K+F tevékenységekhez és szellemi tulajdonhoz kapcsolódó adómegtakarítások

Milyen tevékenységeket sorolunk a K+F tevékenységek közé a gyakorlatban?

A kutatás-fejlesztési tevékenység körébe alapvetően azok a munkafolyamatok tartoznak, amelyek során valamilyen újszerű tudományos vagy műszaki megoldás születik, illetve ahol számottevő szakmai bizonytalanság leküzdésére kerül sor. Ide sorolható minden olyan projekt, amely új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozását célozza, vagy a meglévők jelentős továbbfejlesztésére irányul. A jogszabály megkülönbözteti az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést, ugyanakkor adózási szempontból mindhárom típus esetében igénybe vehetők a vonatkozó kedvezmények.

A gyakorlatban tipikus K+F tevékenységnek minősül például a prototípusok megtervezése, megépítése és tesztelése, valamint a kísérleti üzemek kialakítása és beüzemelése. Fontos azonban, hogy a K+F jelleg csak addig áll fenn, amíg valódi kísérleti szakaszról beszélhetünk. Amint a próbaüzem már termelési egységként kezd működni, vagy a gyártás rutinszerűvé válik, a tevékenység nem tekinthető többé kutatás-fejlesztésnek. Ugyanez igaz akkor is, ha a gyártási folyamat során pusztán a hibák feltárása és kijavítása történik, hiszen ez önmagában nem minősül innovációnak.

Tapasztalataink alapján, a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy a K+F projektek pontosan dokumentálva legyenek, hiszen csak így igazolható a kedvezmények jogszerű igénybevétele.

K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmények

Magyarországon a K+F tevékenységet végző vállalatok többféle adónemben is élhetnek kedvezményekkel. Ez az egyik legnagyobb előnye a hazai rendszernek, hiszen a kedvezmények bizonyos esetekben párhuzamosan is érvényesíthetők, így jelentős adómegtakarítást eredményezhetnek az adózók számára.

Milyen adónemekben vehetők igénybe a kedvezmények?

• Társasági adó: a közvetlen K+F költségek kétszeresen is érvényesíthetők, hiszen egyszer költségként, egyszer pedig adóalap-csökkentő tételként.

• Helyi iparűzési adó: a közvetlen K+F költségek levonhatók az adóalapból.

• Innovációs járulék: hasonló szabályok alapján a közvetlen K+F költségek itt is csökkentik a járulék alapját.

• Szociális hozzájárulási adó: a saját tevékenységi körben végzett K+F után a kutatók és fejlesztők bérére jutó szocho 50%-a levonható. Ez különösen hasznos lehet, ha az adózó egyébként nem tudja kihasználni az adóalap-kedvezményeket (például veszteséges működés esetén).

Ezek együttesen akár 11,3% adóelőnyt is jelenthetnek az adózóknak, a szocho-kedvezmény érvényesítése mindettől függetlenül is mérlegelést igényel.

Milyen költségek számolhatók el a K+F kedvezményeknél?

A K+F tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek minősülnek elszámolhatónak (közvetett költség tehát nem). A legjellemzőbbek:

• Személyi jellegű ráfordítások:

  • kutatók, fejlesztők bérköltsége

  • munkáltatói járulékok a K+F munkavállalók után

• Anyagköltségek:

  • kísérletekhez, prototípus-gyártáshoz, fejlesztéshez közvetlenül felhasznált anyagok

  • speciális alapanyagok, amelyek a fejlesztési folyamat során kerülnek felhasználásra

• Eszközök, berendezések költségei:

  • a K+F tevékenységhez vásárolt eszközök (pl. laborfelszerelés, számítógépek) értékcsökkenése

  • ha az eszközt kizárólag a K+F projekthez használják, teljes értékcsökkenés elszámolható; ha részben, akkor arányosítva

• Külső szolgáltatások költségei:

  • kutatási szerződések felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel

  • szaktanácsadás, speciális vizsgálatok, tesztelések díja

• Egyéb közvetlen ráfordítások:

  • szabadalmi bejelentés, oltalom megszerzésének költségei, amennyiben közvetlenül a K+F tevékenységhez kapcsolódnak

  • kísérleti üzem működtetésének költségei a fejlesztési szakaszban

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a költségeknek bizonyíthatóan és közvetlenül kapcsolódniuk kell a K+F projekthez, és elkülönítetten kell őket nyilvántartani a számviteli nyilvántartásokban.

