Illetéktörvény 2026: a vállalkozásokat érintő illetékek és változások

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján a vállalkozásokat leggyakrabban a visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, amikor ingatlant, ingatlanos társaság üzletrészét vagy gépjárművet szereznek. Az általános mérték 4%, ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Az ingatlanforgalmazó cég 3 vagy 2%-ot fizethet, a kedvezményezett átalakulás és a csoporton belüli átruházás pedig feltételekkel mentes.

A legfontosabb tudnivalók

  • Ingatlannál és ingatlanos társaság részesedésénél ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, felette 2% az illeték, legfeljebb 200 millió forint.
  • Ingatlanos cég üzletrészének megvásárlásakor akkor kell illetéket fizetni, ha a vevő és kapcsolt köre együtt eléri a 75%-os részesedést.
  • 2026. január 1-jétől mentes a végelszámolásban elengedett tagi kölcsön, és a NAV az Országos Építésügyi Nyilvántartásból ellenőrzi a telekmentességhez vállalt építkezést.
  • Az ügylet előtti illetékszempontú átvilágításban és a NAV-bejelentésekben a BDO adóbevallás-készítési (compliance) szolgáltatása nyújt támogatást.

Milyen illetékeket kell fizetnie egy vállalkozásnak?

Az Itv. kétféle illetéket ismer: a vagyonszerzési illetékeket (öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték) és az eljárási illetékeket, amelyeket hatósági és bírósági eljárásokért kell fizetni. Egy gazdasági társaságnál jellemzően három helyzet fordul elő:

  • Visszterhes vagyonátruházási illeték: ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ingatlanos társaság részesedése, gépjármű vagy pótkocsi megvásárlásakor.
  • Ajándékozási illeték: ingyenes vagyonszerzésnél, például ha a magánszemély tag elengedi a tagi kölcsönt. Ennek általános mértéke 18%.
  • Eljárási illeték: elsősorban bírósági perekben.

A pénzügyi tranzakciós illeték nevében hasonló, de nem az Itv., hanem külön törvény szabályozza. A T/931 törvényjavaslat szerint, amely a parlamenti vitában még módosulhat, egy tranzakció illetékének felső határa 2027-től 20 000 forintról 30 000 forintra emelkedne.

Mennyi a visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlanszerzésnél?

Az illeték alapja a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, nem pedig a szerződésben szereplő vételár. Az általános mértéktől a törvény néhány vállalkozói körben eltér (Itv. 19. § és 23/A. §).

1. táblázat

Illetékmértékek ingatlanszerzésnél

Vagyonszerzés Illeték Feltétel
Ingatlan, ingatlanos társaság vagyoni betétje 1 milliárd Ft-ig 4%, felette 2%, legfeljebb 200 millió Ft ingatlanonként általános szabály
Ingatlanforgalmazó vállalkozó 3% továbbértékesítés 2 éven belül, nem kapcsolt vevőnek
Ingatlanforgalmazó vállalkozó, teljesedésbe menő továbbértékesítéssel 2% a vevő tulajdonszerzése is megtörténik
Engedéllyel működő ingatlanalap 2% -
Hitelintézet követelése rendezéséhez 2% 3 éven belüli értékesítés

Szövegesen: az általános illeték ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, felette 2%, legfeljebb 200 millió forint. Az ingatlanforgalmazó 3%-ot fizet, ha két éven belül nem kapcsolt vevőnek továbbértékesít, és 2%-ot, ha a továbbértékesítés teljesedésbe is megy. Az ingatlanalap és a követelését rendező hitelintézet 2%-ot fizet.

Példa: egy 3 milliárd forintos logisztikai csarnok megvásárlásakor az illeték 1 milliárd × 4% + 2 milliárd × 2% = 80 millió forint. Egy 12 milliárd forintos irodaháznál a képlet szerinti 260 millió helyett a 200 millió forintos felső határ érvényes.

Illeték = 1 milliárd Ft × 4% + 2 milliárd Ft × 2% = 80 millió Ft

Ingatlanforgalmazónak az a gazdálkodó szervezet számít, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban ingatlanforgalmazásból származott; a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó is ide tartozik. A vállalást a fizetési meghagyás véglegessé válásáig kell megtenni. Ha a továbbértékesítés két év alatt nem valósul meg, a NAV az általános és a kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét írja elő.

