Határon átnyúló munkavégzés: hol adózik a jövedelem kiküldetésnél és külföldi home office-nál?

Ha egy munkavállaló külföldre megy dolgozni, vagy külföldről végez távmunkát egy magyar munkáltatónak, három kérdést kell tisztázni: melyik államban adózik a bér, melyik állam társadalombiztosítási szabályai érvényesek, és jár-e telephelykockázattal a munkavégzés a munkáltató számára. A három kérdésre gyakran eltérő a válasz, ezért külön kell megvizsgálni őket.

A legfontosabb tudnivalók

  • Adózás: az egyezmények szerint a munkabér főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát ténylegesen végzik. A 183 napos szabály csak akkor tartja Magyarországon az adóztatást, ha további két feltétel is teljesül.
  • Társadalombiztosítás: az EU-n belül egyszerre csak egy állam jogszabályai alkalmazhatók. Kiküldetésnél ez legfeljebb 24 hónapig a küldő állam joga lehet, amit A1 igazolás igazol.
  • Külföldi home office: a külföldről végzett otthoni munka is külföldi munkavégzésnek számít, és a munkáltatónál telephelykérdést vethet fel.
  • Támogatás: a BDO Magyarország Expat szolgáltatásai között szerepel az illetőség meghatározása, a kiküldöttek adóelőleg-kalkulációja és szja-bevallása, valamint a tb-ügyintézés. A kiküldetés megkezdése előtt érdemes egyeztetni.

Hol adózik a külföldön szerzett jövedelem?

A válasz két lépésben adható meg. Először azt kell eldönteni, hogy a magánszemély belföldi illetőségű-e. Ezután a két állam közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmény határozza meg, melyik állam adóztathatja az adott jövedelmet. Ha nincs egyezmény, a magyar szja-törvény szabályai alapján kell elkerülni a kétszeres adóterhet.

A belföldi illetőségű magánszemély teljes, azaz a világon bárhol szerzett jövedelmével adóköteles Magyarországon. A külföldről származó jövedelmet is fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, akkor is, ha az egyezmény alapján az adóztatás joga a másik államé, és a jövedelem itthon mentes.

Ki számít belföldi illetőségűnek?

A NAV 04. számú információs füzete az szja-törvény (Szja tv. 3. § 2. pont) alapján a következő személyeket tekinti belföldi illetőségűnek:

  • a magyar állampolgárt, kivéve a kettős állampolgárt, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye;
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt, ha a naptári évben legalább 183 napot Magyarországon tartózkodik;
  • a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli személyt és a hontalan személyt;
  • egyéb esetben azt, akinek kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye, illetve akinek itt van a létérdekek központja vagy a szokásos tartózkodási helye.

Ha a magánszemély mindkét állam szabályai szerint belföldi illetőségű, az egyezmény illetőségi cikke (jellemzően a 4. cikk) dönt. A sorrend: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, végül állampolgárság. A külföldi illetőséget a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolás bizonyítja.

Mikor marad Magyarországon az adóztatás? A 183 napos szabály

Az egyezmények nem önálló munkára vonatkozó cikke szerint a munkabér abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Rövid kiküldetésnél azonban az adóztatás joga Magyarországon maradhat, ha a következő három feltétel egyszerre teljesül.

1. táblázat

A 183 napos szabály három feltétele

Feltétel Tartalma
Időtartam A külföldi tartózkodás nem haladja meg a 183 napot az egyezményben meghatározott időszakban (adóév, naptári év vagy bármely 12 hónapos időszak).
Munkáltató A díjazást nem a munkavégzés államában illetőséggel bíró munkáltató fizeti, illetve nem az ő nevében fizetik.
Telephely A díjazás költségét nem a munkáltatónak a munkavégzés államában lévő telephelye viseli.

Szöveges változat: a munkabér akkor adózik Magyarországon rövid külföldi kiküldetés alatt is, ha a kint töltött idő nem haladja meg a 183 napot, a bért nem a külföldi állam munkáltatója fizeti, és a költséget nem a munkáltató ottani telephelye viseli. Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a külföldi munkavégzésre jutó bér külföldön adózik.

A 183 napot a fizikai jelenlét alapján kell számolni. Minden megkezdett nap egész napnak számít, így az érkezés és a távozás napja, a hétvége és a külföldön töltött szabadság is. A több külföldi tartózkodás időtartama összeadódik, az átutazás napjai viszont nem számítanak bele.

