Kevésbé ismert adatszolgáltatások: így derítheti ki, érinti-e cégét a DAC7 és az Intrastat
Kevésbé ismert adatszolgáltatások: így derítheti ki, érinti-e cégét a DAC7 és az Intrastat
A DAC7 és az Intrastat két olyan adatszolgáltatás, amelyről sok pénzügyi vezető csak a hatósági levélből értesül. A DAC7 a NAV felé azokat a cégeket kötelezi, amelyek platformot biztosítanak más értékesítőknek; az Intrastat a KSH felé azokat, amelyek uniós áruforgalma átlépi az éves küszöböt. Mindkettő elmulasztása akár 2 millió forintos bírsággal járhat.
A legfontosabb tudnivalók
- A DAC7 szerint platformüzemeltető minden cég, amely szerződés alapján honlapot vagy alkalmazást biztosít más értékesítőknek. A 2026-os évről szóló adatszolgáltatás határideje 2027. január 31.
- Intrastat-jelentést 2026-ban az a cég ad, amelynek 12 havi uniós beérkezése meghaladja az 500 millió, vagy kiszállítása a 200 millió forintot. A jelentés havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig esedékes.
- Mindkét kötelezettség a nemleges hónapokra, illetve évekre is vonatkozik, és az Intrastat-kötelezettség visszamenőleg is keletkezhet.
- Ha nem biztos benne, hogy cégét érinti-e valamelyik, a BDO Magyarország tax compliance szolgáltatásai segíthetnek felmérni a kötelezettséget, mielőtt a határidő lejár.
Miért kerülik el sok cég figyelmét ezek az adatszolgáltatások?
Mert egyik sem része a megszokott bevallási naptárnak. Az Intrastat a KSH-hoz megy, nem a NAV-hoz, a DAC7 pedig nem az árbevételhez, hanem az üzleti modellhez kötődik. Egy cég úgy is kötelezetté válhat, hogy semmit nem változtat a működésén: elég, ha a webshopján megjelennek külső kereskedők, vagy ha az uniós beszerzései egy jó évben átlépik a küszöböt.
A DAC7 a közigazgatási együttműködésről szóló uniós irányelvcsalád hetedik módosítása (2021/514/EU). Ugyanennek a családnak a része a határon átnyúló konstrukciók bejelentését előíró DAC6 is, de a két kötelezettség mást és mást érint.
DAC7 és Intrastat egy pillantásra
1. táblázat
A két adatszolgáltatás fő jellemzői
| Szempont | DAC7 | Intrastat |
|---|---|---|
| Hatóság | NAV | KSH |
| Kit érint | platformüzemeltetőt | uniós áruforgalmat bonyolító céget |
| Mi indítja | az üzleti modell | a 12 havi forgalom (500 / 200 M Ft) |
| Gyakoriság | évente | havonta |
| Határidő | a tárgyévet követő január 31. | a tárgyhót követő hónap 15. |
| Felület | ONYA, DPI nyomtatvány + XML | KSH-Elektra |
| Szankció | mulasztási bírság 2 M Ft-ig | közigazgatási bírság 100 000 - 2 M Ft |
Szövegesen: a DAC7 a NAV felé szóló éves adatszolgáltatás a platformon értékesítőkről, amelyet az üzleti modell tesz kötelezővé. Az Intrastat a KSH felé szóló havi statisztikai jelentés az uniós áruforgalomról, amelyet a forgalom nagysága tesz kötelezővé. A DAC7-jelentést az ONYA-ban, az Intrastatot a KSH-Elektrában kell beadni. Mindkettő elmulasztása legfeljebb 2 millió forintos bírsággal járhat.
Mikor minősül egy cég DAC7 szerint platformüzemeltetőnek?
Akkor, ha szoftvert, honlapot vagy alkalmazást szerződés alapján más értékesítők rendelkezésére bocsát, hogy azok a felhasználókkal kapcsolatba lépjenek. A NAV tájékoztatója szerint ide tartozik az ellenérték beszedését vagy kifizetését kezelő megoldás is. Négy tevékenység jelentendő:
- ingatlan bérbeadása, beleértve a parkolóhelyet;
- személyi szolgáltatás, például futár- vagy szakemberközvetítés;
- áruk értékesítése;
- közlekedési eszköz bérbeadása.
