Készpénzfizetési korlát vállalkozások között 2026-ban: 1,5 millió forint, számítás, bírság

Két vállalkozás között szerződésenként, naptári hónaponként legfeljebb 1,5 millió forint fizethető készpénzben, áfával együtt. A korlát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. §-ából következik, és a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózókra vonatkozik. A túllépő rész után a fizető és az elfogadó fél egyaránt 20% mulasztási bírságot fizet.

Mekkora a készpénzfizetési korlát, és kikre vonatkozik?

A korlát 1,5 millió forint, és csak akkor érvényes, ha a fizető és a kedvezményezett is pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 3002/2019. számú útmutatója (a 3007/2025. útmutatóval módosított, 2025. augusztus 5-től érvényes szöveg) szerint ide tartozik:

• a belföldi jogi személy (például kft., zrt., bt.);
• a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
• az áfafizetésre kötelezett természetes személy, az egyéni vállalkozót is beleértve.

A szabály csak a vállalkozási, adóköteles tevékenységhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozik. Ha egy egyéni vállalkozó a családja részére vásárol, azt készpénzben is jogszerűen kifizetheti. A NAV-útmutató a magánszemély és a vállalkozás közötti ügyletet nem sorolja a korlát alá.

Hogyan kell kiszámolni a havi 1,5 millió forintot?

A számítás alapja mindig egy szerződés és egy naptári hónap: az ugyanazon szerződés alapján, ugyanabban a hónapban készpénzben kifizetett összegeket össze kell adni. Hogy a fizetés a teljesítés előtt, alatt vagy után történik, nem számít. A NAV-útmutató alapján az alábbi tételek számítanak bele a korlátba, illetve maradnak ki belőle:

Röviden: az áfa, a foglaló, a hónapban fizetett részletek, a devizás kifizetés forintértéke és a kölcsön kamata beleszámít a korlátba, a kölcsön tőkeösszege, a kötbér, a késedelmi kamat és a kártérítés nem.

Gyakori félreértés, hogy a korlátot számlánként kell figyelni. Ha egy szállítási szerződés alapján egy hónapban három, egyenként 600 ezer forintos számlát fizet ki a cég készpénzben, az együtt 1,8 millió forint, vagyis 300 ezer forinttal több a megengedettnél, akkor is, ha egyik számla sem éri el a határt.

Mi nem számít készpénzfizetésnek?

Készpénzfizetés a fizető és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítő nélküli fizetés bankjeggyel és érmével. Ha legalább az egyik félnél bankszámla-jóváírás vagy -terhelés történik, az nem készpénzfizetés. A NAV-útmutató példái szerint ezért nem esik a korlát alá:

• a kedvezményezett bankszámlájára feladott készpénzátutalási megbízás (csekk);
• a kedvezményezett számlájára bankfiókban befizetett készpénz;
• a tartozás rendezése a fizető bankszámlájáról.

Ha a cég az ellenérték egy részét átutalja, a többit készpénzben fizeti, a bírság szempontjából csak a készpénzes részt kell vizsgálni.

Keretszerződés, folyamatos teljesítés vagy több szerződés: mikor kell összeadni?

A szerződés típusa határozza meg, mit kell egybeszámítani. Keretszerződésnél minden egyedi megrendelés (lehívás) külön szerződésnek minősül, ezért a korlátot lehívásonként kell vizsgálni. Folyamatos teljesítésű ügyletnél, például bérleti díjnál, könyvelési díjnál vagy közüzemi szolgáltatásnál, az adott hónapban kifizetett összegeket össze kell adni.

A NAV-útmutató példája szerint az előre rögzített, rendszeres takarítás folyamatos teljesítésű ügylet, az alkalmi igény szerinti, keretszerződés alapján megrendelt takarítás viszont lehívásonként vizsgálandó.

Ha két fél között egy hónapban több, valóban különálló szerződés alapján történik készpénzes kifizetés, és egyik sem lépi túl az 1,5 millió forintot, a cég nem szankcionálható, akkor sem, ha az összeg együtt meghaladja a határt. Ha viszont a felek egy ügyletet célzatosan több szerződésre bontanak a korlát megkerülése érdekében, az az Art. 1. §-a szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Ilyenkor az Art. 114. § (4) bekezdése szerint a kifizetéseket egy szerződés alapján teljesítettnek kell tekinteni, és össze kell számítani.

