Tapasztalatok, gyakorlati megoldások
Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból (EU) és 2021. január 1-jén elhagyta az EU vámunióját is ezzel számtalan kérdést hagyva maga után. A kérdések megválaszolása, a tapasztalatok és gyakorlati megoldások megosztásának céljából szervezte meg webinárját 2021. március 11-én a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja.
Az eseményen Dr. Jókay István (LL.M, Irodavezető partner, Adójogi szakjogász, BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda Lines) és Dr. Vásárhelyi Árpád (partner, BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda) előadásában hallhattuk, hogy mi változott az elmúlt hetekben, hónapokban.
Az Egyesült Királyság helyzete
A kilépés eredményeként az Egyesült Királyság nem tagja:
• az Európai Uniónak
• a schengeni megállapodásnak
• az európai vámuniónak
• Európai Gazdasági Térségnek (EEA)
• Euro zónának
• Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA)
Ezáltal Nagy-Britannia kivált minden olyan gazdasági struktúrákból, amelyekben Magyarország lassan már egy központi helyet foglal el.
Ennek a kiválásnak vannak előnyei és hátrányai is.
Előnyként elsősorban azt említik, hogy a bilateriális kapcsolatok kialakításai a globalizált világban sokkal fontosabbak annál, minthogy szervezeteknek, struktúráknak legyen tagja egy ország. Így, ha minden egyes piaci szereplővel önálló megállapodást tudnak kötni, akkor lehetőségük lesz, hogy mindenkinél a legnagyobb kedvezményt tudják elérni. Ezáltal egy olyan kereskedelmi partnere lehet az Egyesült Királyság sok országnak, amelyből nagyon komoly előnyöket tud faragni.
Ugyanakkor nehézséget okozhatnak ebben a helyzetben az érdekérvényesítési lehetőségek, nehezebbé válik így az érdekérvényesítés, hiszen egy egyedülálló gazdasági hatalomként jelenik meg az ország.
Az áruforgalom alakulása
2021. január 1. előtt a szállítmányozásban egyszerűbb helyzet volt. Arról kellett gondoskodni, hogy megtörténjen a felrakás, a fuvarozás és a lerakodás.
A szakértők úgy gondolták, hogy január 1. után ez a folyamat csak egy export és egy import vámkezeléssel fog kiegészülni.
Ezzel szemben kiderült, hogy számtalan adminisztratív teher nehezedett a szállítmányozókra.
A korábbi egyszerű folyamat az alábbi módon alakult át:
1. felrakodás
2. export vámkezelés
3. BV bejelentés (export)
4. kiléptetés
5. komp bejelentés
6. BV bejelentés
7. beléptetés
8. import vámkezelés
9. lerakodás
Ezen felül a GVMS rendszer (bejelentési kötelezettség) és a Kent-engedély (annak érdekében, hogy ne legyen 7 km-es szakaszon dugó a Franciaország felől belépő határon, így tudják valamennyire a forgalmat kontrollálni a brit oldalon) is szerepet kapott, azonban ezek a rendszerek sem teljesen letisztázottak még.
2020. december 27-én megjelent a Border Operating Manual, amely leírja, hogy hogyan alakulnak át a folyamatok, de ezek a szabályozások heti rendszereséggel változtak. A változtatások és a különböző termékekre vonatkozó eltérő folyamatok számtalan kérdést vetettek fel és vetnek fel a mai napig, hiszen sok kérdés még tisztázatlan.
A főbb problémák, amik már elég hamar kiderültek:
• Franciaország és az Egyesült Királyság között 1973 óta nem volt vámhatár
A közúti vámkezelés ismeretlen volt számukra, nem volt kiépített rendszerük rá egyik oldalon sem
• Közúti speditőrök generációi nem találkoztak vámfolyamatokkal
• Vámszakértők és vámkezelők képzése elmaradt az elmúlt évtizedekben
• Későn születtek meg a tervezett folyamatok
• A piac rosszul mérte fel a szükséges szolgáltatások és vámgaranciák mértékét
• 2020. december 27-ig nem volt világos, hogy kell-e fuvarozási engedély vagy sem > mindenki gyorsan akart CEMT engedélyt szerezni
• Az operatív folyamatok több fázisban kerültek/kerülnek bevezetésre Ennek következtében hatalmas káosz alakult ki, több logisztikai vállalat is kijelentette, hogy nem szállít Nagy-Britanniába, amíg nem tisztázódik a helyzet.
