Egyéni vállalkozó adózása 2026: átalányadó, vállalkozói szja vagy KATA – melyik éri meg?

Egyéni vállalkozóként 2026-ban háromféleképpen lehet adózni: átalányadóval, vállalkozói személyi jövedelemadóval (vszja) vagy a kisadózó vállalkozók tételes adójával (KATA). A KATA ma csak főfoglalkozású vállalkozónak és csak magánszemély kifizetők esetén érhető el. Az átalányadó a legtöbb szolgáltató számára egyszerű és kedvező, a vállalkozói szja pedig magas tényleges költségeknél lehet jobb. 2027-től a KATA megújulhat, de az erről szóló törvényjavaslat még csak tervezet.

A legfontosabb tudnivalók

  • Átalányadó 2026: a bevételből 45%-os (egyes tevékenységeknél 80 vagy 90%-os) költséghányad vonható le. Az így kapott jövedelem 1 936 800 Ft-ig adómentes, a bevételi határ 38 736 000 Ft (NAV 100. információs füzet).
  • Vállalkozói szja: a tényleges, igazolt költségek számolhatók el. A kivét után 15% szja, a vállalkozói adóalap után 9%, a vállalkozói osztalékalap után 15% fizetendő (Szja tv. 49/B-49/C. §). Akkor éri meg jellemzően, ha a valós költségek magasak.
  • KATA ma: havi 50 000 Ft tételes adó, évi 18 millió Ft-os bevételi kerettel. Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, és ha cégtől (kifizetőtől) szerez bevételt, az alanyisága megszűnik. A 2027-es tervezet ezt bővítené.
  • A BDO Magyarország segíthet: a választás a bevételtől, a költségektől, a megrendelői körtől és a várható nyugdíj- és ellátási igényektől függ. Egy előzetes számítás sokszor évekre meghatározza a terhet. A BDO díjmentes konzultációján átnézheti a saját helyzetét.

A három adózási mód egy táblázatban

Szempont Átalányadó Vállalkozói szja KATA (hatályos)
Ki választhatja? egyéni vállalkozó, a bevételi határig bármely egyéni vállalkozó csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó
Megrendelők bárki bárki gyakorlatilag csak magánszemély (kifizetőtől származó bevétel kizáró ok)
Költségek költséghányad (45/80/90%), igazolás nélkül tényleges, igazolt költségek nincs költségelszámolás
Bevételi határ 2026 38 736 000 Ft (kizárólag kiskereskedelemnél 193 680 000 Ft) nincs 18 000 000 Ft, felette 40% különadó
Szja 15% az adómentes rész feletti jövedelemre 15% a kivétre, 9% a vállalkozói adóalapra, 15% az osztalékalapra a tételes adó kiváltja
Járulékok 18,5% tb + 13% szocho, főszabály szerint legalább a minimálbér után 18,5% tb + 13% szocho, főszabály szerint legalább a minimálbér után a tételes adó kiváltja
Adminisztráció bevételi nyilvántartás teljes költségnyilvántartás havi fix befizetés, bevételi nyilvántartás

Szöveges változat: az átalányadót bármely egyéni vállalkozó választhatja a 2026-os 38 736 000 Ft-os bevételi határig (kizárólag kiskereskedelemnél 193 680 000 Ft-ig). Bárki lehet a megrendelője, a költségeket igazolás nélkül, költséghányaddal (45, 80 vagy 90%) vonja le, és az adómentes rész feletti jövedelme után fizet 15% szja-t, valamint 18,5% tb-járulékot és 13% szochót, főszabály szerint legalább a minimálbér után. A vállalkozói szja bárkinek választható, nincs bevételi határa, de a tényleges költségeket kell nyilvántartani; a kivét után 15% szja, a vállalkozói adóalap után 9%, az osztalékalap után 15% adó fizetendő, a járulékok az átalányadóéval azonosak. A KATA-t csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, a gyakorlatban csak magánszemély megrendelőkkel; a havi tételes adó kiváltja az szja-t és a járulékokat, a bevételi keret 18 millió Ft, felette 40% különadót kell fizetni.

Átalányadó 2026: bevételi határ, költséghányad, adómentes rész

Az átalányadózásnál az egyéni vállalkozó nem a tényleges költségeit számolja el, hanem a bevételéből a törvényben meghatározott költséghányadot vonja le. A különbözet az „átalányban megállapított jövedelem”, ez tartozik az összevont adóalapba.

