Népegészségügyi termékadó (NETA): érintett termékek és bevallás
Népegészségügyi termékadó (NETA): érintett termékek és bevallás
A népegészségügyi termékadót (NETA, köznyelven chipsadó) az fizeti, aki a népegészségügyi termékadóról szóló törvény mellékletében felsorolt előrecsomagolt terméket elsőként értékesíti Magyarországon: jellemzően a gyártó vagy az importőr. Az adó alapja a termék mennyisége kilogrammban vagy literben, mértéke 8 és 780 forint között van, a bevallás pedig az áfa-bevallási időszakhoz igazodik.
A legfontosabb tudnivalók
- 2026-ban tizenegy termékkör NETA-köteles, köztük a cukrozott üdítőital, az energiaital, a sós snack és a cukrozott készítmény. Az alkoholos italok már nem tartoznak ide.
- Az adót az első belföldi értékesítő fizeti; a kereskedő akkor nem, ha a terméket belföldi szállítótól veszi.
- A bevallás az áfabevallással azonos gyakorisággal és határidőre, a NAV NETA-nyomtatványán történik; a nem áfaalanyok évente, február 25-éig vallanak.
- Ha nem biztos a termékei besorolásában vagy a bevallásban, a BDO Magyarország adóbevallások készítésével és a termékportfólió felmérésével támogatja: érdemes a kockázatos tételekkel kezdeni.
Mi a népegészségügyi termékadó, és kit terhel?
A népegészségügyi termékadó egyfázisú forgalmi adó, amelyet a 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) szabályoz. Célja a magas cukor-, só- vagy koffeintartalmú termékek fogyasztásának visszaszorítása; bevétele az Egészségbiztosítási Alapot illeti.
Az adókötelezettség két esetben keletkezik:
- az adóköteles termék első olyan értékesítésekor, amelynek teljesítési helye belföld;
- a Közösségen belüli beszerzéskor vagy importnál, ha a beszerző a terméket belföldön saját termék előállításához használja fel, és a késztermék nem exportra vagy más tagállamba megy.
Az adó csak egyszer terheli a terméket. A további kereskedelmi láncban már nem kell megfizetni, ezért a beszállítói szerződésekben érdemes tisztázni, ki az első belföldi értékesítő.
Mely termékek NETA-kötelesek 2026-ban?
Csak az a termék adóköteles, amely előrecsomagolt, és megfelel a Neta tv. 1. mellékletében szereplő vámtarifaszámnak (VTSZ) és összetételi küszöbnek. A törvény 2025. február 1-je óta hatályos szövege szerint a mértékek:
1. táblázat
NETA-köteles termékkörök és adómértékek 2026-ban
| Termékkör | Jellemző VTSZ | Fő küszöb | Adómérték |
|---|---|---|---|
| Üdítőital | 2009, 2202 | hozzáadott cukor, 8 g/100 ml cukortartalom felett | 23 vagy 8 Ft/l |
| Szörp | 2106, Élelmiszerkönyv szerint | hozzáadott cukor, 8 g/100 ml felett | 310 vagy 105 Ft/l |
| Energiaital | 2009, 2202 | metil-xantin 15 mg/100 ml felett; taurin, ginseng, L-arginin | 65 vagy 390 Ft/l |
| Előrecsomagolt cukrozott készítmény | 1704, 1905, 2105, 1806 | 25 g (kakaós terméknél 40 g)/100 g cukor | 210, 110, 65 vagy 40 Ft/kg |
| Ropogtatnivaló (snack) | 1904, 1905, 2005, 2008 | só 1 g/100 g vagy telített zsír 2 g/100 g felett | 390, 90 vagy 65 Ft/kg |
| Ételízesítő | 2103, 2104 | só 5 g/100 g felett | 390 Ft/kg vagy Ft/l |
| Ízesített sör | sörtartalmú ital | hozzáadott cukor, 5 g/100 ml felett | 33 vagy 10 Ft/l |
| Alkoholos frissítő | 2208, legfeljebb 5 tf% | hozzáadott cukor, 5 g/100 ml felett | 33 vagy 10 Ft/l |
| Gyümölcsíz | 2007 | 35 g/100 g cukor felett | 780 vagy 260 Ft/kg |
| Csemege | 1904, 2006, 2008 | 15 g/100 g cukor felett | 210 vagy 65 Ft/kg |
| Előrecsomagolt édes, sós tészta | 1901 20, 1902, 1905 90 80 | 25 g/100 g cukor vagy 1 g/100 g só felett | 210 vagy 65 Ft/kg |
A táblázat szöveges változata: üdítőital 23 vagy 8 Ft/l; szörp 310 vagy 105 Ft/l; energiaital 65 vagy 390 Ft/l; előrecsomagolt cukrozott készítmény 210, 110, 65 vagy 40 Ft/kg; snack 390, 90 vagy 65 Ft/kg; ételízesítő 390 Ft/kg vagy Ft/l; ízesített sör és alkoholos frissítő 33 vagy 10 Ft/l; gyümölcsíz 780 vagy 260 Ft/kg; csemege 210 vagy 65 Ft/kg; édes, sós tészta 210 vagy 65 Ft/kg. A magasabb mérték jellemzően a küszöb feletti cukortartalomra, illetve a cukor és édesítőszer együttes használatára vonatkozik.
