Elengedett követelés könyvelése: számvitel, társasági adó és dokumentáció

A hitelező az elengedett követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számolja el, az adós pedig egyéb bevételként. A társasági adóban a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés akkor növeli a hitelező adóalapját, ha kapcsolt vállalkozás javára engedik el. Az elengedést ezért érdemes írásban, a kapcsolt viszony vizsgálatával együtt dokumentálni.

A legfontosabb tudnivalók

  • A hitelezőnél a behajthatatlannak nem minősülő, forgóeszközök között kimutatott elengedett követelés könyv szerinti értéke egyéb ráfordítás [Szt. 81. § (2) l)].
  • Az adósnál az elengedett kötelezettség egyéb bevétel. Ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik, a bevételt el kell határolni [Szt. 77. § (3) l), (4) a)].
  • A Tao-ban a nem magánszemély kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés adóalap-növelő [Tao. 8. § (1) h)]. Független félnek vagy magánszemélynek történő elengedésnél nincs növelés.
  • A BDO Magyarország könyvelési és számviteli szolgáltatása támogatja az elengedési döntések számviteli és adózási előkészítését. Érdemes a döntés előtt átnézni a kapcsolt viszonyt és a dokumentációt.

Mi számít elengedett követelésnek?

Elengedett követelésről akkor beszélünk, ha a hitelező saját döntése vagy az adóssal kötött megállapodás alapján lemond a követeléséről vagy annak egy részéről, és a követelés nem minősül behajthatatlannak. A döntés mögött jellemzően gazdasági érdek áll, például üzleti kapcsolat megtartása, egy kapcsolt vállalkozás pénzügyi rendezése vagy peren kívüli megállapodás. Nem az, hogy a követelés beszedése lehetetlen.

Az elhatárolás azért fontos, mert a számviteli és az adózási következmény eltér:

  • Behajthatatlan követelés: a számviteli törvény 3. § (4) 10. pontjában felsorolt esetek egyike áll fenn. Ilyen például a fedezet nélküli végrehajtás, a felszámolói igazolás vagy az elévülés. A behajthatatlanság tényét bizonyítani kell.
  • Egyezségben elengedett követelés: a csődeljárásban, felszámolásban vagy önkormányzati adósságrendezésben egyezséggel elengedett követelés a törvény szerint eleve behajthatatlan követelés. Ezért nem az elengedett követelés szabályai vonatkoznak rá.
  • Elengedett követelés: minden más, önkéntes lemondás.

Hogyan könyveli a hitelező az elengedett követelést?

A tétel: a hitelező a követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként vezeti ki. Jellemző tétel: T 86 Egyéb ráfordítások – K 31 Vevők. Részleges elengedésnél csak az elengedett rész kerül ráfordításba, a fennmaradó összeg követelésként marad a könyvekben.

A könyv szerinti érték: a bekerülési érték csökkentve az elszámolt értékvesztéssel és növelve a visszaírt értékvesztéssel [Szt. 65. § (1)]. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, az elengedéskor ráfordításként csak a még fennálló, nettó érték jelenik meg.

Hatókör: a számviteli törvény 81. § (2) l) pontja a forgóeszközök között kimutatott, nem vásárolt követelésekre vonatkozik. Vásárolt követelés elengedésénél a pénzügyi műveletekre vonatkozó szabályokat kell vizsgálni.

Hogyan könyveli az adós az elengedett kötelezettséget?

A tétel: az adósnál a hitelező által elengedett kötelezettség egyéb bevétel, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik [Szt. 77. § (3) l)]. Jellemző tétel: T 45 Rövid lejáratú kötelezettségek (pl. szállítók) – K 96 Egyéb bevételek.

Eszközhöz kapcsolódó kötelezettség: ha az elengedett kötelezettség beszerzett eszközhöz kapcsolódik, a bevételt halasztott bevételként el kell határolni [77. § (4) a)]. Például elengedett szállítói tartozás egy tárgyi eszköz vételárából.