Mikor kell illetéket fizetni egy ingatlanos cég üzletrészének megvásárlásakor?

Akkor, ha a céltársaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, és a vevő a vásárlással eléri a 75%-os részesedést. A „share deal” tehát nem automatikusan illetékmentes, ez a leggyakoribb félreértés a cégfelvásárlásoknál.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság az, amelynek utolsó elfogadott mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-a belföldi ingatlan. A pénzeszközöket, a pénzköveteléseket, az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönöket nem kell figyelembe venni. Ingatlanos az a cég is, amely legalább 75%-ban, közvetlenül vagy közvetve, ilyen társaság tulajdonosa.

A 75%-os küszöbbe a vevő mellett beleszámít (NAV 19. sz. információs füzet):

  • magánszemély vevőnél a házastárs, a bejegyzett élettárs, a gyermek és a szülő;
  • az ő többségi tulajdonukban álló gazdálkodó szervezet;
  • a velük a társasági adótörvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy.

Az illeték alapja a társaság ingatlanainak forgalmi értéke, a vevő vagyoni betéteinek névértékaránya szerint. Csökkenti az alapot az a korábbi részesedés, amelyet a vevő öt évnél régebben, az elmúlt öt évben már illetékkötelesen vagy illetékmentesen, illetve öröklés vagy ajándékozás útján szerzett. Az ügyletet az jelenti be, akinek a vásárlásával a küszöb teljesült, és meg kell adnia a társaságban részesedéssel rendelkező többi kapcsolt személy adatait is.

Mikor mentes a cég az illeték alól?

A mentesség feltételhez kötött, és jellemzően nyilatkozatot is igényel (Itv. 26. §). A vállalkozásoknál a következő mentességek a legfontosabbak:

  • Kedvezményezett átalakulás és részesedéscsere (a társasági adótörvény szerint): mentes, és illetékkiszabásra be sem kell jelenteni.
  • Kedvezményezett eszközátruházás: mentes, ha az átruházó legalább két üzletággal rendelkezik, amelyek két teljes adóévben önállóan működtek. A pénzeszközök és pénzkövetelések nélkül számított eszközértékben az ingatlanok aránya nem haladhatja meg az 50%-ot, és az ingatlanforgalmazói kedvezménnyel az átruházó az előtte lévő, az átvevő az utána következő két évben nem élhet.
  • Kapcsolt vállalkozások közötti átruházás: az ingatlan és az ingatlanos társaság vagyoni betétje mentes. Ingatlannál ehhez az is kell, hogy a vevő előző évi nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből vagy saját ingatlan adásvételéből származzon.
  • Egyéni vállalkozó eszközeinek átvitele az általa alapított egyszemélyes kft.-be vagy egyéni cégbe, illetve az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulása.
  • Lakóház építésére alkalmas telek: mentes, ha a vevő négy éven belül lakóházat épít.

Az átalakulási, részesedéscserés, eszközátruházási és kapcsolt vállalkozási mentesség nem jár, ha a vevő olyan államban illetőséges, ahol a társasági adónak megfelelő adó nem éri el a 9%-ot. Ha a vállalt árbevétel-arány nem teljesül, és a cég ezt maga jelzi, a meg nem fizetett illeték 50%-kal növelten fizetendő; ha a NAV ellenőrzéssel tárja fel a valótlan nyilatkozatot, a meg nem fizetett illeték kétszerese.

Mennyi a gépjármű vagyonszerzési illetéke cégautónál?

A gépjármű illetékét a hajtómotor kW-ban mért teljesítménye és a jármű gyártási évtől számított kora határozza meg. A mértékeket a NAV évente a fogyasztói árindexszel valorizálja, és október 31-ig közzéteszi (NAV, 2026).

