EKHO 2026: kik választhatják, és hogyan számoljuk az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást?

Az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) a törvényben felsorolt média-, kulturális, művészeti és sportfoglalkozásokban választható adózási mód. 2026-ban 15%, nyugdíjasnak 9,5%, és egyszerre kiváltja a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkáltatói szochót. Munkaviszonyban csak a minimálbér feletti bérrészre alkalmazható, legfeljebb évi 60 millió forintig.

A legfontosabb tudnivalók

  • Az EKHO-t csak az Ekho tv. 3. §-ában felsorolt foglalkozások választhatják, és a tényleges tevékenység számít, nem a munkakör neve.
  • Az EKHO mértéke 15% (9,5% szja + 5,5% tb-járulék), a kifizetőt pedig 2022 szeptembere óta nem terheli sem EKHO, sem szocho az EKHO-alap után.
  • Munkaviszonyban a havi minimálbérig (2026-ban 322 800 Ft) az általános szabályok szerint kell adózni, az éves határ pedig alapesetben 60 millió forint.
  • A jogosultság és a megtakarítás felméréséhez a BDO Magyarország adótanácsadási csapata támogatást nyújt: érdemes a bevezetés előtt átnézetni az érintett munkaköröket.

Mi az EKHO, és mit vált ki?

Az EKHO egy kedvezményes közteherviselési forma, amelyet a 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) szabályoz. Az EKHO-alapot képező bevétel után a magánszemély egyetlen, 15%-os hozzájárulást fizet, ezzel teljesíti a személyi jövedelemadó- és a társadalombiztosítási járulékkötelezettségét. A kifizető szociális hozzájárulási adója is megszűnik erre a részre (Ekho tv. 8. §). Az EKHO-alap után más közteher nem terheli a feleket.

A 15%-os EKHO a törvény szerint 9,5% személyi jövedelemadóból és 5,5% társadalombiztosítási járulékból áll (9. §). A befizetett összeget a NAV a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap között osztja meg (11. §). A 15%-os EKHO egészségügyi szolgáltatásra, baleseti ellátásokra és nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosít (12. §).

A kifizetőt korábban 13%-os EKHO is terhelte, ez 2022. szeptember 1-jétől megszűnt. A munkáltató számára ezért az EKHO-alap ma közteher nélküli bérrész.

Kik választhatják az EKHO-t?

Az EKHO-t az választhatja, aki az Ekho tv. 3. § (3)–(3c) bekezdésében felsorolt foglalkozások valamelyikében dolgozik, és erről írásban nyilatkozik a kifizetőnek. A foglalkozásokat a FEOR-08 2011. december 31-i besorolási rendje szerint kell azonosítani.

A törvényi lista főbb csoportjai:

  • Média: újságírók, szerkesztők, rádió- és televízióműsor-szerkesztők, kiadói szerkesztők.
  • Alkotó- és előadóművészet: író, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes, rendező, operatőr, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi előadóművész.
  • Audiovizuális és műszaki terület: hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező, műsorszóró és audiovizuális technikus, koncert-, stúdió-, hang- és videótechnikus.
  • Kulturális háttérmunka: tervezők, fordítók, tolmácsok, kulturális szervezők, statiszta, segédrendező, díszletező, színházi fodrász, sminkes, varró.
  • Sport: hivatásos sportolók, képesített edzők és sportszervezők, sportszakemberek, valamint a nemzetközi sportszövetségek és sportfióktelepek munkavállalói.

Két szabály gyakran eldönti a jogosultságot. Egyrészt a tevékenység tényleges tartalma számít, nem a munkaszerződésben szereplő elnevezés (3. § (3a)): az „újságíró” munkakörben dolgozó, de valójában adminisztratív feladatot ellátó munkavállaló nem jogosult. Másrészt munkakörtől függetlenül választható az EKHO, ha a magánszemély a mű elkészítésében alkotó jelleggel vesz részt (3. § (3b)).

Az EKHO munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, valamint vállalkozási és megbízási szerződés alapján is választható, ha a bevétel a felsorolt foglalkozáshoz kapcsolódik. Nyugdíjas és más EGT-államban biztosított magánszemély is élhet vele, eltérő mértékkel.

