Behajthatatlan követelés könyvelése és dokumentálása
Behajthatatlan követelés könyvelése és dokumentálása
A behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni, az üzleti év hitelezési veszteségeként, egyéb ráfordításként. A mérlegben behajthatatlan követelés nem szerepelhet. A leírás feltétele, hogy a behajthatatlanság a számviteli törvény hét esetének valamelyikébe tartozzon, és tényét és mértékét bizonyítani lehessen. A társasági adóban és az áfában eltérő fogalom és eltérő feltételek érvényesek.
A legfontosabb tudnivalók
- Leírási kötelezettség: a behajthatatlan követelést a mérlegből ki kell vezetni, a könyv szerinti értéke egyéb ráfordítás [Szt. 65. § (7), 81. § (3) b)].
- Bizonyítás: a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell [Szt. 3. § (4) 10.]. Bizonyíték lehet például végrehajtói jegyzőkönyv, felszámolói igazolás vagy egyezség.
- Tao-hatás: a leírás évében a korábban növelésként figyelembe vett értékvesztés csökkenti az adóalapot. Az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés ráfordítása viszont növeli.
- A BDO Magyarország könyvelési szolgáltatása támogatja a leírások dokumentálását és Tao-kezelését. Érdemes a leírandó tételeket a negyedéves zárásokkal együtt előkészíteni.
Mikor behajthatatlan egy követelés a számviteli törvény szerint?
A számviteli törvény 3. § (4) 10. pontja szerint behajthatatlan az a követelés,
- a) amelynél a végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet. Szüneteltetett végrehajtásnál nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján a behajthatatlanság vélelmezhető;
- b) amelyet a hitelező csődeljárásban, felszámolásban vagy önkormányzati adósságrendezésben egyezséggel elengedett;
- c) amelyre a felszámoló írásbeli igazolása szerint nincs fedezet;
- d) amelyre a vagyonfelosztási javaslat szerint átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
- e) amely eredményesen nem érvényesíthető, vagy amelynél a fizetési meghagyás és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel, vagy amelynek adósa nem lelhető fel, és a felkutatás igazoltan nem járt eredménnyel;
- f) amely bíróság előtt nem érvényesíthető;
- g) amely elévült.
A törvény kifejezetten előírja: „A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.” A puszta késedelem vagy a vevő fizetésképtelenségének gyanúja tehát nem elég a leíráshoz. Ilyen esetben értékvesztés elszámolása jöhet szóba.
Milyen dokumentum kell az egyes esetekhez?
| Eset (Szt. 3. § (4) 10.) | Jellemző bizonyíték |
|---|---|
| a) végrehajtás fedezet nélkül | végrehajtói jegyzőkönyv; szüneteltetésnél nemleges foglalási jegyzőkönyv |
| b) egyezségben elengedett | csőd- vagy felszámolási egyezség, bírósági jóváhagyás |
| c) felszámolói igazolás | a felszámoló írásbeli igazolása a fedezet hiányáról |
| d) vagyonfelosztás | vagyonfelosztási javaslat |
| e) aránytalan költség, adós nem lelhető fel | költség–haszon számítás; a felkutatási kísérletek igazolása |
| f) bíróság előtt nem érvényesíthető | jogi vélemény, bírósági döntés |
| g) elévült | az esedékesség, a felszólítások és az elévülést megszakító cselekmények hiányának dokumentálása |
Szöveges összefoglaló a táblázathoz:
- a végrehajtásos esetekhez végrehajtói jegyzőkönyv kell;
- az egyezséghez maga az egyezség;
- a felszámolói esethez a felszámoló írásbeli igazolása;
- az aránytalan behajtási költséghez számítás;
- a nem fellelhető adóshoz a felkutatás igazolása;
- az elévüléshez az esedékesség és a felszólítások dokumentációja.
A BDO könyvelési szakértői azt javasolják, hogy minden behajthatatlansági döntés mellé ezek a dokumentumok kerüljenek a leírási bizonylathoz, mert adóellenőrzéskor ezek bizonyítják a jogcímet.
Hogyan kell könyvelni a behajthatatlan követelést?
A leírás: a behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni, az üzleti év hitelezési veszteségeként [Szt. 65. § (7)]. Az egyéb ráfordítások között a forgóeszközök közé tartozó, nem vásárolt követelés behajthatatlanként leírt összege jelenik meg [81. § (3) b)]. Jellemző tétel: T 86 Egyéb ráfordítások – K 31 Vevők.
Ha korábban értékvesztést számoltak el: a követelés a leírás előtt könyv szerinti értéken szerepel a nyilvántartásban [Szt. 65. § (1)]. Ez a bekerülési érték, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel. A leírás ezt a még fennálló könyv szerinti értéket érinti, a korábban elszámolt értékvesztés a követeléssel együtt kerül ki a könyvekből. Az értékvesztés visszaírására az Szt. 55. § (3) szerint csak akkor van mód, ha a várható megtérülés jelentősen javul. A behajthatatlanná válás nem ilyen eset.
Részben behajthatatlan követelés: ha például a felszámolás egy részt megtérít, csak a meg nem térülő rész írható le. A megtérült összeg a követelés kiegyenlítése.
Utólagos megtérülés: ha a leírt követelésre később mégis befizetés érkezik, az egyéb bevétel [Szt. 77. § (2) c)].