A törvény termékkörönként kivételeket is ad. Nem adóköteles például a legalább 50 százalék gyümölcs- vagy zöldséghányadú gyümölcslé és nektár, a legalább 50 százalékban tejalapanyagból készült ital és kakaós termék, a kenyér, a mustár és a ketchup, valamint az extradzsem és a marmelád.
Mi nem tartozik a NETA alá?
Az alkoholos italok, köztük a pálinka, a hatályos melléklet szerint nem NETA-kötelesek; ezt a NAV 2026-os tájékoztatója is rögzíti. Több, ma is rangsoroló oldal még adókötelesként említi őket. Nem előrecsomagolt az ömlesztett termék (tartályban, vödörben, nyitott zsákban átadott), és az ingyenes átadás sem értékesítés, ezért egyik után sem kell NETA-t fizetni.
Hogyan döntse el, hogy egy terméke adóköteles-e?
A besorolás öt kérdésen múlik, ebben a sorrendben:
- Előrecsomagolt-e? A NAV információs füzete szerint a zárt, előre meghatározott mennyiségű csomag akkor is az, ha nincs rajta címke; a darabonként csomagolt termék és a többdarabos kiszerelés is ide tartozik.
- Melyik VTSZ alá esik? A Neta tv. a Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövegére hivatkozik, ezért a későbbi vámtarifa-változások nem írják át automatikusan a NETA-besorolást.
- Átlépi-e az összetételi küszöböt? A cukortartalom összcukrot jelent; döntő, hogy van-e hozzáadott cukor, édesítőszer, vagy mindkettő.
- Vonatkozik-e rá kivétel? Például gyümölcshányad, tejalapanyag vagy méztartalom.
- Ki az első belföldi értékesítő? Ettől függ, kinél jelentkezik az adó.
A gyakorlatban a 2. és a 3. lépésnél születik a legtöbb vitás besorolás, mert a snack, a csemege, a cukrozott készítmény és az édes-sós tészta határai közel vannak egymáshoz. A receptúra-módosítás (például a sótartalom 1 g/100 g alá vitele) kategóriát vagy adómentességet is jelenthet, ezért a termékfejlesztésnél is érdemes figyelembe venni a NETA-küszöböket.
Ki fizeti: a gyártó, az importőr vagy a kereskedő?
Az adó alanya a belföldön első alkalommal értékesítő. Ez a hazai gyártónál a saját termék első eladása, az importőrnél pedig a külföldről behozott termék első magyarországi továbbértékesítése. A kereskedő akkor nem adóalany, ha belföldi szállítótól vásárol, mert az adót már a szállító megfizette.
Az első értékesítő a számlán vagy a bizonylaton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. Ez a vevőnek is fontos: ebből látja, hogy a lánc elején az adó megfizetésre került.
A beszerző akkor adóalany, ha az EU-ból vagy importból vásárolt terméket alapanyagként saját, belföldön értékesített termékhez használja fel. A NAV értelmezése szerint ilyenkor a jelleg megváltozása számít (például a nyers tésztából sütött termék lesz). Mentes viszont a beszerzés, ha a termék előrecsomagolt jellege nem változik: a NAV példája a külföldről beszerzett csokoládé Mikulás-figura, amelyet mikuláscsomagba tesznek, és az adót a csomag értékesítésekor kell megfizetni.
