Munkabér-letiltás 2026: mennyit lehet levonni, és mi a munkáltató teendője
Munkabér-letiltás 2026: mennyit lehet levonni, és mi a munkáltató teendője
Ha a munkáltató jövedelemletiltást kap, a munkavállaló nettó béréből általában legfeljebb 33%-ot kell levonnia, és a letiltásban megjelölt számlára átutalnia. 2026-ban a nettó bérből 128 797 forintnak mindenképpen a munkavállalónál kell maradnia, a családi kedvezmény pedig mentes. A hibás vagy elmulasztott levonásért a munkáltató is felelhet.
A legfontosabb tudnivalók:
- A levonás felső határa: a nettó bér általában legfeljebb 33%-a, kivételesen 50%-a, több letiltás esetén összesen legfeljebb 50%-a.
- 2025. július 1. óta a nettó minimálbér 60%-a mentes, 2026-ban ez 128 797 forint. Az ezt követően indult eljárásokban a családi adó- és járulékkedvezmény is mentes.
- A munkáltató maga alkalmazza a szabályokat, a NAV felé a változásokat VHJOV-nyomtatványon jelzi, mulasztás esetén pedig az elmulasztott összeg erejéig fizetésre kötelezhető.
- A pontos levonáshoz naprakész bérszámfejtés kell. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása támogatja a havi számfejtést, a hatósági bevallásokat és a jogszabályváltozások követését.
Mi a jövedelemletiltás, és ki bocsáthatja ki?
A jövedelemletiltás olyan végrehajtási cselekmény, amelyben a hatóság a munkáltatót utasítja, hogy a munkavállaló béréből vonjon le meghatározott összeget, és utalja át a megjelölt számlára. Adótartozás esetén a NAV, bírósági végrehajtásban az önálló bírósági végrehajtó bocsátja ki. A NAV tájékoztatója szerint a végrehajtó írásban vagy elektronikusan hívja fel a munkáltatót, hogy a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és utalja át a végrehajtói letéti számlára.
A letiltás nem azonos az inkasszóval. Az inkasszó (hatósági átutalási megbízás) a tartozó bankszámláját terheli, a letiltás a munkabért. Ha a cég saját bankszámlájára érkezik hatósági megkeresés, az inkasszó kezelésének más a menete: ott a bank terheli a cég számláját, és a pénzügyi vezetőnek a likviditást is kezelnie kell.
Mennyit lehet levonni a munkabérből 2026-ban?
A levonás alapja a munkabér nettó összege, vagyis az, ami az adó, a járulékok és a jogszabályon alapuló levonások után marad (a bruttó–nettó kapcsolatról lásd a munkabér 2026-os adó- és járulékterheiről szóló cikkünket). Ebből a NAV tájékoztatója szerint adóvégrehajtásban:
| Helyzet | Levonható legfeljebb |
|---|---|
| Általános eset | a nettó bér 33%-a |
| Jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítése | a nettó bér 50%-a |
| Több jogcímen egyszerre | összesen a nettó bér 50%-a |
| Mentes rész (2026) | 128 797 Ft mindenképpen a munkavállalónál marad |
| Családi adó- és járulékkedvezmény (2025.07.01. után indult ügyekben) | teljes egészében mentes |
| A letiltás után kifizetendő összeg 200 000 Ft feletti része | korlátozás nélkül végrehajtható |
Szöveges összefoglaló: adóvégrehajtásban általában a nettó bér legfeljebb 33%-a vonható le. 50% csak a jogalap nélkül felvett tb-ellátás visszatérítésénél, illetve több letiltás együttes összegeként lehetséges. 2026-ban 128 797 forint (a nettó minimálbér 60%-a) mentes. A 2025. július 1. után indult eljárásokban a családi kedvezmény is mentes, a 200 000 forint feletti rész viszont korlátozás nélkül végrehajtható.
Számpélda: egy munkavállaló nettó bére 180 000 forint, családi kedvezményt nem vesz igénybe. A 33% 59 400 forint lenne, ekkor azonban csak 120 600 forint maradna nála, ami kevesebb a mentes 128 797 forintnál. A munkáltató ezért legfeljebb 51 203 forintot vonhat le (180 000 − 128 797).
Mi változott 2025. július 1-jén?
2025. július 1-jétől a nettó jövedelem levonás alól mentes része a korábbi 60 000 forintról a minimálbér nettó összegének 60%-ára emelkedett. Ez 2025-ben 116 029 forint volt, 2026. január 1-jétől 128 797 forint. A Vht. 74. § l) pontja alapján a családi adó- és járulékkedvezmény összege is mentes. Ezt azonban csak a 2025. július 1-jén vagy azt követően indult végrehajtásokban kell alkalmazni, a korábbi ügyekben a kedvezmény a letiltás alapjába beleszámít. A 200 000 forint feletti rész meghatározásakor az új ügyekben a családi kedvezményt szintén figyelmen kívül kell hagyni.
