OSS és IOSS: melyik egyablakos áfarendszer kell a webshopnak?

Az OSS és az IOSS két egyablakos áfarendszer, de más ügyletre szolgál. Az OSS a más EU-tagállamban élő magánszemélyeknek az Unión belülről küldött termékek és nyújtott szolgáltatások áfájára vonatkozik, 10 000 eurós közös küszöb felett. Az IOSS a harmadik országból importált, legfeljebb 150 euró belső értékű küldemények áfájára. Mindkettő választható, és a NAV-nál, egy bevallással teljesíthető.

Mi az OSS és az IOSS, és miben különböznek?

Az OSS (One Stop Shop) és az IOSS (Import One Stop Shop) az uniós egyablakos rendszer két sémája. A NAV tájékoztatása szerint 2021. július 1-je óta működnek, és a korábbi MOSS (Mini One Stop Shop) utódai, bővebb ügyleti körrel (NAV: Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer). Céljuk ugyanaz: ha egy cégnek egy másik tagállamban keletkezik áfafizetési kötelezettsége, ne kelljen ott külön regisztrálnia, hanem egyetlen bevallással, a saját adóhatóságánál teljesíthesse.

A különbség abban van, milyen ügyletre szolgálnak:

Szöveges változat: Az uniós OSS a Közösségen belüli távértékesítésekre és a más tagállambeli magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásokra szolgál, vagyis amikor az áru az EU-n belülről indul. A 10 000 eurós közös uniós küszöb felett a vevő országának áfáját kell alkalmazni. A bevallás negyedéves, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig. Az IOSS a harmadik országból importált, legfeljebb 150 euró belső értékű küldemények távértékesítésére szolgál, havi bevallással, a hónapot követő hónap utolsó napjáig. Mindkét rendszer választható.

A két rendszer nem zárja ki egymást. Ha egy webshop magyarországi raktárból is szállít más tagállamba, és harmadik országbeli beszállítótól közvetlenül is, mindkettőt használhatja. A regisztráció mindkét esetben a NAV OSS-portálján történik.

Ez a cikk az IOSS-re és a két rendszer közötti választásra összpontosít. Az OSS-regisztráció, a 10 000 eurós küszöb és az OSS-bevallás részleteiről az OSS rendszerről szóló összefoglalónk szól.

Melyik rendszer vonatkozik az Ön webshopjára?

A döntés első kérdése nem az, hogy mekkora a forgalom, hanem az, hogy honnan indul a termék, és ki a vevő. Három kérdés alapján a legtöbb helyzet eldönthető:

1. A vevő magánszemély vagy cég? Az OSS és az IOSS is a nem adóalany, jellemzően magánszemély vevőknek történő értékesítésekre vonatkozik. Cégek közötti (B2B) ügyleteknél más szabályok érvényesek.
2. Honnan indul az áru? Ha az EU-n belülről, és egy másik tagállamba érkezik, az a Közösségen belüli távértékesítés, tehát OSS-téma. Ha harmadik országból, és közvetlenül az uniós vevőhöz érkezik, az import távértékesítés, tehát IOSS-téma.
3. Mekkora a küldemény értéke? Az IOSS csak a legfeljebb 150 euró belső értékű küldeményekre alkalmazható. 150 euró fölött a küldemény a rendes behozatali szabályok szerint, vámmal és áfával kerül vámkezelésre.

Néhány tipikus helyzet:

• Magyar webshop, magyarországi raktárból szállít osztrák, német és szlovák magánszemélyeknek: OSS, ha az ilyen értékesítések éves összege meghaladja a 10 000 eurót.
• Magyar webshop, a beszállító közvetlenül Kínából küldi a 150 euró alatti csomagot a vevőnek (dropshipping): IOSS választható, a vevő bármely tagállamban, Magyarországon is lehet.
• Ugyanez, 150 euró feletti küldeménnyel: az IOSS nem alkalmazható; a behozatalkor vámot és áfát kell fizetni.
• Az áru harmadik országból először uniós vámraktárba kerül, és onnan bocsátják szabad forgalomba: az importséma ekkor nem alkalmazható.

