Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.): a legfontosabb szabályok és a 2026-2027-es változások

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) határozza meg, hogyan kell a vállalkozásoknak bejelentkezniük, bevallaniuk, fizetniük, adatot szolgáltatniuk és iratot megőrizniük, és mi történik, ha ezt elmulasztják. 2026-ban már hatályos könnyítések élnek, a 2027-re benyújtott adócsomag pedig a NAV-eljárás több elemét is módosítaná.

A legfontosabb tudnivalók

  • Az Art. az adókötelezettségek „hogyanját” szabályozza; a NAV-eljárás menetét az adóigazgatási rendtartás (Air.), a végrehajtást a 2017. évi CLIII. törvény rendezi.
  • A mulasztás ára lépcsőzetes: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, mulasztási bírság és adóbírság, a cég adózói minősítésétől függő mértékben.
  • A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag még törvényjavaslat: a bizonyítási teher, a képviselet és több határidő is változhat 2027-től.
  • Az éves Art.-megfelelés átnézéséhez a BDO tax compliance szolgáltatása nyújt támogatást, a bevallásoktól az önellenőrzésig.

Mi az Art., és miben különbözik az Air.-től?

Az Art. az adózás „rendtartása”: azt írja elő, mit és mikorra kell teljesítenie az adózónak, és milyen jogkövetkezménnyel jár a mulasztás. A 2017. évi CL. törvény hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el; a törvény 2018. január 1-jén váltotta fel a korábbi, 2003. évi XCII. törvényt („régi Art.”).

Az adóeljárást három törvény együtt szabályozza:

1. táblázat

Az adóeljárás három törvénye

Törvény Mit szabályoz Tipikus pénzügyi vezetői kérdés
Art. (2017. évi CL. tv.) bejelentkezés, bevallás, adófizetés, adatszolgáltatás, iratmegőrzés, pótlékok és bírságok Mikorra kell beadni, és mennyi a bírság?
Air. (2017. évi CLI. tv.) a NAV-eljárás menete: ellenőrzés, határozat, jogorvoslat Hogyan zajlik az ellenőrzés, és mit tehetünk ellene?
Avt. (2017. évi CLIII. tv.) az adóhatósági végrehajtás Mi történik a meg nem fizetett tartozással?

Szövegesen: az Art. a kötelezettségeket és a szankciókat, az Air. a NAV-eljárás menetét, az Avt. a tartozások behajtását szabályozza.

Milyen kötelezettségeket ír elő az Art. egy vállalkozásnak?

Az Art. minden gazdálkodóra öt kötelezettségcsoportot ír elő, a cég méretétől függetlenül. A természetes személyt csak akkor mentesíti az adatszolgáltatás, az adólevonás és az adóbeszedés alól, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett.

  • Bejelentkezés és változásbejelentés: a cég adószámot kap, az adatai (székhely, képviselő, tevékenység) változását be kell jelenteni; a cégbíróságon bejegyzett adatok jellemzően a cégeljáráson keresztül jutnak el a NAV-hoz.
  • Bevallás és adófizetés: adónemenként eltérő gyakorisággal és határidővel; a társaságiadó-bevallás határideje az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja.
  • Adatszolgáltatás: például a számlaadatok valós idejű jelentése az Online Számla rendszerbe, valamint a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások.
  • Nyilvántartás és iratmegőrzés: a bizonylatokat legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
  • Elektronikus kapcsolattartás: a gazdálkodók a NAV-val elektronikusan tartják a kapcsolatot, ezért a tárhely és a meghatalmazások naprakészsége is megfelelési kérdés.

Milyen jogkövetkezményekkel jár a mulasztás?

Az Art. a késedelmet, a hibát és a mulasztást eltérő szankcióval kezeli; a végösszeget sokszor az dönti el, hogy a hibát a cég vagy a NAV találja meg.

