelés-értékesítések számviteli és adózási előkészítését. Érdemes az engedményezés előtt felmérni a nyilvántartott értékvesztést és az áfa-következményt.

Mit jelent az engedményezés?

Az engedményezés a követelés átruházása: a jogosult (engedményező) a kötelezettel szembeni követelését szerződéssel egy új jogosultra (engedményes) ruházza át [Ptk. 6:193. § (1)]. A kötelezett ezután az engedményesnek tartozik fizetni.

Üzleti szempontból az engedményezés jellemzően akkor kerül elő, amikor a vállalkozás:

  • azonnali likviditást szeretne a nem fizető vevő követelése helyett;
  • egy behajtásra szakosodott céggel szeretné rendezni a kintlévőséget;
  • csoporton belül, kapcsolt vállalkozások között rendezi a követeléseket és a tartozásokat.

Az engedményezés eltér az elengedéstől: az elengedés a követelés megszüntetése ellenérték nélkül, az engedményezés a követelés értékesítése. Eltér a behajthatatlan követelés leírásától is, amelyhez a behajthatatlanság bizonyítása kell.

Hogyan könyveli az engedményező?

A különbözet elve: 2021. január 1. óta az engedményezett (eladott) követelésnél csak az engedményes által elismert érték és a követelés könyv szerinti értéke közötti különbözet kerül az eredménybe:

  • ha az elismert érték (az ellenérték) meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözet egyéb bevétel [Szt. 77. § (3) d)];
  • ha a könyv szerinti érték a magasabb, a különbözet egyéb ráfordítás [Szt. 81. § (3) f)].

Mi változott 2021-ben? Korábban a követelés könyv szerinti értéke ráfordításként, az ellenérték bevételként, bruttó módon jelent meg. Sok ma is elérhető szakmai anyag ezt a régi modellt mutatja. A hatályos számviteli törvény szerint azonban a nettó (különbözeti) elszámolás az irányadó.

A könyv szerinti érték: a bekerülési érték, csökkentve az elszámolt és növelve a visszaírt értékvesztéssel [Szt. 65. § (1)]. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a különbözetet az értékvesztéssel csökkentett értékhez kell mérni. Így egy névérték alatti eladás is eredményezhet egyéb bevételt.

Számpélda: értékvesztett követelés eladása

Egy vállalkozás 3 000 000 forint bekerülési értékű vevőkövetelésére korábban 1 800 000 forint értékvesztést számolt el. A könyv szerinti érték így 1 200 000 forint. A követelést egy behajtó cégre 1 500 000 forintért engedményezi.

  • Számvitel: az elismert érték (1 500 000 forint) meghaladja a könyv szerinti értéket (1 200 000 forint), ezért a 300 000 forint különbözet egyéb bevétel [Szt. 77. § (3) d)]. A követelés és a hozzá tartozó értékvesztés kikerül a könyvekből.
  • Tao: az 1 800 000 forint értékvesztés az elszámolás évében növelte az adóalapot. Az átruházáskor elszámolt bevétel a nyilvántartott értékvesztés erejéig csökkentő tétel [Tao. 7. § (1) n)]. A pontos összeget a nyilvántartott értékvesztés tételes nyilvántartásából érdemes levezetni.
  • Áfa: a követelés megszűnt az eladónál, ezért behajthatatlanság miatti áfaalap-csökkentésre már nincs mód.

Ha ugyanezt a követelést 900 000 forintért adná el, a 300 000 forint különbözet egyéb ráfordítás lenne [Szt. 81. § (3) f)].

Hogyan hat az engedményezés a társasági adóra?

Csökkentő tétel: a követelés átruházásakor elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig [Tao. 7. § (1) n)]. A nyilvántartott értékvesztés a korábban adóalap-növelésként figyelembe vett, de még nem érvényesített értékvesztés. Ezért az engedményezés előtt érdemes tételesen egyeztetni, mekkora összeg szerepel ebben a nyilvántartásban.

