Döntött az Európai Tanács az EU-s vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvről
Döntött az Európai Tanács az EU-s vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvről
2024. március 15-én hetekig tartó késedelem után az Európai Tanács elfogadta a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvet (Corporate Sustainable Due Diligence Directive – CSDDD/CS3D), a következő lépés az Európai Parlament döntése.
Mi az a CSDDD? Hogyan érinti a vállalatokat?
A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv olyan jogi keret, amely a nagyvállalatok számára konkrét kötelezettségeket állapít meg az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és potenciális káros hatásokkal kapcsolatban. Az irányelv előírja, hogy ezek a kötelezettségek nem korlátozódnak a vállalat saját tevékenységére, hanem kiterjednek üzleti kapcsolataira is. Ez magában foglalja mind az upstream tevékenységeket (a beszállítók bevonásával), mind pedig bizonyos mértékig a downstream tevékenységeket (például a forgalmazási vagy újrahasznosítási folyamatokat). A CSDDD célja, hogy biztosítsa a vállalatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát, egyúttal kötelezi a nagyvállalatokat, hogy azonosítsák, megelőzzék és mérsékeljék környezeti és emberi jogi hatásaikat a teljes értékláncukban.
Miben változott a jóváhagyott végleges irányelv az eredeti megállapodástól?
Eredetileg a CSDDD minden európai uniós vállalatot érintett volna, amelyek több, mint 500 főt foglalkoztatnak és forgalmuk meghaladja a 150 millió eurót, azonban a március 15-én jóváhagyott szöveg alapján a több mint 1000 alkalmazottal és 450 millió eurós árbevétellel rendelkező vállalatokra lesz hatással, elfogadását követően. Ezenfelül a CSDDD-t hosszabb idő alatt, fokozatosan vezetik be.
Mi az a CSDDD? Hogyan érinti a vállalatokat?
A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv olyan jogi keret, amely a nagyvállalatok számára konkrét kötelezettségeket állapít meg az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és potenciális káros hatásokkal kapcsolatban. Az irányelv előírja, hogy ezek a kötelezettségek nem korlátozódnak a vállalat saját tevékenységére, hanem kiterjednek üzleti kapcsolataira is. Ez magában foglalja mind az upstream tevékenységeket (a beszállítók bevonásával), mind pedig bizonyos mértékig a downstream tevékenységeket (például a forgalmazási vagy újrahasznosítási folyamatokat). A CSDDD célja, hogy biztosítsa a vállalatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát, egyúttal kötelezi a nagyvállalatokat, hogy azonosítsák, megelőzzék és mérsékeljék környezeti és emberi jogi hatásaikat a teljes értékláncukban.
Miben változott a jóváhagyott végleges irányelv az eredeti megállapodástól?
Eredetileg a CSDDD minden európai uniós vállalatot érintett volna, amelyek több, mint 500 főt foglalkoztatnak és forgalmuk meghaladja a 150 millió eurót, azonban a március 15-én jóváhagyott szöveg alapján a több mint 1000 alkalmazottal és 450 millió eurós árbevétellel rendelkező vállalatokra lesz hatással, elfogadását követően. Ezenfelül a CSDDD-t hosszabb idő alatt, fokozatosan vezetik be.
- Az 5000 alkalmazottat foglalkoztató és 1500 millió eurós forgalmat bonyolító vállalatokra 3 év múlva lesz hatással.
- A 3000 alkalmazottat foglalkoztató és 900 millió eurós forgalmat bonyolító vállalatokra 4 év múlva lesz hatással.
- Az 1 000 alkalmazottat foglalkoztató és 450 millió eurós forgalmat bonyolító vállalatokra 5 év múlva lesz hatással.
Az irányelv már nem tartalmaz alacsonyabb munkavállalói küszöbértéket az olyan iparágak számára, ahol nagy a valószínűsége az emberi jogi konfliktusoknak, valamint, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak a környezetre (pl.: mezőgazdaság és textilipar). Az ellátási láncok fogalmát leszűkítették és a vállalkozásoknak csak azokkal a vállalatokkal szemben kell kellő gondossággal eljárniuk, amelyekkel „közvetlen” szerződéses kapcsolatban állnak, a „közvetett” kifejezés pedig megszűnt az irányelvben.