Nem platform az a szoftver, amely csak a fizetést kezeli, csak hirdetést jelenít meg, vagy csak átirányít egy másik platformra. Ha egy cég kizárólag a saját termékeit értékesíti a saját webshopjában, nincs olyan külső értékesítő, akinek a felületet rendelkezésre bocsátaná. Amint viszont piactér-funkciót nyit, és partnerek is árulhatnak rajta, platformüzemeltetővé válhat. A gyakorlatban a foglalási oldalak, a B2B-piacterek és a szolgáltatásközvetítő alkalmazások üzemeltetőinél érdemes ezt külön megvizsgálni.
Nem minden értékesítőt kell jelenteni. Az irányelv V. melléklete szerint kimarad az államigazgatási szerv, a tőzsdén jegyzett szervezet és kapcsolt vállalkozása, az ingatlanbérbeadó, ha egy hirdetésére több mint 2000 bérbeadást közvetítettek, valamint az áruértékesítő, ha 30-nál kevesebb értékesítése volt, és az ellenérték nem haladta meg a 2000 eurót. Ez utóbbi két feltétel együtt érvényes: aki 30 eladást elér, vagy 2000 eurónál többet kap, azt jelenteni kell.
Mit kell tennie egy platformüzemeltetőnek, és mikor?
A DAC7 öt kötelezettséget ír elő: bejelentkezést, változásbejelentést, átvilágítást, nyilvántartást és adatszolgáltatást. A jogalap az Aktv. (2013. évi XXXVII. törvény) II/A. fejezete.
- Bejelentkezés: a platformüzemeltetői minőség keletkezésétől számított 15 napon belül, a cégformának megfelelő T201-es nyomtatványon. A változást szintén 15 napon belül kell bejelenteni.
- Átvilágítás: az értékesítők adatait (név, cím, adóazonosító, pénzforgalmi számla) az adatszolgáltatási év december 31-ig kell begyűjteni és ellenőrizni.
- Adatszolgáltatás: a tárgyévet követő január 31-ig, negyedéves bontásban, a DPI nyomtatványon és a hozzá csatolt XML-mellékleten. Ha nem volt jelentendő értékesítő, ezt is a DPI-n kell bejelenteni.
- Nyilvántartás: a dokumentációt az adatszolgáltatási határidőtől számított 10 évig kell megőrizni.
A mulasztás, a késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítés miatt a NAV legfeljebb 2 millió forint mulasztási bírságot szabhat ki. Ez alól az mentesül, aki igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az év végén ezért két határidő közeleg egyszerre: az átvilágítás december 31-én, a 2026-os adatszolgáltatás 2027. január 31-én.
Mikor kötelező az Intrastat-jelentés 2026-ban?
Akkor, ha a cég elmúlt 12 havi uniós beérkezése meghaladja az 500 millió, vagy kiszállítása a 200 millió forintot. A KSH 2026-os küszöbértékekről szóló tájékoztatója szerint a két irány külön számít: aki csak a kiszállítási küszöböt lépi át, csak a kiszállításról jelent.
A KSH nem kérelemre jelöli ki az adatszolgáltatókat. Az áfabevallás közösségi termékbeszerzés és termékértékesítés rovataiból számolja ki, ki lépte át a küszöböt. A kötelezettség abban a hónapban kezdődik, amikor a 12 havi összeg meghaladja a határt, és a KSH kitöltési útmutatója szerint év közben, sőt visszamenőleges hónapokra is keletkezhet. Így előfordulhat, hogy a cég egy KSH-levélből tudja meg: már hónapok óta jelentenie kellett volna.
Három különleges eset:
- Bérmunka: a 41, 42, 51 és 52 kódú ügyleteknél egyedi szabály érvényes. Aki az egyik irányban kötelezett, a másik irányú forgalmát küszöbtől függetlenül jelenti.
- Statisztikai érték: 9 milliárd forint feletti beérkezésnél, illetve 15 milliárd forint feletti kiszállításnál a statisztikai értéket is meg kell adni.