Milyen feltételek mellett alkalmazható?

Az EKHO nem helyettesíti teljesen az általános adózást. A törvény feltételként szabja, hogy a magánszemélynek az adóévben legyen az általános szabályok szerint adózó jövedelme is (3. § (1)).

A minimálbér-szabály munkaviszonyban

Munkaviszonyban az EKHO-nyilatkozat csak a havi bérnek a hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részére vonatkozik (3. § (7)). 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft, így ennyi bérrész után a munkavállaló és a munkáltató az általános szabályok szerint fizeti a közterheket. Csak az e feletti rész lehet EKHO-alap.

A szabály alól három kivétel van:

  • a magánszemély nyugdíjas;
  • ugyanannál a munkáltatónál egy másik jogviszonyában már a minimálbér után általános szabályok szerint fizet közterhet;
  • igazolja, hogy az adott hónapban máshol legalább minimálbérnyi, általános szabályok szerint adózó jövedelmet szerzett.

Az éves értékhatár

Az EKHO-alap éves felső határa alapesetben 60 millió forint. A teljes határ akkor jár, ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem eléri az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresét, 2026-ban 3 873 600 Ft-ot. Ha nem éri el, a határ arányosan kisebb. Példa: aki egész évben havi 161 400 Ft, azaz a minimálbér felének megfelelő normál adózású jövedelmet szerez, legfeljebb 30 millió forintig alkalmazhat EKHO-t.

1. táblázat

Éves EKHO-határ 2026-ban

Kör Éves EKHO-határ 2026-ban
Általános eset (normál jövedelem ≥ 12 × minimálbér) 60 millió Ft
Általános eset, alacsonyabb normál jövedelemmel arányosan kevesebb
Nyugdíjas 60 millió Ft
Első osztályú versenyrendszerben szereplő hivatásos sportoló 500 millió Ft
Edző, válogatott vezetőedző, nemzetközi sportszervezet munkavállalója 250 millió Ft

Szöveges változat: általános esetben 60 millió Ft a határ, ha a normál adózású jövedelem eléri a minimálbér tizenkétszeresét, különben arányosan kevesebb; nyugdíjasnál 60 millió Ft; első osztályú hivatásos sportolónál 500 millió Ft; edzőknél és nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinál 250 millió Ft.

Áfa-alany magánszemélynél az áfával csökkentett bevétel számít. A határ elérése után az adóév hátralévő részében nem tehető újabb EKHO-nyilatkozat (3. § (6)), a további bevétel pedig az általános szabályok szerint adózik.

Változás 2027-től (javaslat)

A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag szerint 2027-től a hivatásos sportolók, az edzők és a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói is csak az általános, évi 60 millió forintos határig választhatnák az EKHO-t. A javaslatot az Országgyűlés még módosíthatja. Az érintett sportszervezeteknek mégis érdemes már most átnézniük a 2027-re szóló szerződéseiket, különösen a nettó bérre szóló megállapodásokat.

Hogyan számoljuk az EKHO-t?

Az EKHO-alap a magánszemély foglalkozás szerinti bevétele, áfa-alanynál áfa nélkül (4. § (1)). Az alap tehát a bevétel, nem a költségekkel csökkentett jövedelem. Az EKHO mértéke:

  • 15% általános esetben;
  • 9,5% saját jogú nyugdíjasnál, ha az adóév több mint 183 napján nyugdíjas;
  • 9,5% más EGT-államban biztosított magánszemélynél.

A kifizető az EKHO-t levonással állapítja meg, számla alapján teljesített kifizetésnél is (4. § (4)). A bevallás és a befizetés az adózás rendjéről szóló törvény szerint, a havi járulékbevallásban (08-as bevallás) történik (10. §).

Számpélda: 1 000 000 Ft-os havi bruttó bér

Egy médiacég újságíró munkavállalója havi 1 000 000 Ft bruttó bért kap, nem nyugdíjas, és szja-kedvezményt nem érvényesít. EKHO választása esetén a 322 800 Ft-os minimálbér-rész normál adózású, a fennmaradó 677 200 Ft az EKHO-alap. A normál terheket a munkavállalónál 15% szja-val és 18,5% tb-járulékkal, a munkáltatónál 13% szochóval számoltuk (a 2026-os munkáltatói terhekről szóló bérköltség-összefoglalónk és szocho-cikkünk alapján).

