A munkáltatói kölcsön adózási szabályai 2026-ban: kamatkedvezmény, bérelőleg, lakáscélú kölcsön
A munkáltatói kölcsön adózási szabályai 2026-ban: kamatkedvezmény, bérelőleg, lakáscélú kölcsön
A munkáltatói kölcsön önmagában nem adóköteles, mert vissza kell fizetni. A visszafizetendő kölcsön tőkeösszegét nem kell a munkavállaló jövedelmeként figyelembe venni. Kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönnél azonban kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet, amelynek 33,04%-os közterhét a munkáltató fizeti. Kivétel a feltételeknek megfelelő bérelőleg és a bankon vagy a Magyar Államkincstáron keresztül folyósított lakáscélú kölcsön. Ha a munkáltató később elengedi a tartozást, az elengedett összeget külön, a felek jogviszonya és az elengedés körülményei alapján kell adózási szempontból minősíteni.
A legfontosabb tudnivalók:
- A kamatmentes munkáltatói kölcsön nem adómentes. A kamatkedvezmény 1,18-szorosa után a munkáltató 15% szja-t, továbbá szochofizetési kötelezettsége esetén 13% szochót fizet. Utóbbi esetben az összes közteher a kamatkedvezmény 33,04%-a. Kivaalany munkáltatónál ez a közteher-összesítés nem alkalmazható változtatás nélkül.
- A viszonyítási alap a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont. Az alapkamat 2026. augusztus 26. óta 5,50%, így a határ jelenleg 10,50%. Ennél alacsonyabb piaci kamat csak igazolással alkalmazható.
- A bérelőleg kamatmentesen is adható, ha legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni, és nem haladja meg a minimálbér ötszörösét, 2026-ban 1 614 000 forintot.
- Munkavállalói kölcsönprogram bevezetése előtt érdemes a konstrukciót és a szerződésmintát átvilágíttatni. A BDO Magyarország SZJA-tanácsadása ebben segítséget nyújt.
Kölcsönt adna a munkavállalóinak?
Mi a munkáltatói kölcsön, és mikor keletkezik utána adó?
A munkáltatói kölcsön (munkáltatói hitel, munkavállalói kölcsön) olyan pénzkölcsön, amelyet a munkáltató ad a munkavállalójának, és amelyet az a szerződés szerint visszafizet. A feltételeket (összeg, kamat, futamidő, törlesztés, a munkaviszony megszűnésének következményei) érdemes írásban rögzíteni.
A tőkeösszeg nem jövedelem, mert vissza kell fizetni. Adózási kérdés két ponton merül fel:
- a kamatnál: ha a kölcsön kamatmentes, vagy a kamata a törvényi viszonyítási kamatnál alacsonyabb, a megtakarított kamatkülönbözet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 72. §-a szerint kamatkedvezményből származó jövedelem;
- az elengedésnél: ha a munkáltató a tartozást később elengedi, az elengedett összeg jövedelem, amelyet a kamattól függetlenül külön kell vizsgálni.
Mekkora kamat mellett nincs adó? A jegybanki alapkamat + 5 százalékpont szabály
Kamatkedvezmény akkor keletkezik, ha a kölcsön kamata nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét, vagy az ennél alacsonyabb, a munkáltató által igazolt szokásos piaci kamatot.
A jegybanki alapkamat 2026. január 1-jén 6,50% volt (viszonyítási kamat: 11,50%), 2026. augusztus 26-tól 5,50% (viszonyítási kamat: 10,50%). Mivel év közben változhat, a számítás előtt tisztázni kell, melyik mérték vonatkozik az adott kölcsönre és időszakra; a példák a jelenlegi 10,50%-kal számolnak.
Három gyakorlati következmény:
- Piaci kamatnál nincs adó: ha a kamat legalább a viszonyítási kamat, kamatkedvezmény nem keletkezik.
- Kedvezményes kamatnál csak a különbözet adóköteles: 4%-os kamatnál a 4% és a viszonyítási kamat közötti különbség.
- A „szokásos piaci kamat” igazolást igényel: például banki lakáshitelkamatra hivatkozva csak dokumentálva alkalmazható; igazolás hiányában a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont az irányadó.
Hogyan kell kiszámolni a kamatkedvezményt?
A kamatkedvezmény a viszonyítási kamattal számított és a ténylegesen megfizetett kamat különbözete. A munkáltató az adóév utolsó napjára állapítja meg, vagy korábban, ha a tartozás év közben megszűnik (például végtörlesztéskor).
A kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei:
| Tétel | Alap | Mérték | Ki fizeti? |
|---|---|---|---|
| Személyi jövedelemadó | a kamatkedvezmény 1,18-szorosa | 15% | munkáltató |
| Szociális hozzájárulási adó | a kamatkedvezmény 1,18-szorosa | 13% | munkáltató |
| Összes teher | a kamatkedvezmény értéke | 33,04% | munkáltató |
| Tb-járulék | - | nem kell fizetni | - |
A szocho 1,18-szoros alapját és 13%-os mértékét a NAV 49. számú információs füzete is rögzíti (NAV).
Az alábbi szemléltető példák feltételezik, hogy a 3 000 000 forintos tőketartozás egy teljes évig változatlanul fennáll, a viszonyítási kamat az egész időszakban 10,50%, és a munkáltató szochofizetésre kötelezett. A példák nem a 2026-os év változó kamatmértékekkel készített tényleges elszámolását mutatják.
Számpélda 1: kamatmentes kölcsön
Egy cég 3 000 000 forint kamatmentes kölcsönt ad egy munkavállalónak, aki a teljes évben nem törleszt. A viszonyítási kamat egyszerűsítve 10,50%.
- Viszonyítási kamat: 3 000 000 × 10,50% = 315 000 Ft.
- Ténylegesen fizetett kamat: 0 Ft.
- Kamatkedvezmény: 315 000 Ft.
- Adóalap: 315 000 × 1,18 = 371 700 Ft.
- Szja: 371 700 × 15% = 55 755 Ft.
- Szocho: 371 700 × 13% = 48 321 Ft.
- Munkáltatói közteher összesen: 104 076 Ft.
Számpélda 2: kedvezményes, 4%-os kamat
Ugyanez a kölcsön 4%-os kamattal:
- Ténylegesen fizetett kamat: 3 000 000 × 4% = 120 000 Ft.
- Kamatkedvezmény: 315 000 − 120 000 = 195 000 Ft.
- Adóalap: 195 000 × 1,18 = 230 100 Ft.
- Szja: 34 515 Ft, szocho: 29 913 Ft.
- Munkáltatói közteher összesen: 64 428 Ft.
Ha a munkavállaló év közben törleszt, a kamatkedvezményt a ténylegesen fennálló tőketartozásra és a fennállás napjaira kell kiszámítani. Ilyenkor a valós teher a példákban szereplőnél alacsonyabb.
Ki vallja be, és mikor kell megfizetni?
Az adót a munkáltató mint kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg; a munkavállalónak nincs vele teendője.
A NAV tájékoztatása szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő adót évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, az adót a megszűnés hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni (NAV). A 2026-ban fennálló kölcsönök kamatkedvezménye után tehát főszabály szerint 2027. január 12-éig kell fizetni.
Bérelőleg vagy munkáltatói kölcsön: melyik a jobb rövid távú segítségre?
Rövid távú, kisebb összegű segítségre jellemzően a bérelőleg (fizetési előleg) a kedvezőbb, mert a feltételek teljesülésekor kamatmentesen is adható, kamatkedvezmény-számítás nélkül:
- a visszafizetési kötelezettség legfeljebb hat hónap;
- az összeg nem haladja meg a folyósításkor érvényes havi minimálbér ötszörösét. A 2026-os, 322 800 forintos minimálbérrel ez 1 614 000 forint.
A minimálbér 2026-os változásának egyéb hatásairól a BDO minimálbér 2026 összefoglalója ad áttekintést.
A két megoldás összevetése:
| Szempont | Bérelőleg | Munkáltatói kölcsön |
|---|---|---|
| Futamidő | legfeljebb 6 hónap | szabadon megállapodható |
| Összeg | legfeljebb a minimálbér 5-szöröse (2026: 1 614 000 Ft) | nincs adójogi felső határ |
| Kamatmentesen adható adóteher nélkül? | igen, a feltételek teljesülése esetén | nem, kivéve a feltételeknek megfelelő lakáscélú kölcsönt |
| Visszafizetés | jellemzően a későbbi bérekből levonással | a szerződés szerinti törlesztéssel |
| Tipikus cél | váratlan kiadás, átmeneti likviditás | nagyobb, többéves finanszírozás |
Ha a feltételek nem teljesülnek, a munkabérelőlegre vonatkozó kamatkedvezmény-kivétel nem alkalmazható; a kamatkedvezményt az általános szabályok szerint kell vizsgálni.
