Könyvvizsgálati kötelezettség 2026: kinek kötelező, és ki mentesülhet?

A könyvvizsgálat Magyarországon főszabályként minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak kötelező. Mentesül az a cég, amelynél az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a nettó árbevétel nem haladja meg a 600 millió forintot, és az átlagos létszám az 50 főt. A két feltételnek együtt kell teljesülnie, és bizonyos cégeket a méretük sem mentesít.

Kinek kötelező a könyvvizsgálat?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 155. §-a szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó beszámolóját könyvvizsgálónak kell ellenőriznie. Ez a főszabály, és ehhez képest kivétel a méret szerinti mentesség.

A könyvvizsgálat (angol szakkifejezéssel: statutory audit) azt igazolja, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a cég vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A tulajdonosok, a bankok, a befektetők és az üzleti partnerek ezért gyakran akkor is számítanak rá, amikor jogszabály nem írja elő.

Mik a mentesség feltételei 2026-ban?

A cég akkor mentesül a kötelező könyvvizsgálat alól, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában mindkét alábbi feltétel teljesül:

1. az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 600 millió forintot;
2. az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.

A 600 millió forintos árbevételi határt a 2024. évi LV. törvény vezette be 2025. január 1-jei hatállyal. Korábban a határ 300 millió forint volt. Az új értéket először a 2025-ben kezdődő üzleti évre kell alkalmazni, a 2024-es üzleti évre még a régi, 300 millió forintos határ vonatkozott. A létszámhatár nem változott.

A gyakorlatban így a 2026-os üzleti év könyvvizsgálatáról a 2024–2025-ös átlag dönt, a 2027-esről pedig a 2025–2026-os. Aki most zárja az évet, annak az év végi számok a jövő évi kötelezettség alapját adják.

Számpélda: kell-e könyvvizsgáló 2027-ben?

Szöveges változat: a cég nettó árbevétele 2025-ben 520, 2026-ban 720 millió forint, a kettő átlaga 620 millió forint. Ez meghaladja a 600 millió forintos határt. A létszám átlaga 38,5 fő, ez a határ alatt van. Mivel a mentességhez mindkét feltételnek teljesülnie kell, a cégnek a 2027-es üzleti évre könyvvizsgálót kell választania.

Ha ugyanennek a cégnek az árbevétele 400 és 700 millió forint lett volna, az átlag 550 millió forint, így a létszámfeltétellel együtt mentesülne.

Mi a helyzet az új vagy rövid üzleti évvel rendelkező cégekkel?

Ha a cégnek még nincs két lezárt üzleti éve, vagy valamelyik üzleti év egy évnél rövidebb volt, az árbevételt évesíteni kell, és jogelőd nélküli cégnél a tárgyévre várható adatokból kell kiindulni. Egy hét hónapos első üzleti év árbevételét tehát tizenkét hónapra kell átszámolni, mielőtt a határral összevetik.

Milyen számítási hibákat érdemes elkerülni?

A küszöb vizsgálatánál három hiba fordul elő a leggyakrabban:

• csak az utolsó év számít: a mentesség a két megelőző üzleti év átlagán múlik, nem egyetlen év árbevételén, így egy erős év önmagában még nem, két közepes év viszont együtt már átlépheti a határt;
• csak az egyik mutatót vizsgálják: a létszám alacsony szintje nem véd, ha az átlagos árbevétel túllépi a 600 millió forintot, és fordítva;
• elmarad a csoportszintű vizsgálat: a méret szerinti mentesség nem számít, ha a cég konszolidálásba bevont leányvállalat, vagy ha más méretfüggetlen ok áll fenn.

Kinek kötelező a könyvvizsgálat méretétől függetlenül?

A méret szerinti mentesség nem mindenkire vonatkozik. Méretétől függetlenül kötelező a könyvvizsgálat többek között:

• a konszolidálásba bevont leányvállalatnak és közös vezetésű vállalkozásnak;
• annak az anyavállalatnak, amely konszolidált (összevont) éves beszámolót készít;
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, a törvényben meghatározott kivételekkel (Szt. 154/A. §);
• a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak;
• a takarékszövetkezetnek;
• annak a vállalkozásnak, amely a megbízható és valós kép érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól;
• ha külön jogszabály írja elő a könyvvizsgálatot.