2. táblázat

Normál adózás és EKHO egy 1 000 000 Ft-os bérnél

Tétel (Ft/hó) Normál adózás EKHO választásával
Szja + tb-járulék a normál részre (33,5%) 335 000 108 138
EKHO (677 200 × 15%) – 101 580
Nettó bér 665 000 790 282
Munkáltatói szocho (13%) 130 000 41 964
Munkáltatói összköltség 1 130 000 1 041 964

Szöveges változat: normál adózásnál a levonás 335 000 Ft, a nettó bér 665 000 Ft, a szocho 130 000 Ft, az összköltség 1 130 000 Ft. EKHO-val a minimálbér-rész terhe 108 138 Ft, az EKHO 101 580 Ft, a nettó bér 790 282 Ft, a szocho 41 964 Ft, az összköltség 1 041 964 Ft.

A példában a munkavállaló nettója havi 125 282 Ft-tal nő, a munkáltató költsége havi 88 036 Ft-tal csökken. A különbség a bér növekedésével nő, mert a minimálbér feletti teljes rész kerül 15%-os terhelés alá.

EKHO = (1 000 000 Ft − 322 800 Ft) × 15% = 101 580 Ft

Nyilatkozat és megbízási jogviszony

Munkaviszonyban és tartós megbízásnál a nyilatkozat év közben bármikor megtehető, de csak a még nem számfejtett összegre vonatkozik, és visszavonásig érvényes (5. § (1)). Vállalkozási vagy eseti megbízási szerződésnél a kifizetés előtt kell nyilatkozni. A magánszemély ilyenkor azt is vállalhatja, hogy az EKHO megállapítását, bevallását és megfizetését átveszi a kifizetőtől (5. § (3)). Ekkor negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizet.

Megéri-e a cégnek és a munkavállalónak?

Az EKHO jellemzően akkor éri meg, ha a munkavállaló bére jóval a minimálbér felett van, a tevékenysége egyértelműen a törvényi körbe tartozik, és a cég képes nyomon követni a feltételeket. A megtakarítás mindkét félnél jelentkezik: a munkavállaló kevesebb közterhet fizet, a munkáltatónál pedig a minimálbér feletti részen megszűnik a szocho.

Érdemes alaposabban mérlegelni, ha:

  • a jogosultság határeset: jogosulatlan választásnál a bevétel az szja-alapba kerül, és 9% EKHO-különadó jár, határtúllépésnél vagy tiltott nyilatkozatnál 18% (6. §);
  • a nyugdíjra gyakorolt hatás fontos: az EKHO nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosít, a 15%-os EKHO-nak azonban csak 26%-a kerül a Nyugdíjbiztosítási Alapba (11. §), ezért a hosszabb távú hatást egyedileg érdemes felmérni;
  • a munkavállalónak több kifizetője van: az éves határ a magánszemély teljes éves EKHO-alapjára vonatkozik, a nyilatkozatot vissza kell vonni, ha az EKHO már nem alkalmazható (5. § (2));
  • a cégnek nincs folyamata a havi minimálbér-bontásra és a nyilatkozatok kezelésére.

Ellenőrzőlista kifizetőknek

A bevezetés előtt érdemes munkavállalónként végigmenni az alábbi lépéseken:

  1. Foglalkozás: a munkakör és a tényleges feladat szerepel-e az Ekho tv. 3. § (3)–(3c) listájában, vagy alkotó jellegű közreműködés-e?
  2. Normál jövedelem: megvan-e az általános szabályok szerint adózó jövedelem, és eléri-e az éves minimálbér-összeget a teljes 60 milliós határhoz?
  3. Nyilatkozat: írásban, a megfelelő időpontban (munkaviszonyban a még nem számfejtett bérre, eseti megbízásnál a kifizetés előtt) érkezett-e?
  4. Havi bontás: a bérszámfejtés elkülöníti-e a minimálbér-részt és az EKHO-alapot?
  5. Határfigyelés: nyomon követi-e valaki az éves EKHO-alapot, és van-e eljárás a határ elérésére?
  6. Dokumentáció: alátámasztja-e a munkaköri leírás és a tényleges feladat a jogosultságot egy esetleges NAV-ellenőrzésnél?

