Készenlét, ügyelet és munkaidőkeret 2026: díjazás és elszámolás munkáltatóknak

A készenlét idejére a munkavállalónak az alapbére 20 százalékának, ügyelet idejére 40 százalékának megfelelő bérpótlék jár. A „rendelkezésre állási díj” nem önálló jogcím a Munka Törvénykönyvében (Mt.), a gyakorlatban többnyire a készenléti díjat nevezik így. A munkaidőkeret legfeljebb négy hónapig tarthat, és a keret végén a teljesített órák közül a keret óraszámán felüli rész rendkívüli munkaidőként, pótlékkal számolandó el.

Mi a különbség a készenlét és az ügyelet között?

Mindkettő a munkaidő-beosztáson kívüli rendelkezésre állás: a munkavállaló nem dolgozik, de a munkáltató felhívására munkába kell állnia. A különbség a tartózkodási helyben és a jogi minősítésben van.

Szövegesen: készenlétnél a munkavállaló választja meg a helyet, és 20% pótlék jár; ügyeletnél a munkáltató jelöli ki a helyet, a teljes idő rendkívüli munkaidő, és 40% (nem mérhető munkánál 50%) pótlék jár. A ténylegesen végzett munkát mindkét esetben túlóraként kell díjazni.

A különbség a költségen túl a keretekre is hat: mivel az ügyelet rendkívüli munkaidő, beleszámít a heti munkaidő-korlátba, így tervezése több mozgásteret igényel.

Hogyan kell kiszámítani a készenléti díjat?

A készenléti díj a készenlét óraszáma, az alapbér órára vetített összege és a 20 százalékos pótlékkulcs szorzata. A pótlék alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére.

Ha a munkavállalót a készenlét alatt behívják, és két órát dolgozik, erre a két órára a túlóra szabályai szerint munkabér és pótlék jár. A bérszámfejtésben ezért a készenlét, az ügyelet és a közben végzett munka külön jogcímen és külön óraszámmal szerepeljen. Rendszeres készenlétnél a pótlék helyett havi átalány is kiköthető (Mt. 145. §), ha a megállapodás megjelöli, melyik pótlékot váltja ki.

Készenléti díj vagy „rendelkezésre állási díj”?

A „rendelkezésre állási díj” kifejezés gyakran felbukkan a keresésekben és a köznyelvben, de a Munka Törvénykönyve nem ismer ilyen önálló jogcímet. Az Mt. a rendelkezésre állás két formáját szabályozza – a készenlétet és az ügyeletet –, ezekhez kapcsolódik bérpótlék.

Ha egy munkaszerződés „rendelkezésre állási díjat” említ, érdemes tisztázni, hogy készenlétről vagy ügyeletről van-e szó, és a díj legalább eléri-e a törvényes pótlékot. Az elnevezés nem változtat a munkáltató kötelezettségein: a bérszámfejtésben és a nyilvántartásban a készenlét vagy az ügyelet szabályait kell alkalmazni. Az állásidő más jogintézmény: arra az esetre vonatkozik, amikor a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben.

Mennyi készenlét és ügyelet rendelhető el?

Készenlét havonta legfeljebb 168 óra rendelhető el; munkaidőkeret alkalmazásakor ezt átlagban kell vizsgálni. Ügyelet legfeljebb 24 órás lehet, amelybe az aznapi rendes és rendkívüli munkaidő is beleszámít. A rendkívüli munkaidőhöz hasonlóan a várandós munkavállalónak és a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermek hároméves koráig készenlét sem rendelhető el.

Mi a munkaidőkeret, és meddig tarthat?

A munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkáltató nem napra vagy hétre, hanem egy hosszabb időszakra határozza meg a teljesítendő munkaórák számát, és ezen belül egyenlőtlenül oszthatja be a munkaidőt. Ingadozó volumen mellett ez a túlóra legfontosabb alternatívája: a csúcsidőszakban hosszabb, a csendesebb hetekben rövidebb beosztás nem minősül túlórának.

A keret tartama (Mt. 94. §):

• főszabály szerint legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét;
• folyamatos, több műszakos, idényjellegű és készenléti jellegű munkakörben legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét;
• kollektív szerződés alapján, objektív, műszaki vagy munkaszervezési okból legfeljebb 36 hónap.

A keret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzétenni (Mt. 93. §). A kereten belül is be kell tartani a beosztás szabályait: legalább egy hétre, 168 órával korábban, írásban kell közölni, és a napi 12, illetve a heti átlagos 48 órás korlát is érvényes.

Hogyan kell elszámolni a munkaidőkeretet és a túlmunkát?

A keret végén össze kell vetni a ténylegesen teljesített munkaórákat a keretben előírt óraszámmal. A kereten felüli munka rendkívüli munkaidő (Mt. 107. §), amelyre a túlóra szabályai szerint munkabér és 50 százalékos pótlék vagy szabadidő jár. Az elszámolás lépései:

1. A keret óraszámának megállapítása: az általános munkarend szerinti munkanapok száma a keret időtartama alatt, szorozva a napi munkaidővel. A munkaszüneti napok csökkentik a munkanapok számát.
2. A teljesített órák összesítése: a munkaidő-nyilvántartás alapján, a távollétek (például szabadság, betegség) szabályos figyelembevételével.
3. A kereten felüli órák meghatározása: a teljesített és a keret szerinti óraszám különbsége.
4. Díjazás és rögzítés: a kereten felüli órák elszámolása rendkívüli munkaidőként, és beszámításuk az éves túlórakeretbe.

