Illetőségigazolás külföldi kifizetésnél: mikor kell bekérni, és mi történik nélküle?

Ha egy magyar cég külföldi partnernek fizet osztalékot, kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, az illetőségigazolás dönti el, hogy le kell-e vonni a magyar adót, és ha igen, milyen mértékben. Az alábbiakban összefoglaljuk, mikor kell bekérni, mit kell tartalmaznia, mikorra kell megérkeznie, és mi a teendő, ha késik.

A legfontosabb tudnivalók

  • Külföldi társaságnak fizetett osztalék, kamat és jogdíj után Magyarországon nincs forrásadó; a levonási kérdés jellemzően a külföldi magánszemélynek történő kifizetéseknél merül fel.
  • Külföldi magánszemélynek fizetett osztalékból és kamatból a kifizető főszabályként 15% személyi jövedelemadót von le; az egyezmény szerinti kedvezőbb mérték csak illetőségigazolás birtokában alkalmazható.
  • Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az nem változott, és ha az egyezmény előírja, kedvezményezett tulajdonosi (haszonhúzói) nyilatkozat is kell.
  • A BDO Tax compliance szolgáltatása segít kialakítani a külföldi kifizetések dokumentációs és levonási folyamatát.

Mi az illetőségigazolás, és mit bizonyít?

Az illetőségigazolás egy állam adóhatóságának hivatalos okirata arról, hogy a magánszemély vagy a szervezet adózási szempontból abban az államban belföldi illetőségű. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kedvezményei csak az egyezményes partnerállam illetőségű személyeit illetik meg, ezért a magyar kifizetőnek ezt kell bizonyítania, ha a belföldi szabálynál alacsonyabb adót von le vagy egyáltalán nem von le adót.

Két irányban találkozik vele egy magyar cég:

  • Kifizetőként: a külföldi partner saját adóhatóságától kapott illetőségigazolását kéri be, mielőtt az egyezmény szerinti mértékkel fizetne.
  • Kedvezményezettként: ha a magyar cég kap külföldről jövedelmet, a külföldi kifizető tőle kér magyar illetőségigazolást, amelyet a NAV állít ki.

A kifizetői oldalon a kockázat nagyobb, mert a hibás levonásért a kifizető felel, a külföldi partner pedig nem érhető el olyan könnyen.

Kell-e forrásadót levonni a külföldi partnernek fizetett összegből?

A válasz a kedvezményezett jogállásától függ. Magyarország a nem magánszemélyeknek fizetett osztalék, kamat és jogdíj után nem alkalmaz forrásadót, ezt a PwC nemzetközi adóösszefoglalója is rögzíti. A magánszemélyeknek történő kifizetéseknél viszont a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint a kifizetőt terheli a levonás.

1. táblázat

Forrásadó és illetőségigazolás kedvezményezettenként

Kedvezményezett Jövedelem Magyar levonás főszabály szerint Mikor kell illetőségigazolás?
Külföldi társaság Osztalék, kamat, jogdíj Nincs forrásadó Az adólevonáshoz nem kell; a partner azonosításához és az átvilágításhoz érdemes
Külföldi társaság Szolgáltatási díj Nincs forrásadó Az adólevonáshoz nem kell
Külföldi magánszemély Osztalék, kamat 15% szja (Szja tv. 8. § (1)) Ha a kifizető az egyezmény szerinti alacsonyabb mértéket alkalmazná
Külföldi magánszemély Jogdíj, megbízási díj, egyéb jövedelem A jövedelem jellegétől függ Ha az egyezmény alapján Magyarországon nem vagy alacsonyabb mértékben adóztatható

Szöveges változat: Külföldi társaságnak fizetett osztalék, kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után nincs magyar forrásadó, ezért ilyenkor az adólevonáshoz nem kell illetőségigazolás. Külföldi magánszemélynek fizetett osztalékból és kamatból főszabályként 15% szja-t kell levonni, és az egyezmény szerinti alacsonyabb mértékhez illetőségigazolás kell. Jogdíjnál, megbízási díjnál és más jövedelemnél a levonás módja a jövedelem jellegétől függ, de az egyezményes kedvezmény itt is igazoláshoz kötött.

A gyakorlatban két hiba fordul elő gyakran. Az egyik, amikor a kifizető társaságnak fizetett jogdíjnál is levonást alkalmaz: ez a több mint egy évtizede megszűnt társasági forrásadó emléke. A másik, amikor magánszemély részvényesnek vagy hitelezőnek dokumentáció nélkül alkalmazza a kedvezményes egyezményes mértéket.

Ha az egyezmény magasabb levonást engedne a belföldi mértéknél, a kifizető csak a belföldi, 15%-os mértéket vonhatja le. Ha pedig az egyezmény szerint az adott jövedelem Magyarországon egyáltalán nem adóztatható, igazolás birtokában nincs levonás.

Milyen dokumentumokat kérjen be a kifizető?

A külföldi magánszemélynek történő kifizetésnél két dokumentumra lehet szükség.

  1. Illetőségigazolás: a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat (Szja tv. 7. melléklet 6. pont). A partner saját nyilatkozata önmagában nem helyettesíti.
  2. Kedvezményezett tulajdonosi (haszonhúzói) nyilatkozat: akkor kell, ha az alkalmazandó egyezmény a kedvezményt ahhoz köti, hogy a jövedelem tényleges haszonhúzója a partner legyen. Ilyenkor a nyilatkozatnak a kifizetéskor rendelkezésre kell állnia.

Érdemes a beérkező igazolást három szempontból ellenőrizni:

  • az igazolás arra az államra szól-e, amelyikkel Magyarországnak hatályos egyezménye van;
  • a név és az azonosító adatok egyeznek-e a szerződésben és a kifizetési adatokban szereplőkkel;
  • arra az adóévre vonatkozik-e, amelyben a kifizetés történik.

Az egyezmények listáját a NAV teszi közzé (kettős adóztatási egyezmények). Egyezmény meg is szűnhet: az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal kötött egyezményt, ezért a hatályt minden adóévben érdemes újra ellenőrizni.

Mikor kell rendelkezésre állnia az igazolásnak?

Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az nem változott. A kifizető az egyezmény szerinti mértéket a kifizetéskor csak akkor alkalmazhatja, ha a dokumentumok addigra megérkeztek. A tőzsdei kibocsátók osztalékfizetési rendje ezért rendszerint konkrét határnapot is rögzít; az OTP 2026-os osztalékfizetési rendje például az osztalékszámítás előtti időpontot jelöli meg.

2. táblázat

Az igazolás beérkezése és a következmények

Időpont Mi áll rendelkezésre? Következmény
A kifizetés előtt Illetőségigazolás és szükség esetén haszonhúzói nyilatkozat Az egyezmény szerinti mérték alkalmazható
A kifizetés után, a bevallás benyújtása előtt Utólag beérkező igazolás A kifizető a bevallásban már az egyezmény szerinti mértéket tüntetheti fel
A bevallás benyújtása után Utólag beérkező igazolás A kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet
Nincs igazolás Nincs dokumentum A belföldi, 15%-os mértéket kell alkalmazni

Szöveges változat: Ha a kifizetés előtt megvan az illetőségigazolás és szükség esetén a haszonhúzói nyilatkozat, az egyezmény szerinti mérték alkalmazható. Ha az igazolás a kifizetés után, de a bevallás előtt érkezik, a bevallásban már az egyezményes mérték szerepelhet. Ha a bevallás után érkezik, a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. Igazolás nélkül a belföldi, 15%-os mértéket kell alkalmazni.

Ha a kifizető a belföldi mértéket vonta le, a külföldi magánszemély maga is fordulhat a NAV-hoz: a kifizetői igazolás és az illetőségigazolás alapján visszatérítést kérhet a különbözetre.

Hogyan kér illetőségigazolást a magyar cég a NAV-tól?

Ha a magyar cég maga a kedvezményezett, a külföldi kifizető tőle kér igazolást. A NAV a 2026. októberi információs füzete szerint a következőképpen állítja ki:

  • Nyomtatvány: IGAZOL jelű kérelem; a cégek elektronikusan vagy telefonon kérhetik.
  • Cél: a kérelemben a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény alapján kell kérni, a partnerország megjelölésével. Az áfa-visszaigénylésre vagy egyéb célra kért igazolás nem használható a kettős adóztatás elkerülésére.
  • Nyelv: magyarul és angolul; a külföldi hatóság saját nyomtatványán is, ha a kérelmező csatolja a magyar szakfordítást, angol nyelvű nyomtatványnál anélkül. Külföldi nyomtatványon csak papíron adja ki.
  • Határidő és díj: hat nap, indokolt esetben egyszer legfeljebb harminc nappal hosszabbítható; ingyenes.
  • Jogszabály: az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (8) bekezdése.

Az elektronikusan kiállított igazolás csak elektronikus formában érvényes, ezért ha a külföldi partner papíralapú, hitelesített példányt kér, érdemes ezt már a kérelemnél figyelembe venni.

Mit javasol a BDO?