Mi változott 2026-tól az anyavállalatoknál?

A 2025. évi LIV. törvény alapján 2026. január 1-jétől, vagyis a 2026-os üzleti évtől az az anyavállalat is mentesülhet a könyvvizsgálat alól, amely nem készít konszolidált beszámolót, például mert egy felsőbb szintű anyavállalat konszolidálja (Szt. 155. § (5) c) pont). A mentességhez ilyenkor is teljesülnie kell az árbevételi és a létszámfeltételnek. Korábban az anyavállalat méretétől függetlenül könyvvizsgálatra volt kötelezett.

Mi történik, ha elmarad a kötelező könyvvizsgálat?

A mulasztás ma már nem marad észrevétlen. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) 2026 márciusában mintegy 3200 céget keresett meg közvetlenül, mert a nyilvános cégadatok alapján könyvvizsgálatra lettek volna kötelezettek, a beszámolójukat mégis könyvvizsgálói jelentés nélkül helyezték letétbe. Ha a cég a felszólításra sem pótolja a könyvvizsgálatot, a Kamara törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál.

2025-től harmadik személy is kérheti a törvényességi felügyeleti eljárást, ha a cég nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési, közzétételi vagy könyvvizsgálati kötelezettségének (Szt. 154. § (11)). A beszámoló közzétételének elmaradásáról és következményeiről a BDO korábbi cikke részletesen ír.

Az elmaradt könyvvizsgálat utólag pótolható: a cég legfőbb szerve megválasztja a könyvvizsgálót, a cég szerződést köt vele, és a könyvvizsgáló adatait bejelentik a cégbíróságnak. A pótlás azonban jellemzően drágább és kockázatosabb, mint az időben elvégzett vizsgálat, mert az évközi tételeket utólag kell bizonyítani.

Hogyan készüljön fel a cég az első könyvvizsgálatra?

A sikeres első könyvvizsgálat a könyvelés minőségén múlik, ezért a felkészülést az üzleti év közben érdemes elkezdeni, nem a fordulónap után. Az év végén ugyanis már nehéz pótolni, ami évközben elmaradt.

Szöveges változat: évközben számolja ki a várható kétéves átlagot, és ellenőrizze a méretfüggetlen kötelezettségeket. Ha valószínű a küszöb átlépése, válasszon könyvvizsgálót, és jelentse be a cégbíróságnak. Az év vége előtt készítse elő a leltárt, egyeztesse az analitikákat és vizsgálja felül a szabályzatokat. A fordulónap után pedig olyan zárási ütemtervvel dolgozzon, amely belefér a beszámoló határidejébe.

Az első könyvvizsgálatnál a könyvvizsgáló jellemzően a nyitó egyenlegeket, a készletek és az év végi leltár hitelességét, valamint a jelentős becsléseket (például az értékvesztéseket és az elhatárolásokat) vizsgálja kiemelten. Ha a cégnek nincs folyamatos mennyiségi és értékbeli készletnyilvántartása, az év végi leltárt a könyvvizsgálónak is meg kell tudnia figyelni, ezért a megválasztását ehhez is érdemes igazítani.

A könyvvizsgáló kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a szakmai tapasztalatot a cég iparágában, a csapat elérhetőségét a zárási időszakban, valamint az olyan különleges igényeket, mint az IFRS-beszámoló vagy a csoportszintű jelentés. A tulajdonosok választási szabadsága törvényi garancia: semmis az a szerződéses kikötés, amely meghatározott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálói kör választására kötelez (Szt. 155. § (7a)).

Adminisztratív teher vagy a bizalom alapja?

A könyvvizsgálat a tulajdonosi és befektetői bizalom alapja, nem csupán kötelező adminisztráció. Egy független szakértő által ellenőrzött beszámoló erősíti a cég pozícióját a hitelfelvételnél, a pályázatoknál, az üzletrész-értékesítésnél és a nagyvállalati beszállítói minősítéseknél. A növekedési fázisban lévő cégeknek ezért a küszöb átlépése előtt is érdemes mérlegelniük az önkéntes könyvvizsgálatot.