Ha a bér egy része külföldön adózik, az éves alapbért a munkanapok arányában kell megosztani. A NAV példájában a munkavállaló 200 napot tölt külföldön, ebből 150 munkanap, az éves munkanapok száma pedig 250. Ilyenkor a bér 60%-a (150/250) külföldön, 40%-a Magyarországon adózik. A kiküldetéshez kötött juttatás, például a napidíj, teljes egészében a külföldi munkavégzéshez tartozik.

Külföldön adózó bérhányad = 150 külföldi munkanap / 250 éves munkanap = 60%

Ha a külföldi kiküldetés napidíja Magyarországon adózik, abból 30%, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő összeg költség nélkül levonható.

Melyik állam tb-szabályai érvényesek kiküldetésnél? Az A1 igazolás

A társadalombiztosítás szabályai az adózástól függetlenül alakulnak. Az EU-n belül a 883/2004/EK rendelet alapján egyszerre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Főszabály szerint ez a munkavégzés helye szerinti állam joga.

Kiküldetésnél a küldő állam joga marad érvényben, ha a külföldi munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. A magyar jogszabályok további alkalmazását A1 igazolás igazolja, amelyet a kormányhivatal ad ki. Budapesten és Pest megyében a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala, máshol a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékes. A1 igazolás akkor is szükséges, ha a munkavállaló párhuzamosan több tagállamban dolgozik.

2. táblázat

Adózás és társadalombiztosítás kiküldetésnél

Szempont Adózás (szja) Társadalombiztosítás
Jogforrás Kettős adóztatást elkerülő egyezmény 883/2004/EK rendelet
Főszabály A munkavégzés helyén adózik A munkavégzés helyének joga alkalmazandó
Kivétel kiküldetésnél 183 nap és két további feltétel Legfeljebb 24 hónapig a küldő állam joga
Igazolás Illetőségigazolás A1 igazolás

Szöveges változat: az adózásról a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, a társadalombiztosításról a 883/2004/EK rendelet dönt. Főszabály szerint mindkettő a munkavégzés helyéhez kötődik. Kiküldetésnél az adózás a 183 napos szabály és két további feltétel teljesülése esetén marad itthon, a tb-jogviszony legfeljebb 24 hónapig A1 igazolással. Az adózáshoz illetőségigazolás, a tb-hez A1 igazolás kell.

A gyakorlatban így előfordulhat, hogy egy 8 hónapos kiküldetés alatt a munkavállaló a tb szempontjából a magyar rendszerben marad, a bére viszont a 183 napot meghaladó tartózkodás miatt külföldön adózik.

Mire kell figyelni külföldi home office esetén?

Az egyezmények szempontjából a külföldi lakásból végzett távmunka is külföldi munkavégzés. Ha egy magyar munkáltató munkavállalója tartósan külföldről dolgozik, a bérére ugyanaz a vizsgálat vonatkozik, mint egy kiküldetésnél: a munkavégzés helye, a 183 nap és a két további feltétel dönt.

A munkáltató szempontjából a kulcskérdés a telephely. Telephelyet az egyezmények szerint egy tartós üzleti hely hozhat létre. Az OECD 2025 novemberében publikált modellegyezmény-módosításaihoz kapcsolódó magyarázata szerint, ha valaki a teljes munkaidejének kevesebb mint felét dolgozza a másik államban lévő otthonából, az önmagában általában nem hoz létre üzleti helyet. Ha ennél többet, azt kell vizsgálni, van-e üzleti oka annak, hogy a tevékenységet abból az államból végzik. A szabály az egyes egyezmények szövegétől és az adott állam gyakorlatától függően eltérhet, ezért érdemes esetenként ellenőrizni.

A tb-ben a munkavégzés helye a mérvadó. A 883/2004/EK rendelet 16. cikkére épülő, határon átnyúló távmunkáról szóló keretmegállapodás szerint, ha a lakóhely szerinti államban végzett távmunka kevesebb mint 50%, a munkáltató székhelye szerinti állam joga alkalmazható. Ez csak akkor működik, ha mindkét érintett állam aláírta a megállapodást, ezért a kérelem előtt ellenőrizni kell az érintett államok csatlakozását. A részleteket a BDO Magyarország határon átnyúló távmunkáról szóló összefoglalója ismerteti.

Mi a szabály, ha nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény?

