Járulékfizetési alsó határ 2026: mikor kell alkalmazni, és mikor nem?

A járulékfizetési alsó határ azt jelenti, hogy munkaviszonyban és 2026-tól tartós megbízási jogviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30%-a, 2026-ban 96 840 forint. Ha a bér ennél kevesebb, a különbözet utáni járulékot a munkáltató fizeti. Az alsó határ a munkaidővel nem, csak a naptári napokkal arányosítható, és a törvény néhány esetben teljes mentességet ad.

Mi a járulékfizetési alsó határ, és mennyi 2026-ban?

A járulékfizetési alsó határ a társadalombiztosítási járulék minimális havi alapja: a társadalombiztosítási törvény (Tbj., 2019. évi CXXII. törvény) 27. § (2) bekezdése szerint a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30%-a. A szabályt 2020 szeptembere óta kell alkalmazni. Célja, hogy a nagyon alacsony óraszámra bejelentett jogviszonyok is legalább egy minimális járulékalapot teremtsenek.

Az összeg mindig a hónap első napján érvényes minimálbérhez igazodik:

• minimálbér 2026-ban: 322 800 Ft;
• alsó határ: 96 840 Ft/hó;
• egy naptári napra jutó rész (a havi összeg 1/30-a): 3 228 Ft.

Az alsó határt minden esetben a minimálbérből kell számolni, a garantált bérminimumból akkor sem, ha a munkakör középfokú végzettséget igényel. A garantált bérminimum a vállalkozók minimális járulékalapjánál számít. A minimálbér és a garantált bérminimum 2026-os összegeiről külön cikkben olvashat.

Kire vonatkozik az alsó határ, és kire nem?

Az alsó határ a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottakra vonatkozik, vagyis a munkaviszonyban és a munkaviszony-jellegű jogviszonyokban (pl. közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony) állókra. Nem számít, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidős. 2026. január 1-jétől a szabály a Tbj. 6. § (1) l) pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyra is kiterjed, amelyet a foglalkoztató ilyen jogviszonyként jelent be a NAV-nak.

Nem vonatkozik az alsó határ:

• az eseti megbízásra (itt a biztosítás a jövedelemhatártól függ);
• az egyéni és a társas vállalkozókra (rájuk a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz kötött saját minimum járulékalap vonatkozik);
• a saját jogú nyugdíjas munkavállalóra, aki főszabály szerint nem biztosított, ezért utána tb-járulékot sem kell fizetni.

A gyakorlatban a teljes munkaidős munkavállalót ritkán érinti, mert a bére legalább a minimálbér. A kockázat a heti 12 óránál rövidebb részmunkaidőnél, az órabéres, alacsony óraszámú hónapoknál és a hónap közbeni be- és kilépésnél jelentkezik.

Ki fizeti a különbözetet, és mennyibe kerül?

Ha a munkavállaló havi járulékalapja nem éri el az alsó határt, a különbözet utáni járulékot a munkáltató fizeti (Tbj. 23. § (3)). A munkavállaló csak a tényleges bére után fizet 18,5% tb-járulékot. A NAV tájékoztatója szerint a különbözet a munkavállalótól nem követelhető, és vele szemben családi járulékkedvezmény sem érvényesíthető.

A szocho kezelése attól függ, milyen adózási formát választott a munkáltató:

• Szociális hozzájárulási adó hatálya alá tartozó munkáltató: a szocho alapja munkaviszonyban és tartós megbízási jogviszonyban főszabály szerint megegyezik a tb-járulék alapjával, ezért a 13%-os szocho is havonta legalább 96 840 Ft után fizetendő.
• Kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó munkáltató: külön 13%-os szochót nem fizet, mert azt a KIVA kiváltja. A kivaalap meghatározásakor a munkavállaló tényleges, járulékalapot képező jövedelmét kell figyelembe venni, nem automatikusan a járulékfizetési alsó határt. Ezt a NAV 2020/9. adózási kérdésében is így értelmezte.