2. táblázat

Az Art. szerinti jogkövetkezmények

Jogkövetkezmény Mikor Mérték (főszabály)
Késedelmi pótlék késedelmes fizetés naponta a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont 365-öd része
Önellenőrzési pótlék a cég maga javítja a hibát naponta a jegybanki alapkamat 365-öd része; ismételt önellenőrzésnél másfélszeres
Mulasztási bírság bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási mulasztás nem magánszemélynél legfeljebb 1 000 000 Ft, magánszemélynél legfeljebb 400 000 Ft
Adóbírság NAV által feltárt adóhiány az adóhiány 50%-a; eltitkolásnál, hamis bizonylatnál 200%

Szövegesen: a késedelmi pótlék a jegybanki alapkamatnál 5 százalékponttal magasabb éves mértékből, az önellenőrzési pótlék magából az alapkamatból számol; a mulasztási bírság felső határa cégnél 1 millió, magánszemélynél 400 ezer forint; az adóbírság az adóhiány fele, súlyos esetben kétszerese.

Az adó megállapításához való jog főszabály szerint öt év alatt évül el, annak a naptári évnek az utolsó napjától számítva, amelyben a bevallást be kellett nyújtani. Eddig a NAV ellenőrizhet, és eddig van lehetőség önellenőrzésre is. A számítás részleteit és a pótlékszámítás példáit az önellenőrzésről és az önellenőrzési pótlékról szóló cikk mutatja be.

A bírság mértékét az adózói minősítés is befolyásolja: a NAV útmutatója szerint a megbízható adózónál az adóbírság 25%, illetve 100%, a kockázatos adózónál legfeljebb 65%, illetve 260% lehet. A NAV a mulasztási bírság előtt sok esetben felhívással kezd, és csak az eredménytelen felhívás után bírságol. Mulasztási bírság akkor sem szabható ki, ha a NAV a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított egy éven túl állapítaná meg; ez a korlát az ellenőrzésben feltárt jogsértésekre nem vonatkozik. A lépcsőket és a tipikus összegeket a mulasztási bírságról és az adóbírságról szóló cikk részletezi.

Mi változott 2025–2026-ban?

A 2026-ban hatályos változások többsége adminisztratív könnyítés, amelyet a belső folyamatokban is érdemes kihasználni.

  • Automatikus részletfizetés: 2025 nyara óta a pótlékmentes automatikus részletfizetés kétmillió forintos adótartozásig kérhető.
  • 2025. évi LXXXIII. törvény: a 2025. november 19-én kihirdetett, adminisztrációt csökkentő törvény Art.-módosításai lépcsőzetesen, 2025. november 20-án, 2026. január 1-jén és 2026. március 1-jén léptek hatályba. Ezek alapján:
    • az automatikus részletfizetés az adó esedékessége előtt benyújtott kérelemre is engedélyezhető;
    • elévült áfa-időszakra nem nyújtható be önellenőrzés, ha a módosítás más adózó áfakötelezettségét érintheti;
    • a köztartozásmentességet a NAV Ügyfélportálról letölthető kivonat is igazolja;
    • csoportos adóalanyiságnál az adóhatóság jelöli ki a csoportképviselőt, ha a tagok ezt határidőben nem teszik meg.

Mit hoz 2027-re az őszi adócsomag?

A kormány 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2027-es adócsomagot. Ezek törvényjavaslatok: a parlamenti vitában módosulhatnak, a végleges szabályokat az elfogadott és kihirdetett törvényszöveg adja. A rendelkezések többsége 2027. január 1-jétől alkalmazandó.

3. táblázat

A 2027-es adócsomag javasolt változásai

Javasolt változás Mit jelent a gyakorlatban
Rendeltetésszerű joggyakorlás pontosítása Ha a NAV bizonyítékok alapján valószínűsíti a visszaélést, az adózónak kell igazolnia az ügylet valós gazdasági indokát.
Szervezeti képviselet A cég szervezeti képviselője külön meghatalmazás nélkül járhat el, ha képviseleti jogát bejelenti és okirattal igazolja.
Végrehajtási jog elévülése A részletfizetés vagy fizetési halasztás alatt az elévülés nyugszik.
Kézi nyugták adatszolgáltatása A határidő 3 napról 7 naptári napra nő.
Transzferár-adatszolgáltatás Külön nyomtatványon, nem a társaságiadó-bevallásban; a 2026-os adóévre még választható a régi forma.
eÁfa Kötelező 2027. július 1-jétől a legnagyobb adóteljesítményű havi áfabevallóknak, 2028. január 1-jétől minden adóalanynak.