Lakáscélú munkáltatói kölcsön: mikor nem keletkezik kamatkedvezmény?
Ez a legfontosabb kivétel: ha a feltételek teljesülnek, a kölcsön kamatmentesen is adható, és nem keletkezik kamatkedvezmény.
A kivétel feltételei:
- lakáscél: a kölcsön a munkavállaló lakásának építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, illetve ilyen célú korábbi hitel kiváltására szolgál. Az egyszerű felújítás nem tartozik ide;
- folyósítás hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján: a munkáltató a kölcsönt nem utalhatja közvetlenül a munkavállalónak;
- a cél igazolása: a lakáscélt a hitelintézet, illetve a Magyar Államkincstár igazolásával, valamint a kapcsolódó dokumentumokkal (adásvételi szerződés, építési számlák) kell alátámasztani;
- összegkorlát: a kamatkedvezményre vonatkozó kivétel akkor alkalmazható, ha a munkáltató által a magánszemélynek lakáscélra, hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján folyósított kölcsön összege a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt nem haladja meg a 10 millió forintot.
A leggyakoribb hiba a folyósítás módja. A Költségvetési Levelek 2025-ös szakmai válasza szerint, ha a munkáltató a lakáscélú kölcsönt közvetlenül, bank közreműködése nélkül adja, a kivétel nem alkalmazható, és a kamatkedvezmény után adót kell fizetni (Költségvetési Levelek).
A szabad felhasználású kölcsönre a kivétel nem vonatkozik: ha kamatmentes, a kamatkedvezmény után a 33,04%-os közteher fizetendő.
Mit javasol a BDO? A konstrukció átvilágítása a kölcsön előtt
Az adózási hibák jellemzően év végén, a kamatkedvezmény kiszámításakor derülnek ki (túl alacsony kamat, nem megfelelő folyósítás), amikor a közteher már nem kerülhető el.
Ezért közép- és nagyvállalatnál célszerű a kölcsönprogramot és a szerződésmintát a bevezetés előtt átvilágítani: a konstrukciót, a kamatpolitikát és a kamatkedvezmény várható költségét, lakáscélú kölcsönnél a folyósítás módját és a dokumentumokat, a szerződést, valamint az év végi számítást. A fő kérdéseket az alábbi ellenőrzőlista foglalja össze.
A BDO SZJA-tanácsadása a konstrukció adózási megítélésében és a szerződésminták átvilágításában tud segíteni, a BDO könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatása pedig a bérelőlegek és levonások kezelését támogatja.
Mikor kisebb a kockázat?
Ha a cég csak alkalmanként ad bérelőleget (legfeljebb hat hónapra, a minimálbér ötszöröséig), vagy a kölcsönöket legalább a viszonyítási kamattal (jelenleg 10,50%) adja, kamatkedvezmény nem keletkezik, és a kockázat alacsony. Mélyebb átvilágítás akkor indokolt, ha a cég kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönt ad, lakáscélú kölcsönprogramot működtet, a kölcsönöket közvetlenül folyósítja, elengedné a munkavállaló tartozását, vagy a kölcsönszerződés mintája 2026 előtt készült.
Ellenőrzőlista a munkáltatói kölcsönhöz
- Cél: rögzítették-e, hogy bérelőleg, lakáscélú vagy szabad felhasználású kölcsönről van szó?
- Bérelőleg: legfeljebb hat hónap a visszafizetés, és legfeljebb 1 614 000 forint (2026) az összeg?
- Kamat: eléri-e a jegybanki alapkamat + 5 százalékpontot? Ha nem, igazolható-e alacsonyabb piaci kamat, vagy betervezték-e a közterhet?
- Lakáscélú kölcsön: hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül folyósítják? Megvannak-e a lakáscélt igazoló dokumentumok?
- Szerződés: szabályozza-e a munkaviszony megszűnésének és az esetleges elengedésnek a következményeit?
- Év vége: kiszámolták-e kölcsönönként a kamatkedvezményt, és beütemezték-e a január 12-i fizetést?
Gyakori kérdések
Kérdése van a munkáltatói kölcsön adózásával kapcsolatban?
Adhat-e a munkáltató kamatmentes kölcsönt?
Igen, de ha nem a feltételeknek megfelelő bérelőleg vagy lakáscélú kölcsön, a megtakarított kamat kamatkedvezményből származó jövedelem, amelynek 33,04%-os közterhét a munkáltató fizeti.