Kapcsolt vállalkozások között: az engedményezés ellenértékének a szokásos piaci árhoz kell igazodnia. Ha az eltér, a Tao. transzferár-szabályai szerint adóalap-korrekció merülhet fel. Csoporton belüli engedményezésnél érdemes az ellenérték alapját (például értékbecslést vagy behajtási várakozást) dokumentálni.

Mi a helyzet az áfával?

Az eladott követelés áfája: az Áfa tv. 77. § (7) szerinti adóalap-csökkentés feltétele, hogy a követelés az eladónál a csökkentés időpontjában is fennálljon. A NAV tájékoztatója szerint, ha az adóalany a követelését eladta, nem beszélhetünk fennálló követelésről. Az engedményes (a követelés vevője) sem csökkentheti az eredeti ügylet áfaalapját. Az engedményezés előtt ezért érdemes mérlegelni, hogy a behajthatatlan követelés áfájának csökkentése nem kedvezőbb-e. Ez akkor reális, ha az áfás feltételek teljesülnek.

Maga az átruházás: az Áfa tv. 86. § (1) d) és f) pontja a pénzkövetelésekkel kapcsolatos szolgáltatásokat és a hitelezési jogviszonyt megtestesítő jog átengedését mentesíti, kivéve magát a követelés behajtását.

Az Európai Unió Bírósága a két esetet így különböztette meg:

  • Faktoring: a nemfizetési kockázatot átvállaló, jutalék ellenében végzett követelésvásárlás behajtási és faktoring-szolgáltatás, amely nem mentes (C-305/01, MKG).
  • Nem teljesítő követelések vásárlása: a követelések tényleges gazdasági értéken, névérték alatt történő megvásárlása nem ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás (C-93/10, GFKL).

Az áfa-besorolás tehát a konstrukciótól függ.

Milyen dokumentáció szükséges?

A BDO könyvelési szakértői azt javasolják, hogy az engedményezést is teljes körű írásos dokumentáció támassza alá:

  • engedményezési szerződés a követelés pontos azonosításával (számlák, összegek, esedékesség) és az ellenértékkel;
  • az ellenérték alapja, különösen kapcsolt vállalkozások között;
  • a kötelezett értesítése az engedményezésről;
  • a nyilvántartott értékvesztés levezetése a Tao-korrekcióhoz;
  • az átruházott biztosítékok listája.

A követelés-értékesítési döntést érdemes a negyedéves követelés-monitoring részeként előkészíteni, nem az év végi zárás idején.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség az engedményezés és a faktoring között?

A faktoring az engedményezés egyik üzleti formája, amelyben a faktor rendszeresen, díj vagy jutalék ellenében vásárol követeléseket. A számviteli elszámolás az engedményezőnél mindkét esetben a különbözet elvét követi. Az áfa-megítélés azonban eltérhet: a kockázatátvállalós, jutalékos faktoring az EUB gyakorlata szerint nem mentes szolgáltatás.

Átszáll-e a késedelmi kamat az engedményessel?

Igen. A Ptk. 6:193. § szerint a követelést biztosító jogok és a kamatkövetelés is átszállnak az engedményesre.

A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia-alapú keresők jellemző kérdései alapján válaszoljuk meg.

Értékvesztést számoljon el, írja le, engedje el vagy engedményezze a követelést egy kft.?

  • Ha a behajtás reális: értékvesztés.
  • Ha a behajthatatlanság bizonyítható: leírás.
  • Gazdasági döntés: elengedés, amely kapcsolt félnél Tao-növelő.
  • Engedményezés: azonnali pénz, de csak a különbözet kerül az eredménybe, és az eladott követelésre áfaalap-csökkentés nem érvényesíthető.

A Tao-ban az átruházáskor elszámolt bevétel a nyilvántartott értékvesztésig csökkentő tétel.

Hogyan kell könyvelni a követelés engedményezését?

Az engedményező csak az elismert érték és a könyv szerinti érték különbözetét könyveli: többletnél egyéb bevétel [Szt. 77. § (3) d)], hiánynál egyéb ráfordítás [81. § (3) f)]. A követelés és a hozzá tartozó értékvesztés kikerül a könyvekből.