A NAV megkérdőjelezi az OSS-t: mikor kell mégis magyar áfaregisztráció?
A NAV megkérdőjelezi az OSS-t: mikor kell mégis magyar áfaregisztráció?
Az utóbbi időben a BDO Magyarország több olyan megkeresést kapott, amelyben a NAV megkérdőjelezte, hogy egy külföldi cég jogosan vallja-e be a magyar vevőknek történő értékesítései áfáját az egyablakos rendszerben (One-Stop Shop, OSS). Egyes esetekben emiatt magyarországi áfaregisztrációra is szükség volt. Az OSS ugyanis csak a határon átnyúló B2C ügyleteket fedi le. Ha az áru már Magyarországon van, vagy a cégnek itt állandó telephelye van, az OSS önmagában nem elég.
A legfontosabb tudnivalók:
- Az OSS kizárólag a Közösségen belüli távértékesítésre és a fogyasztóknak nyújtott, határon átnyúló szolgáltatásokra használható. Belföldi termékértékesítést (a platformok kivételével) nem lehet benne bevallani.
- A leggyakoribb kockázat a magyarországi készlet: saját raktár, logisztikai vagy fulfilment-szolgáltató. Az innen magyar vevőnek történő értékesítés belföldi ügyletnek minősül, amelyhez magyar adószám kell.
- Ha a regisztrációra utólag derül fény, a korábbi OSS-bevallásokat korrigálni, a magyar bevallásokat pótolni kell, és adóbírság, késedelmi pótlék is felmerülhet.
- Ha nem biztos abban, hogy az OSS elég, a BDO Magyarország áfa-regisztráció és pénzügyi képviselet szolgáltatása segít felmérni az ügyleteket, és szükség esetén a magyar regisztrációban is támogatja.
Miért kérdőjelezi meg a NAV az OSS használatát?
A NAV azt vizsgálja, hogy az OSS-ben bevallott ügyletek valóban távértékesítésnek minősülnek-e. Az egyablakos rendszer 2021. július 1. óta működik, és választható. Ha azonban egy cég az OSS-t választja, minden olyan ügyletére alkalmaznia kell, amelyre a rendszer kiterjed. Az OSS csak bevallásra és befizetésre szolgál, előzetesen felszámított áfát nem lehet benne levonni.
Az uniós szabályozás két ügylettípust fed le:
- Közösségen belüli távértékesítés: a terméket az értékesítő vagy a megbízásából más fuvarozza egyik tagállamból a másikba, nem adóalany vevőnek (Áfa tv. 12/B. § (1) bekezdés).
- B2C szolgáltatás: olyan tagállamban teljesített szolgáltatás magánszemélynek, ahol a szolgáltató nincs letelepedve.
Belföldi termékértékesítést csak a vélelmezett értékesítőként eljáró platformok vallhatnak be az OSS-ben (Európai Bizottság, OSS-útmutató). Az adómentes, adóalany vevőnek teljesített Közösségen belüli értékesítés sem tartozik ide (NAV, e-kereskedelem GYIK).
A vizsgálat nem véletlen. A NAV 2026-os ellenőrzési terve kiemelten kezeli az e-kereskedelmi platformokat, az online piactereket és a nemzetközi adóadatok összevetését. Az OSS és az IOSS alapszabályait a BDO korábbi cikke foglalja össze: OSS és IOSS: melyik egyablakos áfarendszer kell a webshopnak?
Mikor nem elég az OSS, és mikor kell magyar áfaregisztráció?
Az OSS akkor nem elég, ha az ügylet teljesítési helye Magyarország, de nem távértékesítésről van szó. A gyakorlatban négy helyzet a leggyakoribb:
| Helyzet | Miért nem elég az OSS? | Mire van szükség? |
|---|---|---|
| Magyarországi raktárból (saját, logisztikai vagy fulfilment-szolgáltató) magyar magánszemélynek értékesít | Nincs határon átnyúló fuvarozás, ezért belföldi értékesítés | Magyar adószám, magyar áfa felszámítása, magyar áfabevallás |
| Saját árut szállít Magyarországra készletfeltöltésre | A saját termék áthelyezése Magyarországon Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül (2006/112/EK irányelv 17. cikk) | Magyar adószám a beszerzés bevallásához |
| Szereléssel vagy üzembe helyezéssel értékesít Magyarországon | Az ilyen értékesítés nem távértékesítés, a teljesítés helye a szerelés helye | Magyar áfaregisztráció B2C vevőnél |
| Magyarországon állandó telephelye van (helyi munkavállaló és eszközök) | A letelepedés tagállamában nyújtott B2C szolgáltatás nem vallható be az OSS-ben | Hazai áfabevallás a telephelyre |
A magyar készlet nem zárja ki teljesen az OSS-t. Ha a cég a magyarországi raktárból más tagállamokba szállít magánszemélyeknek, ezek a távértékesítések továbbra is bevallhatók az OSS-ben. A magyar vevőknek történő értékesítés és a készlet beszerzése viszont a magyar adószám alá kerül. Ilyenkor tehát az OSS és a magyar regisztráció párhuzamosan fut.