Szövegesen: a javaslat a visszaélésgyanús ügyleteknél az adózóra teszi a gazdasági indok igazolását, egyszerűsíti a szervezeti képviseletet, a fizetési könnyítés idejére megállítja a végrehajtási elévülést, a kézi nyugtáknál 7 napra bővíti a határidőt, külön nyomtatványra viszi a transzferár-adatszolgáltatást, és 2027 közepétől lépcsőzetesen kötelezővé teszi az eÁfát.

Szűkebb kört érintő javaslatok is vannak a csomagban:

  • Globális minimumadó: az 5, illetve 10 millió forintos mulasztási bírság rögzített összeg helyett felső határ lenne, így a NAV a jogsértés súlyához igazíthatná.
  • Reklámadó: bejelentési mulasztásnál a NAV először 15 napos határidővel felhívást küldene, és csak ennek eredménytelensége után bírságolna.
  • Nagyvállalati státusz: külön nyomtatványon kellene bejelenteni; a 2027-es adóévre a 2027. adóév második hónapjának 20. napjáig.
  • Közösségi összesítő nyilatkozat: az adatok választás szerint ügyletenként is megadhatók lennének, ami az eÁfa mellett egyszerűsíti az adatszolgáltatást.

A bizonyítási teher változása a legtöbb cégnél érdemi dokumentációs feladat: a csoporton belüli és az összetett ügyleteknél célszerű már most rögzíteni az üzleti indokot. A NAV-ellenőrzés menetéről és a felkészülésről a NAV-adóellenőrzésről szóló cikk ad áttekintést.

Teendőlista: mit érdemes átvezetni 2026–2027-re?

Az Art. évente változik, ezért egy rövid, évente megismételt áttekintés olcsóbb, mint egy utólagos bírság.

  1. Adózói minősítés: érdemes ellenőrizni a NAV-nál nyilvántartott minősítést, mert a bírság mértéke ettől függ.
  2. Törzsadatok és képviselet: a cég adatai, az állandó meghatalmazások és a jövőbeni szervezeti képviselet bejelentése legyen naprakész.
  3. Határidő-naptár: az adónemenkénti bevallási és fizetési határidőket, valamint a kézi nyugták új határidejét érdemes egy naptárba vezetni.
  4. Ügyletdokumentáció: a csoporton belüli és az adóelőnnyel járó ügyletek üzleti indokát érdemes írásban rögzíteni.
  5. eÁfa-felkészülés: a NAV 2026. december 15-ig értesíti a 2027. júliusi kör érintett adózóit; az analitika és a főkönyv egyezését érdemes előre tesztelni.
  6. Önellenőrzési gyakorlat: az elévülési időn belüli hibákat önellenőrzéssel kedvezőbb javítani, mint ellenőrzésben feltárni.

Mikor érdemes külső támogatást bevonni?

Külső támogatás akkor éri meg, ha a cég több adónemben, csoporton belüli ügyletekkel vagy gyakori változással dolgozik, és nincs belső adós szakember, aki az éves változásokat követi. A BDO Magyarország tax compliance csapata az éves áttekintésben, a bevallásokban, az önellenőrzésben és a NAV-eljárásban is segítséget nyújt. Egyszerű, egy-két adónemes vállalkozásnál a jól felkészült könyvelő és egy évenkénti határidő-ellenőrzés is elegendő lehet.

A szolgáltató kiválasztásánál három szempontot érdemes mérlegelni: ismeri-e a cég adónemeit és iparágát, el tudja-e látni szükség esetén az adóhatósági képviseletet, és az áttekintés végén ad-e írásos, prioritás szerint rendezett hibalistát a javasolt javítási lépésekkel. Az áttekintést célszerű az éves zárás és a társaságiadó-bevallás elé időzíteni, hogy a feltárt hibák még önellenőrzéssel javíthatók legyenek.

Gyakori kérdések

Mióta hatályos az új Art.?

A 2017. évi CL. törvény 2018. január 1. óta hatályos; a 2003. évi XCII. törvényt váltotta. A korábbi időszakokra a régi Art. szabályai irányadók.

Meddig kell megőrizni az adózással kapcsolatos iratokat?

Az Art. szerint legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig, ami főszabály szerint öt év a bevallási év végétől. A számviteli törvény a számviteli bizonylatokra ennél hosszabb megőrzést írhat elő.