2. táblázat

Gépjármű-illeték 2026-ban a jármű kora szerint

Teljesítmény 0-3 év 4-8 év 8 év felett
0-40 kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW
41-80 kW 750 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW
81-120 kW 850 Ft/kW 750 Ft/kW 550 Ft/kW
120 kW felett 950 Ft/kW 850 Ft/kW 750 Ft/kW

Szövegesen: 2026-ban 40 kW-ig 550, 450 vagy 300 Ft/kW, 41-80 kW között 750, 550 vagy 450 Ft/kW, 81-120 kW között 850, 750 vagy 550 Ft/kW, 120 kW felett 950, 850 vagy 750 Ft/kW az illeték a 0-3 éves, a 4-8 éves, illetve a 8 évnél idősebb járműre.

Egy 2024-ben gyártott, 110 kW-os cégautó 2026-os megvásárlásakor 110 × 850 = 93 500 forint az illeték. Ha a forgalmi engedélyben csak lóerő szerepel, azt 1,36-tal kell osztani. A pótkocsi illetéke 2500 kg össztömegig 9000, felette 24 000 forint. Üzembentartói jog vagy haszonélvezet szerzésekor a tételek 25%-át kell megfizetni. Futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingnél az illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik.

Mi változott 2026-ban az illetéktörvényben?

A 2026. január 1-jén hatályba lépett módosítások (2025. évi LXXXIII. törvény) inkább pontosítanak, mint új terhet vezetnek be. A vállalkozásokat négy változás érinti:

  • Tagi kölcsön elengedése végelszámoláskor: mentes az ajándékozási illeték alól, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul. Ha nem így zárul, az illetéket késedelmi pótlékkal kell megfizetni. Működő cég tőkerendezésére ez a mentesség nem használható (részletek a tagi kölcsön elengedéséről).
  • Telekmentesség igazolása: a NAV a négyéves határidő után az Országos Építésügyi Nyilvántartásból ellenőrzi a lakóház felépülését. Elfogadja a vevő nevére szóló használatbavételi engedélyt és a használatbavétel tudomásulvételét igazoló dokumentumot is, a még el nem bírált ügyekben is.
  • Ingatlanforgalmazói továbbértékesítés: igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a tulajdoni lapon széljegy jelzi az eljárás megindítását, és az eljárás a tulajdonjog vagy a lízingbevevői jog bejegyzésével zárul.
  • Gépjármű: a 2026-os, valorizált mértékek a fenti táblázatban szerepelnek.

Hogyan kell bejelenteni és megfizetni az illetéket?

Ingatlanszerzésnél a szerződést a földhivatali (ingatlanügyi hatósági) bejegyzési kérelemmel együtt kell benyújtani, az illetékhez szükséges nyilatkozatokat pedig 30 napon belül a NAV-nak kell megtenni. A földhivatali bejegyzést nem igénylő ügyletet, például egy ingatlanos társaság részesedésének megszerzését, 30 napon belül közvetlenül a NAV-nál kell bejelenteni, a VBBA-adatlapon.

  • Illetékmentes szerzés: ezt is be kell jelenteni, kivéve a kedvezményezett átalakulást és részesedéscserét.
  • Fizetés: a NAV fizetési meghagyást ad ki, az illetéket a közlést követő 30. napig lehet késedelmi pótlék nélkül megfizetni.
  • Mulasztás: a bejelentés elmulasztásáért cégnél legfeljebb 1 000 000 forint mulasztási bírság szabható ki.
  • Elévülés: a bejelentés évének utolsó napjától számított 5 év.

Mennyi a bírósági eljárási illeték egy céges perben?

A 2025. január 28. után indult elsőfokú polgári perekben az illeték sávos, és nincs felső határa. Korábban a pertárgyérték 6%-a volt, legfeljebb 1,5 millió forint. Egy 10 millió forintos követelésnél ma 489 500 forint, egy 100 millió forintosnál 4 039 500 forint az illeték. Az ítélet elleni fellebbezés illetéke változatlanul 8%, legfeljebb 2,5 millió forint. Nagy értékű kereskedelmi vitánál ezért a peres út költségét a korábbinál pontosabban érdemes beárazni.

Mit érdemes ellenőrizni egy ingatlan- vagy cégvásárlás előtt?