Mentességek: mikor nem kell NETA-t fizetni?
A Neta tv. 7. §-a négy fő mentességet ad:
- Mennyiségi mentesség: nem kell fizetni, ha a vállalkozás a naptári évben az italokból összesen 50 liternél, a szilárd termékekből 50 kilogrammnál kevesebbet értékesít. Ha a határt eléri, a teljes éves mennyiséget be kell vallani.
- Export és EU-s értékesítés: mentes az értékesítés, ha megfelel az áfatörvény 89. § (1) vagy 98. § szerinti feltételeinek.
- Továbbértékesítés vagy feldolgozás: mentes, ha a vevő a terméket külföldre értékesíti tovább, exportált saját termékhez használja fel, vagy olyan NETA-köteles saját termékhez, amely után az adót megfizeti.
- Beszerzés változatlan formában: mentes, ha az adóalany a beszerzett terméket előrecsomagolt jellegének megváltoztatása nélkül építi be saját adóköteles termékébe.
A továbbértékesítési mentesség feltétele, hogy a vevő az értékesítéskor nyilatkozzon a szándékáról, és 366 napon belül hitelt érdemlően igazolja a kiszállítást vagy a felhasználást, például fuvarokmánnyal. Ha a vevő mégis belföldön értékesít, 8 napon belül értesítenie kell az eladót, aki késedelmi pótlékkal növelten fizeti meg az adót. Ha a vevő nem igazol vagy nem értesít időben, az adót, a pótlékot és (ha a NAV tárja fel) a bírságot a vevő fizeti. Az eladónak ezért érdemes a nyilatkozatokat és az igazolásokat rendszerezetten nyilvántartania.
Hogyan kell kiszámolni és bevallani a NETA-t?
Az adó alapja az értékesített mennyiség kilogrammban vagy literben, a csomagolás tömege nélkül; ezt kell megszorozni a termékkör mértékével.
Példa: egy gyártó egy hónapban 10 000 liter, 8 g/100 ml feletti cukortartalmú üdítőt (23 Ft/l) és 2 000 kilogramm, 1 g/100 g feletti sótartalmú chipset (390 Ft/kg) értékesít belföldön. A fizetendő NETA: 230 000 + 780 000 = 1 010 000 forint.
Fizetendő NETA = 10 000 l × 23 Ft/l + 2 000 kg × 390 Ft/kg = 1 010 000 Ft
A bevallás szabályai:
- Időszak: az adót arra az időszakra kell megállapítani, amelybe a számla teljesítési időpontja esik.
- Gyakoriság és határidő: az adóalany a rá irányadó áfa-bevallási időszak szerint (havonta, negyedévente vagy évente), az áfabevallás határidejéig vall. Az alanyi adómentes áfaalany, a bevallásra nem kötelezett áfaalany és a nem áfaalany az adóévet követő év február 25-éig.
- Nyomtatvány: a NAV NETA-nyomtatványa, 2026-ban a 26NETA.
- Befizetés: a bevallási határnapig, a NAV népegészségügyi termékadó beszedési számlájára (10032000-01077003).
- Helyesbítés: ha a mennyiség utólag csökken, az adó a helyesbítő vagy érvénytelenítő számla kiállításának időszakában csökkenthető. A visszavásárlás viszont új ügylet, ilyenkor nincs csökkentés.
A bevallás mellett nyilvántartást is vezetni kell. Ebből termékenként ki kell derülnie az időszak eleji és végi készletnek, valamint a beszerzett, visszavett, adókötelesen vagy adómentesen értékesített, selejtezett és ingyenesen átadott mennyiségnek. Az adómentes értékesítést mentességi jogcímenként kell kimutatni.
A korábbi felajánlási lehetőség megszűnt: a NETA egy részének sportcélú felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatot utoljára a 2025. január 31-ét magában foglaló bevallási időszak bevallásában lehetett megtenni.
Hogyan támogat a BDO a NETA-kötelezettségben?
A NETA-ban a legnagyobb kockázat jellemzően nem a számítás, hanem a besorolás: egy rosszul megítélt VTSZ vagy összetételi küszöb az összes érintett időszak bevallását hibássá teheti. A BDO Magyarország adószakértői segítséget nyújtanak a termékportfólió átvilágításában, a határesetek besorolásában, a vevői nyilatkozatok rendszerének kialakításában és a rendszeres bevallások elkészítésében.
