Új korszak az uniós támogatáspolitikában: hatályba lépett a CISAF

Az Európai Bizottság 2025. június 25-én elfogadta a „Clean Industrial State Aid Framework” (CISAF) új állami támogatási keretrendszert, amely a „tisztaipar” megteremtésére irányuló beruházások ösztönzését kívánja elősegíteni azáltal, hogy a tagállamok számára új lehetőségeket biztosít állami támogatások nyújtására. A Bizottság célja, hogy a tagállamok egyszerűsített és célzott állami támogatási lehetőségeken keresztül támogassák a vállalatok zöld ipari átállását és ezáltal növeljék az Európai Unió globális versenyképességét. Cikkünkben áttekintjük a CISAF legfontosabb aspektusait.

Háttér és előzmények

A CISAF szorosan kapcsolódik a 2019-ben elfogadott „Európai Zöld Megállapodás” (European Green Deal) céljaihoz, amelynek keretében az Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást, amellyel Európa az első klímasemleges kontinenssé válhat. 

A klímasemlegesség eléréséhez az európai iparnak csökkentenie kell kibocsátásait, miközben biztosítja az átálláshoz szükséges technológiáknak (pl.: hőszivattyúk, elektrolizátorok, akkumulátorok, megújuló energiát termelő eszközök stb.) az Európai Unió területén belül való gyártását.

A CISAF a Zöld Megállapodásnak egy fontos eszköze: olyan beruházások megvalósítását kívánja ösztönözni, amelyek hozzájárulnak az energia- és iparszektor dekarbonizációjához.

A CISAF 2030-ig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy állami támogatással segítsék a megújuló energia beruházásokat, az energiaintenzív iparágak dekarbonizációját, a tiszta technológiai gyártási kapacitások kiépítését, illetve az energiaárak miatti versenyhátrányok kompenzálását, vagyis a Zöld Megállapodás céljainak elérését.

Hogyan járul hozzá a CISAF a klímasemlegesség és az európai versenyképesség eléréséhez?

Annak érdekében, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállás versenyképes módon megvalósítható legyen, az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatta a tisztaipar-megállapodást. A dokumentum az alábbi területekre összpontosít:

1. Megfizethető energia biztosítása
2. A tiszta termékek iránti kereslet növelése
3. A tiszta energiára való átállás finanszírozása
4. Körforgásos jelleg és a nyersanyagokhoz való hozzáférés növelése
5. Globális fellépés

Az európai ipar a globális piacokon jelentős kihívásokkal néz szembe és az európai vállalatok számos esetben versenyhátrányba kerülnek a következő tényezők okán: növekvő energiaköltségek, globális verseny a tiszta technológiai gyártási kapacitásokért, valamint az ipari szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének igénye az európai szabályozói oldalon. Ennek eredményeként az európai vállalatoknak úgy kellene versenyképesen értékesíteni termékeiket a globális piacokon, hogy az EU klíma védelmi és egyéb szabályozói előírásai miatt számos esetben többletköltségekkel és adminisztrációs terhekkel néznek szembe versenytársaikhoz képest. Az Európai Unió elismeri ezen nehézségeket és belátja, hogy a vállalatok önerőből nem képesek sikeresen megbirkózni a fenti helyzettel, amelynek okán egy új támogatási keretrendszert hoz létre: a CISAF-ot.

A CISAF célja végső soron tehát az, hogy alkalmazásával az EU javítsa versenyképességét úgy, hogy közben nem enged klímavédelmi célkitűzéseiből.

Hogy kell elképzelni a CISAF alkalmazását a gyakorlatban?

A CISAF 2030-ig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy különböző formában állami támogatással segítsék:

1. a megújuló energia beruházásokat,
2. az energiaintenzív iparágak dekarbonizációját
3. a tiszta technológiai gyártási kapacitások kiépítését
4. az energiaárak miatti versenyhátrányok kompenzálását
5. tisztaipar-megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó magánbefektetések kockázatainak csökkentését.

A CISAF tehát olyan keretrendszer, amely a tagállamoknak ad lehetőséget arra, hogy a CISAF alapján különböző támogatási konstrukciókat alkossanak meg a fenti célokkal összhangban, azonban a tagállamoknak tervezett támogatási intézkedéseiket a Bizottsággal előzetesen engedélyeztetniük kell. Ezen támogatási konstrukciókra ugyanakkor a CISAF rugalmasabb feltételeket tesz lehetővé, mint egyéb támogatási célok esetében.

Hangsúlyozandó, hogy a CISAF lehetőség és nem tagállami kötelezettség. A tagállamok dönthetnek a CISAF feltételivel teljes egészében megegyező támogatási konstrukciók megalkotása mellett, de nem kötelesek a CISAF szerinti támogatási programok megalkotására és elindítására.

Milyen támogatásokat tesz lehetővé a CISAF?