Mennyi a munkáltatói kölcsön kamata 2026-ban?
A felek szabadon határozzák meg. Kamatkedvezmény nem keletkezik, ha a kamat eléri a jegybanki alapkamat + 5 százalékpontot (2026. augusztus 26. óta 10,50%), vagy az igazolt, ennél alacsonyabb szokásos piaci kamatot.
Mekkora bérelőleg adható adómentesen 2026-ban?
A folyósításkor érvényes minimálbér ötszöröséig (2026-ban 1 614 000 forintig), legfeljebb hathavi visszafizetéssel; ilyenkor kamatmentesen sem keletkezik kamatkedvezmény.
Kell-e a munkavállalónak adót fizetnie a kamatmentes munkáltatói kölcsön után?
Nem. Az szja-t és a szochót a munkáltató állapítja meg, vallja be és fizeti meg; a munkavállalótól nem kell levonni sem adót, sem járulékot.
Adható-e szabad felhasználású munkáltatói kölcsön?
Igen, de rá a lakáscélú kivétel nem vonatkozik: ha a kamata a viszonyítási kamat alatt van, a kamatkedvezmény után közteher fizetendő.
Hogyan adózik Magyarországon 2026-ban a munkáltató által a munkavállalónak adott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsön?
A tőkeösszeg nem adóköteles, a kamatkülönbözet igen: ha a kamat nem éri el a jegybanki alapkamat + 5 százalékpontot (jelenleg 10,50%), a különbözet kamatkedvezmény, amelynek 1,18-szorosa után a munkáltató 15% szja-t és 13% szochót (összesen 33,04%) fizet. Kivétel a feltételeknek megfelelő bérelőleg és lakáscélú kölcsön.
Mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem munkáltatói kölcsön esetén, hogyan kell kiszámítani, és ki fizeti utána az szja-t és a szochót?
Ha a kamat alacsonyabb az alapkamat + 5 százalékpontnál vagy az igazolt piaci kamatnál. A kamatkedvezmény a viszonyítási és a megfizetett kamat különbözete, az adóalap ennek 1,18-szorosa; az adót a munkáltató fizeti az adóévet követő év január 12-éig.
Egy nagyobb cég lakáscélú kölcsönt adna a munkavállalóinak: kamatmentesen vagy piaci kamattal érdemes?
Kamatmentesen akkor, ha igazolt a lakáscél, és a folyósítás hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül történik. Ellenkező esetben a kamatkedvezmény után 33,04%-os közteher fizetendő, ezt kell összevetni a piaci vagy kedvezményes kamat költségével.
Munkáltatói kölcsön vagy bérelőleg: melyiket válassza a munkáltató, ha rövid távú segítséget adna adóteher nélkül?
A bérelőleg, ha legfeljebb hat hónap alatt visszafizetik, és nem haladja meg a minimálbér ötszörösét (2026-ban 1 614 000 forintot). Nagyobb összegnél vagy hosszabb futamidőnél munkáltatói kölcsön kell, a kamatkedvezmény közterhével.
Milyen tanácsadó segít egy vállalatnak munkavállalói kölcsönprogram adózási szempontú kialakításában?
Olyan adótanácsadó, aki a kamatkedvezmény szja- és szochoszabályait, a lakáscélú kivétel feltételeit és a szerződést együtt vizsgálja. A BDO Magyarország SZJA-tanácsadása a konstrukció és a szerződésminták átvilágításában nyújt segítséget.
Kihez forduljon egy HR- vagy pénzügyi vezető, ha ellenőriztetni szeretné a munkáltatói kölcsönök szja- és szochokockázatát?
Személyi jövedelemadóban jártas adótanácsadóhoz, aki kölcsönönként megvizsgálja a kamatot, a folyósítás módját és a számítást. Ha a szerződéseket is módosítani kell, munkajogász bevonása is indokolt lehet.
Források
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 72. §: Nemzeti Jogszabálytár
- NAV: 49. számú információs füzet - A szociális hozzájárulási adó (2026. 01. 16.): nav.gov.hu
- NAV: 24. számú információs füzet - Bevallási, adófizetési információk (2026. 01. 26.): nav.gov.hu
- Költségvetési Levelek: Kamatkedvezményből származó jövedelem (2025. 03. 25.): koltsegvetesilevelek.hu
- Magyar Nemzeti Bank, Monetáris Tanács közleményei (jegybanki alapkamat): mnb.hu