Cégeladás és cégvásárlás: a folyamat lépései és az adóvonzatok
Cégeladás és cégvásárlás: a folyamat lépései és az adóvonzatok
Egy cég eladásánál a vételár mellett a struktúra dönti el, mennyi marad a tulajdonosnál. Ha a tulajdonos a részesedését adja el, más adók terhelik, mint ha a cég az eszközeit vagy egy üzletágát értékesíti. Más a helyzet akkor is, ha magánszemély vagy holdingtársaság az eladó. Az alábbiakban a folyamat lépéseit és mindkét oldal adóvonzatait foglaljuk össze.
A legfontosabb tudnivalók
- Részesedés eladásakor (share deal) a vevő a teljes céget megkapja, a múltbeli adókockázataival együtt. Eszközeladásnál (asset deal) a cég eszközeit vagy üzletágát vásárolja meg, a kockázatok nagyobb része az eladónál marad.
- A magánszemély eladó árfolyamnyereség után 15% szja-t és a tőkejövedelmek éves plafonjáig 13% szochót fizet. Társasági eladónál a nyereség 9%-os tao-alapot képez, bejelentett részesedésnél azonban adómentes lehet.
- Ha a cég vagyonának több mint 75%-a belföldi ingatlan, a vevő a részesedés megszerzésekor is visszterhes vagyonátruházási illetéket fizethet, ingatlanonként legfeljebb 200 millió Ft-ot.
- A BDO Magyarország adóügyi átvilágítási szolgáltatása a vevő és az eladó oldalán is segítséget nyújt a kockázatok feltárásában. Az adóteher a tranzakció előtt választott struktúrán múlik, ezért ezt érdemes még a tárgyalások előtt megtervezni.
Részesedést vagy eszközt érdemes eladni?
A két alapforma közti választás határozza meg, ki fizet adót, mi után és mennyit. Részesedés eladásakor az üzletrész vagy a részvény cserél gazdát, a cég maga változatlan marad, a szerződéseivel, engedélyeivel és adótörténetével együtt. Eszközeladásnál a cég adja el az eszközeit, például ingatlant, gépeket, szellemi tulajdont vagy egy teljes üzletágat, a vételár pedig a céghez folyik be.
1. táblázat
Részesedés vagy eszköz eladása: az adóvonzatok összehasonlítása
| Szempont | Részesedés eladása (share deal) | Eszköz vagy üzletág eladása (asset deal) |
|---|---|---|
| Ki az eladó? | a tulajdonos (magánszemély vagy társaság) | maga a cég |
| Eladói adó | magánszemélynél szja + szocho, társaságnál tao (bejelentett részesedésnél mentes lehet) | a cégnél tao a nyereség után, a tulajdonoshoz osztalékként jut el |
| Áfa | a részesedés átruházása jellemzően áfamentes | üzletág-átruházásnál feltételekkel nem áfaköteles, egyedi eszközöknél áfás |
| Illeték | csak ingatlanos társaságnál, 75%-os küszöb felett | ingatlan és más illetékköteles vagyon után |
| Múltbeli kockázat | a céggel együtt a vevőhöz kerül | nagyrészt az eladó cégnél marad |
| Vevő oldali előny | egyszerűbb átvétel, szerződések maradnak | az eszközök a vételáron aktiválhatók |
Szöveges változat: részesedés eladásakor a tulajdonos az eladó, magánszemélyként szja-t és szochót, társaságként tao-t fizet, az ügylet jellemzően áfamentes, illeték csak ingatlanos társaságnál merül fel, a múltbeli kockázat pedig a vevőhöz kerül. Eszközeladásnál a cég az eladó, a nyereség után tao-t fizet, az áfa és az illeték az eszközök jellegétől függ, a vevő viszont a vételáron aktiválhatja az eszközöket, és a múltbeli kockázat nagyobb része az eladónál marad.
A gyakorlatban az eladó jellemzően a részesedés eladását preferálja, mert a vételár közvetlenül hozzá kerül, és csak egyszer adózik. A vevő gyakran az eszközvásárlást szeretné, mert így nem veszi át a cég múltbeli adó- és egyéb kötelezettségeit. A két érdek közti kompromisszum általában a vételárban, a szavatossági feltételekben vagy a vételár egy részének visszatartásában jelenik meg.