A keret a következő főbb támogatási célterületeket és támogatási formákat határozza meg:
 

Célterület	Támogatási forma	Támogatási feltételek			Bónusz
		Versenyeztetés	Max. támogatási intenzitás	Max. támogatás
1. Megújuló energia elterjesztése	1.1.Beruházási támogatás	Bizonyos esetekben kötelező	45% adminisztrációs eljárás esetén 100% versenyeztetés esetén	N/A	20-10% kis és középvállalatoknak
	1.2. Közvetlen ártámogatás	Bizonyos esetekben kötelező	N/A	Fedezheti az elszámolható költségeket (a megújuló villamosenergia-termelés esetében).	N/A
2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok	2.1.Beruházási támogatás	Bizonyos esetekben kötelező	20% adminisztrációs eljárás esetén 100% versenyeztetés esetén	N/A	20-10% kis és középvállalatoknak
	2.2. Közvetlen ártámogatás	Kötelező	100%	N/A	N/A
3. Nem fosszilis alapú rugalmasságra vonatkozó támogatás	3.1. Beruházási támogatás	Kötelező	N/A	N/A	N/A
4. Célmodellt követő kapacitásmechanizmusok	N/A	N/A	N/A	N/A	N/A
5. Ideiglenes villamosenergiaár-csökkentés az energiaigényes felhasználók számára	Árkompenzáció	N/A	50% (az éves fogyasztáshoz viszonyítva)	Az ár nem csökkenhet 50 €/MWh alá	10% dekarbonizációs beruházás esetén
6. Az ipar dekarbonizációjához nyújtott támogatás	Beruházási támogatás	A tagállamok dönthetnek versenyeztetési eljárás alkalmazása mellett	60% hidrogén vagy a hidrogénalapú tüzelőanyagok használatát lehetővé tevő beruházások esetében 45% a következő beruházások esetén: megújuló energia előállítására irányuló beruházások, energiatárolási beruházások, rugalmas villamosítási beruházások, szén-dioxid-leválasztó berendezésekbe történő beruházások esetén. 35% a kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatát lehetővé tevő beruházások esetén; 20% a kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok előállítására irányuló beruházások esetén; 30% minden egyéb technológia esetén.	200 millió euró 200 millió euró felett: kötelező az egyedi bejelentés a Bizottság felé a támogatási hiány (funding gap) értékeléséről.	10-5% kis és középvállalatoknak
7. A tiszta technológiák elegendő gyártási kapacitásának biztosításához nyújtott támogatás	Beruházási támogatás	N/A	15% támogatott területen kívül 20% támogatott területen 35% kiemelt területen	150 millió EUR/projekt támogatott területen kívül 200 millió EUR/projekt támogatott területen 350 millió EUR/projekt kiemelt területen	20-10% kis és középvállalatoknak
8. Ad hoc támogatás	Beruházási támogatás	N/A	N/A	A kisebbik: (i) azonos összegű támogatás, vagy (ii) finanszírozási hiány	N/A
9. A tisztatechnológiai berendezések iránti kereslet élénkítésére gyorsított értékcsökkenési leírás formájában nyújtott támogatás	Értékcsökkenési leírás	N/A	N/A	Eszköz beszerzés vagy lízinggel kapcsolatos költségek gyorsított leírása (akár azonnali és teljes)	N/A
10. Az Innovációs Alap egyedi projektjeit támogató programok	10.1. Beruházási támogatás 10.2. Adókedvezmény 10.3 Kölcsön 10.4. Garancia	Innovációs Alapból részesülő projektek	25% támogatott területen kívül 40% támogatott területen 55% kiemelt területen	150 millió EUR/projekt támogatott területen kívül 200 millió EUR/projekt támogatott területen 350 millió EUR/projekt kiemelt területen	20-10% kis és középvállalatoknak
11. Tisztaipar megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó magánbefektetések kockázatainak csökkentését célzó támogatás	11.1. Tőkebefektetés	N/A	N/A	250 millió EUR	N/A
	11.2. Kölcsön	N/A	N/A	N/A	N/A
	11.3. garancia	N/A	N/A	N/A	N/A

Mikortól alkalmazandó a CISAF?

A CISAF keret 2025. június 25-től 2030. december 31-ig lesz alkalmazható.
Az új keret a 2023-ban bevezetett ideiglenes válság- és átmeneti keretet (TCTF) váltja fel, hosszabb távra szól, és strukturáltabb feltételeket teremt és beépíti a TCTF tapasztalatait a CISAF feltételrendszerébe, ennek eredményeként a CISAF alkalmazási területe szélesebb spektrumot ölel fel, mint a TCTF-é.
Megjegyzendő, hogy a CISAF bevezetése a jóváhagyott TCTF támogatási programokat nem érinti, az ilyen támogatási konstrukciók érvényben maradnak a bizottsági határozatban foglalt határidőkig (2025. december 31.).

Mit jelent ez a magyar vállalatok számára?

A CISAF hatálybalépésével nem nyíltak meg automatikusan új támogatási lehetőségek a magyar vállalatok számára (ahogyan más tagállam vállalatai számára sem), a tagállamoknak implementálnia szükséges azon rendelkezéseket, amelyeket alkalmazni kívánnak és definiálniuk kell azon támogatási programokat, amelyeket a CISAF hatálya alatt kívánnak elérhetővé tenni.
A tisztaipar megteremtését célzó beruházások megvalósításért jelentős nemzetközi verseny bontakozott ki az elmúlt időszakban, így az elkövetkező egy évben számos új támogatási lehetőség kerülhet bevezetésre a tagállamok által.

Amennyiben a támogatásokkal kapcsolatban bővebb információra lenne szüksége, kérjük, keresse szakértőnket.