Költséghányad

A NAV 100. információs füzete szerint 2026-ban a levonható költséghányad:

  • 45% az általános esetben (2026. január 1-jétől 40% helyett; a NAV szerint 2027-től 50%-ra emelkedik);
  • 80% az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységeknél, például az építőipari kivitelezésnél, a fodrászatnál, a szépségápolásnál, a gépjárműjavításnál, a vendéglátásnál és a taxis személyszállításnál;
  • 90%, ha a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

Adómentes rész és bevételi határ

Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. Ez 2026-ban 1 936 800 Ft (a havi minimálbér 322 800 Ft). A NAV szerint a 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknak így 2026-ban 3 521 455 Ft bevételig nem kell szja-t fizetniük. Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az éves bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (38 736 000 Ft), kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél az ötvenszeresét (193 680 000 Ft). Ha a bevétel meghaladja a határt, az átalányadózásra való jogosultság megszűnik.

Számpélda a NAV füzetéből

Egy grafikai tervezéssel foglalkozó egyéni vállalkozó 2026-ban 7 000 000 Ft bevételt ér el, és 45%-os költséghányadot alkalmaz:

  • átalányban megállapított jövedelem: 7 000 000 × 55% = 3 850 000 Ft;
  • ebből adómentes: 1 936 800 Ft;
  • adóköteles jövedelem: 1 913 200 Ft;
  • fizetendő szja (15%): 286 980 Ft egész évre.

Járulékok átalányadónál

A NAV 03. információs füzete szerint a biztosított egyéni vállalkozó 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Átalányadózónál a járulék alapja az átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, de főfoglalkozású vállalkozónál havonta legalább a minimálbér (2026-ban 322 800 Ft). Ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum (373 200 Ft) a minimális alap. 2026-tól a szociális hozzájárulási adó minimális alapjánál sem kell alkalmazni a 112,5%-os szorzót, így az is legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum).

A fenti grafikus esetében (főfoglalkozású, minimálbéres alappal):

(Az alábbi példa egyszerűsítésként azt feltételezi, hogy a vállalkozó mind a 12 hónapban főfoglalkozású egyéni vállalkozó, tevékenysége nem szünetel, és minden hónapban fennáll a minimális járulékalap alkalmazásának kötelezettsége)

Közteher Éves összeg
Szja 286 980 Ft
Tb-járulék (18,5% × 322 800 Ft × 12) 716 616 Ft
Szociális hozzájárulási adó (13% × 322 800 Ft × 12) 503 568 Ft
Összesen 1 507 164 Ft

Szöveges változat: a 7 millió forint bevételű, főfoglalkozású grafikus 2026-ban 286 980 Ft szja-t, 716 616 Ft tb-járulékot (a havi 322 800 Ft-os minimálbér 18,5%-a, 12 hónapra) és 503 568 Ft szociális hozzájárulási adót (a minimálbér 13%-a, 12 hónapra) fizet, összesen 1 507 164 Ft-ot. Ha a tevékenysége középfokú végzettséget igényel, a járulékokat a 373 200 Ft-os garantált bérminimum után kell számolni, így a teher magasabb.

Fontos, hogy a járulékfizetés ellátásokat is jelent: a minimálbér utáni tb-járulék például a nyugdíj, a táppénz és a CSED alapját is adja. Ezt a KATA-val való összevetésnél is figyelembe kell venni.

Ki és mikor választhatja?

  • Kezdő vállalkozó: a NAV-hoz történő bejelentkezéskor, a Webes Ügysegéden keresztül.
  • Már működő vállalkozó: az előző évről szóló szja-bevallásban (a 2026-os választásnál ez a 2026. május 20-ig benyújtandó 25SZJA volt).
  • Katás vállalkozó: a kata megszüntetésével egyidejűleg, a T101E adatlapon jelentheti be.
  • Visszalépés: aki megszünteti az átalányadózást, vagy akinek a jogosultsága megszűnik, a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újra.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1 936 800 Ft-ot. E felett negyedévente fizet előleget. Az átalányadózó is érvényesítheti az adóalap-kedvezményeket, például a családi kedvezményt, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és az anyák kedvezményeit.

Vállalkozói szja: kinek éri meg a tényleges költségek elszámolása?

A vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál (vállalkozói szja) az egyéni vállalkozó úgy állapítja meg a jövedelmét, hogy a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket (Szja tv. 4. és 11. számú melléklet). A NAV 03. információs füzete szerint a rendszer három elemből áll:

  1. Vállalkozói kivét: az egyéni vállalkozó személyes munkavégzésének díjazása, amelynek összegét a vállalkozó maga határozza meg. A kivét a vállalkozásban költség, a magánszemélynél pedig összevont adóalapba tartozó jövedelem, amely után 15% szja-t kell fizetni. A járulékokat (18,5% tb, 13% szocho) főszabály szerint legalább a minimálbér után kell megfizetni.
  2. Vállalkozói adóalap: a bevétel és a költségek (köztük a kivét) különbözete, a korábbi évek elhatárolt veszteségével korrigálva. Ennek adója 9% (Szja tv. 49/B. §).
  3. Vállalkozói osztalékalap: a vállalkozói adóalap adózott része, amely után 15% szja-t kell fizetni (Szja tv. 49/C. §).

Mikor lehet jobb, mint az átalányadó?

  • ha a tényleges költségek tartósan meghaladják a költséghányadot, például jelentős anyagköltségnél, alvállalkozók vagy alkalmazottak foglalkoztatásánál, vagy nagy értékű eszközbeszerzésnél;
  • ha az éves bevétel meghaladja az átalányadó határát (38 736 000 Ft);
  • ha a vállalkozásnak veszteséget kell elhatárolnia, például egy beruházási év után.

A vállalkozói szja ára a nagyobb adminisztráció: a költségeket bizonylatokkal kell alátámasztani, és a nyilvántartásnak meg kell felelnie az Szja tv. szabályainak. A 45%-os (2027-től a NAV szerint 50%-os) átalány-költséghányad miatt az átalányadó a tipikus szolgáltató vállalkozónál (például tanácsadó, fejlesztő, grafikus) általában kedvezőbb. Akinek viszont a valós költségei a bevétele felét jóval meghaladják, annak érdemes kiszámolnia mindkét változatot.

KATA ma: kinek érhető el, és miért szűk a kör?

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (Kata tv.) 2022. szeptember 1. óta érvényes. A NAV 99. információs füzete szerint:

  • Ki választhatja? Kizárólag a főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó, az ott rögzített tevékenységeivel összefüggésben.
  • Mennyi a tételes adó? Havi 50 000 Ft.
  • Mit vált ki? A kisadózó mentesül a vállalkozói szja, a vállalkozói osztalékalap utáni adó és az átalányadó, a saját maga után fizetendő szja és tb-járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
  • Bevételi keret: évi 18 millió Ft; az e feletti rész után 40% különadót kell fizetni. Ha a kisadózó nem az év minden hónapjában katás, a keret havi 1,5 millió Ft-tal arányosul.
  • A legfontosabb korlát: ha a kisadózó kifizetőtől, azaz jellemzően cégtől vagy más vállalkozótól (a külföldi kifizetőt is ideértve) szerez bevételt termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, a kata-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik. Kivétel a taxis személyszállítás.
  • Ellátási alap: havi 108 000 Ft.
  • Visszalépés: a kata-alanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra a kata nem választható újra.

A KATA tehát ma azoknak lehet jó, akik főállásban, kizárólag magánszemélyeknek dolgoznak, például fodrászként, kozmetikusként, magánoktatóként vagy lakossági szolgáltatóként. Egy 7 millió forint bevételű, kizárólag lakossági ügyfelekkel dolgozó vállalkozó évi 600 000 Ft-ot fizet KATA-ban, szemben az átalányadós példa 1 507 164 Ft-jával. Ennek ára az alacsony, havi 108 000 Ft-os ellátási alap, ami a nyugdíj és a táppénz összegében is megjelenik. A NAV tapasztalatairól és a korábbi katás vállalkozások ellenőrzéséről a BDO szakmai híre számolt be.

Mi változhat 2027-től? A KATA-törvényjavaslat tervezete

A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról” szóló törvényjavaslat tervezetét. Az egyeztetés határideje 2026. október 14. Ez még nem hatályos jog: a tervezet az egyeztetés és a parlamenti tárgyalás során módosulhat. A kormany.hu-n közzétett tartalmi összefoglaló és a tervezet szövege szerint a javaslat a következőket tartalmazza:

  • Szélesebb kör: 2027. január 1-jétől a főfoglalkozású mellett a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók is választhatnák a tételes adózást, így például a nyugdíjasok és a diákok is.
  • Kifizetőnek is lehetne számlázni: a tervezet szerint újra lehetne cégeknek is számlát kiállítani. A kifizetőtől származó bevételre 15%-os kiegészítő adót kellene fizetni, amelybe a tételes adó összege beszámítana.
  • Magasabb tételes adó: főfoglalkozású kisadózónál 2027-ben havi 100 000 Ft, 2028-tól a minimálbérhez igazodó összeg. Nem főfoglalkozású kisadózónál 2027-ben havi 50 000 Ft, 2028-tól szintén minimálbérhez kötve.
  • Magasabb bevételi keret: 18 helyett 22 millió Ft, az e feletti bevételrész után 40%-os különadóval.
  • Munkaviszony kiváltása ellen: a tervezet normaszövege szerint megszűnne a kisadózói alanyiság többek között akkor, ha a kisadózó a munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától vagy ezek kapcsolt vállalkozásától szerez bevételt. Megszűnne akkor is, ha egyetlen kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származó bevétele eléri az éves összes bevétel 50%-át; ebben az esetben az adóév utolsó napjával. A tervezet szövege szerint ingatlan-bérbeadási (ÖVTJ 68.20) tevékenységből származó bevétel mellett a tételes adó nem lenne választható.
  • Átmenet a régi KATA-ból: a jelenlegi Kata tv. 2028. december 31-ig alkalmazható maradna, de csak azoknak, akik 2026. december 31-én már katás adóalanyok. Náluk a tételes adó 2027-ben havi 75 000 Ft-ra, 2028-ban 100 000 Ft-ra nőne, az ellátási alap 161 000, illetve 215 000 Ft-ra. Aki 2028. december 31-én régi katás, az főszabály szerint 2029. január 1-jétől automatikusan az új rendszerbe kerülne.

Mit jelent ez a mostani döntésnél? A tervezet egyik fontos következménye, hogy a régi KATA-ban maradás lehetősége a tervezet szerint azokhoz kötődne, akik 2026. december 31-én már katás alanyok. Aki ezen gondolkodik, annak a végleges törvényszöveget kell figyelnie, és csak az elfogadott szabályok alapján érdemes döntenie. A cikkben szereplő számpéldák ezért kizárólag a 2026-ban hatályos szabályokkal számolnak. A korábbi KATA-módosítás hátteréről a BDO szakmai híre ad áttekintést.

Három tipikus helyzet

Az alábbi helyzetek egyszerűsítettek, csak a 2026-ban hatályos szabályokat veszik figyelembe, és nem helyettesítik az egyedi számítást.

1. Lakossági szolgáltató, kizárólag magánszemély ügyfelekkel, évi 7 millió Ft bevétellel. KATA-ban évi 600 000 Ft a teher, átalányadóban (45%-os költséghányaddal, minimálbéres járulékalappal) 1 507 164 Ft. Ha viszont a tevékenység 80%-os költséghányadra jogosít (például fodrászat vagy szépségápolás), az átalányban megállapított jövedelem 1 400 000 Ft, ami teljes egészében adómentes. Ilyenkor csak a járulékok maradnak; ha a tevékenység legalább középfokú szakképzettséget igényel (a NAV példája szerint ilyen a kozmetikus), ezeket a garantált bérminimum után kell számolni. A KATA itt olcsóbb, de az ellátási alap jóval alacsonyabb. A döntés azon múlik, mennyire fontos a vállalkozónak a magasabb nyugdíj és táppénz.

2. Cégeknek dolgozó tanácsadó vagy fejlesztő, évi 15 millió Ft bevétellel, alacsony költségekkel. KATA ma nem választható, mert kifizetőtől szerez bevételt. Átalányadóban a jövedelem 8 250 000 Ft (45%-os költséghányad), ebből 1 936 800 Ft adómentes, a 6 313 200 Ft után 946 980 Ft szja fizetendő, emellett a járulékok. Vállalkozói szja-ban csak akkor jönne ki kevesebb teher, ha a tényleges költségek a bevétel 45%-át jelentősen meghaladnák. A tipikus tanácsadónál ez nem jellemző, ezért ebben a helyzetben jellemzően az átalányadó a kedvezőbb.