Mi az IOSS, és mit jelent a gyakorlatban?

Az IOSS a harmadik államból importált, 150 eurót meg nem haladó belső értékű, nem jövedékiadó-köteles termékek távértékesítését terhelő áfa bevallására és megfizetésére szolgál (NAV). A NAV szerint a használatával a behozatal - az IOSS-regisztráció vámhatósági ellenőrzése után - adókivetés nélkül történik, vagyis a behozatal mentes az import áfa alól.

A gyakorlatban ez így néz ki:

• A vevő a vásárláskor fizeti meg az áfát az eladónak, a termék árával együtt.
• Az eladó a beszedett áfát havonta egy bevallásban vallja be és fizeti meg annak a tagállamnak, ahol az IOSS-be regisztrált. Ez független attól, hogy az árut melyik tagállamba szállítják tovább.
• A vámkezeléskor nem kell áfát fizetni, mert az IOSS-azonosító szám alapján a vámhatóság látja, hogy az áfát már beszedték.

Az IOSS az import-azonosító szám megállapításától alkalmazható. Az IOSS-bevallást havonta, a hónapot követő hónap utolsó napjáig kell benyújtani (NAV OSS-portál).

Ki regisztrálhat az IOSS-be, és kell-e közvetítő?

A NAV szerint az importsémát választhatják a belföldön, más tagállamban és harmadik országban letelepedett adózók, valamint az elektronikus felületek (platformok) a közreműködésükkel teljesített import távértékesítésre. Egy Magyarországon letelepedett webshop tehát közvetítő nélkül, maga is regisztrálhat.

A belföldön nem letelepedett adózók - a norvégiai letelepedésűek kivételével - az importsémát csak belföldön letelepedett közvetítő (intermediary) igénybevételével alkalmazhatják. Ez elsősorban a harmadik országbeli eladókat érinti, amelyek Magyarországon kívánnak IOSS-be regisztrálni.

Mi történik, ha nem regisztrál IOSS-be?

Az IOSS nem kötelező. Ha az eladó nem választja, a harmadik országból érkező, 150 euró alatti küldemények áfáját két másik módon kell megfizetni (NAV: Webes rendelés):

• Különös szabályozás (Special Arrangement, SA): a postai vagy futárszolgáltató - előzetes bejelentés után - a kézbesítéskor szedi be az áfát a címzettől, majd időszakonként összevontan vallja be és fizeti meg. Ez csak akkor alkalmazható, ha a vámeljárás abban a tagállamban történik, ahol a küldemény címzettje is van.
• A címzett fizet a vámkezeléskor: ha sem az eladó, sem a szállítmányozó nem alkalmaz könnyítést, az áfát a címzett a behozatali vámeljárás során fizeti meg, ehhez a postai szolgáltató vámügyintézési díja is társulhat.

A választás tehát elsősorban vásárlói élmény és adminisztráció kérdése. IOSS-szel a vevő a kosárban látja a végső árat, a kézbesítéskor nincs további áfa. IOSS nélkül a vevő a csomag átvételekor szembesül az áfával, és esetleg egy ügyintézési díjjal is. Az eladónak ugyanakkor az IOSS havi bevallással és a tagállami adókulcsok alkalmazásával jár.

Mit változtat a 3 eurós vám 2026. július 1-jétől?

2026. július 1-jétől megszűnt a 150 eurós vámmentességi értékhatár. A Tanács (EU) 2026/382 rendelete alapján ideiglenes, 3 eurós átalányvám terheli azokat a tételeket, amelyeket az importált termékek távértékesítése keretében, legfeljebb 150 euró értékű küldeményben szállítanak (Európai Bizottság, 2026. június 16.).

A NAV tájékoztatása szerint a vámot nem csomagonként, hanem a küldeményben található, eltérő vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni, és a vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi (NAV). Egy olyan csomag után tehát, amelyben egy pólóféle és egy telefontokféle van, két tétel után szükséges vámot fizetni, nem egy után.