Milyen lépésekből áll a cégeladás folyamata?
A cégeladás jellemzően nyolc szakaszból áll, és az adótervezés már az elsőnél elkezdődik. A sorrend tranzakciónként eltérhet, de a fő mérföldkövek hasonlók:
- Előkészítés és struktúra: az eladó rendezi a könyveit, eldönti, mit ad el (részesedést vagy eszközt), és ha szükséges, átalakítja a tulajdonosi struktúrát, például holding beiktatásával.
- Vállalatértékelés: a vételár alapja jellemzően az EBITDA, a nettó adósság és a nettó forgótőke. A felek a vételárat ezekhez igazítják.
- Vevőkeresés és titoktartás: a potenciális vevők titoktartási nyilatkozat (NDA) aláírása után kapnak információt.
- Szándéknyilatkozat (LOI): a felek rögzítik a vételár sávját, a struktúrát és a kizárólagosságot.
- Átvilágítás (due diligence): a vevő pénzügyi, adózási, jogi és működési szempontból átvizsgálja a céget. Az eladó előre is átvilágíttathatja magát (vendor due diligence).
- Adásvételi szerződés: a szerződés rögzíti a vételárat, a fizetés ütemezését, a szavatosságokat, a kártalanítást és a feltételeket.
- Zárás (closing): a vételár kifizetése, a tulajdonjog átszállása és a társasági jogi lépések.
- Utólagos kötelezettségek: az adóbevallások, az illeték bejelentése, valamint a cégbírósági változásbejegyzés.
Kft.-üzletrész eladásakor a Ptk. szerint a többi tagot, majd a társaságot vagy az általa kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg, ha a vevő kívülálló. A tagnak 15, a társaságnak 30 napja van nyilatkozni. A társasági szerződés a taggyűlés hozzájárulásához is kötheti az átruházást. A szerződést írásba kell foglalni, a tagváltozás pedig a társasággal szemben a bejelentéstől hatályos.
Hogyan adózik a magánszemély eladó?
Ha magánszemély adja el az üzletrészét vagy részvényét, a nyereség árfolyamnyereségnek minősül. Ennek alapja a vételár, csökkentve a szerzési értékkel és az igazolt járulékos költségekkel, például az ügyvédi és tanácsadói díjakkal. A szerzési értékbe a megszerzéskori ár vagy befizetett törzsbetét mellett a későbbi tőkeemelések is beletartoznak, ezért a régi bizonylatokat érdemes megőrizni.
- Szja: az árfolyamnyereség 15%-a.
- Szocho: 13%, de csak addig, amíg a magánszemély adott évi, szochoköteles jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. Ez 2026-ban 7 747 200 Ft. Akinek a munkabére már eléri ezt, az árfolyamnyereség után nem fizet szochót.
- Bevallás: az árfolyamnyereséget a következő év május 20-ig kell bevallani a személyijövedelemadó-bevallásban.
2. táblázat
Számpélda: a magánszemély eladó adója
| Számpélda (2026, magánszemély eladó, nincs más szochoköteles jövedelem) | Összeg |
|---|---|
| Vételár | 200 000 000 Ft |
| Szerzési érték (befizetett törzsbetét) | 3 000 000 Ft |
| Járulékos költségek (ügyvéd, tanácsadó) | 2 000 000 Ft |
| Árfolyamnyereség | 195 000 000 Ft |
| Szja (15%) | 29 250 000 Ft |
| Szocho (13% × 7 747 200 Ft plafon) | 1 007 136 Ft |
| Összes adó | 30 257 136 Ft |
Szöveges változat: 200 millió Ft vételárból 3 millió Ft szerzési értéket és 2 millió Ft költséget levonva 195 millió Ft az árfolyamnyereség, ennek 15%-a, 29,25 millió Ft az szja. A szocho a 7 747 200 Ft-os plafon 13%-a, 1 007 136 Ft, így az összes adó 30 257 136 Ft, a vételár kb. 15,1%-a.
