Kötelező számviteli szabályzatok 2026: mit kell elkészítenie egy kft-nek, és mikor elég a sablon?

A számviteli törvény szerint minden kettős könyvvitelt vezető kft-nek írásos számviteli politikával kell rendelkeznie, és ennek keretében legfeljebb négy szabályzatot kell elkészítenie: a leltározási, az értékelési, a pénzkezelési és – értékhatártól függően – az önköltségszámítási szabályzatot. A szabályzatokat az alapítástól, illetve a törvénymódosítás hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell elkészíteni vagy aktualizálni. A hiányuk mulasztási bírságot vonhat maga után.

Milyen számviteli szabályzatokat kötelező elkészíteni?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (3)–(5) bekezdése szerint a gazdálkodónak írásba kell foglalnia a számviteli politikáját, és ennek keretében el kell készítenie a következő szabályzatokat:

Szöveges összefoglalóként: a számviteli politika és a leltározási, az értékelési és a pénzkezelési szabályzat minden gazdálkodónak kötelező; az önköltségszámítási szabályzat csak a nagyobb, éves beszámolót készítő vállalkozásoknak.

A számviteli politika a törvény szerint azt rögzíti, hogy a cég mit tekint lényegesnek, jelentősnek, kivételes nagyságúnak, és hogy a törvény által megengedett választási lehetőségek közül melyiket, milyen feltételekkel alkalmazza (Szt. 14. § (4)). Ez nem formai dokumentum: ebben rögzíti, hogy melyek a törvény végrehajtásának módszerei, eszközei, ebből derül ki például, hogy egy utólag feltárt hiba jelentős összegűnek minősül-e.

A listában nem szerepel külön a számlarend és annak része, a bizonylati rend, mégis kötelező: a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó számlarendjének tartalmaznia kell a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet (Szt. 161. § (2) d)). A gyakorlatban ezt sok cég önálló bizonylati szabályzatba foglalja.

Kinek nem kell önköltségszámítási szabályzat?

Az Szt. 14. § (6) bekezdése szerint mentesül az önköltségszámítási szabályzat elkészítése alól:

• az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó;
• az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó;
• az a vállalkozás, amelynek korrigált nettó árbevétele (az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentve) egyik évben sem haladja meg a 4 milliárd forintot, és a költségnemek szerinti költségei sem a 2 milliárd forintot (Szt. 14. § (7)).

Egyszerűsített éves beszámolót az a kft. készíthet, amely két egymást követő évben a következő három mutatóból kettőt nem lép át: 2000 millió forint mérlegfőösszeg, 4000 millió forint nettó árbevétel, 50 fő átlagos létszám (Szt. 9. § (2)). A KKV-k nagy része ebbe a körbe esik.

A mentesség nem jelenti azt, hogy az önköltséggel nem kell foglalkozni. A saját termelésű készletek és a saját rezsis beruházások értékét ilyenkor is meg kell határozni, a szabályokat pedig az értékelési szabályzatban érdemes rögzíteni. Aki a 4 vagy 2 milliárdos határt átlépi, a következő évtől utókalkulációval köteles önköltséget számítani, és ez alól később sem mentesül. A 2025 előtt, a korábbi, alacsonyabb határok miatt kötelezetté vált cég azonban mentesül, ha az új értékhatárokat teljesíti (Szt. 177. § (110)).

Mit kell tartalmaznia a pénzkezelési szabályzatnak?

A pénzkezelési szabályzat kötelező minimumát a törvény tételesen felsorolja (Szt. 14. § (8)): a pénzforgalom lebonyolításának rendje, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, a felelősségi szabályok, a készpénz és a bankszámla közötti forgalom, a pénzmozgások jogcímei, a napi készpénz záró állomány maximális mértéke, a pénztárellenőrzés eljárása és gyakorisága, a pénzszállítás feltételei, a pénzkezelési bizonylatok rendje és a nyilvántartási szabályok.