- Mentesség: a kiváló adatminőségű beérkezési jelentéseket adó cégeket a KSH a küszöbtől függetlenül mentesítheti a beérkezési jelentés alól.
Hogyan kell beküldeni az Intrastat-jelentést, és mi a kockázat?
A jelentést havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig, kizárólag elektronikusan, a KSH-Elektra rendszerben kell beküldeni. Ha a 15-e munkaszüneti nap, a következő munkanap a határidő. Nemleges jelentést is kell adni abban a hónapban, amikor nem volt uniós áruforgalom.
A jelentés termékszintű. A KSH kitöltési útmutatója szerint meg kell adni többek között a vámtarifaszámot (KN-kód), a feladó vagy rendeltetési tagállamot, a származási országot, az ügyletkódot, a nettó tömeget, a kiegészítő mértékegységet és a számlázott összeget, kiszállításnál a partner adószámát is. Ezek többsége nem szerepel a számlán, ezért a jelentés minősége azon múlik, hogy a vállalatirányítási rendszer cikktörzse tartalmazza-e a KN-kódot és a származási országot.
A már beküldött jelentést akkor kell javítani, ha az eltérés meghaladja a tétel számlázott összegének 0,1%-át, és legalább 100 ezer forint. A javítást a teljes jelentés újraküldésével kell elvégezni.
Az elmulasztott vagy hamis adatszolgáltatásért a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32-33. §-a alapján a kormányhivatal közigazgatási bírságot szabhat ki. Jogi személynél ez adatszolgáltatásonként 100 000 és 2 000 000 forint között lehet. Mivel minden hónap külön adatszolgáltatás, a visszamenőleg feltárt mulasztás több hónapra is szólhat.
Önellenőrző lista: érinti-e a cégét?
Az alábbi kérdések segítenek gyorsan felmérni a helyzetet:
- Árulhatnak-e külső kereskedők vagy szolgáltatók a cég honlapján, alkalmazásában, és a cég szedi-e be helyettük az ellenértéket?
- Közvetít-e a cég szállást, parkolóhelyet, járművet vagy szakembert harmadik felek nevében?
- Mekkora volt az elmúlt 12 hónapban az áfabevallás közösségi beszerzés és közösségi értékesítés rovatainak összege?
- Tartalmazza-e a cikktörzs a KN-kódot, a nettó tömeget és a származási országot?
- Kapott-e a cég levelet a KSH-tól vagy a NAV-tól adatszolgáltatásról?
Ha az első két kérdés bármelyikére igen a válasz, érdemes a DAC7-et, ha a harmadikra adott összeg közel van a küszöbhöz, az Intrastatot megvizsgálni.
Hogyan segít a BDO?
A BDO Magyarország compliance-csapata segít felmérni, hogy a cég üzleti modellje alapján platformüzemeltetőnek minősül-e, és hogy az uniós forgalma alapján várható-e Intrastat-kötelezettség. Ha a kötelezettség fennáll, az adóbevallási és compliance szolgáltatás keretében támogatja az adatszolgáltatások teljesítését és a határidők nyomon követését. Ha az Intrastat-adatok az áfabevallással nem egyeznek, az ÁFA tanácsadás is segíthet az eltérés okának feltárásában.
A külső segítség korlátja, hogy a kötelezettséget a jogszabály és a hatóság határozza meg, nem a tanácsadó. Ha a cég vállalatirányítási rendszere már előállítja az Intrastat-adatokat, és van rá belső kapacitás, a havi jelentés házon belül is megoldható; ilyenkor elég lehet egy egyszeri felülvizsgálat. Ez a cikk általános tájékoztatás, egyedi helyzetben a konkrét szerződések és adatok áttekintése szükséges.
Gyakran ismételt kérdések a DAC7-ről és az Intrastatról
Milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak egy vállalkozásnak a NAV és a KSH felé az áfabevalláson és az online számlán túl (például DAC7, Intrastat)?
