Helyi adók 2026 cégeknek: építményadó, telekadó és települési adó
Helyi adók 2026 cégeknek: építményadó, telekadó és települési adó
A cég ingatlanai után három helyi adó jöhet szóba: az építményadó az épületekre, a telekadó a telkekre, a települési adó viszont a céget vállalkozóként nem terhelheti. A törvény csak a keretet és a felső határt adja meg, a tényleges adót minden önkormányzat a saját rendeletében állapítja meg. Több telephelynél ezért településenként eltérő szabályokkal kell számolni.
A legfontosabb tudnivalók
- Az építményadót és a telekadót az fizeti, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa vagy vagyoni értékű jogának jogosultja. 2026-tól a bejegyzett lízingbevevő is ide tartozik.
- A törvényi felső határ építményadónál évi 1100 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a, telekadónál 200 Ft/m² vagy 3%. Ezt inflációval növelik, 2026-ra önkormányzati számítások szerint 3059,3, illetve 556,2 Ft/m²-re.
- Mindkét adó kivetéses: a cég adatbejelentést tesz, az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal állapítja meg, és két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni.
- A BDO Magyarország adóbevallás-készítési (compliance) szolgáltatása minden adónem kalkulációjában segítséget nyújt. Több telephely esetén érdemes évente áttekinteni a helyi rendeleteket és az adatbejelentéseket.
Milyen helyi adók terhelik a cég ingatlanait?
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerint az önkormányzat vagyoni típusú adóként építményadót és telekadót vethet ki, emellett települési adót is bevezethet. Az, hogy egy adott településen melyik adó létezik és mennyi, kizárólag a helyi rendeletből derül ki.
1. táblázat
Az ingatlanokhoz kapcsolódó helyi adók
| Adó | Mit terhel? | Ki fizeti? | Adóalap | Törvényi felső határ |
|---|---|---|---|---|
| Építményadó | lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész | a január 1-jei tulajdonos vagy jogosult | hasznos alapterület vagy korrigált forgalmi érték | 1100 Ft/m² vagy 3,6% |
| Telekadó | telek | a január 1-jei tulajdonos vagy jogosult | terület vagy korrigált forgalmi érték | 200 Ft/m² vagy 3% |
| Települési adó | bármely, törvényben nem tiltott adótárgy | magánszemély, vállalkozóként nem | a helyi rendelet szerint | a helyi rendelet szerint |
Szöveges változat: az építményadó az épületeket, a telekadó a telkeket terheli, mindkettőt a január 1-jei tulajdonos fizeti, a törvényi felső határ 1100, illetve 200 Ft/m², vagy a forgalmi érték 3,6, illetve 3%-a. A települési adó tárgyát és mértékét a helyi rendelet határozza meg, a cégeket vállalkozóként nem terhelheti.
A helyi adók közé tartozik még a helyi iparűzési adó és a magánszemélyek kommunális adója is. Az iparűzési adó a vállalkozási tevékenység után jár, nem az ingatlan után, a kommunális adó alanya pedig magánszemély, ezért ez a cikk egyikkel sem foglalkozik részletesen.
Építményadó: ki fizeti, mi az alapja, mennyi lehet?
Az építményadót az önkormányzat illetékességi területén lévő épületek és épületrészek után kell fizetni, legyen az iroda, raktár, üzem vagy lakás. A Htv. 12. §-a szerint az adó alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Több tulajdonosnál mindenki a tulajdoni hányada arányában fizet, bejegyzett vagyoni értékű jognál pedig a jog jogosultja.
- Adóalap: az önkormányzat választja meg, hogy a hasznos alapterület (m²) vagy a korrigált forgalmi érték után kell-e adózni.
- Felső határ: évi 1100 Ft/m², illetve a korrigált forgalmi érték 3,6%-a. A Htv. 6. § c) pontja szerint ezt az összeget fogyasztói árindexszel növelni kell, így 2026-ban az önkormányzati számítások szerint az adómaximum 3059,3 Ft/m².
- Bérlő: a bérelt ingatlan után nem a bérlő, hanem a tulajdonos az adó alanya, kivéve, ha a bérlőnek bejegyzett vagyoni értékű joga van.
- Évközi változás: az adókötelezettség a január 1-jei állapothoz igazodik, ezért évközi adásvételnél az eladó fizeti az év végéig.
A tényleges mértékek településenként jelentősen eltérnek. Gödöllőn például 2026-ban az általános mérték 2200 Ft/m², Budapest II. kerületében 2900 Ft/m². Diósdon üzletre, műhelyre és raktárra 200 m²-ig 1200 Ft/m², felette 1750 Ft/m² jár. Az önkormányzatok gyakran sávosan, funkció vagy alapterület szerint differenciálnak, ezért egy raktár és egy iroda ugyanazon a településen is eltérően adózhat.
Telekadó: mikor fizet a cég a telke után?