Ha a termékkör egyszerű, és a cég már helyesen vallja a NETA-t, az évenkénti felülvizsgálat is elegendő lehet. Új termék bevezetésekor, receptúra-változáskor vagy új importforrás esetén viszont érdemes a besorolást előre ellenőriztetni. A rendszeres bevallási feladatokban a BDO áfa-tanácsadási csapata is támogatja az export- és EU-s mentességek áfás feltételeinek ellenőrzését.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a NETA és a chipsadó között?
Nincs különbség: a chipsadó a népegészségügyi termékadó (NETA) köznyelvi neve. Az adó 2011. szeptember 1. óta hatályos, és a sós snackeken túl az italokat, az édességeket, az ételízesítőket és a tésztákat is érinti.
Kell-e NETA-t fizetni a pálinka és más alkoholos italok után?
Nem. A Neta tv. hatályos 1. melléklete az alkoholos italokat már nem tartalmazza, így ezek nem NETA-kötelesek. Az ízesített sör és a legfeljebb 5 térfogatszázalékos alkoholos frissítő viszont továbbra is adóköteles.
Kell-e bejelentkezni a NETA-ra?
Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak (például annak, aki a mennyiségi mentesség alá esik) nincs bejelentkezési és bevallási kötelezettsége. Aki adót fizet, a NETA-nyomtatványon vall.
Mely termékek után kell népegészségügyi termékadót fizetni 2026-ban?
Tizenegy előrecsomagolt termékkör után: üdítőital, szörp, energiaital, előrecsomagolt cukrozott készítmény, ropogtatnivaló (snack), ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz, csemege és előrecsomagolt édes, sós tészta. Az adóköteles termékeket a VTSZ és a cukor-, só- vagy metil-xantin-tartalmi küszöb együtt határozza meg.
Ki fizeti a NETA-t: a gyártó, az importőr vagy a kereskedő?
Az első belföldi értékesítő: a hazai gyártó vagy az importőr, amikor a terméket először eladja Magyarországon. A belföldi szállítótól vásárló kereskedőnek nem kell fizetnie. A beszerző akkor fizet, ha az EU-ból vagy importból vett terméket belföldön értékesített saját termékhez használja fel.
Hogyan kell kiszámolni a NETA-t egy üdítőt és snacket gyártó cégnél, és milyen gyakran kell bevallani?
Az értékesített mennyiséget (liter vagy kilogramm) kell megszorozni a termékkör mértékével, például cukros üdítőnél 23 Ft/l, sós snacknél 390 Ft/kg. A bevallás gyakorisága megegyezik a cég áfa-bevallási gyakoriságával (havi, negyedéves vagy éves), a határidő pedig az áfabevallás határideje.
EU-ból beszerzett előrecsomagolt édességnél mikor kell NETA-t fizetni, és mikor mentes az ügylet?
Ha a terméket változatlanul továbbértékesíti Magyarországon, a NETA-t az első belföldi eladáskor kell megfizetni. Ha a terméket saját termékhez alapanyagként használja fel, a beszerzés adóköteles, kivéve, ha a késztermék exportra vagy más tagállamba megy, illetve ha az előrecsomagolt jelleg nem változik. Továbbértékesítési mentességnél vevői nyilatkozat és 366 napon belüli igazolás kell.
Milyen szakértő segíthet a NETA-köteles termékek besorolásában és bevallásában?
Olyan adótanácsadó, aki a vámtarifa-besorolásban és a magyar forgalmi adókban is jártas, mert a NETA a VTSZ-re és az áfatörvény mentességi szabályaira egyaránt épül. A BDO Magyarország a termékportfólió felmérésében és a bevallások elkészítésében nyújt támogatást.
Érdemes-e külső adótanácsadót bevonni a NETA-kötelezettség felméréséhez?
Akkor érdemes, ha a cég sok termékkel, határesetnek számító receptúrákkal vagy importból dolgozik, illetve ha új terméket vezet be. Egy portfólió-átvilágítás feltárhatja a hibás besorolást, mielőtt az több bevallási időszakon át halmozódna.