3. Kivitelező, alvállalkozókkal, évi 30 millió Ft bevétellel, 70%-os tényleges költséggel. Az építőipari kivitelezés 80%-os átalány-költséghányadra jogosít, így az átalányban megállapított jövedelem 6 000 000 Ft. Ebből 1 936 800 Ft adómentes, a 4 063 200 Ft után 609 480 Ft szja fizetendő, emellett a járulékok. Vállalkozói szja-ban a tényleges, 70%-os költséggel 9 000 000 Ft lenne a jövedelem, ezért itt az átalányadó kedvezőbbnek tűnik. Ha a bevétel a 38 736 000 Ft-os határ fölé nőne, vagy a költséghányad nem 80%-os lenne, a vállalkozói szja-t kellene megvizsgálni. Ez a példa azt mutatja, hogy a költséghányad tevékenységi besorolása (Szja tv. 53. § (2)) önmagában nagy különbséget jelenthet.

Döntési szempontok: mit érdemes végiggondolni?

  1. Bevétel nagysága és várható növekedése: az átalányadó határa 38 736 000 Ft, a KATA kerete 18 millió Ft (a tervezet szerint 2027-től 22 millió Ft).
  2. Megrendelői kör: ha cégek (kifizetők) is vannak a megrendelők között, a KATA ma nem választható.
  3. Tényleges költségek aránya: ha a valós költség tartósan a költséghányad felett van, a vállalkozói szja jöhet szóba.
  4. Tevékenység besorolása: a 80%-os vagy 90%-os költséghányad az átalányadót sok esetben verhetetlenné teszi.
  5. Fő- vagy mellékállás: másodfoglalkozású (például heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozó) egyéni vállalkozónál a tb-járulékot a ténylegesen elért jövedelem után kell fizetni, nem a minimálbér után (Tbj. 42. §); átalányadózónál az átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem után, így az adómentes részig nem keletkezik járulék. Ez az átalányadót és a vszja-t is olcsóbbá teheti. A saját jogú nyugdíjas vállalkozó főszabály szerint sem tb-járulékot, sem szochót nem fizet.
  6. Ellátások: a KATA alacsony ellátási alapja a nyugdíjat, a táppénzt és a CSED-et is érinti.
  7. Adminisztráció: az átalányadóhoz elég a bevételi nyilvántartás, a vállalkozói szja-hoz költségnyilvántartás kell.
  8. Kedvezmények: az átalányadózó és a vszja-s vállalkozó is érvényesítheti a családi kedvezményt és az anyák kedvezményeit, a katás bevétel viszont nem része az összevont adóalapnak, így arra ezek a kedvezmények nem érvényesíthetők (más, például munkaviszonyból származó jövedelemre igen).

A váltás szabályai és határidői

  • Átalányadóba lépés: kezdőként a bejelentkezéskor, működő vállalkozóként az előző évi szja-bevallásban, katásként a kata megszüntetésével egyidejűleg (T101E).
  • Átalányadóból kilépés: a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható újra.
  • KATA-ból kilépés: a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra a KATA nem választható újra.
  • KATA-alanyiság megszűnése kifizetői bevétel miatt: a bevétel megszerzését megelőző nappal, automatikusan. Ilyenkor a vállalkozónak a megszűnés napjától más adózási módot kell alkalmaznia.
  • Év közbeni bevételi határ átlépése az átalányadóban: a jogosultság megszűnik, ezért a bevétel alakulását év közben is érdemes figyelni.

Az időzítés gyakran fontosabb, mint maga a választás. Egy rosszul időzített váltás után a vállalkozó akár több mint egy évig nem térhet vissza a kedvezőbb rendszerbe.

Mikor kérjen szakértői véleményt?

Egyszerű helyzetben, például egy kezdő, kizárólag cégeknek dolgozó szolgáltatónál, átlagos költségekkel, az átalányadó választása rutinszerű döntés, külön tanácsadásra általában nincs szükség. Érdemes viszont előzetesen számolni, ha:

  • a bevétel a 18 milliós vagy a 38,7 milliós határ közelében van, vagy várhatóan átlépi;
  • vegyes a megrendelői kör (magánszemélyek és cégek);
  • a tényleges költségek magasak, vagy beruházás várható;
  • a vállalkozó a 2027-es KATA-tervezet miatt fontolgatja a váltást;
  • a vállalkozói tevékenység mellett munkaviszony, nyugdíj vagy külföldi jövedelem is van.

A BDO Magyarország adótanácsadási csapata segít összevetni az adózási módokat a vállalkozás tényleges számai alapján, és figyelemmel kíséri a KATA-tervezet sorsát. Az szja-tanácsadás a vállalkozói és a magánszemélyi adózás összehangolásában is támogatást nyújt. A díjmentes konzultáción kötelezettség nélkül átbeszélheti a helyzetét.

Gyakran ismételt kérdések az egyéni vállalkozók adózásáról

Mennyi az átalányadó adómentes része 2026-ban?