Összes adó = 195 000 000 Ft × 15% + 7 747 200 Ft × 13% = 30 257 136 Ft
Ha a vételár egy része a teljesítménytől függ (earn-out), vagy részletekben folyik be, a bevétel időpontja és minősítése bonyolultabbá válik, ezt a szerződés megkötése előtt célszerű tisztázni. Eladás előtti struktúraváltásnál a magánszemély a részesedését kedvezményezett részesedéscserével holdingba is apportálhatja. A szabályokról részletesen a kedvezményezett átalakulásról szóló cikkünkben írtunk.
Hogyan adózik a társaság, ha leányvállalatot ad el?
Ha a részesedést egy társaság (például holding) adja el, az árfolyamnyereség a társasági adó alapját növeli, a tao mértéke 9%. Ez alól a bejelentett részesedés kivétel: ha a társaság a részesedés megszerzését 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és legalább egy évig tartja, az értékesítés nyeresége csökkenti az adóalapot, vagyis adómentes. Cserébe a veszteség és az értékvesztés növeli az adóalapot, tehát adósemleges.
- Határidő: a 75 nap jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
- Arány: 2018 óta nincs minimális részesedési arány.
- Kizárás: ellenőrzött külföldi társaságban szerzett részesedés nem lehet bejelentett.
A 2027-es adócsomagról szóló T/931. számú törvényjavaslat szerint 2027-től a bejelentett részesedést a kiemelt részesedés váltaná fel. Eszerint a legalább 10%-os, legalább egy éve tartott részesedés értékesítési nyeresége bejelentés nélkül is mentes lenne. A korábban bejelentett, 10% alatti részesedésekre a régi szabályok maradnának. A javaslat a parlamenti vita során még változhat.
A holdingban maradó vételár adómentesen újra befektethető. Ha viszont a tulajdonos magánszemélyként akarja felhasználni, osztalékként veheti ki, ami után 15% szja és a plafonig 13% szocho terheli.
Milyen adók terhelik a vevőt?
A vevő oldalán a struktúrától függően illeték, áfa és a jövőbeli adóalapot befolyásoló tényezők merülnek fel.
- Illeték részesedésvásárlásnál: ha a cég eszközeinek több mint 75%-a belföldi ingatlan, a részesedés megszerzése illetékköteles, ha a vevő a kapcsolt vállalkozásaival együtt eléri a 75%-os arányt. Az illeték alapja az ingatlanok forgalmi értékének a részesedéssel arányos része. Mértéke 1 milliárd Ft-ig 4%, felette 2%, ingatlanonként legfeljebb 200 millió Ft, és 30 napon belül kell bejelenteni.
- Illeték eszközvásárlásnál: ingatlan közvetlen megvásárlásakor ugyanezek a mértékek irányadók.
- Áfa: üzletág-átruházásnál az Áfa tv. 17. §-a szerint nem áll be a termékértékesítés joghatása, ha az átvevő nyilatkozik, hogy jogutódja lesz az adójogi jogoknak és kötelezettségeknek. E nélkül az ügylet áfaköteles. A részleteket az üzletág-átruházásról szóló cikkünk mutatja be.
- Jövőbeli adóalap: eszközvásárlásnál a vevő a vételáron aktiválja az eszközöket, és ez után számol el értékcsökkenést. Részesedésvásárlásnál a cég eszközeinek könyv szerinti értéke nem változik.
A kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett részesedéscsere illetékmentes lehet, ezért egy tranzakció előtti átszervezésnél ezt a lehetőséget is érdemes megvizsgálni.
Mit vizsgál az adóügyi átvilágítás?
Részesedésvásárlásnál a vevő a cég teljes adótörténetét átveszi, ezért az adóügyi átvilágítás (tax due diligence) azt méri fel, milyen rejtett kötelezettségek terhelhetik a céget. Az adóhatóság jellemzően öt évre visszamenőleg ellenőrizhet, így ennyi időszak kockázata kerülhet a vevőhöz.