Vámtechnikai megoldások
Sokan azt gondolták, hogy a T1, T2 papír lesz a megoldás, azonban azok jártak jól, akik KKO-val (kiviteli kísérő okmány) mentek. Kiderült, hogy a tranzitengedményhez kapcsolódó engedélyek, illetve a vámáru kísérő okmányok mellé a GVM-es rendszerbe való bejelentés szükséges, ami tovább bonyolította a helyzetet.
Az első tapasztalatok
A legtöbb esetben az áru kiléptetésével kapcsolatban merültek fel kérdések. Ezt követte, hogy a gépjárművezetőktől elkezdtek útlevelet kérni. Nem volt egyértelmű az sem, hogy melyik az illetékes vámhivatal. A problémák megoldását tovább nehezítette, hogy az angolokat nem lehetett elérni, a franciák pedig nem beszéltek több nyelven.
Félreértések
Nem volt egyértelmű a GB EORI szám kérdése sem. Sokan azt gondolták, hogy nekik nincs rá szükségük, azonban ezt mindenkinek igényelni kell, ami online, pár perc alatt megoldható.
Fontos probléma volt, hogy azt gondolták, az export vámkezelésen kívül más feladat nincs, így nem figyeltek a paritásra, vagy akár az áru típusára.
Az átfutási idő ugyan nő a vámeljárás miatt, de az, hogy mennyivel, az nagyban függ a folyamat előkészítésétől. Jó esetben néhány óráról van szó, amennyiben minden rendesen elő lett készítve.
A legnagyobb segítség a folyamat felgyorsításában az előkészítés. Három kérdést mindenképpen tudjunk megválaszolni:
• Mi az áru?
• Honnan hová megy az áru?
• Milyen paritáson közlekedik?
Jól előkészítve a folyamatok kontrollálhatók és működtethetők.
Vámkezelés
A december 27-i megállapodás szerint nincs olyan kivétel, amelyik Európai Uniós árura tekintettel a 0%-tól eltérő vámdíjat számolna fel. Ami viszont nagyon fontos, hogy ez nem vonatkozik az áfára. Az áfát mind a két oldalon be kell vallani, az áfára mind a két oldalon vámgaranciát kell biztosítani és mind a két oldalon pénzügyi képviseleten keresztül adminisztrálni szükséges.
Az elektronikus vámkezelés a jövőben is megmarad, a fizikai ellenőrzések fognak sűrűbben előfordulni.
Július 1-e után a vámkezelés változásának menetével kapcsolatban még nem adtak ki pontos információkat, amire számítani lehet, hogy kettő dolog változni fog. Az egyik, hogy a GVMes rendszert kiterjesztik, nem csak a T papírral közlekedő bejelentési kötelezettségre, hanem minden közlekedő autóra bejelentési kötelezettség lesz. A második, hogy a komp a jövőben csak és kizárólag elektronikus foglalás alapján fog kamiont felvenni, vagyis regisztrálni kell az autókat.
Szerződéses kapcsolatok
Milyen szerződéses kockázatokat kell kezelni a Brexit után?
• Teljesítés idejét befolyásoló kockázatok (kötbér elkerülése)
- Határellenőrzés
- Adminisztráció időigénye
• Árfolyam - kockázatok
• Párhuzamos jogi következményekből eredő kockázatok (pl. termékfelelősség, szabványok)
• Szerződés felmondásával kapcsolatos kockázatok (pl. felmondás lehetőség/kockázata a Brexit nyomán felmerülő nehézségek következtében, vis major lehetősége)
Valamint mindenképp érdemes a jelenleg meglévő szerződéseket is felülvizsgálni
•„Brexit-klauzulák”: bizonyos feltételekhez kötés
• Jogválasztásra vonatkozó szabályok: magyar jog választása
A legfontosabb tehát, hogy bár még sok kérdés tisztázatlan, azzal tudunk gyorsítani a folyamatokon, ha megfelelően előkészítünk mindent.
Feliratkozom a BDO hírlevelére
Please fill out the following form to access the download.