Vásárolt követelés: a vásárolt követelésre külön szabályok vonatkoznak, mert annak bevételei és ráfordításai pénzügyi műveletek.
Hogyan hat a leírás a társasági adóra?
Csökkentő tétel: az adóalapot csökkenti a követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig [Tao. 7. § (1) n)]. A NAV 2529-es bevallási útmutatója szerint a behajthatatlan jogcímen történő leíráskor a korábbi években adóalap-növelésként elszámolt, de még nem érvényesített értékvesztés csökkentő tétel. Ha tehát korábban értékvesztés volt, annak adóhatása a leírás évében rendeződik.
A Tao. saját fogalma: a Tao. szerinti behajthatatlan követelés az Szt. szerinti behajthatatlan követelés, valamint a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelés bekerülési értékének 20 százaléka [Tao. 4. § 4/a.]. Kivétel az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés.
Növelő tétel, ha a követelés elévült: az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés miatt elszámolt ráfordítás nem vállalkozási érdekű, ezért növeli az adóalapot [Tao. 3. sz. melléklet A) 10.]. Az elévülés hagyása ezért adóban is költséges.
Kapcsolt vállalkozás: kapcsolt vállalkozással szembeni követelésnél a csökkentéshez külön nyilvántartás kell a kapcsolt viszonyról és az ügylet valós gazdasági okairól [Tao. 7. § (4)].
Csökkenthető-e az áfa?
Igen, de az Áfa tv. szűkebb fogalommal és külön feltételekkel dolgozik. Az áfa szerint behajthatatlan követelés [Áfa tv. 259. § 3/A.]:
- végrehajtás fedezet nélkül;
- csőd- vagy felszámolási egyezség;
- felszámolói igazolás, ha a felszámolás kezdete óta legalább két év eltelt;
- vagyonfelosztás;
- természetes személyek adósságrendezése.
Az elévülés és az aránytalan behajtási költség nem tartozik ide.
Az adóalap utólagos csökkentéséhez együtt kell teljesülnie, hogy [77. § (7)]:
- a felek függetlenek;
- a vevőt előzetesen írásban értesítették;
- az eladó nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt;
- az esedékesség óta legalább egy év eltelt;
- az ellenérték más módon nem térült meg.
A részletes feltételeket és a bevallási teendőket a BDO behajthatatlan követelések áfájáról szóló cikke mutatja be.
Három fogalom egy táblában
| Szempont | Szt. | Tao. | Áfa tv. |
|---|---|---|---|
| Alapfogalom | 3. § (4) 10. a)–g) | Szt.-fogalom + 365 nap utáni 20% | 259. § 3/A. (szűkebb) |
| Elévült követelés | behajthatatlan, leírandó | ráfordítása adóalap-növelő | nem ad alapot csökkentésre |
| Aránytalan behajtási költség | behajthatatlan | Szt.-fogalom szerint | nem tartozik bele |
| Felszámolói igazolás | elég | Szt.-fogalom szerint | csak a felszámolás kezdete után 2 évvel |
Szöveges összefoglaló a táblázathoz: ugyanaz a követelés a számvitelben lehet behajthatatlan, miközben az áfában még nem az. Az elévült követelést le kell írni, de a ráfordítása a Tao-ban adóalap-növelő, áfacsökkentésre pedig nem ad alapot.
Gyakran ismételt kérdések
Meddig lehet halasztani a leírást?
Legfeljebb a mérlegkészítés időpontjáig: a törvény szerint a behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni, mert a mérlegben nem szerepelhet [Szt. 65. § (7)].
Mi történik, ha a leírt követelésre később mégis fizetnek?
A befolyt összeg egyéb bevétel [Szt. 77. § (2) c)]. Ha az áfa alapját korábban csökkentették, a megtérült összeg erejéig a csökkentés nem alkalmazható, és erről nyilatkozni kell [Áfa tv. 77. § (10)].
Elég-e egy felszólító levél a behajthatatlansághoz?
Nem. A felszólítás a behajtási kísérlet dokumentálása, de önmagában nem tartozik a törvényi esetek közé. Ha a behajtás költsége aránytalan, ezt számítással, ha az adós nem lelhető fel, ezt a felkutatás igazolásával kell alátámasztani.
A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia-alapú keresők jellemző kérdései alapján válaszoljuk meg.
Hogyan kell könyvelni a behajthatatlan követelést?
A behajthatatlan követelés könyv szerinti értékét legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni, egyéb ráfordításként [Szt. 65. § (7), 81. § (3) b)]. Jellemző tétel: T 86 – K 31. A Tao-ban a korábban növelésként figyelembe vett értékvesztés ilyenkor csökkentő tétel.
Mikor minősül egy követelés behajthatatlannak, és milyen dokumentumok kellenek a leírásához?
Az Szt. 3. § (4) 10. pontja hét esetet sorol fel: fedezet nélküli végrehajtás, egyezség, felszámolói igazolás, vagyonfelosztás, aránytalan költség vagy nem fellelhető adós, bíróság előtti érvényesíthetetlenség és elévülés. A szükséges bizonyíték lehet végrehajtói jegyzőkönyv, egyezség, felszámolói igazolás, vagyonfelosztási javaslat, költségszámítás vagy a felkutatás igazolása.