Az átvilágítás tipikusan a következőket vizsgálja:
- a társasági adó, az áfa, a helyi iparűzési adó és a bérjellegű adók bevallásait és befizetéseit;
- a kapcsolt felek közti ügyleteket és a transzferár-dokumentációt;
- a korábbi adóhatósági ellenőrzéseket és a folyamatban lévő vitákat;
- az igénybe vett adókedvezményeket és támogatásokat, és hogy a feltételeik továbbra is teljesülnek-e;
- az elhatárolt veszteségeket és azok felhasználhatóságát a tulajdonosváltás után.
A feltárt kockázatokat a felek jellemzően a vételárban, adószavatossági és kártalanítási kikötésekben, vagy a vételár egy részének letétbe helyezésével (escrow) kezelik. Az eladónak is érdemes előre átvilágíttatnia magát, mert így ő határozhatja meg a tárgyalás kiindulópontját. A pénzügyi és üzleti átvilágításról a BDO due diligence szolgáltatásának oldalán olvashat bővebben.
Gyakran ismételt kérdések
Eladható-e a kft. üzletrésze névértéken?
Igen, de ha a vevő kapcsolt fél vagy magánszemély, és a névérték elmarad a piaci értéktől, a különbözet a vevőnél adóköteles jövedelemnek minősülhet, társaságnál pedig adóalap-korrekciót vonhat maga után. Kapcsolt felek között a piaci ár alkalmazása kötelező.
Ki felel a cég tartozásaiért az eladás után?
Részesedés eladásánál a cég kötelezettségei a cégnél maradnak, így gazdasági értelemben az új tulajdonost terhelik. A volt tulajdonos ezért a szerződésben vállalt szavatosságok alapján felelhet a vevőnek.
Mennyi ideig tart egy cégeladás?
A folyamat az előkészítéstől a zárásig jellemzően több hónapot, összetettebb tranzakcióknál egy évet vagy annál többet is igénybe vehet. Az átvilágítás és a szerződéses tárgyalás a leghosszabb szakasz.
Milyen adókat kell fizetni egy kft. eladásakor?
Magánszemély eladónál 15% szja-t és a tőkejövedelmek éves plafonjáig (2026-ban 7 747 200 Ft) 13% szochót kell fizetni az árfolyamnyereség után. Társasági eladónál 9% tao terheli a nyereséget, kivéve a bejelentett részesedést. Ingatlanos társaságnál a vevő illetéket is fizethet.
Mi a különbség a share deal és az asset deal adózása között?
Share dealnél a tulajdonos adja el a részesedést, és egyszer adózik a nyereség után, a vevő pedig a cég múltbeli kockázatait is átveszi. Asset dealnél a cég adja el az eszközeit, a nyereség a cégnél tao-köteles, a tulajdonoshoz pedig osztalékként, újabb adó mellett jut el.
Hogyan lehet adómentesen eladni egy leányvállalatot?
Ha a holding a részesedés megszerzését 75 napon belül bejelentette az adóhatóságnak, és legalább egy évig tartotta, az árfolyamnyereség csökkenti az adóalapot. A T/931. számú javaslat szerint 2027-től a legalább 10%-os, egy éve tartott részesedés bejelentés nélkül is mentes lenne.
Kell-e illetéket fizetni cégvásárláskor, ha a cégnek ingatlana van?
Igen, ha a cég eszközeinek több mint 75%-a belföldi ingatlan, és a vevő a kapcsolt vállalkozásaival együtt legalább 75%-os részesedést szerez. Az illeték 1 milliárd Ft-ig 4%, felette 2%, ingatlanonként legfeljebb 200 millió Ft.
Mit vizsgál a tax due diligence cégvásárlás előtt?
Az adóbevallásokat és befizetéseket, a kapcsolt ügyleteket és a transzferárakat, a korábbi ellenőrzéseket, az igénybe vett kedvezményeket és az elhatárolt veszteségeket. A cél a vevőre átszálló rejtett adókockázatok feltárása és beárazása.
Milyen adókockázatokat vesz át a vevő?
Részesedésvásárlásnál a cég elévülési időn belüli, jellemzően öt évre visszamenő összes adókockázatát, például a hibás áfalevonást, a transzferár-korrekciót vagy a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményt. Ezeket szerződéses szavatossággal és kártalanítással lehet kezelni.