Gyakran ismételt kérdések a könyvvizsgálati kötelezettségről

Pontosan 600 millió forint átlagos árbevételnél kötelező a könyvvizsgálat?

Nem. A törvény szerint a mentesség feltétele, hogy az árbevétel a 600 millió forintot ne haladja meg. A pontosan 600 millió forintos átlag még a mentességi határon belül van, ha a létszámfeltétel is teljesül.

Ha a cég visszaesik a határ alá, megszűnik a kötelezettség?

Igen, a kötelezettséget minden üzleti évre újra kell vizsgálni. Ha az előző két üzleti év átlagában mindkét mutató ismét a határ alatt van, és nincs méretfüggetlen ok, a következő üzleti évben a cég mentesülhet.

Végeztethet-e könyvvizsgálatot az a cég, amelynek nem kötelező?

Igen, az önkéntes könyvvizsgálat bármikor lehetséges. Ilyenkor a könyvvizsgálót ugyanúgy a legfőbb szerv választja meg, és a könyvvizsgálói jelentés a beszámolóval együtt nyilvánossá válik.

Az alábbi kérdések a cégvezetők által a mesterséges intelligencia alapú keresőkben is gyakran feltett kérdésekre adnak tömör választ.

Kiknek kötelező a könyvvizsgálat Magyarországon, és milyen mentesülési lehetőségek vannak?

Főszabályként minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak kötelező. Mentesül, akinél az előző két üzleti év átlagában a nettó árbevétel legfeljebb 600 millió forint és az átlagos létszám legfeljebb 50 fő, feltéve, hogy nem tartozik a méretfüggetlen esetek közé. Ilyen például a konszolidált leányvállalat, a fióktelep vagy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó. 2026-tól a konszolidált beszámolót nem készítő anyavállalat is mentesülhet.

Mely cégeknek kötelező a könyvvizsgálat a méretüktől függetlenül?

A konszolidálásba bevont leányvállalatoknak és közös vezetésű vállalkozásoknak, a konszolidált beszámolót készítő anyavállalatoknak, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek (törvényi kivételekkel), a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak, a takarékszövetkezeteknek, valamint azoknak, akiknél külön jogszabály írja elő.

Kötelező lesz-e a könyvvizsgálat, ha az árbevétel két év alatt 450 és 750 millió forint volt, 40 fő mellett?

Nem feltétlenül. A kétéves átlagos árbevétel pontosan 600 millió forint, ami nem haladja meg a határt, a 40 fős létszám pedig 50 fő alatti. Ebben az esetben a cég még mentesülhet. Ha azonban bármelyik évben néhány millió forinttal magasabb lett volna az árbevétel, az átlag átlépi a 600 millió forintot, és a következő üzleti évre könyvvizsgálót kell választani.

Mi történik, ha egy cég elmulasztja a kötelező könyvvizsgálatot?

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a nyilvános cégadatok alapján felszólíthatja a céget, és ha a mulasztást nem pótolják, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál. A könyvvizsgálat utólag pótolható a könyvvizsgáló megválasztásával, a szerződéskötéssel és a cégbírósági bejelentéssel.

Hogyan válasszon könyvvizsgálót egy cég, amely először lesz kötelezett?

A könyvvizsgálót a cég legfőbb szerve (például a taggyűlés vagy az egyedüli tag) választja. Érdemes olyan könyvvizsgálót választani, aki ismeri az iparágat, a zárási időszakban rendelkezésre áll, és szükség esetén IFRS- vagy csoportszintű beszámolót is tud vizsgálni. Szerződéses kikötés nem kötelezheti a céget meghatározott könyvvizsgáló választására.

Hogyan készítse elő a könyvelést az első könyvvizsgálatra?

Érdemes már évközben egyeztetni a főkönyvet és az analitikákat, megtervezni az év végi leltárt, felülvizsgálni a számviteli szabályzatokat, és dokumentálni a jelentős becsléseket. Egy naprakész könyvelési háttér és egy külső könyvelési partner segíthet abban, hogy az év végi zárás és a könyvvizsgálat ne csússzon ki a határidőből.