Az új, 2024. adóévtől alkalmazható adókedvezmény

2024-től Magyarországon új, a társasági adó rendszerében érvényesíthető K+F adókedvezményt vezettek be (Tao törvény 22/G. §). Az adózó választhat: vagy a fentebb már ismertetett adóalap-kedvezményt alkalmazza K+F költségeire, vagy az új adókedvezményt, tekintettel arra, hogy a kettő együtt egy időben nem vehető igénybe.

Az adókedvezmény főbb jellemzői:

• Mérték és felső korlát: A K+F költségek 10%-a igényelhető adókedvezményként, bizonyos projektek esetén akár 500 millió forintig.

• Érvényesítés időtartama: A kedvezmény a felmerülés évében, valamint az azt követő három adóévben használható fel.

• Választás és módosítás: Az adózó döntése az első alkalmazást követően hat adóévig nem módosítható (azaz nem lehet az adóalap-kedvezményre „visszatérni”).

• Adócsökkentés mértéke: A kedvezmény a fizetendő társasági adó 100%-áig felhasználható, így akár a teljes adókötelezettség csökkentésére is alkalmas.

• Prioritás: Elsőként kell érvényesíteni, és ha a teljes adót lefedi, más K+F kedvezmény már nem alkalmazható.

Bankszámlára történő visszatérítés:

Amennyiben a kedvezmény a negyedik év végére maradéktalanul fel nem használható, az adóhatóság készpénz formájában, közvetlenül a társaság bankszámlájára utalja azt. A visszatérítés feltétele, hogy a vállalatnak legfeljebb 100 000 Ft adótartozása legyen.

Ez az új konstrukció különösen előnyös azoknak a vállalatoknak, amelyek K+F intenzív tevékenységet folytatnak, de a korábbi adóalap-kedvezmények révén nem tudták teljes mértékben érvényesíteni az adóelőnyt, mivel a visszatéríthető jelleg lehetővé teszi a tényleges pénzben történő megtérítést.

A K+F eredményei és a szellemi tulajdon védelme

A kutatás-fejlesztési projektek egyik legfontosabb hozadéka nem csupán az új termék, szolgáltatás vagy eljárás, hanem az ezekből származó szellemi tulajdon (IP, Intellectual Property). Magyarországon a vállalkozások számára külön adókedvezmények állnak rendelkezésre, ha a K+F tevékenység eredményeként létrejövő IP-t saját maguk hasznosítják vagy értékesítik.

A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó adóelőnyök lényege, hogy a cég a jogilag védett, saját fejlesztésű szellemi termékekből származó bevételének akár 50%-át levonhatja a társasági adó alapjából. Ilyen eszközök lehetnek különösen:

• Szoftverek és szerzői jogi védelem alá eső programok

• Szabadalmak és hasznosítható találmányok

• Utility modellek, mikrochipek tervei, ritka gyógyszerhatóanyagok

Az adóelőny mértékét a nexus-ráta határozza meg, amely azt mutatja meg, hogy az adott IP létrehozásához mekkora arányban kapcsolódott a vállalat saját K+F tevékenysége a teljes költséghez képest. Ez a rendszer biztosítja, hogy a kedvezményeket valódi, a vállalaton belüli innovációhoz kapcsolódó tevékenység után lehessen igénybe venni.

Fontos, hogy a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez a cégnek dokumentálnia kell a K+F projektek költségeit, és a létrejött IP-t a megfelelő módon be kell jelenteni a hatóságnál. Az így keletkező adóelőnyek nemcsak a társasági adó csökkentésére használhatók fel, hanem a jövőbeni üzleti értékesítés, licencelés vagy akár nemzetközi hasznosítás során is jelentős pénzügyi előnyt jelenthetnek.