A munkáltatót terhelő 18,5%-os járulékkülönbözet szabálya a KIVA-alany munkáltatónál is ugyanúgy alkalmazandó. A szocho szabályairól a szociális hozzájárulási adóról szóló cikkünk ad részletes áttekintést.

Szöveges összefoglaló: a heti 10 órás, 80 700 Ft-os bér mellett a munkáltató a 16 140 Ft-os különbözetre 2 986 Ft járulékot fizet, a szochót pedig 96 840 Ft után számolja. Az alsó határ így havi 5 084 Ft, évi 61 008 Ft többletköltséget jelent. KIVA-alany munkáltatónál a szocho sor kimarad: a 2 986 Ft-os járulékkülönbözetet ugyanúgy meg kell fizetni, a kivaalapba viszont a 80 700 Ft-os tényleges bér kerül. Hogy a részmunkaidős foglalkoztatás mikor éri meg, azt a részmunkaidős foglalkoztatás költségeit elemző cikkünk modellezi.

Mentesség vagy időarányosítás? A két kategória nem ugyanaz

A törvény kétféle könnyítést ismer, és a gyakorlatban ezeket keverik a leggyakrabban. Mentesség esetén az alsó határt egyáltalán nem kell alkalmazni, a járulék a tényleges bér után fizetendő. Időarányosítás esetén az alsó határ csak bizonyos naptári napokra esik ki, a hónap többi napjára továbbra is alkalmazni kell.

Teljes mentesség (Tbj. 27. § (3)), ha a munkavállaló:

• csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET) vagy ápolási díjban részesül;
• nappali rendszerű oktatásban tanul köznevelési intézményben, ingyenes szakképzésben vagy felsőoktatásban.

A CSED 2021. január 1. óta szerepel a mentességek között. A 2020-ban írt, ma is gyakran idézett tájékoztatók ezért még nem tartalmazzák.

Időarányosítás (Tbj. 27. § (2)): figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat,

• amelyeken a biztosítás a hónap közben kezdődött vagy megszűnt;
• amelyeken a biztosítás szünetel, például fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét vagy díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítés miatt (Tbj. 16. §);
• amelyekre táppénzt vagy baleseti táppénzt folyósítanak;
• amelyeken a munkavállaló 12 év alatti beteg gyermek ápolása miatt van fizetés nélküli szabadságon.

Ilyenkor a fennmaradó napokra naponként a járulékalap 1/30-a, 2026-ban 3 228 Ft az alsó határ.

Szöveges összefoglaló: a családtámogatási ellátások és a nappali tanulmányok teljes mentességet adnak. A be- és kilépés, a szünetelés, a táppénz és a 12 év alatti beteg gyermek ápolása csak az érintett napokat veszi ki a számításból. A díjazott munkavégzés alóli mentesítés nem csökkenti az alsó határt.

Mi a teendő változó munkaidőnél és órabérnél?

Az alsó határt a Tbj. szerint havonta kell vizsgálni: a tárgyhónap járulékalapját kell összevetni a tárgyhónapra számított alsó határral. Órabéres vagy változó óraszámú munkavállalónál ezért előfordulhat, hogy egyes hónapokban a kifizetett bér az alsó határ fölött van, más hónapokban alatta. Az alacsonyabb hónapokban a különbözetet meg kell fizetni.

Érdemes a bérszámfejtő rendszerben havonta automatikus ellenőrzést beállítani azokra a munkavállalókra, akiknek havi járulékalapja jellemzően 100 000 Ft körül vagy alatta van.

Mi a helyzet, ha a munkavállalónak több munkaviszonya van?

Az alsó határt minden munkaviszonyban külön kell alkalmazni. A NAV tájékoztatója szerint a járulékot az alsó határ után akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló egy másik jogviszonyában már fizet járulékot. A jogviszonyokat tehát nem lehet összesíteni, és az, hogy a munkavállaló máshol teljes munkaidőben biztosított, önmagában nem mentesíti a második munkáltatót.

Melyek a leggyakoribb tévhitek az alsó határról?

1. „Részmunkaidőben arányosan kisebb az alsó határ.” Nem. Az alsó határ a munkaidőtől független; csak a felsorolt naptári napok miatt csökken. Heti 4 órás és heti 10 órás munkavállalónál is 96 840 Ft egy teljes hónapra.
2. „Táppénz alatt nem kell alsó határ.” Csak a táppénzes napokra nem. A hónap többi, biztosított napjára az időarányos alsó határ továbbra is érvényes.
3. „CSED alatt is kell alkalmazni.” 2021 óta nem: a CSED a GYED-hez hasonlóan teljes mentességet ad.
4. „A különbözetet le lehet vonni a munkavállaló béréből.” Nem. A különbözet utáni járulék a munkáltatót terheli, és családi járulékkedvezmény sem érvényesíthető vele szemben.
5. „A szochót elég a tényleges bér után fizetni.” A szocho-alany munkáltatónál nem: a szocho alapja munkaviszonyban főszabály szerint azonos a járulékalappal, ezért ez is legalább az alsó határ. A KIVA-alany munkáltató viszont nem fizet külön szochót, és a kivaalapba a tényleges bér kerül.
6. „KIVA-alanyként az alsó határ nem érint minket.” Nem igaz. A KIVA csak a szochót váltja ki; a különbözet utáni 18,5%-os járulékot a KIVA-alany munkáltatónak is meg kell fizetnie.

Mi a kockázat, ha hibás a számfejtés?

Ha a munkáltató az alsó határt nem alkalmazza, vagy olyan mentességet érvényesít, amely nem illeti meg, a havi járulékbevallásban (08-as bevallás) a járulék, szocho-alany munkáltatónál a szocho is, alacsonyabb a kelleténél. NAV-ellenőrzésnél ez adóhiánynak minősülhet, amelyhez jogkövetkezmények kapcsolódnak. A munkáltató a feltárt hibát önellenőrzéssel javíthatja. Ez fordítva is igaz: ha a munkáltató mentességre jogosult munkavállaló után is az alsó határral számolt, a többletet önellenőrzéssel rendezheti. KIVA-alany munkáltatónál érdemes azt is ellenőrizni, hogy a kivaalapba ne az alsó határ, hanem a tényleges bér került-e.

Mire számíthat 2027-ben?

Az alsó határ automatikusan követi a minimálbért, így 2027-ben is emelkedik. 2026 novemberének elején a 2027-es minimálbérről még nem született megállapodás: a munkaadói oldal 4%-os, a szakszervezetek 14%-os emelést javasoltak. Ez illusztratívan kb. 100 700 és 110 400 Ft közötti havi alsó határt jelentene. Azoknál a részmunkaidős szerződéseknél, ahol a bér most éppen az alsó határ fölött van, az emelés után különbözet keletkezhet, ezért érdemes a januári bérek előtt újraszámolni őket.

Mit javasol a BDO Magyarország?

A BDO Magyarország payroll szakértőinek tapasztalata szerint az alsó határ körüli hibák többsége megelőzhető, ha a bérszámfejtés néhány pontot rendszeresen ellenőriz:

1. Időarányosítás naptári napokkal. Hónap közbeni belépésnél és kilépésnél, fizetés nélküli szabadságnál és táppénznél érdemes a biztosított napokat tételesen számolni, mert az alsó határ ezekben az esetekben arányosan csökken.
2. A mentességek dokumentálása. A CSED, a GYED, a GYES és a többi ellátás folyósítását, illetve a nappali tagozatos jogviszonyt igazolással kell alátámasztani, és figyelni kell a megszűnés dátumát, mert attól a naptól újra alkalmazni kell az alsó határt.
3. Az adózási forma szerinti beállítás. A bérszámfejtő rendszerben ellenőrizni kell, hogy a munkáltató szocho- vagy KIVA-alany-e: szocho-alanynál a szocho alapja is az alsó határ, KIVA-alanynál a kivaalapba a tényleges bér kerül, a járulékkülönbözet pedig mindkét esetben fizetendő.
4. A részmunkaidős szerződések átvilágítása. Érdemes rendszeresen felülvizsgálni a heti 12 óránál rövidebb szerződéseket, és előre kalkulálni az alsó határ miatti többletköltséget, különösen a minimálbér-emelések előtt.
5. Szakértői támogatás összetett esetekben. Változó munkaidőnél, több jogviszonynál, tartós megbízásnál vagy külföldi elemet tartalmazó foglalkoztatásnál érdemes bérszámfejtési és adótanácsadói partnert bevonni a folyamatok auditálásába.

Gyakran ismételt kérdések a járulékfizetési alsó határról

Mennyi a járulékfizetési alsó határ 2026-ban?

96 840 Ft havonta, ami a 322 800 Ft-os minimálbér 30%-a. Egy naptári napra 3 228 Ft jut.

Hány órás foglalkoztatás alatt kell az alsó határral számolni?

Minimálbéren heti 12 óra alatt, garantált bérminimumon kb. heti 10,4 óra alatt kerül a havi bér az alsó határ alá. Magasabb órabérnél a küszöb alacsonyabb.

Vonatkozik-e az alsó határ a megbízási jogviszonyra?

Az eseti megbízásra nem. A 2026-tól bevezetett tartós megbízási jogviszonyra igen, ugyanúgy havonta a minimálbér 30%-ában és naptári napos arányosítással.

Kell-e alsó határt alkalmazni nappali tagozatos diák után?

Nem. A köznevelésben, ingyenes szakképzésben vagy felsőoktatásban nappali rendszerben tanuló munkavállaló után a járulék a tényleges bér után fizetendő.

Hogyan érinti az alsó határ a KIVA-alany munkáltatót?

A különbözet utáni 18,5%-os járulékot a KIVA-alany munkáltatónak is meg kell fizetnie. Külön 13%-os szochót viszont nem fizet, mert azt a KIVA kiváltja, és a kivaalapban a munkavállaló tényleges, járulékalapot képező jövedelmét kell figyelembe venni, nem a járulékfizetési alsó határt.

Az alábbi kérdések a munkáltatók által jellemzően feltett, gyakorlati döntési helyzetekre adnak tömör választ.

Heti 10 órás munkavállalónk bére a minimálbér 30%-a alatt van. Elég a tényleges bér után fizetni?

Nem. A munkavállaló a tényleges bére után fizet 18,5% járulékot, a különbözetet a munkáltató fizeti, ha nincs mentesség vagy időarányosító nap. Szocho-alany munkáltatónál a szochót is az alsó határ után kell megfizetni; KIVA-alany munkáltatónál külön szocho nincs, a kivaalapba a tényleges bér kerül.

Mentesül-e a munkáltató, ha a részmunkaidős munkavállaló GYED-en vagy CSED-en van?

Igen. A CSED, a GYED, a GYES, a GYET, az örökbefogadói díj, a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósítása alatt az alsó határt nem kell alkalmazni.

Mi a teendő, ha órabéres munkavállaló bére egy hónapban az alsó határ alá esik?

Az alsó határt havonta kell vizsgálni, ezért abban a hónapban a különbözet utáni járulékot, szocho-alany munkáltatónál a szochót is, meg kell fizetni, akkor is, ha más hónapokban a bér magasabb.

Mi történik, ha a NAV ellenőrzésen kiderül, hogy az alsó határt nem alkalmazták?

A hiányzó járulék, szocho-alany munkáltatónál a hiányzó szocho is, adóhiánynak minősülhet, amelyhez jogkövetkezmények kapcsolódhatnak. A hibát a munkáltató az ellenőrzés előtt önellenőrzéssel javíthatja.

Ki tud segíteni a bérszámfejtés átvilágításában az alsó határ szempontjából?

Olyan bérszámfejtési partnert érdemes választani, amely a részmunkaidős, változó óraszámú és több jogviszonyú állomány számfejtésében is jártas. A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata díjmentes konzultáción segít felmérni, szükséges-e korrekció.