Társasági adó az adósnál: a hatályos Tao. 7. §-ában az adós elengedett kötelezettségére nincs általános adóalap-csökkentő tétel. Az egyéb bevétel így főszabályként az adóalap része. Egy kapcsolódó könnyítés van: csőd- vagy felszámolási egyezség, reorganizációs vagy szerkezetátalakítási terv alapján elengedett kötelezettségnél az elhatárolt veszteség az adóalap 50 százalékánál nagyobb összegben, az elengedett kötelezettség felével növelt mértékig is felhasználható [Tao. 17. § (13)].

Magánszemély adós: a személyi jövedelemadóban az elengedett tartozás nem pénzben megszerzett bevétel [Szja tv. 4. § (2) c)]. Az adókötelezettség a jogcímtől és a mentességektől függ.

Milyen társasági adó-hatással jár az elengedés a hitelezőnél?

A főszabály: a behajthatatlannak nem minősülő, adóévben elengedett követelés növeli a hitelező adóalapját [Tao. 8. § (1) h)]. Két kivétel van:

  1. az elengedés magánszemély javára történik;
  2. a hitelező olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben engedi el a követelést, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban.

1. táblázat

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Kinek engedik el? Számvitel (hitelező) Tao. (hitelező)
független vállalkozásnak egyéb ráfordítás nincs növelés
magánszemélynek egyéb ráfordítás nincs növelés
kapcsolt vállalkozásnak (nem magánszemély) egyéb ráfordítás adóalap-növelés a ráfordítás összegében
csőd- vagy felszámolási egyezségben behajthatatlanként leírt összeg nem elengedett követelésként kezelendő

Szöveges összefoglaló a táblázathoz: elengedéskor a számviteli tétel mindig egyéb ráfordítás. Adóalap-növelés csak akkor jár, ha a kedvezményezett nem magánszemély kapcsolt vállalkozás. Az egyezségben elengedett követelés behajthatatlan, ezért arra más szabály vonatkozik.

A NAV tájékoztatója: a NAV tájékoztatója szerint kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelésnél a 8. § (1) h) szerinti növelést kell alkalmazni. Emellett nem kell a szokásos piaci ár szerinti korrekciót újra megállapítani. A 2529-es társaságiadó-bevallásban ez külön sorban jelenik meg.

Kapcsolt viszony vizsgálata: érdemes a döntési dokumentációban rögzíteni, hogy a kedvezményezett kapcsolt vállalkozás-e.

Csökkenthető-e az áfa elengedett követelésnél?

Önmagában az elengedés nem jogosít az áfa alapjának utólagos csökkentésére. Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdése a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértékre vonatkozik, és az áfás behajthatatlansági fogalom szűkebb a számvitelinél [Áfa tv. 259. § 3/A.].

Ebbe a körbe a csőd- vagy felszámolási egyezségben elengedett követelés beletartozik. Az önkéntes, egyezségen kívüli elengedés viszont nem. Egyezségnél az áfa csökkentésének további feltételei is vannak, például:

  • az esedékesség óta legalább egy év eltelt;
  • a vevőt előzetesen írásban értesítették.

A részletekről a BDO behajthatatlan követelések áfájáról szóló összefoglalója ad áttekintést.

Számpélda: elengedés kapcsolt és független vállalkozásnak

Egy anyavállalat két követelést enged el, mindkettő könyv szerinti értéke 5 000 000 forint:

  • az egyiket egy 100 százalékos leányvállalatának;
  • a másikat egy független vevőnek, peren kívüli megállapodásban.

Hitelező:

  • Mindkét követelés könyv szerinti értéke egyéb ráfordítás, összesen 10 000 000 forint.
  • A Tao-ban a leányvállalatnak elengedett 5 000 000 forint növeli az adóalapot. A független vevőnek elengedett rész nem.

