Mi az adózott eredmény, és hogyan jut el az eredménytartalékig?

Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának különbözete (Szt. 87. § (3)). Ez az az összeg, amelyről a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor dönthetnek.

Az adózott eredmény útja a beszámolóban három lépésben követhető:

• A tárgyév mérlegében a saját tőke külön soraként jelenik meg (Szt. 35. § (2)). A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a felhasználására, azaz az osztalék jóváhagyására vonatkozó javaslatot (Szt. 88. § (7)).
• A következő évben az előző év adózott eredménye az eredménytartalékot növeli, veszteség esetén csökkenti (Szt. 37. § (1) a) és (2) a)).
• Osztalékdöntés esetén a jóváhagyott osztalék az eredménytartalékot csökkenti (Szt. 37. § (2) d)), a ki nem fizetett összeg pedig rövid lejáratú kötelezettségként szerepel a mérlegben (Szt. 42. § (3)).

Az eredménytartalék így a korábbi évek bent hagyott eredményeinek gyűjtője. Ha egy későbbi ellenőrzés jelentős összegű hibát tár fel egy lezárt évben, annak hatása szintén az eredménytartalékot módosítja (Szt. 37. § (5)), ami a kifizethető osztalék összegét is megváltoztathatja.

Osztalék vagy eredménytartalék? Szempontok a döntéshez

Az osztalékfizetési korlát azt mutatja meg, mennyi fizethető ki legfeljebb. Azt, hogy ebből mennyit érdemes ténylegesen kifizetni, és mennyi maradjon a cégben, üzleti szempontok döntik el. A két lehetőség nem zárja ki egymást: a taggyűlés az adózott eredmény egy részét kifizetheti, a többit eredménytartalékban hagyhatja.

Szöveges összefoglaló a táblázathoz: az osztalék kifizetése pénzkiáramlással és a saját tőke csökkenésével jár, a tagnál pedig adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az eredménytartalékban hagyott eredmény a cégben marad, erősíti a saját tőkét, később osztalékként kifizethető vagy jegyzett tőke emelésére fordítható, és tartalékot képez egy későbbi veszteség vagy hibajavítás esetére.

A döntésnél jellemzően ezeket a kérdéseket érdemes végiggondolni:

• Finanszírozási igény: tervez-e a cég beruházást, akvizíciót vagy hitelfelvételt, amelyhez saját forrás vagy erős saját tőke kell?
• Banki feltételek: előír-e a hitelszerződés minimális saját tőkét, tőkeáttételt vagy osztalékfizetési korlátozást?
• Likviditási terv: a kifizetés után is fedezhetők-e a következő 12 hónap rövid lejáratú kötelezettségei?
• Tulajdonosi igény és időzítés: szükséges-e most a kifizetés, vagy egy későbbi évben, a szabad eredménytartalék terhére is megoldható?
• Tőkeemelés: a jegyzett tőke a szabad eredménytartalékból is emelhető (Szt. 37. § (2) b)), ami a cég tőkeerejét tartósan növeli.

Az eredménytartalékban hagyott összeg nem vész el: amíg szabad eredménytartalékként szerepel, egy későbbi évben, a mindenkori osztalékfizetési korlát keretein belül osztalékként kifizethető.

Mit jelent az adózott eredmény egy vállalkozás mérlegében és eredménykimutatásában?

Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet változásának különbözete. A tárgyév mérlegében a saját tőke része, a következő évben pedig az eredménytartalékot növeli vagy csökkenti, kivéve azt a részt, amelyet a taggyűlés osztalékként kifizet (Szt. 87. § (3), 35. § (2), 37. §).

Osztalékot fizessünk vagy hagyjuk az adózott eredményt eredménytartalékban?

A kifizethető összeg felső határát az osztalékfizetési korlát adja meg. Hogy ebből mennyit érdemes kifizetni, azt a likviditás, a tervezett beruházások, a banki feltételek és a tulajdonosok igényei döntik el. Az eredménytartalékban hagyott eredmény erősíti a saját tőkét, és később is kifizethető.

Hogyan döntse el a vezetőség az adózott eredmény sorsát?

Érdemes a beszámoló elfogadása előtt egyszerre megvizsgálni a fedezetet (osztalékfizetési korlát), a likviditást, a finanszírozási terveket és a kifizetés adóterhét. A döntést a taggyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg hozza meg, és a felhasználási javaslatot a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.