Késedelmi kamat könyvelése és számlázása vállalkozások között
Késedelmi kamat könyvelése és számlázása vállalkozások között
A kapott késedelmi kamat a számvitelben egyéb bevétel, de csak akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. A fizetett késedelmi kamat egyéb ráfordítás. Vállalkozások között a kamat mértéke a félév első napján érvényes jegybanki alapkamat plusz nyolc százalékpont, 2026 második félévében évi 14,00 százalék. A késedelmi kamat nem ellenérték, ezért nem része az áfa alapjának.
A legfontosabb tudnivalók
- Mérték: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8 százalékpont [Ptk. 6:155. § (1)]. Mellé 40 eurónak megfelelő forintösszegű behajtási költségátalány is jár [2016. évi IX. törvény 3. §].
- Könyvelés a jogosultnál: egyéb bevétel, ha a tárgyévhez vagy korábbi évhez kapcsolódik és a mérlegkészítésig befolyt [Szt. 77. § (2) b)]. A ki nem fizetett kamat nem növeli az eredményt.
- Könyvelés a kötelezettnél: egyéb ráfordítás [Szt. 81. § (2) b)]. Nem pénzügyi művelet.
- A BDO Magyarország könyvelési szolgáltatása támogatja a késedelmi kamatok és a követelések évközi nyomon követését. Érdemes a kamatkövetelést a vevő-monitoring részeként kezelni.
Mennyi a késedelmi kamat 2026-ban?
Vállalkozások között: a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, nyolc százalékponttal növelve. Az így meghatározott alapkamat az adott félév teljes idejére irányadó [Ptk. 6:155. § (1)].
Az MNB adatai szerint:
| Félév | Jegybanki alapkamat a félév első napján | Késedelmi kamat (B2B) |
|---|---|---|
| 2026. I. félév | 6,50% (2026. január 1.) | 14,50% |
| 2026. II. félév | 6,00% (2026. július 1.) | 14,00% |
Szöveges összefoglaló a táblázathoz: 2026 első félévében évi 14,50 százalék, a második félévben évi 14,00 százalék a vállalkozások közötti késedelmi kamat. A félév közbeni alapkamat-változás (2026 júliusában 5,75, augusztusában 5,50 százalékra) a második félévi mértéket nem érinti.
Nem vállalkozások közötti szerződésnél: az általános szabály szerint a késedelmi kamat a félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg [Ptk. 6:48. §]. Ez akkor is jár, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Szerződéses kikötések: vállalkozások között a késedelmi kamatot kizáró kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A jogosult hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul eltérő kikötés tisztességtelen, és megtámadható [Ptk. 6:155. § (3)–(4)].
Behajtási költségátalány
A vállalkozások közötti szerződésben a jogosult a késedelmi kamaton felül 40 eurónak megfelelő forintösszegű behajtási költségátalányra is jogosult. Az átszámítás alapja a Magyar Nemzeti Bank késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama [2016. évi IX. törvény 3. § (1)].
További szabályok:
- az igény egy éven belül érvényesíthető, a határidő jogvesztő;
- kimentés esetén nem jár;
- a kártérítésbe beszámít;
- a kizáró vagy 40 eurónál alacsonyabb összeget előíró kikötés semmis [3. § (2)–(5)].
A számvitelben a behajtási költségátalány ugyanúgy kezelendő, mint a késedelmi kamat: kapva egyéb bevétel, fizetve egyéb ráfordítás [Szt. 77. § (2) b), 81. § (2) b)].
Hogyan kell könyvelni a késedelmi kamatot?
A jogosultnál (hitelező): a kapott késedelmi kamat és behajtási költségátalány egyéb bevétel. Ha a tárgyévhez vagy korábbi évhez kapcsolódik, akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték [Szt. 77. § (2) b)]. Ennek két gyakorlati következménye van:
- A felszámított, de be nem folyt kamat nem kerül bevételként az eredménybe. A kamatkövetelés nyilvántartását érdemes elkülönítetten, mérlegen kívül vagy analitikában vezetni.
- Befolyáskor a jellemző tétel: T 38 Pénzeszközök – K 96 Egyéb bevételek. A mérlegkészítésig befolyt, a tárgyévhez kapcsolódó kamat még a tárgyévi eredményt érinti.
A kötelezettnél (adós): a fizetett vagy fizetendő késedelmi kamat és behajtási költségátalány egyéb ráfordítás [Szt. 81. § (2) b)]. Jellemző tétel: T 86 Egyéb ráfordítások – K 38 Pénzeszközök, vagy a kötelezettség elismerésekor a megfelelő kötelezettség-számla.