A telekadó az önkormányzat illetékességi területén lévő telkek után jár, és szintén a január 1-jei tulajdonost terheli. Az adó alapja a telek területe (m²) vagy korrigált forgalmi értéke, a felső határ évi 200 Ft/m², illetve a korrigált forgalmi érték 3%-a. 2026-ban az önkormányzati számítások szerinti adómaximum 556,2 Ft/m².
A beépített telkeknél fontos mentesség, hogy a Htv. 19. §-a szerint nem adóköteles a telek épület hasznos alapterületével egyező része. További törvényi mentességek:
- a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek;
- az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a;
- egyes termékelőállító üzemek védő-biztonsági területe, ha a feltételek teljesülnek.
Az önkormányzatok telekadónál is gyakran övezetenként differenciálnak. Gödöllőn 2026-ban például a gazdasági övezetekben a beépített telek 250 Ft/m², a be nem épített telek egyes övezetekben 375 Ft/m². Egy beépítetlen tartalékterület ezért drágább lehet, mint a már beépített telephely.
Települési adó: kivethető-e a cégre?
Települési adót az önkormányzat rendelettel vezethet be, bármely olyan adótárgyra, amelyet törvény nem tilt. A Htv. 1/A. §-a azonban kizárja, hogy az adó alanya az állam, az önkormányzat, egy szervezet, vagy vállalkozóként a vállalkozó legyen. Egy gazdasági társaság tehát nem lehet a települési adó alanya.
További korlátok:
- Tiltott adótárgyak: a termőföld 2023. szeptember 1-jétől, az erdő 2026. január 1-jétől nem lehet települési adó tárgya.
- Kettős adóztatás tilalma: nem adóztatható olyan tárgy, amelyre már törvényben szabályozott közteher kiterjed.
- Kúriai gyakorlat: a Kúria joggyakorlatát összefoglaló tanulmány szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsa több olyan rendeletet megsemmisített, amely a telekadó vagy az építményadó tárgyát nevezte át települési adóvá, vagy szankcióként használta az adót.
A cég számára a települési adó ezért elsősorban közvetett kérdés: a cégvezetőt vagy a munkavállalókat magánszemélyként terhelheti.
Mi változott 2026-ban?
Több helyi adós szabály 2026. január 1-jétől módosult:
- Lízingbevevő mint adóalany: a vagyoni értékű jog fogalma kiterjed a tulajdonjog-fenntartással vásárló vevő jogára és a lízingbevevői jogra. A lízingbevevő a jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő évtől az építményadó és a telekadó alanya.
- Erdő: nem lehet települési adó tárgya.
- Automatikus döntéshozatal: az önkormányzati adóhatóság az egyszerű, mérlegelést nem igénylő ügyekben automatikusan is dönthet.
- Valorizált adómaximum: az önkormányzati számítások szerint 3059,3 Ft/m² építményadónál és 556,2 Ft/m² telekadónál.
Lízingelt ingatlannál érdemes ellenőrizni, hogy a bejegyzés után ki teszi meg az adatbejelentést, és hogyan rendezi a szerződés az adóteher viselését.
Számpélda: mennyi lehet egy raktár helyi adója?
Egy cég 5000 m²-es telken 2000 m² hasznos alapterületű raktárt tart. Az alábbi egyszerűsített számítás a sávokat és a helyi kedvezményeket nem veszi figyelembe, csak azt mutatja, mekkora a különbség az egyes mértékek között.
Telekadó-köteles terület = 5000 m² telek − 2000 m² épület = 3000 m²
2. táblázat
Éves helyi adó különböző mértékekkel
| Számítás | Mérték | Éves adó |
|---|---|---|
| Építményadó a 2026-os adómaximummal | 3059,3 Ft/m² × 2000 m² | 6 118 600 Ft |
| Építményadó Budapest II. kerületi mértékkel | 2900 Ft/m² × 2000 m² | 5 800 000 Ft |
| Építményadó gödöllői általános mértékkel | 2200 Ft/m² × 2000 m² | 4 400 000 Ft |
| Telekadó a 2026-os adómaximummal (3000 m² adóköteles rész) | 556,2 Ft/m² × 3000 m² | 1 668 600 Ft |
| Telekadó gödöllői gazdasági övezeti mértékkel (beépített telek) | 250 Ft/m² × 3000 m² | 750 000 Ft |
Szöveges változat: ugyanaz a 2000 m²-es raktár az adómaximummal évi 6,1 millió, a II. kerületi mértékkel 5,8 millió, a gödöllői általános mértékkel 4,4 millió forint építményadót fizetne. A telek épület alatti 2000 m²-e mentes, a fennmaradó 3000 m² után a telekadó 0,75 és 1,67 millió forint között lehet.
