Bekerülési érték: mi része és mi nem a tárgyi eszközök és immateriális javak értékének?

A bekerülési érték az eszköz megszerzése, létesítése és üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Ebből számolják az értékcsökkenést, ezért ami tévesen marad ki belőle vagy kerül bele, az évekre torzítja az eredményt és a társasági adóalapot.

A legfontosabb tudnivalók

  • Része a vételár, a szállítás, a szerelés, az üzembe helyezés, az illeték, a le nem vonható áfa, a hatósági díjak, valamint az üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, biztosítási díj és árfolyam-különbözet (Szt. 47. §).
  • Nem része a levonható áfa, a karbantartás költsége, az üzembe helyezés utáni kamat, valamint saját előállításnál az igazgatási és általános költség (Szt. 47. § (3), 48. § (2), 51. § (4)).
  • A kapott beruházási támogatás nem csökkenti a bekerülési értéket, a próbaüzem során előállított termék értéke viszont igen (Szt. 47. § (3), (8)).
  • A BDO Magyarország teljes körű számviteli szolgáltatásai között szerepel a tárgyi eszközök analitikájának vezetése és az éves beszámoló összeállítása. Nagyobb beruházásnál érdemes már az aktiválás előtt egyeztetni a költségek besorolását.

Mi a bekerülési érték a számviteli törvény szerint?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, illetve a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege (47. § (1)). Két feltétel dönti el, hogy egy kiadás aktiválandó-e:

  1. időbeli határ: a kiadás az üzembe helyezésig merült fel;
  2. egyedi kapcsolat: a kiadás az adott eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

A bekerülési érték alapja a terv szerinti értékcsökkenésnek (Szt. 52. § (1)), és a társasági adóban az adózási leírás is erre vetítendő (Tao. 1. számú melléklet 3. pont).

Mi tartozik a bekerülési értékbe?

A vételáron túl minden olyan tétel beletartozik, amely az eszköz beszerzéséhez és üzembe helyezéséhez szorosan kapcsolódik.

Beszerzéshez kapcsolódó tételek (Szt. 47. § (1)–(2)):

  • az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár;
  • a szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési és közvetítői díj;
  • a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek, vámterhek;
  • a vagyonszerzési illeték;
  • az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó;
  • a jogszabályon alapuló hatósági díjak, a környezetvédelmi termékdíj, a szakértői díj;
  • a vásárolt vételi opció díja.

Finanszírozáshoz és előkészítéshez kapcsolódó tételek (Szt. 47. § (4)):

  • a hitel felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, a kezelési díj, a folyósítási jutalék, a rendelkezésre tartási jutalék és a közjegyzői díj, ha a hitel közvetlenül az eszköz beszerzéséhez kapcsolódik;
  • a hitel kamata a felvételtől az üzembe helyezésig;
  • a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj az üzembe helyezésig;
  • a beruházáshoz vagy vagyoni értékű joghoz kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség árfolyam-különbözete az üzembe helyezésig, akár nyereség, akár veszteség;
  • a beruházás tervezésének, előkészítésének és lebonyolításának díja, az új technológia elsajátításának (betanításnak) költsége.

Tartozékok és bontás (Szt. 47. § (5)–(7)):

  • a biztonságos üzemeltetéshez szükséges, az eszközzel egy időben vagy az üzembe helyezésig beszerzett tartozékok és tartalék alkatrészek, akkor is, ha külön számlán érkeznek;
  • az adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület bontási költsége;
  • ha telket a rajta lévő, használatba nem vett épülettel együtt vásárolnak, a bontás költsége a telek értékét növeli a bontás utáni piaci értékig, a felette lévő rész pedig az új beruházás értékét.

Mi nem része a bekerülési értéknek?

Nem aktiválható a levonható áfa, az üzembe helyezés utáni finanszírozási költség, a karbantartás és saját előállításnál az általános költség.

  • Levonható áfa: a levonható előzetesen felszámított áfa, valamint az áfatörvény szerint megosztott áfa le nem vonható hányada nem része a bekerülési értéknek (Szt. 47. § (3)).
  • Üzembe helyezés utáni kamat és árfolyamveszteség: a törvény ezeket kifejezetten a bekerülési értéknek nem minősülő ráfordítások között említi (Szt. 52. § (3)).
  • Javítás, karbantartás: a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítás és karbantartás nem növeli a bekerülési értéket (Szt. 48. § (2)).
  • Általános költség saját előállításnál: értékesítési költség, valamint az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költség nem aktiválható (Szt. 51. § (4)).

Csökkentő tételek (Szt. 47. § (8)):

  • a próbaüzem során előállított és raktárra vett vagy értékesített termék előállítási költsége (ennek hiányában piaci értéke), legfeljebb a próbaüzem aktivált költségéig;
  • a bekerülési értékben elszámolt kamatot csökkenti a beruházásra adott előleg vagy elkülönített pénzeszköz után kapott kamat.

