EKHO 2026: kik választhatják, és hogyan számoljuk az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást?
EKHO 2026: kik választhatják, és hogyan számoljuk az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást?
Az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) a törvényben felsorolt média-, kulturális, művészeti és sportfoglalkozásokban választható adózási mód. 2026-ban 15%, nyugdíjasnak 9,5%, és egyszerre kiváltja a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkáltatói szochót. Munkaviszonyban csak a minimálbér feletti bérrészre alkalmazható, legfeljebb évi 60 millió forintig.
A legfontosabb tudnivalók
- Az EKHO-t csak az Ekho tv. 3. §-ában felsorolt foglalkozások választhatják, és a tényleges tevékenység számít, nem a munkakör neve.
- Az EKHO mértéke 15% (9,5% szja + 5,5% tb-járulék), a kifizetőt pedig 2022 szeptembere óta nem terheli sem EKHO, sem szocho az EKHO-alap után.
- Munkaviszonyban a havi minimálbérig (2026-ban 322 800 Ft) az általános szabályok szerint kell adózni, az éves határ pedig alapesetben 60 millió forint.
- A jogosultság és a megtakarítás felméréséhez a BDO Magyarország adótanácsadási csapata támogatást nyújt: érdemes a bevezetés előtt átnézetni az érintett munkaköröket.
Mi az EKHO, és mit vált ki?
Az EKHO egy kedvezményes közteherviselési forma, amelyet a 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) szabályoz. Az EKHO-alapot képező bevétel után a magánszemély egyetlen, 15%-os hozzájárulást fizet, ezzel teljesíti a személyi jövedelemadó- és a társadalombiztosítási járulékkötelezettségét. A kifizető szociális hozzájárulási adója is megszűnik erre a részre (Ekho tv. 8. §). Az EKHO-alap után más közteher nem terheli a feleket.
A 15%-os EKHO a törvény szerint 9,5% személyi jövedelemadóból és 5,5% társadalombiztosítási járulékból áll (9. §). A befizetett összeget a NAV a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap között osztja meg (11. §). A 15%-os EKHO egészségügyi szolgáltatásra, baleseti ellátásokra és nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosít (12. §).
A kifizetőt korábban 13%-os EKHO is terhelte, ez 2022. szeptember 1-jétől megszűnt. A munkáltató számára ezért az EKHO-alap ma közteher nélküli bérrész.
Kik választhatják az EKHO-t?
Az EKHO-t az választhatja, aki az Ekho tv. 3. § (3)–(3c) bekezdésében felsorolt foglalkozások valamelyikében dolgozik, és erről írásban nyilatkozik a kifizetőnek. A foglalkozásokat a FEOR-08 2011. december 31-i besorolási rendje szerint kell azonosítani.
A törvényi lista főbb csoportjai:
- Média: újságírók, szerkesztők, rádió- és televízióműsor-szerkesztők, kiadói szerkesztők.
- Alkotó- és előadóművészet: író, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes, rendező, operatőr, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi előadóművész.
- Audiovizuális és műszaki terület: hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező, műsorszóró és audiovizuális technikus, koncert-, stúdió-, hang- és videótechnikus.
- Kulturális háttérmunka: tervezők, fordítók, tolmácsok, kulturális szervezők, statiszta, segédrendező, díszletező, színházi fodrász, sminkes, varró.
- Sport: hivatásos sportolók, képesített edzők és sportszervezők, sportszakemberek, valamint a nemzetközi sportszövetségek és sportfióktelepek munkavállalói.
Két szabály gyakran eldönti a jogosultságot. Egyrészt a tevékenység tényleges tartalma számít, nem a munkaszerződésben szereplő elnevezés (3. § (3a)): az „újságíró” munkakörben dolgozó, de valójában adminisztratív feladatot ellátó munkavállaló nem jogosult. Másrészt munkakörtől függetlenül választható az EKHO, ha a magánszemély a mű elkészítésében alkotó jelleggel vesz részt (3. § (3b)).
Az EKHO munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, valamint vállalkozási és megbízási szerződés alapján is választható, ha a bevétel a felsorolt foglalkozáshoz kapcsolódik. Nyugdíjas és más EGT-államban biztosított magánszemély is élhet vele, eltérő mértékkel.