A házipénztár felső határát tehát nem jogszabály, hanem a cég saját szabályzata határozza meg. Ettől független korlát, hogy pénzforgalmi számlára kötelezett vállalkozások egymás között szerződésenként havonta legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek készpénzben (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Art. 114. § (3)). A túllépő rész után mindkét félre 20 százalékos mulasztási bírság szabható ki (Art. 233. §).

Mit jelent a bizonylati rend a gyakorlatban?

A számviteli törvény szerint minden olyan gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, amely az eszközök vagy a források állományát megváltoztatja, és a könyvekbe csak szabályszerű bizonylat alapján szabad adatot rögzíteni (Szt. 165. §). A bizonylati rendnek ezért legalább ezekre kell választ adnia:

• milyen bizonylatok keletkeznek a cégnél, és ki állítja ki, ki engedélyezi, ki ellenőrzi őket;
• mikor kerülnek a könyvekbe: a készpénzforgalmat a pénzmozgással egyidejűleg, a bankszámlaforgalmat a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb gazdasági eseményeket legalább negyedévente, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap végéig kell rögzíteni (Szt. 165. § (3));
• mely nyomtatványok tartoznak szigorú számadás alá (például a készpénzkezelés bizonylatai, Szt. 168. §);
• hogyan és hol őrzik a bizonylatokat legalább 8 évig (Szt. 169. §).

Mi a következménye, ha hiányoznak vagy elavultak a szabályzatok?

Az adóhatóság a kötelezettség elmulasztása, illetve hibás vagy hiányos teljesítése miatt egy nem természetes személy adózót – például egy kft-t – legfeljebb 1 millió forint mulasztási bírsággal sújthat (Art. 220. § (1)–(2)). Ugyanez a bírság sújthatja azt is, aki a szabályzataikban foglaltaktól eltérően jár el (Art. 227/A. § (1)). A bizonylatok megőrzésének elmulasztása külön tényállás, amelyre legfeljebb 2 millió forintos bírság szabható ki (Art. 228. § (1) b)).

Az elavultság ugyanúgy hiba, mint a hiány. Törvénymódosítás után a változásokat 90 napon belül kell átvezetni a számviteli politikán (Szt. 14. § (11)). Egy 2025 előtt készült szabályzat például még a régi önköltségszámítási értékhatárokra hivatkozhat, mert ezeket a 2024. évi LV. törvény jelentősen megemelte. A felelősség nem hárítható át a könyvelőre: a számviteli politika elkészítéséért és módosításáért a cég törvényes képviselője, jellemzően az ügyvezető felel (Szt. 14. § (12)).

Sablon vagy szakértő: mikor melyik elég?

A törvény nem írja elő, ki készítse el a szabályzatokat, csak azt, hogy a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelőek legyenek (Szt. 14. § (3)). A sablon ezért kiindulópont lehet, de önmagában ritkán felel meg ennek a követelménynek.

Szöveges összefoglalóként: egyszerű működésű, készpénzt alig kezelő cégnél egy könyvelő által átnézett sablon elegendő lehet; házipénztárnál, saját termelésnél, növekedési szakaszban vagy ellenőrzés előtt érdemes szakértővel elkészíttetni vagy felülvizsgáltatni a szabályzatokat.

A sablonok leggyakoribb hibája, hogy a leírt eljárás nem egyezik a valós működéssel. Egy ellenőrzésnél nemcsak a szabályzat léte számít, hanem az is, hogy a cég a benne foglaltak szerint jár-e el.

Gyors önellenőrzés: naprakészek a cég szabályzatai?

Az alábbi kérdések segítenek eldönteni, hogy szükség van-e felülvizsgálatra. Ha bármelyikre „nem” vagy „nem tudom” a válasz, érdemes a szabályzatokat átnézni:

1. Megvan-e írásban a számviteli politika és mind a négy, illetve – mentesség esetén – három kötelező szabályzat?
2. A szabályzatokban a saját cégadatok, a valós felelősök és a ténylegesen használt rendszerek szerepelnek?
3. Átvezették-e az elmúlt évek törvénymódosításait, például a 2025-től emelt értékhatárokat?
4. Rögzíti-e a pénzkezelési szabályzat a napi készpénz záró állomány maximumát, és tartja-e a cég ezt a limitet?
5. A bizonylatok kiállítása, engedélyezése és megőrzése a leírt rend szerint történik?