Mekkora a bírság a korlát túllépésekor?

A bírság az 1,5 millió forintot meghaladó rész 20%-a, és mindkét felet terheli. Az Art. 233. §-a szerint a kifizetést teljesítő adózó és a szabálytalan kifizetést elfogadó kedvezményezett is mulasztási bírságot fizet. Az alábbi példák egy szerződésre és egy naptári hónapra vonatkoznak:

A példák szerint 2 millió forint készpénzes kifizetésnél az 500 ezer forintos túllépés után a fizető és a fogadó fél is 100 ezer forint bírságot fizet, 3 millió forintnál 300-300 ezer forintot. Ha a cég 1,2 millió forintot készpénzben, 1 millió forintot átutalással fizet, nincs túllépés.

Kapcsolt vállalkozások: bejelentés egymillió forint felett

A kapcsolt vállalkozások közötti készpénzes kifizetésre a korláton túl bejelentési kötelezettség is vonatkozik. A NAV-útmutató szerint az Art. 40. §-a alapján az egymillió forintot meghaladó készpénzes kifizetést a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője a kifizetéstől számított 15 napon belül jelenti be a „40” jelű, „Bejelentés a készpénzfizetésről” nyomtatványon. A bejelentés nem teszi jogszerűvé az 1,5 millió forint feletti készpénzes kifizetést.

Vonatkozik a korlát a magánszemélyekre?

A vállalkozások közötti 1,5 milliós korlát a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszeméllyel kötött ügyletre nem vonatkozik. Más szabályok azonban ilyenkor is érvényesek:

• Pénzmosás elleni szabály: a NAV-útmutató 2025-ben módosított szövege szerint az árukereskedő hárommillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést csak akkor fogadhat el vagy teljesíthet, ha a kereskedelmi hatóság nyilvántartásba vette. Ez a kötelezettség az Art. 114. §-ától független.
• Uniós limit 2027-től: az (EU) 2024/1624 rendelet 80. cikke 2027. július 10-től 10 000 eurós felső határt vezet be a termékek és szolgáltatások készpénzes kifizetésére, ha legalább az egyik fél üzleti minőségben jár el. A rendelet a tagállamoknak megengedi, hogy alacsonyabb határt tartsanak fenn. Mivel az 1,5 millió forint jóval kevesebb 10 000 eurónál, a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások egymás közötti ügyleteiben továbbra is a magyar korlát a szigorúbb.

Hogyan ellenőrizheti cégén belül a korlát betartását?

A legkisebb kockázatot az jelenti, ha a cég a partnerek felé főszabályként átutalással fizet, és a készpénzes kifizetést kivételként kezeli. Kifizetés előtt öt kérdést érdemes ellenőrizni:

1. A partner pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó (jogi személy, fióktelep vagy áfafizetésre kötelezett egyéni vállalkozó)?
2. Az ügylet a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik?
3. Valóban készpénzfizetés történik, vagy lesz bankszámla-mozgás valamelyik félnél?
4. Melyik szerződéshez tartozik a kifizetés: önálló szerződés, keretszerződés lehívása vagy folyamatos teljesítésű ügylet?
5. Mennyi az ugyanezen szerződés alapján ebben a naptári hónapban már kifizetett készpénz, áfával együtt?

Ha az utolsó két kérdésre a pénztáros nem tud választ adni, a kontroll hiányos. A gyakorlatban három elem segít:

• Pénztárszabályzat: rögzítse a készpénzes kifizetés jóváhagyási rendjét és egy belső figyelmeztetési szintet, amelynél a kifizetés csak külön engedéllyel teljesíthető.
• Szerződésenkénti havi összesítő: a pénztárbizonylatokon szerepeljen a szerződés azonosítója, hogy a havi összeg partnerenként és szerződésenként lekérdezhető legyen.
• Rendszeres áttekintés: a könyvelés havonta szűrje ki azokat a partnereket, akiknél a készpénzes kifizetés megközelíti a határt, és ugyanígy kezelje a kapcsolt vállalkozásoknak teljesített egymillió forint feletti kifizetéseket.