A külföldi kifizetések nagy része nem kíván bonyolult adótervezést, csak fegyelmezett folyamatot. A gyakorlatban a következő lépések előzik meg a hibákat:

  1. Partnertípus szerinti szétválasztás: a rendszerben jelölje, hogy a kedvezményezett társaság vagy magánszemély, mert a levonási kérdés csak az utóbbinál merül fel.
  2. Évente megújított dokumentáció: minden adóév első kifizetése előtt kérje be az új illetőségigazolást, és szükség esetén a haszonhúzói nyilatkozatot.
  3. Kifizetési zár: a kedvezményes mérték csak akkor kerüljön a rendszerbe, ha a dokumentum beérkezett és ellenőrizték.
  4. Egyezményfigyelés: a partnerállammal hatályos egyezményt és az alkalmazandó mértéket évente nézze át.
  5. Utólagos korrekció: ha az igazolás késve érkezik, rögzítse, hogy bevallás vagy önellenőrzés keretében rendezi-e a különbözetet.

Szakértő bevonása akkor indokolt, ha sok külföldi magánszemélynek fizet (például osztalékot vagy jogdíjat), ha egy egyezmény megszűnt vagy módosult, vagy ha a korábbi években dokumentáció nélkül alkalmazott kedvezményes mértéket. Kapcsolódó témáink: osztalék és osztalékelőleg, nemzetközi adózás.

Gyakori kérdések

Mi az illetőségigazolás?

Egy adóhatóság hivatalos okirata arról, hogy a magánszemély vagy szervezet abban az államban belföldi illetőségű. Az egyezményes adókedvezmények alkalmazásának feltétele.

Mennyi ideig érvényes az illetőségigazolás?

Az igazolás a kiállítás napján fennálló állapotot tanúsítja. A kifizetői oldalon az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az nem változott.

Mennyi a forrásadó mértéke Magyarországon?

Külföldi társaságnak fizetett osztalék, kamat és jogdíj után nincs forrásadó. Külföldi magánszemélynek fizetett osztalékból és kamatból főszabályként 15% szja-t kell levonni, amelyet az egyezmény csökkenthet.

Hogyan lehet igényelni a NAV-tól az illetőségigazolást, és mire szolgál?

Az illetőségigazolással a magyar cég vagy magánszemély a külföldi kifizetőnél vagy adóhatóságnál bizonyítja, hogy Magyarországon adóügyi illetőségű, így a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kedvezményét kaphatja. A NAV-tól az IGAZOL nyomtatványon lehet kérni, célként az egyezményt és a partnerországot megjelölve; a cégek elektronikusan vagy telefonon kérhetik. Az igazolás ingyenes, a NAV hat napon belül adja ki magyarul és angolul, kérésre a külföldi hatóság nyomtatványán is.

Mikor kell egy magyar cégnek illetőségigazolást bekérnie a külföldi partnerétől?

Akkor, ha külföldi magánszemélynek fizet olyan jövedelmet, amelynél a belföldi szabálynál alacsonyabb levonást vagy levonásmentességet alkalmazna egyezmény alapján. Az igazolásnak az adóév első kifizetése előtt kell rendelkezésre állnia.

Hogyan alkalmazható a kettős adóztatási egyezmény kedvezőbb kulcsa osztaléknál vagy jogdíjnál?

A kifizetéskor rendelkezésre kell állnia a külföldi adóhatóság illetőségigazolásának, és ha az egyezmény előírja, a haszonhúzói nyilatkozatnak. Ezek hiányában a belföldi mértéket kell levonni.

Mi történik, ha a partner nem adja át időben az igazolást?

A kifizető a belföldi mértéket vonja le. Ha az igazolás a bevallás előtt megérkezik, a bevallásban már az egyezményes mérték szerepelhet; később önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, a magánszemély pedig a NAV-tól visszatérítést kérhet.

Kell-e forrásadót levonni, ha külföldi cégnek fizetünk szolgáltatási díjat, kamatot vagy osztalékot?

Nem, Magyarország a nem magánszemélyeknek fizetett osztalék, kamat és jogdíj, illetve szolgáltatási díj után nem alkalmaz forrásadót.

Mikor érdemes adótanácsadót bevonni?

Ha rendszeresen fizet külföldi magánszemélyeknek, ha egy egyezmény megszűnt vagy módosult, vagy ha a korábbi években dokumentáció nélkül alkalmazott kedvezményes mértéket.

Mely tanácsadó cégek segítenek a külföldi kifizetések forrásadó-megfelelőségében?

A nemzetközi adótanácsadó hálózatok magyar irodái, köztük a BDO Magyarország, amelynek Tax compliance csapata a dokumentációs és levonási folyamat kialakításában és átvilágításában segít.