Hogyan segít a BDO a számviteli szabályzatokban?

A BDO Magyarország Könyvelés üzletága a könyvelési és számviteli szolgáltatások részeként segítséget nyújt a meglévő könyvelési rendszer és a kapcsolódó szabályzatok felülvizsgálatában, valamint a jogszabályváltozások követésében. A számviteli szolgáltatás keretében új rendszer kialakítását vagy a meglévő átvilágítását is támogatja. A szabályzatok megfelelőségi szempontú véleményezését a BDO Könyvvizsgálat üzletága is vállalja.

Külső szakértő akkor ad a legtöbbet, ha a szabályzatokat a cég valós folyamataihoz igazítja: ki kezeli a pénztárat, milyen bizonylatok keletkeznek, mely választási lehetőségekkel érdemes élni. Ha a cég működése egyszerű és stabil, és a könyvelő naprakészen követi a változásokat, egy évenkénti felülvizsgálat is elegendő lehet.

Gyakran ismételt kérdések

Egyszemélyes kft-nek is kell számviteli politika?

Igen. A kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodóra vonatkozik, a tagok számától függetlenül. Az egyszemélyes kft-nek is el kell készítenie a számviteli politikát és a kötelező szabályzatokat; az önköltségszámítási szabályzat alól azonban jellemzően mentesül.

Milyen gyakran kell felülvizsgálni a szabályzatokat?

A törvény fix gyakoriságot nem ír elő, de minden olyan törvénymódosítást, amely érinti a szabályzatokat, 90 napon belül át kell vezetni. Érdemes ezen felül évente, a beszámoló előtt ellenőrizni, hogy a szabályzat megfelel-e a valós működésnek.

Lehet-e egy szabályzatba összevonni a számviteli politikát és a szabályzatokat?

A törvény a szabályzatokat a számviteli politika keretében írja elő, így formailag egy dokumentumcsomagot is alkothatnak. A lényeg, hogy minden kötelező elem szerepeljen benne.

A következő kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben is gyakran felmerülnek:

Milyen számviteli szabályzatokat kötelező elkészíteni egy magyar kft-nek, és mennyi idő alatt?

A számviteli politikát, a leltárkészítési és leltározási, az értékelési és a pénzkezelési szabályzatot minden kettős könyvvitelt vezető kft-nek el kell készítenie; az önköltségszámítási szabályzat csak értékhatár felett kötelező. Új cégnél a határidő a megalakulástól számított 90 nap (Szt. 14. § (11)).

Mikor kell frissíteni a szabályzatokat törvényváltozás után, és mi történik, ha elavultak?

A változásokat a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kell átvezetni. A hiányzó vagy elavult szabályzat miatt a NAV egy kft-t legfeljebb 1 millió forint mulasztási bírsággal sújthat (Art. 220. §).

Elkészíthetem a számviteli politikát letölthető sablonból?

A sablon kiindulópontnak alkalmas, de a törvény a cég adottságainak megfelelő szabályzatot vár el. Házipénztár, saját termelés vagy növekvő tevékenység esetén érdemes könyvelővel vagy számviteli szakértővel testre szabatni.

Ki segít Magyarországon a számviteli szabályzatok elkészítésében és felülvizsgálatában?

Könyvelőirodák, számviteli tanácsadók és könyvvizsgáló cégek. A BDO Magyarország Könyvelés üzletága a könyvelési szolgáltatások részeként támogatja a szabályzatok és a bizonylati rend felülvizsgálatát, a Könyvvizsgálat üzletág pedig a szabályzatok megfelelőségi véleményezését.

Jogszabályi források: 2000. évi C. törvény a számvitelről; 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről.