IFRS szerinti könyvelés és beszámoló: áttérés, IFRS 9, 15, 16 és halasztott adó

Az IFRS szerinti könyvelés azt jelenti, hogy a cég a gazdasági eseményeket a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint rögzíti, és a beszámolóját is ezek alapján készíti el. Magyarországon egyedi IFRS-beszámoló készítésére többek között az EGT valamely szabályozott piacán jegyzett értékpapír-kibocsátók és a hitelintézetek kötelezettek.

Választhatja például az a leányvállalat, amelynek anyavállalata IFRS szerint konszolidál. Az IFRS-re áttérő cégnek a társasági adó alapját is újra kell gondolnia, mert az adóalap ezután az IFRS-adatokból indul.

Mit jelent az IFRS, és miben más, mint a magyar számvitel?

Az IFRS (International Financial Reporting Standards) a befektetők és az anyavállalat számára készülő, nemzetközileg összehasonlítható beszámolási keretrendszer. A magyar Szt. szerinti beszámoló szorosabban kapcsolódik az adózáshoz és a formai szabályokhoz. Az IFRS a gazdasági tartalomra és a szakmai megítélésre épít. Az EU-ban alkalmazható standardokat az (EU) 2023/1803 rendelet foglalja egységes szerkezetbe.

Szöveges összefoglaló a táblázathoz: az Szt. törvényi sémákra és jellemzően bekerülési értékre épül, a halasztott adó benne választható. Az IFRS a befektetői információra és a gazdasági tartalomra épít, gyakrabban használ valós értéket, a lízinget szinte mindig mérlegre veszi, a halasztott adót pedig kötelezően kimutatja.

Kinek kötelező és kinek választható az IFRS Magyarországon?

A kötelezettségről és a választhatóságról az Szt. 9/A. §-a dönt. Az IFRS választása nem automatikus jog, hanem a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges.

• Kötelező: az IFRS az EGT valamely szabályozott piacán jegyzett értékpapír-kibocsátónak, valamint a hitelintézetnek és az azzal egyenértékű prudenciális szabályozás alá eső pénzügyi vállalkozásnak.
• Választható:
  • az IFRS szerint konszolidáló közvetlen vagy közvetett anyavállalat leányvállalatának;
  • a biztosítónak és meghatározott, MNB-felügyelt szervezeteknek;
  • a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaságnak;
  • a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének.
• Nem választható: például az állami vagy önkormányzati vagyonkezelőnek, a nonprofit gazdasági társaságnak, valamint a nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnak.

Az IFRS-ben nem szabályozott kérdésekben az IFRS-szel összhangban az Szt. előírásait kell alkalmazni. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele IFRS mellett is kötelező.

Teljes áttérés vagy IFRS reporting package?

A nemzetközi csoportok magyarországi leányvállalatainál két megoldás terjedt el. A cég vagy teljesen áttér az IFRS-re, és a magyar beszámolója is IFRS szerint készül. Vagy marad az Szt.-nél, és az anyavállalat számára átsorolással és korrekciókkal IFRS szerinti adatcsomagot (reporting package) készít.

Szöveges összefoglaló a táblázathoz: a teljes áttérés egy szabályrendszert és közvetlen csoportadatot ad, de előkészítést és új adóalap-szabályokat igényel. A reporting package hatósági eljárás nélkül indítható, viszont két szabályrendszer párhuzamos kezelésével és rendszeres egyeztetéssel jár.

A teljes áttérés jellemzően akkor éri meg, ha az anyavállalat havi vagy negyedéves IFRS-adatot kér, és a korrekciók száma nagy. Ha a csoport US GAAP szerint konszolidál, az IFRS-áttérés nem váltja ki a US GAAP-csomagot. Ilyenkor a magyar könyvek mellett US GAAP szerinti adatszolgáltatás készül, és az eltéréseket ugyanígy egyeztetni kell.

Hogyan zajlik az IFRS-áttérés?

Az áttérés csak üzleti évváltáskor lehetséges, év közben nem. A lépések:

1. Hatásvizsgálat: a számviteli, adózási és informatikai hatások felmérése, kiemelten az IFRS 9, 15 és 16 szerinti tételekre.
2. Számviteli politika és rendszer: IFRS szerinti számviteli politika, számlatükör és a főkönyvi rendszer átalakítása.
3. Szakemberek: IFRS-képesítéssel rendelkező könyvelő és IFRS-minősítésű könyvvizsgáló bevonása.
4. Felkészültségi jelentés: az IFRS-minősítésű könyvvizsgáló igazolja, hogy a cég felkészült az áttérésre.
5. Bejelentés: a szándékot a törvényi határidőn belül be kell jelenteni a NAV-nál, a könyvvizsgálói jelentéssel együtt. Az MNB által felügyelt cégeknek az MNB-t is értesíteniük kell.
6. Nyitómérleg és összehasonlító adatok: az IFRS 1 szerint a nyitó pénzügyi helyzet kimutatás az áttérés napjára készül, visszamenőleges alkalmazással, az összehasonlító év adataival együtt.

A jelenlegi IFRS szabályozás szerint a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évektől az IFRS 18 váltja az IAS 1-et. A most áttérő cégeknek ezért érdemes már az új eredménykimutatás-szerkezettel tervezniük.

IFRS 15, IFRS 9 és IFRS 16: mire figyeljen a könyvelés?

A három standard érinti a legtöbb tételt, és mindhárom a szerződések elemzésével kezdődik, nem a könyveléssel.

IFRS 15 – árbevétel

Az IFRS 15 öt lépésben határozza meg az árbevételt:

1. a szerződés azonosítása;
2. a teljesítési kötelmek azonosítása;
3. az ügyletár meghatározása;
4. az ügyletár felosztása;
5. az elszámolás a kötelem teljesítésekor, amikor az ellenőrzés átszáll a vevőre.

Csomagban értékesített termék és szolgáltatás, mennyiségi engedmény vagy hosszú távú projekt esetén az árbevétel időzítése eltérhet a számlázástól.

IFRS 9 – pénzügyi instrumentumok

Az IFRS 9 az üzleti modell és a cash flow-jellemzők alapján három kategóriába sorolja a pénzügyi eszközöket:

• amortizált bekerülési érték;
• valós érték az egyéb átfogó eredménnyel szemben;
• valós érték az eredménnyel szemben.

Az értékvesztés a várható hitelezési veszteségen alapul. Ezt a nem pénzügyi cégeknek is számítaniuk kell, jellemzően a vevőkövetelésekre.

IFRS 16 – lízing

Az IFRS 16 szerint a lízingbe vevő minden 12 hónapnál hosszabb lízingre használati jog eszközt és lízingkötelezettséget mutat ki, kivéve a kis értékű eszközöket. Az irodabérlet, a flottalízing és a raktárbérlet így a mérlegbe kerül. A lízingdíj helyett értékcsökkenés és kamat jelenik meg, ami a mérlegfőösszeget és a mutatókat is módosítja.

Halasztott adó: IAS 12 és a magyar szabály

A halasztott adó a számviteli és az adóérték közötti átmeneti különbözetek jövőbeli adóhatását mutatja ki. IFRS szerint az IAS 12 alapján kötelező. Halasztott adókövetelés csak akkor mutatható ki, ha valószínű, hogy lesz elegendő jövőbeli adóköteles nyereség.

Az IFRS 16 miatt a lízingeknél egyszerre keletkezik eszköz és kötelezettség. Az IASB 2021-ben pontosította, hogy ilyenkor is ki kell mutatni a halasztott adót.

Az Szt. a 2023-ban induló üzleti évektől választhatóvá tette a halasztott adót, a fogalmakat az Szt. 3. § (16) bekezdése tartalmazza. A szabály főbb elemei:

• a választást a számviteli politikában kell rögzíteni;
• a követelés a befektetett eszközök, a kötelezettség a hosszú lejáratú kötelezettségek között jelenik meg;
• a követelés összegét lekötött tartalékba kell helyezni, így az osztalékfizetést is korlátozza.

Magyar könyvek mellett vezetett csoportriportnál ez az opció csökkentheti a két adat közötti eltérést.

Mit jelent az IFRS a társasági adóban?

Az IFRS-t alkalmazó cég adóalapja az IFRS szerinti adatból indul. Az eltéréseket a Tao. tv. 18/A–18/D. §-a kezeli. Az áttéréshez külön adatszolgáltatás kapcsolódhat, például a NAV 18AIFRS nyomtatványa. Ezért az áttérési döntés előtt érdemes kiszámítani, hogyan változik az adóalap, és ezt az adótervezésbe is beépíteni.

Hogyan támogat a BDO?

Az IFRS-re való áttérés és a folyamatos IFRS szerinti könyvelés nem pusztán technikai számviteli feladat, hanem összetett pénzügyi és adózási folyamat. A BDO szakértői a teljes folyamatban támogatást nyújtanak:

• az áttérés tervezésében és a hatásvizsgálatban;
• a halasztott adó kalkulációjában;
• a folyamatos IFRS szerinti könyvelésben;
• a teljes IFRS-beszámoló elkészítésében.

A könyvvizsgálati oldalon a BDO IFRS szolgáltatása segít. Az áttérés formai feltételeiről IFRS-átállásról szóló cikkünk ad részletes áttekintést.