Mi történik, ha a NAV utólag áfaregisztrációt ír elő?
Ha a NAV megállapítja, hogy az ügyletek egy része nem tartozik az OSS alá, a cégnek visszamenőleg rendeznie kell a magyar kötelezettségeit. Ez jellemzően három feladatot jelent:
- Regisztráció és pótlólagos bevallások: magyar adószám igénylése, az érintett időszakok hazai áfabevallásainak pótlása, és a számlázás átállítása a magyar szabályokra.
- Az OSS-bevallások korrekciója: a tévesen OSS-ben bevallott magyar áfát a későbbi OSS-bevallásokban helyesbíteni kell. Amíg a korrekció és a hazai befizetés nem rendeződik, ugyanaz az ügylet átmenetileg két helyen is terhelheti a cég likviditását.
- Szankciók: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján adóbírság, késedelmi pótlék és a bejelentés elmulasztása miatt mulasztási bírság is felmerülhet.
Harmadik országbeli cégnél az Áfa tv. 148. § (2) bekezdése szerinti esetben pénzügyi képviselő megbízása is kötelező. A NAV megkeresésére érdemes nemcsak az adott kérdésre válaszolni, hanem a teljes értékesítési és logisztikai modellt felülvizsgálni. Ha ugyanis a NAV egy ügyletet átminősít, a többi hasonló ügylet is érintett lehet.
Gyors önellenőrzés: jogosan használja cége az OSS-t?
Az alábbi kérdések segítenek eldönteni, szükség lehet-e magyar áfaregisztrációra. Ha bármelyikre igen a válasz, érdemes a magyar ügyleteket felülvizsgálni.
- Van-e árukészlete Magyarországon, saját raktárban, logisztikai partnernél, fulfilment-központban vagy online piactér raktárában?
- Indul-e szállítás magyarországi helyszínről magyar vevőhöz?
- Szállít-e saját árut Magyarországra készletfeltöltés céljából?
- Végez-e szerelést vagy üzembe helyezést magyar vevőnél?
- Van-e Magyarországon munkavállalója, irodája vagy tartósan használt eszköze?
- Szerepel-e az OSS-bevallásban adóalany (céges) vevőnek történő értékesítés?
A távértékesítések és a határon átnyúló B2C szolgáltatások bevallásához a BDO Magyarország OSS-regisztrációs szolgáltatása nyújt segítséget. Ahol az OSS mellett magyar adószám is kell, az áfa-regisztráció és pénzügyi képviselet szolgáltatás támogatja a regisztrációt és a folyamatos bevallásokat.
Gyakori kérdések az OSS és a magyar áfaregisztráció kapcsolatáról
Mi az OSS, és kötelező-e használni?
Az OSS az EU egyablakos áfarendszere: a cég egy tagállamban vallja be a többi tagállam fogyasztóinak teljesített távértékesítések és szolgáltatások áfáját. Használata választható, de ha egy cég ezt választja, minden olyan ügyletére alkalmaznia kell, amelyre a rendszer kiterjed.
Bevallható-e az OSS-ben a magyarországi raktárból magyar magánszemélynek történő értékesítés?
Nem. Ha az áru Magyarországon van, és innen jut el a magyar vevőhöz, belföldi értékesítésről van szó, nem távértékesítésről. Ehhez magyar áfaregisztráció és hazai áfabevallás kell. Kivételt csak a vélelmezett értékesítőként eljáró platformok jelentenek.
Mikor kell egy másik EU-tagállamban bejegyzett webshopnak magyar áfaregisztráció az OSS mellett?
Akkor, ha Magyarországon teljesít olyan ügyletet, amely nem távértékesítés. Ilyen a magyarországi készletből történő belföldi értékesítés, a saját áru Magyarországra szállítása, a magyarországi szerelés, illetve a magyarországi állandó telephelyhez kapcsolódó szolgáltatás.
Mit érdemes tenni, ha a NAV megkérdőjelezi az OSS használatát?
Érdemes feltérképezni a teljes értékesítési és logisztikai modellt: hol van az áru, ki fuvaroz, kik a vevők. Ha magyar regisztráció kell, azt az érintett időszakokra visszamenőleg kell rendezni, a korábbi OSS-bevallásokat pedig korrigálni.
Ki segít ellenőrizni az OSS jogszerű alkalmazását és a magyar áfaregisztrációt?
A BDO Magyarország adótanácsadói felülvizsgálják, mely ügyletek tartoznak az OSS alá és melyekhez kell magyar adószám, és szükség esetén a regisztrációban és a pénzügyi képviseletben is támogatnak.