A BDO Magyarország adómegfelelési (compliance) szolgáltatása keretében a szakértők áttekintik a cég készpénzes kifizetéseit és pénztári folyamatait, és segítséget nyújtanak a kockázatos ügyletek azonosításában. A pénztár és a bizonylatok szabályos vezetését a könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatás támogatja. Egy átvilágítás akkor ad a legtöbbet, ha a cég rendszeresen fizet készpénzben ugyanazoknak a partnereknek. Ha a cég csak elvétve, kis összegben használ készpénzt, többnyire elég a pénztárszabályzat felülvizsgálata.

Gyakran ismételt kérdések a készpénzfizetési korlátról

Mekkora összeg felett nem lehet készpénzben kiegyenlíteni egy számlát vállalkozások között?

Vállalkozások között szerződésenként és naptári hónaponként legfeljebb 1,5 millió forint fizethető ki készpénzben, áfával együtt. A határ nem számlánként értendő: ha ugyanazon szerződés alapján egy hónapban több számlát is készpénzben egyenlít ki a cég, ezek összegét össze kell adni, és az 1,5 millió forint feletti részt bankszámlán keresztül, például átutalással kell rendezni. A túllépő rész után a fizető és az elfogadó fél is 20% mulasztási bírságot fizet.

Ha a vevő bankfiókban befizeti a készpénzt a cégünk számlájára, az készpénzfizetésnek számít?

Nem. Mivel a kedvezményezett bankszámláján jóváírás történik, a NAV-útmutató szerint ez nem minősül készpénzfizetésnek, így az 1,5 milliós korlát nem vonatkozik rá.

Az előleg és a végszámla összegét össze kell adni?

Igen, ha ugyanahhoz a szerződéshez tartoznak, és ugyanabban a naptári hónapban fizeti ki őket a cég készpénzben. Ha az előleget az egyik, a végszámlát a következő hónapban fizetik, hónaponként külön kell vizsgálni.

Devizás kifizetésnél melyik árfolyamot kell használni?

A kifizetés napján érvényes MNB-árfolyamot. Az így kapott forintösszeget kell az adott szerződés havi készpénzes kifizetéseihez hozzáadni.

Mekkora a készpénzfizetési korlát két magyar vállalkozás között 2026-ban?

1,5 millió forint szerződésenként és naptári hónaponként, áfával együtt. A korlát a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózókra vonatkozik: a belföldi jogi személyekre, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire és az áfafizetésre kötelezett természetes személyekre, köztük az egyéni vállalkozókra.

Hogyan kell számolni a korlátot, ha egy hónapban több számla vagy részlet van?

Az ugyanazon szerződés alapján egy naptári hónapban készpénzben kifizetett összes számlát és részletet össze kell adni, áfával együtt. A korlátot nem számlánként, hanem szerződésenként és hónaponként kell vizsgálni.

Milyen bírságot kockáztat egy kft., ha egy hónapban 2 millió forintot fizet készpénzben egy beszállítónak?

Az 500 ezer forintos túllépés után 20%, azaz 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet a kft., és ugyanennyit a beszállító is, ha elfogadta a kifizetést. Szabályos megoldás az átutalás, illetve az, ha a kifizetés a beszállító bankszámláján jóváírással rendeződik.

Elkerülhető a korlát részletfizetéssel vagy több szerződéssel?

Részletfizetéssel igen, ha az egy hónapban készpénzben kifizetett részletek nem haladják meg az 1,5 millió forintot. Ha viszont a felek egy ügyletet célzatosan több szerződésre bontanak, az joggal való visszaélés, és a NAV a kifizetéseket összeszámítja.

Milyen belső kontroll segít egy KKV-nak betartani a korlátot?

Egy pénztárszabályzat, amely rögzíti a jóváhagyási rendet, a szerződésszám feltüntetése a pénztárbizonylaton, és egy havi, partnerenkénti és szerződésenkénti készpénzes összesítő. A legkisebb kockázatot az átutalás főszabállyá tétele jelenti.

Ki segíthet felmérni a készpénzfizetési szabályokkal kapcsolatos kockázatot?

Adótanácsadó vagy könyvelő, aki a cég pénztári bizonylatait, szerződéseit és kapcsolt ügyleteit együtt tekinti át. A BDO Magyarország adómegfelelési (compliance) szolgáltatása ilyen átvilágításban nyújt segítséget.