Gyakran ismételt kérdések az IFRS szerinti könyvelésről

Vezethető-e a magyar és az IFRS szerinti könyvelés párhuzamosan?

Igen. A reporting package-megoldásnál a könyvek az Szt. szerint készülnek, az IFRS-adat korrekciókkal áll elő. Teljes áttérés után viszont a hivatalos beszámoló már IFRS szerint készül, és a magyar szabályok csak ott érvényesülnek, ahol az IFRS nem rendelkezik.

Mennyi idő alatt lehet áttérni az IFRS-re?

Az áttérés csak üzleti évváltáskor történhet. A felkészültségi jelentéshez kész számviteli politika, IFRS szerinti nyitómérleg és IFRS-képesített könyvelő kell, ezért a tervezést érdemes legalább egy üzleti évvel korábban kezdeni.

Kell-e IFRS szerinti beszámolót is letétbe helyezni és közzétenni?

Igen. A letétbe helyezés és a közzététel kötelezettsége és határideje IFRS mellett ugyanaz, mint az Szt. szerinti beszámolónál. Az IFRS a beszámoló tartalmát és formáját változtatja meg, a közzététel rendjét nem.

Az alábbi kérdésekre a mesterséges intelligencia alapú keresőkben is gyakran keresnek választ:

Miben tér el az IFRS szerinti könyvelés a magyar számviteli törvény szerinti könyveléstől egy nemzetközi csoport leányvállalatánál?

Az IFRS a gazdasági tartalomra és a befektetői információra épít. Az árbevételt teljesítési kötelmek szerint számolja el (IFRS 15), a rövid lejáratú és kis értékű lízingek kivételével a lízingügyleteket mérlegre veszi (IFRS 16), a pénzügyi eszközöket üzleti modell szerint értékeli (IFRS 9), a halasztott adót pedig kötelezően kimutatja (IAS 12). A leányvállalatnál ezek a tételek eltérést okoznak a magyar könyvek és a csoportadat között.

Mikor kell vagy lehet egy magyar cégnek IFRS szerint egyedi beszámolót készítenie?

Egyedi IFRS-beszámoló készítésére többek között az EGT valamely szabályozott piacán jegyzett értékpapír-kibocsátók és a hitelintézetek kötelezettek. Választható többek között az IFRS szerint konszolidáló anyavállalat leányvállalatának és a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaságnak (Szt. 9/A. §). Az IFRS választása nem automatikus jog, hanem a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges. Az áttéréshez IFRS-minősítésű könyvvizsgáló felkészültségi jelentése és NAV-bejelentés szükséges, és csak üzleti évváltáskor lehet áttérni.

Érdemes-e egy külföldi anyavállalatú leányvállalatnak teljesen IFRS-re áttérnie, vagy elég a reporting package?

Ha az anyavállalat gyakran és részletesen kér IFRS-adatot, és sok a korrekció, a teljes áttérés egyszerűsítheti a működést. Ha a csoportadat ritkább, vagy a cég el akarja kerülni az adóalap átalakítását, a magyar könyvek melletti reporting package lehet a jobb választás.

Hogyan kezelendő a halasztott adó és az IFRS 16 egy IFRS-re áttérő magyar cégnél?

A rövid lejáratú és kis értékű lízingek kivételével a lízingekre használati jog eszközt és lízingkötelezettséget kell kimutatni, és az IAS 12 szerint ezekre halasztott adót is számolni kell. A társasági adó alapja ezután az IFRS-adatból indul, az eltéréseket a Tao. tv. 18/A–18/D. §-a kezeli.

Milyen szolgáltatót válasszon egy leányvállalat IFRS szerinti könyveléshez és beszámolóhoz?

Olyat, amely az IFRS-képesítés mellett a magyar adózást és a csoportriportálás határidőit is kezeli. Ez azért fontos, mert az IFRS-adat, az adóalap és a magyar beszámolási kötelezettség egy folyamatban fut. Érdemes azt is tisztázni, hogy a szolgáltató vállalja-e a halasztott adó kalkulációját és a könyvvizsgálóval való egyeztetést.

Hogyan felelhet meg egyszerre a cég a magyar szabályoknak és a csoport IFRS-elvárásainak?

Közös számlatükörrel és dokumentált korrekciós logikával, havi vagy negyedéves egyeztetéssel. Ezt egészíti ki a halasztott adó és a Tao. szerinti adóalap rendszeres levezetése. Az első lépés egy hatásvizsgálat, amely megmutatja, hogy a teljes áttérés vagy a reporting package illik jobban a cég helyzetéhez.