Mi a különbség az önellenőrzési pótlék és az adóbírság között?

Az önellenőrzési pótlék akkor jár, ha a cég maga javítja a hibát; ez naponta a jegybanki alapkamat 365-öd része. Az adóbírságot a NAV szabja ki az ellenőrzésben feltárt adóhiányra, főszabály szerint az adóhiány 50%-ában.

Melyek az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) legfontosabb szabályai és legutóbbi változásai a vállalkozások számára?

Az Art. (2017. évi CL. törvény) előírja a bejelentkezést és a változások bejelentését, a határidőre teljesített bevallást és adófizetést, az adatszolgáltatást, a nyilvántartást és az iratmegőrzést, valamint az elektronikus kapcsolattartást a NAV-val. Mulasztásnál késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, mulasztási bírság vagy adóbírság jár. A legutóbbi változásokat a 2025. évi LXXXIII. törvény hozta: az automatikus részletfizetés az esedékesség előtt benyújtott kérelemre is engedélyezhető, a köztartozásmentességet a NAV Ügyfélportálról letölthető kivonat is igazolja, és elévült áfa-időszakra nem nyújtható be önellenőrzés, ha a módosítás más adózó áfakötelezettségét érintheti.

Milyen változások lépnek életbe az adózás rendjéről szóló törvényben?

A 2025. évi LXXXIII. törvény Art.-módosításai 2025. november 20-án, 2026. január 1-jén és 2026. március 1-jén léptek hatályba. A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag szerint 2027-től, a javaslat elfogadása esetén, az adózónak kell igazolnia az ügylet gazdasági indokát visszaélésgyanúnál, a végrehajtási jog elévülése nyugszik a fizetési könnyítés alatt, a kézi nyugták adatszolgáltatási határideje 7 napra nő, a transzferár-adatszolgáltatás külön nyomtatványra kerül, az eÁfa pedig 2027. július 1-jétől lépcsőzetesen kötelező.

Mi az Art., és milyen kötelezettségeket ír elő egy kft. számára?

Az Art. a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről. Egy kft.-nek be kell jelentkeznie és a változásokat bejelentenie, határidőre bevallania és fizetnie, adatot szolgáltatnia (például számlaadatot), nyilvántartást vezetnie, iratokat megőriznie és a NAV-val elektronikusan kapcsolatot tartania.

Mi a különbség az Art. és az Air. között a NAV-ellenőrzésben?

Az Air. (2017. évi CLI. törvény) szabályozza az ellenőrzés menetét és a jogorvoslatot, az Art. pedig a kötelezettségeket és a pótlékokat, bírságokat. Az ellenőrzésben a NAV az Air. szerint jár el, és az Art. szerint szankcionál.

Milyen Art.-változások jönnek 2027-től?

A 2026. október 27-én benyújtott javaslat szerint: bizonyítási teher az adózón visszaélésgyanúnál, meghatalmazás nélküli szervezeti képviselet, a végrehajtási elévülés nyugvása fizetési könnyítés alatt, 7 napos kézinyugta-határidő, külön transzferár-nyomtatvány és lépcsőzetes eÁfa 2027. július 1-jétől. A javaslat még módosulhat.

Mit kell egy KKV pénzügyi vezetőjének átvezetnie a 2026–2027-es Art.-módosítások miatt?

Érdemes frissíteni a határidő-naptárt, a meghatalmazásokat és a képviseleti bejelentést, írásban rögzíteni a csoporton belüli ügyletek üzleti indokát, és felkészülni az eÁfára.

Ki segíthet egy KKV-nak az Art.-kötelezettségek éves áttekintésében?

Adótanácsadó vagy tax compliance szolgáltató, amely a bevallásokat, az önellenőrzést és a NAV-eljárást is átlátja. A BDO Magyarország tax compliance csapata ilyen éves áttekintésben nyújt támogatást.

Mire figyeljen, ha külső adótanácsadót von be az Art.-compliance felülvizsgálatba?

Érdemes megnézni, hogy a szolgáltató ismeri-e a cég adónemeit és iparágát, képviseli-e szükség esetén a céget a NAV előtt, és ad-e írásos, prioritásos hibalistát javasolt javítási lépésekkel.