Ezekkel a változtatásokkal a becslések szerint az érintett vállalatok száma az eredeti hatály 30%-ára csökken, körülbelül 5 500 vállalatot érint a 16 000 helyett. Ez az EU-ban működő vállalkozások teljes számának körülbelül 0,05%-át jelenti.
A CSDDD most az Európai Parlament elé kerül az áprilisi strasbourgi plenáris ülésen szavaz a jogszabályról, így azt még a parlament ötéves mandátumának lejárta előtt aláírhatják.
A magyar ESG törvény és a CSDDD
2024. január elsején lépett hatályba a magyar Országgyűlés által elfogadott ESG törvény, amelynek célja a fenntarthatósági jelentéstétel mellett az ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjainak lefektetése Magyarországon. Az ESG törvény az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak felel meg.
Az ESG törvény értelmében a jogszabály által érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat és fel kell mérni bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felelősséget kell vállalni a vállalat közvetlen működési hatókörén túli vállalatok működésében is. Kockázatelemzést kell készíteni arról, hogy a beszállítók mennyire kitettek az említett társadalmi, környezeti kockázatnak, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni. Panaszkezelési rendszert is működtetni kell, vagyis a vállalat feladata a beszállítóikkal szemben megfogalmazott emberi jogi, bizonyos környezeti panaszok esetén azok kivizsgálása. Minderről évente kötelező lesz nyilvános jelentést készíteni az évzárást követő 6 hónapon belül. Az adatszolgáltatás teljesítését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrizni fogja, valamint a vállalkozásokat pénzbírsággal sújthatja, ha elmulasztják az ESG beszámoló elkészítését.
Részletesebb információ az ESG törvényről az alábbi linken olvasható: A Parlament elfogadta a magyarországi ESG törvényt - BDO.
A BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. webináriuma az ESG törvényről az alábbi linken elérhető: Webinárium az új ESG-törvényről (youtube.com).
Szerző: Reizinger Zsófia - ESG Tanácsadás Üzletág, Tanácsadó
Ezekkel a változtatásokkal a becslések szerint az érintett vállalatok száma az eredeti hatály 30%-ára csökken, körülbelül 5 500 vállalatot érint a 16 000 helyett. Ez az EU-ban működő vállalkozások teljes számának körülbelül 0,05%-át jelenti.
A CSDDD most az Európai Parlament elé kerül az áprilisi strasbourgi plenáris ülésen szavaz a jogszabályról, így azt még a parlament ötéves mandátumának lejárta előtt aláírhatják.
A magyar ESG törvény és a CSDDD
2024. január elsején lépett hatályba a magyar Országgyűlés által elfogadott ESG törvény, amelynek célja a fenntarthatósági jelentéstétel mellett az ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjainak lefektetése Magyarországon. Az ESG törvény az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak felel meg.
Az ESG törvény értelmében a jogszabály által érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat és fel kell mérni bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felelősséget kell vállalni a vállalat közvetlen működési hatókörén túli vállalatok működésében is. Kockázatelemzést kell készíteni arról, hogy a beszállítók mennyire kitettek az említett társadalmi, környezeti kockázatnak, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni. Panaszkezelési rendszert is működtetni kell, vagyis a vállalat feladata a beszállítóikkal szemben megfogalmazott emberi jogi, bizonyos környezeti panaszok esetén azok kivizsgálása. Minderről évente kötelező lesz nyilvános jelentést készíteni az évzárást követő 6 hónapon belül. Az adatszolgáltatás teljesítését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrizni fogja, valamint a vállalkozásokat pénzbírsággal sújthatja, ha elmulasztják az ESG beszámoló elkészítését.
Részletesebb információ az ESG törvényről az alábbi linken olvasható: A Parlament elfogadta a magyarországi ESG törvényt - BDO.
A BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. webináriuma az ESG törvényről az alábbi linken elérhető: Webinárium az új ESG-törvényről (youtube.com).
Szerző: Reizinger Zsófia - ESG Tanácsadás Üzletág, Tanácsadó