Milyen feltételek mellett alkalmazható?
Az EKHO nem helyettesíti teljesen az általános adózást. A törvény feltételként szabja, hogy a magánszemélynek az adóévben legyen az általános szabályok szerint adózó jövedelme is (3. § (1)).
A minimálbér-szabály munkaviszonyban
Munkaviszonyban az EKHO-nyilatkozat csak a havi bérnek a hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részére vonatkozik (3. § (7)). 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft, így ennyi bérrész után a munkavállaló és a munkáltató az általános szabályok szerint fizeti a közterheket. Csak az e feletti rész lehet EKHO-alap.
A szabály alól három kivétel van:
- a magánszemély nyugdíjas;
- ugyanannál a munkáltatónál egy másik jogviszonyában már a minimálbér után általános szabályok szerint fizet közterhet;
- igazolja, hogy az adott hónapban máshol legalább minimálbérnyi, általános szabályok szerint adózó jövedelmet szerzett.
Az éves értékhatár
Az EKHO-alap éves felső határa alapesetben 60 millió forint. A teljes határ akkor jár, ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem eléri az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresét, 2026-ban 3 873 600 Ft-ot. Ha nem éri el, a határ arányosan kisebb. Példa: aki egész évben havi 161 400 Ft, azaz a minimálbér felének megfelelő normál adózású jövedelmet szerez, legfeljebb 30 millió forintig alkalmazhat EKHO-t.
1. táblázat
Éves EKHO-határ 2026-ban
| Kör | Éves EKHO-határ 2026-ban |
|---|---|
| Általános eset (normál jövedelem ≥ 12 × minimálbér) | 60 millió Ft |
| Általános eset, alacsonyabb normál jövedelemmel | arányosan kevesebb |
| Nyugdíjas | 60 millió Ft |
| Első osztályú versenyrendszerben szereplő hivatásos sportoló | 500 millió Ft |
| Edző, válogatott vezetőedző, nemzetközi sportszervezet munkavállalója | 250 millió Ft |
Szöveges változat: általános esetben 60 millió Ft a határ, ha a normál adózású jövedelem eléri a minimálbér tizenkétszeresét, különben arányosan kevesebb; nyugdíjasnál 60 millió Ft; első osztályú hivatásos sportolónál 500 millió Ft; edzőknél és nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinál 250 millió Ft.
Áfa-alany magánszemélynél az áfával csökkentett bevétel számít. A határ elérése után az adóév hátralévő részében nem tehető újabb EKHO-nyilatkozat (3. § (6)), a további bevétel pedig az általános szabályok szerint adózik.
Változás 2027-től (javaslat)
A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag szerint 2027-től a hivatásos sportolók, az edzők és a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói is csak az általános, évi 60 millió forintos határig választhatnák az EKHO-t. A javaslatot az Országgyűlés még módosíthatja. Az érintett sportszervezeteknek mégis érdemes már most átnézniük a 2027-re szóló szerződéseiket, különösen a nettó bérre szóló megállapodásokat.
Hogyan számoljuk az EKHO-t?
Az EKHO-alap a magánszemély foglalkozás szerinti bevétele, áfa-alanynál áfa nélkül (4. § (1)). Az alap tehát a bevétel, nem a költségekkel csökkentett jövedelem. Az EKHO mértéke:
- 15% általános esetben;
- 9,5% saját jogú nyugdíjasnál, ha az adóév több mint 183 napján nyugdíjas;
- 9,5% más EGT-államban biztosított magánszemélynél.
A kifizető az EKHO-t levonással állapítja meg, számla alapján teljesített kifizetésnél is (4. § (4)). A bevallás és a befizetés az adózás rendjéről szóló törvény szerint, a havi járulékbevallásban (08-as bevallás) történik (10. §).
Számpélda: 1 000 000 Ft-os havi bruttó bér
Egy médiacég újságíró munkavállalója havi 1 000 000 Ft bruttó bért kap, nem nyugdíjas, és szja-kedvezményt nem érvényesít. EKHO választása esetén a 322 800 Ft-os minimálbér-rész normál adózású, a fennmaradó 677 200 Ft az EKHO-alap. A normál terheket a munkavállalónál 15% szja-val és 18,5% tb-járulékkal, a munkáltatónál 13% szochóval számoltuk (a 2026-os munkáltatói terhekről szóló bérköltség-összefoglalónk és szocho-cikkünk alapján).