A NAV szerint a munkáltatóknak és kifizetőknek saját maguknak kell alkalmazniuk az új szabályokat, a folyamatban lévő és az új letiltásoknál egyaránt. A NAV erről külön értesítést nem küld. Ha emiatt csökken a havonta levonható és a NAV-nak utalandó összeg, a változást minden folyamatban lévő letiltásnál jelezni kell a VHJOV-nyomtatványon.
Mi a munkáltató teendője, ha letiltás érkezik?
A munkáltatónak a letiltást végre kell hajtania, a szabályokat pedig a teljes időszakban következetesen kell alkalmaznia. A gyakorlatban ezek a lépések segítenek:
- Iktatás és felelős kijelölése: a hatósági és végrehajtói küldemények egy kijelölt személyhez, jellemzően a bérszámfejtés vezetőjéhez kerüljenek, aki rögzíti a beérkezés dátumát.
- Adatok ellenőrzése: az adós személye, a kibocsátó (NAV vagy végrehajtó), a tartozás összege, a jogcím és az utalás célszámlája.
- Sorrend és felső határ: ha már van folyamatban lévő letiltás, a levonások együtt sem haladhatják meg a nettó bér 50%-át, és a mentes résznek érintetlennek kell maradnia.
- Számfejtés és utalás: a levonás a nettó bérből, a mentességek figyelembevételével történik, az összeget a letiltásban megjelölt számlára kell utalni.
- Visszaigazolás és értesítés: NAV-letiltásnál a változásokat a VHJOV-nyomtatványon kell jelezni, emellett a Vht. 76. §-a szerinti értesítési és tájékoztatási kötelezettséget is teljesíteni kell.
- Szünetelés és megszűnés: ha az eljárás szünetel, a NAV tájékoztatja a munkáltatót. Ilyenkor a szünetelés alatt levont, de még át nem utalt összeget vissza kell téríteni a munkavállalónak.
Mi a teendő, ha a munkavállaló Revolut- vagy Wise-számlára kéri a bérét?
A letiltás végrehajtását ez nem befolyásolja. A munkáltató a letiltott összeget a bérből a kifizetés előtt vonja le, a munkavállaló pedig csak a fennmaradó nettó bért kapja meg a választott számlájára. Ezért a jövedelemletiltás szempontjából mindegy, hogy ez hagyományos magyar bankszámla, Revolut, Wise vagy más szolgáltató számlája.
A Revolut 2026-ban magyarországi fióktelepet nyitott, a hazai ügyfelek magyar számlaszámot kaptak, amelyre a bér is kérhető. Sajtóértesülések szerint a végrehajtók azóta ezeken a számlákon is foglalnak. A munkáltató feladata a számlaváltásnál csak az, hogy a bérfizetési adatokat a munkavállaló kérése szerint naprakészen tartsa.
Mivel jár, ha a munkáltató hibázik?
A hibás levonás mindkét irányban kockázatos. Ha a munkáltató nem vonja le vagy nem utalja át a letiltott összeget, a NAV tájékoztatója szerint adóvégrehajtásban határozattal kötelezheti a munkáltatót, hogy a levonni, átutalni vagy megfizetni elmulasztott összeg erejéig fizessen. A teher így a munkavállaló tartozásából részben a céget terheli.
Ha a munkáltató a megengedettnél többet von le, megsérti a mentes részre vonatkozó szabályt. A mentes összegnek mindenképpen a munkavállalóhoz kell kerülnie, a jogalap nélkül levont összeget pedig rendezni kell. Ez munkaügyi vitához és a bizalom romlásához is vezethet.
A leggyakoribb hibaforrások:
- elavult mentességi összeg (a 2025-ös 116 029 forint vagy a régi 60 000 forint) használata;
- a családi kedvezmény hibás kezelése a július 1. előtti és utáni ügyekben;
- a több letiltás együttes 50%-os korlátjának figyelmen kívül hagyása;
- a NAV-nak szóló VHJOV-módosítás elmaradása.
Milyen belső kontrollokkal előzhető meg a hibás levonás?
A legtöbb hiba nem jogértelmezési kérdés, hanem folyamathiba. Az alábbi kontrollpontokat érdemes beépíteni a bérszámfejtés havi menetébe:
- Letiltásonkénti nyilvántartás: kibocsátó, ügyszám, eredeti tartozás, havonta levont és átutalt összeg, az utalás dátuma és a még fennálló egyenleg.