Adósok:

  • A leányvállalat és a független vevő is 5 000 000 forint egyéb bevételt számol el, ha a tartozás nem kapcsolódik beszerzett eszközhöz.
  • Az adósok Tao-jában erre nincs általános csökkentő tétel.

Áfa: egyik elengedés sem jogosít áfaalap-csökkentésre, mert egyik sem egyezségben történt.

Milyen dokumentáció szükséges?

A BDO könyvelési szakértői azt javasolják, hogy minden elengedési döntést írásos dokumentum támasszon alá, mert adóellenőrzéskor ezek bizonyítják a jogcímet és a besorolást. Javasolt iratok:

  • az elengedési megállapodás vagy a hitelező egyoldalú nyilatkozata, a pontos összeggel és a követelést megalapozó számlák azonosítójával;
  • a döntés üzleti indoka, kapcsolt félnél a kapcsolt viszony leírása;
  • a döntést hozó szerv határozata, ha a társasági szabályzat ezt előírja;
  • annak dokumentálása, hogy a követelés nem minősült behajthatatlannak, vagy éppen hogy egyezségben engedték el;
  • az adós visszaigazolása, hogy a tartozást kivezeti.

Érdemes az elengedési döntéseket a negyedéves zárásokkal együtt áttekinteni, és nem az év végi zárásra hagyni. Az év végi zárás és a társasági adóbevallás összefüggéseiről külön összefoglaló is olvasható.

Gyakran ismételt kérdések

Részben is elengedhető egy követelés?

Igen. Ilyenkor csak az elengedett rész könyv szerinti értéke kerül egyéb ráfordításba. A fennmaradó rész követelésként marad a könyvekben, és a mérlegfordulónapon értékelni kell.

Mi a különbség a behajthatatlan és az elengedett követelés között?

A behajthatatlan követelés beszedése bizonyítottan nem lehetséges, például a végrehajtás eredménytelen volt vagy a felszámoló igazolta, hogy nincs fedezet. Az elengedett követelésről a hitelező a saját döntésével mond le. A Tao-ban csak a kapcsolt félnek elengedett követelés jár adóalap-növeléssel. A behajthatatlan követelés leírása, ha nem elévült és bíróság előtt érvényesíthető, nem növeli az adóalapot.

Kell-e számlát helyesbíteni az elengedéskor?

Az elengedés önmagában nem jogosít áfaalap-csökkentésre. Ha a követelést egyezségben engedték el, és az áfa szerint is behajthatatlan, az adóalap csökkentése a NAV tájékoztatója szerint önellenőrzéssel történik, számlahelyesbítés nélkül.

Hogyan kell könyvelni az elengedett követelést?

A hitelező a követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként vezeti ki [Szt. 81. § (2) l)], jellemzően T 86 – K 31 tétellel. Az adós az elengedett kötelezettséget egyéb bevételként számolja el [77. § (3) l)]. Eszközhöz kapcsolódó kötelezettségnél az adósnak a bevételt el kell határolnia.

Mikor éri meg elengedni egy vevőkövetelést, és milyen Tao-korrekcióval jár?

Az elengedés akkor lehet indokolt, ha a további behajtás költsége vagy üzleti kára nagyobb, mint a várható megtérülés, de a követelés nem minősül behajthatatlannak. A hitelezőnél a ráfordítás adóalap-növelő, ha nem magánszemély kapcsolt vállalkozás javára történik [Tao. 8. § (1) h)]. Független félnél vagy magánszemélynél nincs növelés.

Mi a különbség az értékvesztés, a behajthatatlan és az elengedett követelés között?

  • Az értékvesztés a még fennálló, kétes követelés értékét csökkenti.
  • A behajthatatlan követelést bizonyítottan nem lehet beszedni, ezért le kell írni.
  • Az elengedett követelésről a hitelező saját döntésével mond le.

Mindhárom egyéb ráfordítás, de a Tao-kezelésük eltér.