A beruházáshoz kapott, véglegesen megszerzett támogatás nem csökkenti a bekerülési értéket (Szt. 47. § (3)). A támogatás a bekerülési értéktől külön, saját szabályai szerint jelenik meg a könyvekben.

Hogyan kezeljük a felújítást és a bővítést?

A meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése és felújítása növeli a bekerülési értéket, a karbantartás nem (Szt. 48. § (1)–(2)).

A határvonalat az Szt. fogalmai jelölik ki (3. § (4) 7–9.):

  • felújítás: az elhasználódott eszköz eredeti állagának helyreállítása, amely mindenképpen az élettartam növekedésével, az eredeti műszaki állapot és teljesítőképesség megközelítő vagy teljes visszaállásával jár. Felújítás a korszerűsítés is, ha növeli az üzembiztonságot, a teljesítőképességet, a használhatóságot vagy a gazdaságosságot;
  • karbantartás: a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítás, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást és a rendszeresen visszatérő nagyjavítást is;
  • nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidejű elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

Az utolsó szabály gyakori vitapont: egy nagy összegű, de valójában elmaradt karbantartást pótló munka nem aktiválható csak azért, mert jelentős a számla.

Hogyan határozzuk meg a bekerülési értéket különleges szerzési módoknál?

Ha az eszköz nem vásárlással kerül a vállalkozáshoz, a bekerülési érték az alábbiak szerint alakul (Szt. 49–50. §):

  • apport (nem pénzbeli hozzájárulás): a létesítő okiratban vagy a tőkeemelésről szóló határozatban meghatározott érték;
  • csere: a csereszerződés szerinti érték, a cserébe adott eszköz eladási ára;
  • térítés nélkül átvett, ajándékba vagy hagyatékként kapott eszköz, többletként fellelt eszköz: az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték;
  • követelés fejében átvett eszköz: a megállapodás szerinti érték;
  • üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és az átvett nettó eszközök piaci értékének különbözete.

Ha az üzembe helyezésig a számla nem érkezik meg, az értéket a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabály) alapján kell meghatározni, és a végleges bizonylat megérkezésekor kell módosítani (Szt. 47. § (9)). A kapcsolt felek közötti szokásos piaci árra történő utólagos kiigazítás is módosíthatja a bekerülési értéket (47. § (10)).

Miért fontos a pontos bekerülési érték?

Mert a bekerülési érték határozza meg az értékcsökkenés alapját mind a számvitelben, mind a társasági adóban. Ha egy aktiválandó tétel költségként kerül elszámolásra, az a tárgyévi eredményt csökkenti, ezért ellenőrzésnél adóalap-korrekciót vonhat maga után. Ha viszont nem aktiválható tétel kerül az eszköz értékébe, évekig torzítja az értékcsökkenést.

A BDO Magyarország szakmai álláspontja szerint a bekerülési értéket érdemes komplexen, minden kapcsolódó költség figyelembevételével megállapítani, és a számviteli politikában rögzíteni, mit tekint a vállalkozás az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételnek. A szabályzatok megfelelőségének vizsgálatában a számviteli szabályzatok véleményezése nyújt támogatást, apport esetén pedig az apportértékelés.

A jogszabály hatályos szövege: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §.

Gyakran ismételt kérdések a bekerülési értékről

Bruttó vagy nettó összegben kell aktiválni az eszközt?

Ha az áfa levonható, a bekerülési érték nettó, áfa nélküli összeg. Ha az áfa nem vonható le, a le nem vonható áfa a bekerülési érték része (Szt. 47. § (2) b) és (3)).

A hitel kamata része a bekerülési értéknek?

Az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó hitel kamata a hitel felvételétől az eszköz üzembe helyezéséig a bekerülési érték része. Az üzembe helyezés utáni kamat már pénzügyi ráfordítás (Szt. 47. § (4) a)).

Csökkenti-e a bekerülési értéket a kapott támogatás?

Nem. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét (Szt. 47. § (3)).

Aktiválható-e a betanítás költsége?

Igen. Az új technológia elsajátításának (betanításnak) díja és közvetlen költsége a beruházás bekerülési értékének része (Szt. 47. § (4) d)).

Rövid, önállóan is érthető válasz további kérdésre:

Mit kell a bekerülési értékbe számítani egy új gépsornál és egy saját fejlesztésű szoftvernél?

Gépsornál a vételárat, a szállítást, az alapozást, a szerelést, az üzembe helyezést, a betanítást, a le nem vonható áfát, valamint az üzembe helyezésig felmerült hitelkamatot és biztosítási díjat. Saját fejlesztésű szoftvernél a fejlesztés közvetlen önköltségét, igazgatási és általános költség nélkül. A levonható áfa és a kapott támogatás egyik esetben sem módosítja a bekerülési értéket.