- Évfordulós paraméterfrissítés: a mentes összeg a nettó minimálbérhez kötött, ezért minden minimálbér-emeléskor, jellemzően január 1-jén, frissíteni kell a bérszámfejtő rendszer paramétereit.
- Négy szem elve: az új letiltás rögzítését és az első levonást egy második személy ellenőrizze, különösen ha a munkavállalónak már van folyamatban lévő letiltása.
- Egyeztetés a könyveléssel: a levont és átutalt összegek havonta egyezzenek a főkönyvi feladással és a bankkivonattal.
- Kommunikáció a munkavállalóval: a bérjegyzéken a levonás jogcíme legyen egyértelmű, a kérdéseket pedig egy kijelölt kapcsolattartó kezelje.
Nemzetközi vállalatcsoportnál, ahol a bérszámfejtést vagy a kifizetést központilag, esetleg külföldről intézik, külön figyelmet igényel, hogy a magyar letiltási szabályok és a NAV-nak szóló nyomtatványok a központi folyamatba is bekerüljenek.
Hogyan segíthet a külső bérszámfejtő partner?
A letiltások kezelése szigorú határidőkhöz és gyakran változó jogszabályi előírásokhoz kötött, ezért érdemes rendszeresen felülvizsgálni a bérszámfejtési folyamatot. Külső partner bevonása különösen akkor lehet indokolt, ha a cégnél sok a letiltás, a létszám nagy, vagy a bérszámfejtés és a könyvelés különböző helyen történik.
A BDO Magyarország bérszámfejtési csapata segítséget nyújt a havi bérek, adók és járulékok számításában, a hatóságoknak szóló bevallások és bejelentések elkészítésében és a jogszabályváltozások követésében. A konkrét végrehajtási ügyben felmerülő jogvitához jogi képviselő is szükséges lehet.
Gyakran ismételt kérdések a munkabér-letiltásról
Mennyi a letiltás alól mentes összeg 2026-ban?
128 797 forint, ami a nettó minimálbér 60%-a. Ennek az összegnek a munkavállalónál kell maradnia, a családi adó- és járulékkedvezmény pedig a 2025. július 1. után indult ügyekben ezen felül is mentes.
Lehet-e a bér 50%-át letiltani?
Igen, de csak kivételesen. A NAV tájékoztatója szerint adóvégrehajtásban 50% kizárólag a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítésénél vonható le, illetve több letiltás együtt érheti el ezt a határt. Általános esetben a nettó bér legfeljebb 33%-a vonható le.
Mi a VHJOV-nyomtatvány?
A NAV jövedelemletiltásainak visszaigazolására és a változások jelzésére szolgáló nyomtatvány. A 2025. július 1-jei szabályváltozás miatt csökkenő levonásokat is ezen kellett jelezni minden folyamatban lévő NAV-letiltásnál.
A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett, összetett kérdések alapján válaszoljuk meg.
Mikor és hogyan kell a munkáltatónak letiltást végrehajtania, és mekkora lehet a levonás?
Amikor a NAV vagy a végrehajtó letiltást küld, a munkáltatónak a nettó bérből le kell vonnia a letiltott összeget, és át kell utalnia a megjelölt számlára. A levonás általában legfeljebb 33%, kivételesen vagy több letiltásnál összesen legfeljebb 50%, és 2026-ban 128 797 forintnak a munkavállalónál kell maradnia.
Mi a teendő, ha a letiltással érintett munkavállaló Revolut- vagy Wise-számlára kéri a bérét?
A munkáltató a letiltást a kifizetés előtt hajtja végre, ezért a célszámla nem változtat a kötelezettségén. A letiltott összeget a letiltásban megjelölt számlára kell utalni, a fennmaradó nettó bért pedig a munkavállaló által megadott számlára.
Milyen felelőssége van a munkáltatónak, ha nem vagy hibásan teljesíti a letiltást?
Adóvégrehajtásban a NAV határozattal kötelezheti a munkáltatót az elmulasztott levonás vagy átutalás összegének megfizetésére. Ha a munkáltató a mentes részből is levon, azt rendeznie kell a munkavállalóval. A hibák jellemzően elavult mentességi összegből vagy a több letiltás rossz kezeléséből erednek.
Milyen bérszámfejtő partnert érdemes választani, ha gyakoriak a letiltások?
Olyat, amely naprakészen követi a végrehajtási és bérszámfejtési szabályok változását, és a bérszámfejtést a könyveléssel és a hatósági bevallásokkal összehangoltan végzi. Fontos a dokumentált folyamat, a határidők nyilvántartása és az, hogy a partner a változásokat a folyamatban lévő letiltásokon is átvezesse.