2023. január 12-én lépett hatályba a külföldi támogatásokról szóló rendelet (a továbbiakban: FSR). Az EU Bizottsága szerint a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelésére szolgáló új szabályrendszer lehetővé teszi, hogy az EU nyitott maradjon a kereskedelem és a beruházások előtt, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára.
Az EU az állami támogatások ellenőrzésének kifinomult és hatékony rendszerével rendelkezik, amelynek célja, hogy tisztességes feltételeket biztosítson a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozás számára, és megakadályozza, hogy a tagállamok olyan állami támogatást nyújtsanak, amely indokolatlanul torzítja a versenyt a belső piacon.
Ugyanakkor a vállalatok harmadik országoktól is kaphatnak támogatást, amelyet aztán a belső piacon a gazdaság bármely ágazatában folytatott gazdasági tevékenységek finanszírozására használnak fel, például közbeszerzési eljárásokban való részvételre vagy vállalatok felvásárlására. Az ilyen külföldi támogatásokra jelenleg nem vonatkoznak az EU állami támogatási szabályai.
Az eltérés nyilvánvalónak tűnik: míg az uniós tagállamtól pénzügyi támogatásban részesülő vállalatokra az uniós állami támogatási szabályok ellenőrzése vonatkozik, addig a nem uniós államból pénzügyi hozzájárulást kapó vállalatokra semmilyen uniós szabályozás nem vonatkozik.
Az FSR az ilyen torzulásokat kezeli, és felszámolja ezt a szabályozási hézagot. Új eszközöket javasol a torzulásokat okozó és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket aláásó külföldi támogatások hatékony kezelésére, miközben a belső piacon belülről és kívülről is új, zöld technológiai beruházásokat kíván vonzani.
Hatása
Az új rendelet értelmében a Bizottság hatáskörrel rendelkezik majd arra, hogy kivizsgálja a nem uniós kormányok által az EU-ban működő vállalatoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat. A pénzügyi hozzájárulás fogalma az FSR-ben rendkívül tágan értelmezett. Minden közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzügyi eszközre kiterjed (beleértve az egyébként járó bevételről való lemondást, és még a csoporton belüli tranzakciók is problémát jelenthetnek, ha az anyavállalat pénzügyi hozzájárulást kap egy harmadik országból, és az EU-ban lévő leányvállalat ebből hasznot húz).
Az FSR különbséget tesz a külföldi hozzájárulások között:
a) a belső piac torzítására leginkább alkalmasak (pl. nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatások, korlátlan garanciák, exportfinanszírozási hitelek, vagy olyan támogatások, amelyek közvetlenül elősegítenek egy összefonódást vagy egy jogosulatlanul előnyös közbeszerzési pályázatot);
b) a valószínűleg nem torzító külföldi támogatások (pl. három egymást követő pénzügyi évben a 4 millió eurót meg nem haladó teljes összeg, három egymást követő pénzügyi évben a de minimis állami támogatást meg nem haladó teljes összeg, valamint válságtámogatások); és
c) olyan külföldi támogatások, amelyek eseti értékelés alapján torzító hatásúak lehetnek.
Ha a Bizottság úgy találja, hogy az ilyen pénzügyi hozzájárulások torzító hatású támogatásnak minősülnek, intézkedéseket írhat elő a torzító hatás megszüntetésére. A kötelezettségvállalások vagy korrekciós intézkedések (többek között) a következőkből állhatnak: a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése; bizonyos beruházásoktól való tartózkodás; bizonyos eszközök elidegenítése; a külföldi támogatás visszafizetése, beleértve a megfelelő kamatot is, stb. A Bizottság akár előző pénzügyi évben elért teljes árbevétel 10%-áig vagy az előző pénzügyi évben elért átlagos napi teljes árbevétel 5%-áig terjedő bírságokat vagy kényszerítő bírságokat is kiszabhat.
Az FSR három eszközt vezet be a Bizottság számára a fent leírt forgatókönyvek kivizsgálására:
a) egy bejelentésen alapuló eszközt, amely olyan összefonódások kivizsgálására szolgál, amelyekhez nem uniós kormányok pénzügyi hozzájárulása kapcsolódik, amennyiben a felvásárolt vállalat, az egyik egyesülő fél vagy a közös vállalat legalább 500 millió eurós uniós forgalmat bonyolít, és az ügylet 50 millió eurót meghaladó külföldi pénzügyi hozzájárulást tartalmaz;
b) bejelentésen alapuló eszköz az EU-n kívüli kormányzat pénzügyi hozzájárulásával járó közbeszerzési pályázatok vizsgálatára, amennyiben a szerződés becsült értéke legalább 250 millió EUR, és az ajánlat harmadik országonként legalább 4 millió EUR külföldi pénzügyi hozzájárulást tartalmaz; és
c) egy általános eszköz minden más piaci helyzet (például zöldmezős beruházások) vizsgálatára, ahol a Bizottság saját kezdeményezésére (hivatalból) indíthat vizsgálatot, vagy kisebb összefonódások és közbeszerzési eljárások esetében ad hoc bejelentést kérhet.
Hatása az FDI-ra
Az általános vizsgálati eszköz lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy saját kezdeményezésére (hivatalból) vizsgálatokat indítson. Ez más típusú piaci helyzetekre, például zöldmezős beruházásokra is kiterjedne. Az FSR előírja, hogy a Bizottság az általános hivatalból történő vizsgálat bejelentését vagy megindítását megelőző három év során nyújtott külföldi támogatásokat vegye figyelembe az értékelés során.
Időkeret
A Bizottság FSR szerinti hivatalból történő vizsgálati hatásköre hat hónappal később, 2023. július 12-én lép hatályba. Az összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó két bejelentésen alapuló eszközt kilenc hónappal a hatálybalépést követően, 2023. október 12-én kell alkalmazni.
Please fill out the following form to access the download.