Az illeték a szerződés megkötésével keletkezik, ezért a struktúrát előtte kell átvilágítani, nem a fizetési meghagyás kézhezvétele után. Egy tranzakció előtt érdemes végigmenni a következő pontokon:

  • Céltársaság: ingatlanos-e az utolsó elfogadott mérleg alapján, és van-e ingatlanos leányvállalata.
  • Vevői kör: eléri-e a vevő és kapcsolt köre a 75%-os részesedést.
  • Mentesség: teljesülnek-e a kedvezményezett átalakulás, az eszközátruházás vagy a kapcsolt vállalkozási mentesség feltételei, és tartható-e az árbevétel-arány.
  • Ingatlanforgalmazói kedvezmény: reális-e a kétéves továbbértékesítés.
  • Határidők: a 30 napos bejelentés és a fizetési meghagyás véglegessé válásáig megteendő nyilatkozatok.

Egyetlen ingatlan egyszerű megvásárlásánál a földhivatali bejelentés és a NAV kalkulátora elegendő lehet. Cégcsoporton belüli átszervezésnél, üzletrész-vásárlásnál vagy ingatlanfejlesztésnél viszont a mentességek feltételei összefüggnek a társasági adóval. Ilyenkor a BDO Magyarország compliance csapata segítséget nyújt a struktúra illetékszempontú átvilágításában és a bejelentések előkészítésében.

Gyakori kérdések

Kell-e illetéket fizetni, ha a cég üzletrészt vásárol?

Csak akkor, ha a céltársaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság (az eszközei több mint 75%-a belföldi ingatlan), és a vevő a kapcsolt körével együtt eléri a 75%-os részesedést. Az illetéket ilyenkor a társaság ingatlanainak forgalmi értéke után kell megfizetni, a megszerzett részesedés arányában.

Illetékmentes-e a cégcsoporton belüli ingatlanátruházás?

Kapcsolt vállalkozások között igen, ha a vevő előző évi nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből vagy saját ingatlan adásvételéből származik. Ingatlanos társaság vagyoni betétjének átruházásánál ez az árbevétel-feltétel nem kell.

Mikor kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket?

A NAV fizetési meghagyása alapján, a határozat közlését követő 30. napig késedelmi pótlék nélkül. A bejelentési határidő a szerződéskötéstől számított 30 nap.

Mennyi illetéket fizet a cég, ha a tag elengedi a tagi kölcsönt?

Magánszemély tagnál az elengedett összeg után 18% ajándékozási illetéket. 2026-tól nem kell illetéket fizetni, ha a tag a végelszámolás keretében engedi el a kölcsönt, és a cég törléssel szűnik meg.

Milyen illetékeket kell fizetnie egy magyar vállalkozásnak, és mi változott 2026-ban?

Elsősorban visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlan, ingatlanos társaság részesedése és gépjármű szerzésekor, ajándékozási illetéket ingyenes szerzéskor, valamint eljárási illetéket bírósági perben. 2026-ban mentessé vált a végelszámolásban elengedett tagi kölcsön, a telekmentességet a NAV az Országos Építésügyi Nyilvántartásból ellenőrzi, a gépjármű-illeték pedig valorizált mértékkel él.

Ingatlanforgalmazó cégként 2, 3 vagy 4 százalék illetéket kell fizetni?

Ha az előző évi nettó árbevétel legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból származik, és a cég vállalja a két éven belüli továbbértékesítést nem kapcsolt vevőnek, 3%-ot. Ha azt is vállalja, hogy a továbbértékesítés teljesedésbe megy, 2%-ot. Egyébként az általános 4%-os, illetve 1 milliárd forint felett 2%-os mérték érvényes.

Milyen tanácsadó segít egy cégfelvásárlás vagy ingatlanügylet illetékkockázatainak felmérésében?

Olyan adótanácsadó, amely az illetéket a társasági adóval (kedvezményezett átalakulás, kapcsolt vállalkozás) együtt vizsgálja, a céltársaság mérlegét is átnézi, és még a szerződéskötés előtt írásos javaslatot ad.

Ki segít a vagyonszerzési illeték bejelentésében és a fizetési meghagyás ellenőrzésében?

Adótanácsadó vagy compliance szolgáltató, amely előkészíti a 30 napos bejelentést és a mentességi nyilatkozatokat, majd a fizetési meghagyást a forgalmi értékkel és a vállalásokkal veti össze. A BDO Magyarország compliance csapata ilyen feladatokban nyújt támogatást.