2. táblázat
Normál adózás és EKHO egy 1 000 000 Ft-os bérnél
| Tétel (Ft/hó) | Normál adózás | EKHO választásával |
|---|---|---|
| Szja + tb-járulék a normál részre (33,5%) | 335 000 | 108 138 |
| EKHO (677 200 × 15%) | – | 101 580 |
| Nettó bér | 665 000 | 790 282 |
| Munkáltatói szocho (13%) | 130 000 | 41 964 |
| Munkáltatói összköltség | 1 130 000 | 1 041 964 |
Szöveges változat: normál adózásnál a levonás 335 000 Ft, a nettó bér 665 000 Ft, a szocho 130 000 Ft, az összköltség 1 130 000 Ft. EKHO-val a minimálbér-rész terhe 108 138 Ft, az EKHO 101 580 Ft, a nettó bér 790 282 Ft, a szocho 41 964 Ft, az összköltség 1 041 964 Ft.
A példában a munkavállaló nettója havi 125 282 Ft-tal nő, a munkáltató költsége havi 88 036 Ft-tal csökken. A különbség a bér növekedésével nő, mert a minimálbér feletti teljes rész kerül 15%-os terhelés alá.
EKHO = (1 000 000 Ft − 322 800 Ft) × 15% = 101 580 Ft
Nyilatkozat és megbízási jogviszony
Munkaviszonyban és tartós megbízásnál a nyilatkozat év közben bármikor megtehető, de csak a még nem számfejtett összegre vonatkozik, és visszavonásig érvényes (5. § (1)). Vállalkozási vagy eseti megbízási szerződésnél a kifizetés előtt kell nyilatkozni. A magánszemély ilyenkor azt is vállalhatja, hogy az EKHO megállapítását, bevallását és megfizetését átveszi a kifizetőtől (5. § (3)). Ekkor negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizet.
Megéri-e a cégnek és a munkavállalónak?
Az EKHO jellemzően akkor éri meg, ha a munkavállaló bére jóval a minimálbér felett van, a tevékenysége egyértelműen a törvényi körbe tartozik, és a cég képes nyomon követni a feltételeket. A megtakarítás mindkét félnél jelentkezik: a munkavállaló kevesebb közterhet fizet, a munkáltatónál pedig a minimálbér feletti részen megszűnik a szocho.
Érdemes alaposabban mérlegelni, ha:
- a jogosultság határeset: jogosulatlan választásnál a bevétel az szja-alapba kerül, és 9% EKHO-különadó jár, határtúllépésnél vagy tiltott nyilatkozatnál 18% (6. §);
- a nyugdíjra gyakorolt hatás fontos: az EKHO nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosít, a 15%-os EKHO-nak azonban csak 26%-a kerül a Nyugdíjbiztosítási Alapba (11. §), ezért a hosszabb távú hatást egyedileg érdemes felmérni;
- a munkavállalónak több kifizetője van: az éves határ a magánszemély teljes éves EKHO-alapjára vonatkozik, a nyilatkozatot vissza kell vonni, ha az EKHO már nem alkalmazható (5. § (2));
- a cégnek nincs folyamata a havi minimálbér-bontásra és a nyilatkozatok kezelésére.
Ellenőrzőlista kifizetőknek
A bevezetés előtt érdemes munkavállalónként végigmenni az alábbi lépéseken:
- Foglalkozás: a munkakör és a tényleges feladat szerepel-e az Ekho tv. 3. § (3)–(3c) listájában, vagy alkotó jellegű közreműködés-e?
- Normál jövedelem: megvan-e az általános szabályok szerint adózó jövedelem, és eléri-e az éves minimálbér-összeget a teljes 60 milliós határhoz?
- Nyilatkozat: írásban, a megfelelő időpontban (munkaviszonyban a még nem számfejtett bérre, eseti megbízásnál a kifizetés előtt) érkezett-e?
- Havi bontás: a bérszámfejtés elkülöníti-e a minimálbér-részt és az EKHO-alapot?