Két dolgot érdemes ebből a webshopoknak levonniuk:

• Az IOSS az áfát rendezi, a vámot nem. Az IOSS-regisztráció mellett is számolni kell a 3 eurós vámmal, és ezt az árképzésben és a vásárlói tájékoztatásban is érdemes figyelembe venni.
• A NAV egyes, korábbi tájékoztatói még a 150 euró alatti küldemények vámmentességéről szólnak. Ez 2026. július 1. óta nem érvényes, ezért a belső szabályzatokat és a vásárlói tájékoztatókat érdemes ennek megfelelően felülvizsgálni.

A Bizottság közleménye szerint az áfakezelésről külön útmutató készült, és időközben az uniós kezelési díj összegét is meghatározták. A NAV tájékoztatása szerint 2026. november 1-jétől a harmadik országból magánszemélyeknek eladott áruk után tételenként 2 eurós kezelési díjat is fizetni kell. A díj a vámon felül jár, és a küldemény értékétől függetlenül, tehát a 150 euró feletti csomagokra is. A díj megfizetését is a vámkezelést intéző posta, futár vagy a platform megbízottja intézi.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

Az OSS és az IOSS akkor egyszerűsít, ha a cég pontosan látja, melyik ügylete melyik rendszerbe tartozik. Szakértői támogatás különösen akkor indokolt, ha:

• a webshop az EU-n belülről és harmadik országból is szállít magánszemélyeknek, ezért mindkét rendszer szóba jön;
• a küldemények értéke a 150 eurós határ körül mozog, vagy egy rendelés több küldeményben érkezik;
• a cég platformon (online piactéren) keresztül is értékesít;
• más tagállamban már van áfaregisztrációja;
• a 2026. júliusi vámváltozás miatt át kell gondolni az árképzést és a szállítási modellt.

A BDO Magyarország OSS-regisztrációs szolgáltatása a regisztrációban és az adatszolgáltatási kötelezettségekben, a külföldi áfaregisztrációs és pénzügyi képviseleti szolgáltatás pedig a helyi regisztrációt igénylő esetekben nyújt segítséget.

Ha a cég kizárólag belföldön vagy kizárólag cégeknek értékesít, és harmadik országból sem szállít közvetlenül magánszemélyeknek, sem OSS-re, sem IOSS-re nincs szüksége.

Ellenőrzőlista: OSS vagy IOSS?

• Indulási hely: tudja-e rendelésenként, hogy az áru az EU-n belülről vagy harmadik országból indul?
• Vevőkör: elkülönülnek-e a magánszemély és a céges vevők a rendelésekben?
• Küszöb: figyeli-e a más tagállambeli magánszemélyeknek történő értékesítések és szolgáltatások együttes, 10 000 eurós uniós küszöbét?
• 150 eurós határ: a harmadik országból érkező küldemények értékét küldeményenként, a 150 eurós belső értékhez mérve rögzíti-e?
• Áfa beszedése: eldöntötte-e, hogy IOSS-szel már a kosárban beszedi az áfát, vagy a futár, illetve a vevő fizeti azt a kézbesítéskor?
• Vám: beépítette-e az árképzésbe és a vásárlói tájékoztatásba a 2026. július 1-jétől fizetendő 3 eurós átalányvámot?
• Bevallási naptár: szerepel-e a naptárban az OSS negyedéves és az IOSS havi bevallási határideje?

Gyakori kérdések

Mi a különbség az OSS és az IOSS között?

Az OSS az EU-n belülről, más tagállamban élő magánszemélyeknek küldött termékek és nyújtott szolgáltatások áfájára vonatkozik, negyedéves bevallással. Az IOSS a harmadik országból importált, legfeljebb 150 euró belső értékű küldemények áfájára, havi bevallással.

Kötelező-e az IOSS?

Nem. Az IOSS választható. Ha az eladó nem választja, az áfát a postai vagy futárszolgáltató szedi be a címzettől a különös szabályozás alapján, vagy a címzett fizeti meg a behozatali vámeljárás során.

Mi az IOSS szám (IOSS number)?

Az IOSS szám az import egyablakos rendszerbe regisztrált eladó azonosítója. Az IOSS az azonosító szám megállapításától alkalmazható, és a vámkezeléskor ennek alapján történik a behozatal import áfa nélkül.