Nem pénzügyi művelet: a késedelmi kamat a hatályos számviteli törvény szerint egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás, nem a pénzügyi műveletek bevétele vagy ráfordítása. Az ügyleti (kölcsön)kamattal ezért nem szabad összekeverni.
Társasági adó: a késedelmi kamatra a Tao.-ban külön korrekciós tétel nem vonatkozik. A bevétel és a ráfordítás a számviteli eredményen keresztül hat az adóalapra.
Kell-e áfa a késedelmi kamatra?
A késedelmi kamat nem ellenérték, ezért nem része az áfa alapjának. Az Áfa tv. szerint az ellenérték bármilyen vagyoni előny, de ide nem értve a kártérítést [259. § 6.]. Az adóalapba számítandó tételek között a késedelmi kamat nem szerepel [65. §, 70. §].
Az Európai Unió Bírósága a C-222/81. sz. BAZ Bausystem ügyben kimondta: a késedelmes fizetés miatt megítélt kamat nem része az adóalapnak.
Számpélda: késedelmi kamat számítása és könyvelése
Egy 1 000 000 forintos B2B számla esedékessége 2026. július 31. A vevő 2026. október 29-én fizet, 90 nap késedelemmel.
- Kamatláb: a 2026. II. félévi mérték évi 14,00 százalék.
- Késedelmi kamat: 1 000 000 × 14,00% × 90 / 365 ≈ 34 521 forint.
- Behajtási költségátalány: 40 euró, a késedelem kezdőnapján érvényes MNB-középárfolyamon forintra átszámítva.
- Könyvelés a hitelezőnél: a kamatot és az átalányt befolyáskor egyéb bevételként könyveli. Ha a vevő 2027. április 30-ig, a mérlegkészítés előtt fizet, a 2026-hoz kapcsolódó összeg a 2026-os eredményt növeli.
- Könyvelés az adósnál: ugyanez az összeg egyéb ráfordítás.
Mit érdemes rögzíteni a folyamatban?
A BDO könyvelési szakértői azt javasolják, hogy a késedelmi kamatot a követelések évközi monitoringjának részeként kezeljék:
- a vevőszerződésekben egyértelműen rögzített fizetési határidő és kamatkikötés;
- a késedelem kezdetének és a félévenkénti kamatlábnak a nyilvántartása;
- a kamat- és átalánykövetelés írásos közlése a vevővel, a számítás bemutatásával;
- a behajtási költségátalány egyéves jogvesztő határidejének figyelése;
- a befolyt és a nyitott kamatkövetelések elkülönített analitikája az év végi zárásra.
A nem fizető vevők kezelésének teljes számviteli és adózási képét, az értékvesztéstől az elengedésig, a BDO kapcsolódó cikkei mutatják be. A behajthatatlan követelések áfájáról külön összefoglaló is olvasható.
Gyakran ismételt kérdések
Le lehet-e mondani a késedelmi kamatról?
Előre, a szerződésben vállalkozások között nem lehet kizárni, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles [Ptk. 6:155. § (4)]. A már esedékessé vált kamatkövetelés érvényesítéséről a hitelező üzleti döntés alapján dönthet.
Félév közben változik-e a késedelmi kamat, ha az alapkamat módosul?
Nem. Vállalkozások között a félév első napján érvényes alapkamat a félév teljes idejére irányadó [Ptk. 6:155. § (1)]. 2026 második félévére ezért a júliusi és augusztusi kamatcsökkentés ellenére is évi 14,00 százalék a mérték.
Elszámolható-e bevételként a kiszámlázott, de ki nem fizetett késedelmi kamat?
Nem. A késedelmi kamat a tárgyévhez vagy korábbi évhez kapcsolódóan csak akkor egyéb bevétel, ha a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték [Szt. 77. § (2) b)].
Hogyan kell könyvelni és számlázni a késedelmi kamatot?
A jogosultnál a késedelmi kamat a mérlegkészítésig befolyt összegben egyéb bevétel, a kötelezettnél egyéb ráfordítás [Szt. 77. § (2) b), 81. § (2) b)]. A késedelmi kamat nem ellenérték, ezért nem része az áfa alapjának. A kamatkövetelést írásban, a számítás bemutatásával érdemes közölni a vevővel.
Mennyi a vállalkozások közötti késedelmi kamat 2026-ban?
2026 első félévében évi 14,50 százalék (6,50 százalékos alapkamat + 8 százalékpont), a második félévben évi 14,00 százalék (6,00 + 8) [Ptk. 6:155. §; MNB].