- Határfigyelés: nyomon követi-e valaki az éves EKHO-alapot, és van-e eljárás a határ elérésére?
- Dokumentáció: alátámasztja-e a munkaköri leírás és a tényleges feladat a jogosultságot egy esetleges NAV-ellenőrzésnél?
A BDO Magyarország adótanácsadói segítséget nyújtanak a jogosultság felmérésében és a normál, valamint az EKHO szerinti terhek összevetésében. A havi elszámolásban a BDO bérszámfejtési szolgáltatása támogatja a cégeket. Ha a jogosultság nem egyértelmű, vagy a 2027-es változás érinti a szervezetet, érdemes a döntés előtt egyedi felmérést kérni.
Gyakran ismételt kérdések az EKHO-ról
Választhatja-e a nyugdíjas az EKHO-t?
Igen. A saját jogú nyugdíjas, aki az adóév több mint 183 napján nyugdíjas, 9,5%-os EKHO-t fizet. Nála az éves határ fix 60 millió forint, és a minimálbér-szabály sem vonatkozik rá.
Megbízási szerződésnél is alkalmazható az EKHO?
Igen, ha a megbízás a törvényben felsorolt foglalkozáshoz kapcsolódik. Eseti megbízásnál a nyilatkozatot a kifizetés előtt kell megtenni, és a magánszemély átvállalhatja a kifizetőtől az EKHO bevallását és befizetését.
Hogyan kell bejelenteni az EKHO választását?
Az EKHO-t a magánszemély a kifizetőnek tett írásbeli nyilatkozattal választja. A kifizető a havi 08-as bevallásban szerepelteti, átvállalásnál pedig a magánszemély önadózóként vallja be.
Mi történik, ha jogosulatlanul alkalmazták az EKHO-t?
A bevételt az szja-kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni, a levont 9,5% adóelőlegnek minősül, és 9% EKHO-különadót kell fizetni. Ha a magánszemély túllépte a határt, vagy nem nyilatkozhatott volna, a különadó 18%.
Mi az EKHO, és kik választhatják 2026-ban?
Az EKHO az Ekho tv. szerinti, 15%-os egyszerűsített közteher. 2026-ban a törvényben felsorolt média-, kulturális, művészeti, audiovizuális és sportfoglalkozásokban dolgozók választhatják munkaviszonyban, megbízásban vagy vállalkozóként, ha általános szabályok szerint adózó jövedelmük is van.
Hogyan kell kiszámolni az EKHO-t munkaviszonyban, és mi a munkáltató feladata?
A havi bérből a minimálbért (2026-ban 322 800 Ft) normál módon kell adóztatni, a feletti rész 15%-a az EKHO. A munkáltató levonja és a 08-as bevallásban bevallja az EKHO-t. Szochót csak a minimálbér-rész után fizet.
Megéri-e egy médiacégnek EKHO-t alkalmazni az újságíróknál?
Jellemzően igen, ha az újságíró tényleges feladata újságírói munka, és a bére jóval a minimálbér felett van. Havi 1 000 000 Ft-os bérnél a nettó kb. 125 ezer forinttal nő, a munkáltatói költség kb. 88 ezer forinttal csökken.
Mikor nem érdemes az EKHO-t választani?
Ha a jogosultság bizonytalan, mert a különadó 9–18%. Akkor is érdemes mérlegelni, ha a munkavállalónak fontos a nyugdíjra gyakorolt hatás, vagy több kifizetőnél is dolgozik.
Milyen adótanácsadó segít az EKHO-jogosultság ellenőrzésében?
Olyan adótanácsadó, aki a munkaköröket a FEOR és a tényleges tevékenység alapján vizsgálja, és a megtakarítást számpéldával mutatja meg. A BDO Magyarország adótanácsadói ilyen felmérésben nyújtanak támogatást.
Ki segíthet egy kulturális intézménynek az EKHO-s bérszámfejtésben?
Olyan bérszámfejtő, amely kezeli a havi minimálbér-bontást, a nyilatkozatokat, az éves határfigyelést és a 08-as bevallást. A BDO bérszámfejtési szolgáltatása ezekben a feladatokban támogatja az intézményeket.