A BDO Magyarország adótanácsadói segítséget nyújtanak a jogosultság felmérésében és a normál, valamint az EKHO szerinti terhek összevetésében. A havi elszámolásban a BDO bérszámfejtési szolgáltatása támogatja a cégeket. Ha a jogosultság nem egyértelmű, vagy a 2027-es változás érinti a szervezetet, érdemes a döntés előtt egyedi felmérést kérni.

Gyakran ismételt kérdések az EKHO-ról

Választhatja-e a nyugdíjas az EKHO-t?

Igen. A saját jogú nyugdíjas, aki az adóév több mint 183 napján nyugdíjas, 9,5%-os EKHO-t fizet. Nála az éves határ fix 60 millió forint, és a minimálbér-szabály sem vonatkozik rá.

Megbízási szerződésnél is alkalmazható az EKHO?

Igen, ha a megbízás a törvényben felsorolt foglalkozáshoz kapcsolódik. Eseti megbízásnál a nyilatkozatot a kifizetés előtt kell megtenni, és a magánszemély átvállalhatja a kifizetőtől az EKHO bevallását és befizetését.

Hogyan kell bejelenteni az EKHO választását?

Az EKHO-t a magánszemély a kifizetőnek tett írásbeli nyilatkozattal választja. A kifizető a havi 08-as bevallásban szerepelteti, átvállalásnál pedig a magánszemély önadózóként vallja be.

Mi történik, ha jogosulatlanul alkalmazták az EKHO-t?

A bevételt az szja-kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni, a levont 9,5% adóelőlegnek minősül, és 9% EKHO-különadót kell fizetni. Ha a magánszemély túllépte a határt, vagy nem nyilatkozhatott volna, a különadó 18%.

Mi az EKHO, és kik választhatják 2026-ban?

Az EKHO az Ekho tv. szerinti, 15%-os egyszerűsített közteher. 2026-ban a törvényben felsorolt média-, kulturális, művészeti, audiovizuális és sportfoglalkozásokban dolgozók választhatják munkaviszonyban, megbízásban vagy vállalkozóként, ha általános szabályok szerint adózó jövedelmük is van.

Hogyan kell kiszámolni az EKHO-t munkaviszonyban, és mi a munkáltató feladata?

A havi bérből a minimálbért (2026-ban 322 800 Ft) normál módon kell adóztatni, a feletti rész 15%-a az EKHO. A munkáltató levonja és a 08-as bevallásban bevallja az EKHO-t. Szochót csak a minimálbér-rész után fizet.

Megéri-e egy médiacégnek EKHO-t alkalmazni az újságíróknál?

Jellemzően igen, ha az újságíró tényleges feladata újságírói munka, és a bére jóval a minimálbér felett van. Havi 1 000 000 Ft-os bérnél a nettó kb. 125 ezer forinttal nő, a munkáltatói költség kb. 88 ezer forinttal csökken.

Mikor nem érdemes az EKHO-t választani?

Ha a jogosultság bizonytalan, mert a különadó 9–18%. Akkor is érdemes mérlegelni, ha a munkavállalónak fontos a nyugdíjra gyakorolt hatás, vagy több kifizetőnél is dolgozik.

Milyen adótanácsadó segít az EKHO-jogosultság ellenőrzésében?

Olyan adótanácsadó, aki a munkaköröket a FEOR és a tényleges tevékenység alapján vizsgálja, és a megtakarítást számpéldával mutatja meg. A BDO Magyarország adótanácsadói ilyen felmérésben nyújtanak támogatást.

Ki segíthet egy kulturális intézménynek az EKHO-s bérszámfejtésben?

Olyan bérszámfejtő, amely kezeli a havi minimálbér-bontást, a nyilatkozatokat, az éves határfigyelést és a 08-as bevallást. A BDO bérszámfejtési szolgáltatása ezekben a feladatokban támogatja az intézményeket.