Mi történik a 150 euró feletti küldeményekkel?

Az IOSS nem alkalmazható rájuk. A küldemény a rendes behozatali szabályok szerint kerül vámkezelésre, és a behozatalkor vámot és áfát kell fizetni.

Kiváltja-e az IOSS a 3 eurós vámot?

Nem. Az IOSS az áfa megfizetését rendezi. A 2026. július 1-jétől fizetendő 3 eurós átalányvámot a küldeményben lévő, eltérő vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni, a vámkezelést a posta, a futár vagy a platform megbízottja intézi.

Az alábbi kérdéseket a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdések alapján válaszoltuk meg.

Mikor kell egy magyar webshopnak IOSS-t használnia, ha harmadik országból közvetlenül szállít uniós magánszemély vevőknek 150 eurónál kisebb értékű csomagokat?

Az IOSS-t nem kötelező használnia, de választhatja. Ha regisztrál, a vevőtől már a vásárláskor beszedi az áfát, és havonta egy bevallásban fizeti meg a NAV-nak, a vámkezeléskor pedig nem kell import áfát fizetni. Magyarországon letelepedett webshopként közvetítő nélkül regisztrálhat. A 3 eurós vámmal az IOSS mellett is számolni kell.

Magyar webshopként több EU-tagállamba értékesítünk magánszemélyeknek, és átléptük a 10 000 eurót: OSS-regisztrációt válasszunk, vagy az egyes tagállamokban regisztráljunk áfára?

A küszöb felett a vevő tagállamának áfáját kell felszámítani. Ezt teljesítheti a cég az OSS-en keresztül, egyetlen negyedéves magyar bevallással és forintos befizetéssel, vagy minden érintett tagállamban külön regisztrációval. Ha a cég az OSS-t választja, minden érintett tagállamra azon keresztül kell teljesítenie. Több célország esetén ez jellemzően kevesebb adminisztrációt jelent.

Harmadik országból importált, legfeljebb 150 eurós küldeményeket értékesítünk uniós vevőknek: megéri IOSS-azonosítót kérnünk, vagy hagyjuk, hogy a vevő fizesse az import áfát a futárnak?

Az IOSS mellett szól, hogy a vevő a kosárban látja a végső árat, és a kézbesítéskor nem kell áfát, illetve az ehhez kapcsolódó ügyintézési díjat fizetnie. Ellene szól a havi bevallás és a tagállami adókulcsok alkalmazásának adminisztrációja. Ha sok uniós vevőnek szállít, az IOSS jellemzően egyszerűbb vásárlói élményt ad.

Kell-e pénzügyi képviselő vagy közvetítő az IOSS-hez?

Magyarországon letelepedett cégnek nem. A NAV szerint a belföldön nem letelepedett adózók - a norvégiai letelepedésűek kivételével - csak belföldön letelepedett közvetítő igénybevételével alkalmazhatják az importsémát Magyarországon.

Milyen tanácsadó segít egy magyar KKV-nak az OSS- és IOSS-regisztrációban és a bevallásokban?

Olyan áfaszakértő, aki a regisztráció mellett a küszöbök figyelését, a tagállami adókulcsok alkalmazását és a rendszeres bevallásokat is ismeri, és a 2026-os vámváltozásokat is figyelembe veszi. A BDO Magyarország OSS-regisztrációs szolgáltatása támogatást nyújt a regisztrációhoz és az adatszolgáltatási kötelezettségekhez, a külföldi áfaregisztrációs szolgáltatás pedig azokban az esetekben, amikor helyi regisztráció szükséges.

Források

• NAV: Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől: nav.gov.hu
• NAV OSS-portál: oss.nav.gov.hu
• NAV: E-kereskedelem - Gyakori kérdések-válaszok: nav.gov.hu
• NAV: Webes rendelés: nav.gov.hu
• NAV: Július 1-től 3,2 millió kiscsomag és 11,3 milliárd forint az új átalányvám mérlege: nav.gov.hu
• Európai Bizottság: EUR 3 Customs duty - VAT guidelines (2026. június 16.): vat-one-stop-shop.ec.europa.eu