Az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része, 2026-ban 1 936 800 Ft. 45%-os költséghányad mellett ez 3 521 455 Ft bevételig jelent szja-mentességet (NAV).

Mennyi az átalányadó költséghányada 2026-ban?

Általános esetben 45%, az Szja tv. 53. § (2) bekezdése szerinti tevékenységeknél (például építőipar, fodrászat, vendéglátás) 80%, kizárólag kiskereskedelemnél 90%. A NAV szerint az általános hányad 2027-től 50%-ra emelkedik.

Lehet ma katás az, aki cégeknek számláz?

Nem. A hatályos Kata tv. szerint, ha a kisadózó kifizetőtől szerez bevételt, az alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik (kivétel a taxis személyszállítás). A 2027-es tervezet ezt 15%-os kiegészítő adó mellett lehetővé tenné, de ez még nem hatályos.

Mennyi a KATA havi összege 2026-ban és 2027-ben?

2026-ban havi 50 000 Ft. 2027-re a törvényjavaslat tervezete főfoglalkozású kisadózónál havi 100 000 Ft-ot, nem főfoglalkozásúnál havi 50 000 Ft-ot javasol. A régi KATA-ban maradóknál a tervezet szerint 2027-ben 75 000 Ft lenne. Ezek tervezett összegek, az elfogadásig változhatnak.

Mennyi a vállalkozói szja mértéke?

A vállalkozói adóalap után 9%, a vállalkozói osztalékalap után 15% (Szja tv. 49/B. és 49/C. §). A vállalkozói kivét után a magánszemély 15% szja-t fizet, mint bármely összevont adóalapba tartozó jövedelem után.

Választhatok átalányadót év közben?

Kezdő vállalkozóként a bejelentkezéskor igen. Katásként a kata megszüntetésével egyidejűleg is. Működő vállalkozó általában a következő évre, az előző évi szja-bevallásban nyilatkozhat.

Az alábbi kérdéseket a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdések alapján válaszoltuk meg.

Átalányadó, vállalkozói szja vagy KATA: melyik éri meg egyéni vállalkozóként 2026-ban?

Ez a bevételtől, a költségektől és a megrendelői körtől függ. Ha a vállalkozó kizárólag magánszemélyeknek dolgozik főállásban, a havi 50 000 Ft-os KATA a legolcsóbb, de alacsony ellátási alapot ad. Ha cégeknek is dolgozik, a KATA ki van zárva, és a legtöbb szolgáltatónak az átalányadó a kedvezőbb (45, 80 vagy 90%-os költséghányad, 1 936 800 Ft adómentes jövedelem). Ha a tényleges költségek tartósan magasak, vagy a bevétel 38 736 000 Ft fölött van, a vállalkozói szja-t érdemes kiszámolni.

Mi változik a KATA-ban 2027-től, és mennyi lesz a havi tételes adó?

A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint 2027-től a nem főfoglalkozású vállalkozók is választhatnák a KATA-t, és cégeknek is lehetne számlázni, 15%-os kiegészítő adó mellett. A tételes adó főfoglalkozásúaknál havi 100 000 Ft, nem főfoglalkozásúaknál havi 50 000 Ft lenne, a bevételi keret 22 millió Ft. A régi KATA 2028 végéig maradna a 2026 végén már katásoknak, 2027-ben havi 75 000 Ft-tal. Ez még tervezet, nem hatályos jog.

Kell-e járulékot fizetni átalányadó mellett, ha nem lépem túl az adómentes részt?

Az szja-mentesség nem jelent járulékmentességet. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót főszabály szerint legalább a minimálbér (2026-ban havi 322 800 Ft) vagy a garantált bérminimum (373 200 Ft) után fizeti. Másodfoglalkozású átalányadózónál a tb-járulék az átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem után fizetendő, így az adómentes részig nem keletkezik járulék.

Források: NAV 100. információs füzet - Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (2026); NAV 03. információs füzet - Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége (2026. 08. 31.); NAV 99. információs füzet - Kisadózó vállalkozók tételes adója (2026); NAV - Kedvezően változtak az átalányadózás szabályai; kormany.hu - Társadalmi egyeztetés a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatról (2026. 10. 06.); 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 49/B-49/C. §, 53. §; 2022. évi XIII. törvény (Kata tv.). A cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi adótanácsnak; a KATA-tervezetre vonatkozó részek a 2026. október 8-i állapotot tükrözik.