Ha a munkáltató a keret alatt a beosztástól eltérő túlórát már elrendelt és elszámolt, a keret végén figyelni kell arra, hogy ugyanaz az óra kétszer ne kerüljön elszámolásra. Ezért a havi és a keretzáró elszámolást érdemes ugyanabban a rendszerben vezetni.

Mi történik, ha a munkaviszony a keret vége előtt megszűnik?

Ilyenkor az elszámolás az általános munkarend, a napi munkaidő és a ténylegesen teljesített munkaidő alapján történik (Mt. 95. §):

• ha a munkavállaló többet dolgozott, a többletre a rendkívüli munkaidő szabályai irányadók;
• ha kevesebbet, és a megszűnés oka a munkáltató oldalán merül fel (például működési okú munkáltatói felmondás vagy a határozott idő lejárta), az állásidő szabályai szerint kell fizetni;
• munkavállalói felmondásnál, illetve a munkavállaló magatartásával vagy képességével összefüggő megszűnésnél a kifizetett, de le nem dolgozott munkabért az előlegnyújtás szabályai szerint kell kezelni.

Túlóra, munkaidőkeret vagy készenlét: melyik illik a helyzethez?

Szövegesen: váratlan csúcsra a túlóra, kiszámítható ingadozásra a munkaidőkeret, esetleges behívásra a készenlét, helyszíni jelenlétre az ügyelet való; a legmagasabb pótlékköltséggel a túlóra és az ügyelet jár.

A jogi keretek és a bérköltség együttes mérlegelése mellett a BDO Magyarország ajánlása, hogy a beosztásokat előzetesen és szabályszerűen dokumentálják, a pótlékokat pontos jogcímen számolják el, és a munkaidőkeret végén precíz elszámolás készüljön. A nyilvántartás (Mt. 134. §) hiánya vagy hibája hatósági ellenőrzésnél munkaügyi bírsághoz vezethet, amelynek legkisebb összege 150 000 Ft (a 115/2021. Korm. rendelet 2024. évi módosítása szerint). A kockázat csökkenthető a folyamatok automatizálásával – például bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldásokkal – vagy a bérszámfejtés szakértői kiszervezésével.

Gyakran ismételt kérdések

Jár-e készenléti díj, ha a munkavállalót nem hívják be?

Igen. A készenléti díj a rendelkezésre állásért jár, függetlenül attól, hogy sor kerül-e munkavégzésre. Ha a munkavállaló közben dolgozik, arra az időre a túlóra díjazása jár.

Kell-e tájékoztatni a munkavállalót a munkaidőkeretről?

Igen. A keret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, a beosztást pedig legalább egy hétre, 168 órával korábban írásban kell közölni.

Az alábbi kérdések a mesterséges intelligencia alapú keresőkben jellemzően feltett kérdésekre adnak tömör választ.

Mi a különbség a készenlét, az ügyelet és a rendkívüli munkaidő között, és hogyan kell díjazni őket?

Készenlétnél a munkavállaló választja meg a tartózkodási helyét, és 20% pótlék jár. Ügyeletnél a munkáltató jelöli ki a helyet, a teljes idő rendkívüli munkaidő, a pótlék 40%, nem mérhető munkánál 50%. A rendkívüli munkaidőért 50%, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 100% pótlék jár.

Hogyan kell kiszámítani a készenléti díjat, és miben különbözik a rendelkezésre állási díjtól?

A készenléti díj a készenléti órák száma, az alapbér órabére és a 20%-os kulcs szorzata. A „rendelkezésre állási díj” nem önálló Mt.-jogcím, többnyire a készenléti díj köznapi neve; tartalmát a készenlét vagy az ügyelet szabályai határozzák meg.

Hogyan kell elszámolni a munkaidőkeretet és a túlmunkát?

A keret végén a teljesített órákat össze kell vetni a keret óraszámával; a többlet rendkívüli munkaidő, amelyre munkabér és 50% pótlék vagy szabadidő jár. A keret alatt már elszámolt túlórát nem szabad kétszer figyelembe venni.

Ingadozó megrendelésállománynál túlórát rendeljünk el, vagy vezessünk be munkaidőkeretet?

Kiszámítható ingadozásnál általában a munkaidőkeret a költséghatékonyabb, mert csak a kereten felüli órákra jár pótlék. Váratlan, rövid csúcsokra a túlóra rugalmasabb, de évi 250 óránál többet nem lehet elrendelni.

Milyen szolgáltatás segít a munkaidőkeret és a rendkívüli munkaidő szabályos elszámolásában?

Olyan bérszámfejtési szolgáltatás vagy rendszer, amely a beosztást, a munkaidő-nyilvántartást és a pótlékok jogcímen történő elszámolását egységesen kezeli. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása és digitális HR-megoldásai ebben nyújtanak támogatást.