A tényleges összeg a helyi rendelet sávjaitól, övezeti besorolásától és kedvezményeitől függ, ezért a számítást telephelyenként a hatályos rendelet alapján kell elvégezni.
Bejelentés, kivetés, fizetés: a cég teendői
Az építményadó és a telekadó kivetéses adó: nem kell évente bevallást beadni, de minden változást be kell jelenteni. Az adót az önkormányzati adóhatóság az adatbejelentés alapján határozattal állapítja meg.
- Adatbejelentés: vétel, eladás, új épület használatbavétele, az alapterület vagy a használat módjának változása esetén. Határideje legkésőbb a változást követő év január 15-e. Az ingatlan-nyilvántartási változás nem pótolja az adatbejelentést.
- Benyújtás: jellemzően elektronikusan, az E-Önkormányzat Portálon vagy az önkormányzat saját felületén.
- Fizetés: két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig. Ha a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap az irányadó.
- Jogorvoslat: ha a kivetés hibás, a határozat ellen fellebbezni lehet. A határidőt a határozat tartalmazza.
Ellenőrzőlista több telephelyes cégeknek
Több településen lévő ingatlannál a hibák jellemzően abból adódnak, hogy egy változás valamelyik önkormányzatnál nem kerül bejelentésre, vagy a cég nem követi a helyi rendelet módosítását. Érdemes évente, legkésőbb januárban átnézni:
- Ingatlanlista: minden telephely, raktár és iroda szerepel-e a nyilvántartásban, tulajdon vagy vagyoni értékű jog szerint.
- Helyi rendeletek: az adott évre hatályos mértékek, sávok és kedvezmények, a Nemzeti Jogszabálytárban a törvényi keretekkel együtt.
- Adatbejelentések: minden változást bejelentett-e a cég január 15-ig, beleértve a lízinggel szerzett ingatlanokat is.
- Határozatok: a kivetett adó egyezik-e a bejelentett adatokkal és a rendelet szerinti mértékkel.
- Mentességek: érvényesítette-e a cég a beépített telekrészre és az egyéb jogcímekre járó mentességet.
Ha egy határozat vagy a rendelet vitatható, az adóhatósági képviselet keretében a BDO Magyarország szakértői segítséget nyújtanak a jogorvoslati lépések előkészítésében.
Gyakran ismételt kérdések a helyi adókról
Kell-e építményadót fizetni a bérelt irodáért?
Nem a bérlőnek: az építményadó alanya a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosultja. 2026-tól a bejegyzett lízingbevevő is alany lehet.
Ha év közben eladjuk az ingatlant, ki fizeti az adót?
Az adó a január 1-jei állapothoz igazodik, ezért az adott évre az eladó fizeti. A vevőnek a következő év január 15-ig kell adatbejelentést tennie.
Fizetni kell-e telekadót a beépített telek után?
A telek épület hasznos alapterületével egyező része mentes. A fennmaradó rész a helyi rendelet szerint adóköteles lehet.
Hol találom meg egy település helyi adórendeletét?
Az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeleteket tartalmazó részében. Mindig az adott évre hatályos változatot kell nézni, mert a mértékek évről évre változhatnak.
Milyen helyi adókat kell fizetnie egy cégnek az ingatlanai után?
Építményadót az épületek, telekadót a telkek után, ha az adott önkormányzat ezeket bevezette. Mindkettőt a január 1-jei tulajdonos fizeti, a mértéket a helyi rendelet határozza meg a törvényi felső határon belül.
Mi a különbség az építményadó és a telekadó között?
Az építményadó az épületet, a telekadó a telket terheli. A törvényi felső határ építményadónál 1100 Ft/m² vagy 3,6%, telekadónál 200 Ft/m² vagy 3%, mindkettő inflációval növelve.
Kivethetnek-e települési adót egy vállalkozásra 2026-ban?
Nem. A Htv. 1/A. §-a szerint a települési adó alanya vállalkozóként a vállalkozó nem lehet, és gazdálkodó szervezet sem.
Mekkora lehet 2026-ban az építményadó maximuma?
A törvényi 1100 Ft/m²-es felső határ inflációval növelt értéke, az önkormányzati számítások szerint 3059,3 Ft/m². A ténylegesen fizetendő mértéket a helyi rendelet adja meg, ez sok településen alacsonyabb.
Mikor mentes egy vállalkozás telke a telekadó alól?
A beépített telek épület alapterületével egyező része mindig mentes, továbbá a művelt belterületi telek és az építési tilalom alatti terület 50%-a. A helyi rendelet további mentességet adhat.
Ki segít a helyi adók áttekintésében több telephely esetén, vagy ha vitatni kell az adót?
Helyi adózásban jártas adótanácsadó, aki településenként áttekinti a rendeleteket, az adatbejelentéseket és a határozatokat. A BDO Magyarország szakértői segítséget nyújtanak ebben, és a jogorvoslati lépések előkészítésében is.