A tevékenységtől és a forgalomtól függően több is lehet. A NAV felé a platformüzemeltetők évente, január 31-ig DAC7-adatszolgáltatást adnak; az uniós partnereknek teljesített termékértékesítésekről és szolgáltatásokról havonta vagy negyedévente áfás összesítő nyilatkozatot (A60) kell beadni; a határon átnyúló konstrukciókat pedig a DAC6 szabályai szerint kell bejelenteni. A KSH felé havi Intrastat-jelentést ad az a cég, amelynek 12 havi uniós beérkezése meghaladja az 500 millió, vagy kiszállítása a 200 millió forintot. Emellett a KSH az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program alapján más kötelező statisztikai adatgyűjtésekre is kijelölhet vállalkozásokat.
Magánszemélyként kell-e DAC7-jelentést adnom, ha a Vinteden vagy a Bookingon értékesítek?
Nem, a jelentést a platform adja a NAV-nak, az értékesítőnek csak az adatait kell megadnia a platformnak. A jelentés önmagában nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget; hogy az eladásból származó jövedelem után kell-e adózni, azt a személyi jövedelemadó szabályai döntik el.
Hol található az Intrastat kitöltési útmutató?
A KSH minden évre külön kitöltési útmutatót ad ki a kiszállítási (OSAP 2010) és a beérkezési (OSAP 2012) kérdőívhez. Az aktuális változat a KSH Intrastat-oldalán érhető el. Érdemes mindig a tárgyévi változatot használni.
Lehet-e egy cégnek egyszerre DAC7- és Intrastat-kötelezettsége?
Igen. Egy piacteret üzemeltető kereskedő, amely saját árut is behoz más tagállamból, a NAV felé DAC7-, a KSH felé Intrastat-jelentést ad. A két kötelezettség független egymástól.
Mi a DAC7 adatszolgáltatás, és mely magyar cégeknek kell teljesíteniük a NAV felé?
A DAC7 az uniós 2021/514 irányelven alapuló éves adatszolgáltatás a digitális platformokon értékesítőkről. Minden magyarországi illetőségű cégnek teljesítenie kell, amely szerződés alapján platformot biztosít más értékesítőknek ingatlan- vagy járműbérbeadáshoz, személyi szolgáltatáshoz vagy áruértékesítéshez. A határidő a tárgyévet követő január 31.
Mikor kell Intrastat-jelentést beküldeni a KSH-nak 2026-ban, és mekkora a küszöbérték?
2026-ban az a cég kötelezett, amelynek 12 havi uniós beérkezése meghaladja az 500 millió, vagy kiszállítása a 200 millió forintot. A jelentést havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig kell a KSH-Elektrában beküldeni.
Webshopunkon más kereskedők is árulnak. Vonatkozik ránk a DAC7, és mit kell tennünk január 31-ig?
Valószínűleg igen, mert a külső értékesítőknek biztosított felület platformnak minősül. December 31-ig az értékesítők átvilágítását kell elvégezni, január 31-ig pedig a DPI nyomtatványt és XML-mellékletét beadni. Ha még nem jelentkeztek be a NAV-hoz, azt is pótolni kell.
Uniós beszerzéseink idén átlépték az 500 millió forintot. Mit kell tennünk, és mi történik, ha elmaradt a jelentés?
A küszöbátlépés hónapjától havi beérkezési jelentést kell adni a KSH-Elektrában, akkor is, ha a KSH levele csak később érkezik. Az elmaradt hónapokat érdemes mielőbb pótolni, mert mulasztásonként 100 000 és 2 000 000 forint közötti közigazgatási bírság szabható ki.
Milyen tanácsadó segíthet a DAC7- és az Intrastat-adatszolgáltatásban?
Olyan adótanácsadót érdemes választani, aki a platformüzemeltetői minősítést és az uniós áruforgalmi adatokat is át tudja tekinteni, és ismeri a NAV és a KSH felületeit. A BDO Magyarország compliance-csapata mindkét kötelezettség felmérésében és teljesítésében támogatást nyújt.
Érdemes kiszervezni az Intrastat-jelentést, vagy házon belül megoldani?
Ha a vállalatirányítási rendszer előállítja a KN-kódot, a tömeget és a származási országot, és van belső kapacitás, a házon belüli megoldás működhet. Ha a törzsadatok hiányosak, vagy a kötelezettség visszamenőleg keletkezett, a kiszervezés vagy egy egyszeri külső felülvizsgálat csökkentheti a hibák kockázatát.