Ha a jövedelem olyan államból származik, amellyel Magyarországnak nincs egyezménye, az szja-törvény 32. §-a szerint a külföldön megfizetett adó 90%-a csökkenti a magyar adót. A beszámítás legfeljebb az adóalapra jutó 15%-os adó mértékéig érvényesíthető. 2024. január 1-jétől csak a külföldön szerzett jövedelemre fizetett adó vehető figyelembe.

Az elkülönülten adózó jövedelmeknél a Magyarországon fizetendő adó a beszámítás után sem lehet kevesebb a jövedelem 5%-ánál. Nem egyezményes államból származó jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót az éves bevallásban kell megállapítani.

Átszámítás, adóelőleg és bevallás: mi a magánszemély feladata?

A külföldi jövedelemmel kapcsolatos feladatok egy része a munkáltatót, más része magát a magánszemélyt terheli:

  • átszámítás: a külföldi pénznemben szerzett jövedelmet a bevételszerzés napján érvényes MNB-árfolyamon kell forintra átszámítani, de választható a megelőző hónap 15-i MNB-árfolyama is;
  • adóelőleg: ha nincs magyar kifizető, a magánszemély maga fizeti meg az adóelőleget, a negyedévet követő hónap 12-éig;
  • bevallás: a külföldről származó jövedelmet az éves szja-bevallásban kell feltüntetni, akkor is, ha az itthon nem adóköteles;
  • kedvezmények: a magyar adókedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a magánszemély ugyanarra az időszakra a másik államban nem érvényesített kedvezményt (Szja tv. 1/A. §).

Milyen lépésekkel készüljön fel a munkáltató és a munkavállaló?

  1. Rögzítsék a kiküldetés vagy a külföldi munkavégzés helyét, várható időtartamát és a munkanapok számát.
  2. Határozzák meg a munkavállaló adóügyi illetőségét, és szükség esetén kérjenek illetőségigazolást.
  3. Vizsgálják meg az egyezmény alapján a 183 napos szabály három feltételét.
  4. Igényeljék meg az A1 igazolást, ha a magyar tb-jogviszony megmarad.
  5. Mérjék fel a munkáltató telephelykockázatát, különösen tartós külföldi home office esetén.
  6. Hangolják össze a bérszámfejtést, az adóelőleget és a külföldi bejelentéseket.
  7. Az év végén készítsék elő az szja-bevallást a külföldi jövedelem feltüntetésével.

A bérszámfejtési oldal összehangolásában a BDO Magyarország könyvelési és bérszámfejtési csapata is támogatást nyújt.

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan kell átszámítani a külföldi pénznemben szerzett jövedelmet?

A bevételszerzés napján érvényes MNB-árfolyamon, vagy választhatóan a megelőző hónap 15-i MNB-árfolyamán. Ha az adott pénznem nem szerepel az MNB árfolyamlistáján, az euróra vonatkozó keresztárfolyamot kell alkalmazni.

Hogyan igényelhető az A1 igazolás?

A kormányhivatal adja ki, a kérelmet a kiküldetés megkezdése előtt érdemes benyújtani. Budapesten és Pest megyében a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala, máshol a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékes.

Meg kell-e adni a külföldi jövedelmet az szja-bevallásban, ha külföldön már adóztak utána?

Igen. A belföldi illetőségű magánszemély teljes jövedelmét be kell vallania. Az egyezmény alapján a jövedelem itthon mentes lehet, vagy a külföldi adó beszámítható.

Hogyan adózik a külföldről származó jövedelem Magyarországon?

A belföldi illetőségű magánszemélynek a teljes jövedelmét be kell vallania. Az egyezmény dönti el, hogy a jövedelem itthon adóköteles, mentes, vagy a külföldi adó beszámításával adózik. Egyezmény hiányában az Szja tv. 32. §-a szerinti beszámítás alkalmazható.

Mit jelent a 183 napos szabály kiküldetésnél?

Ha a kint töltött idő nem haladja meg a 183 napot, a bért nem a külföldi állam munkáltatója fizeti, és a költséget nem a munkáltató ottani telephelye viseli, a bér Magyarországon adózik.

Melyik ország tb-szabályai vonatkoznak arra, aki egy másik uniós országban dolgozik home office-ból?

Főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti országé. A határon átnyúló távmunkáról szóló keretmegállapodás 50% alatti távmunkánál lehetővé teheti a munkáltató államának jogát, ha mindkét állam csatlakozott.

Kell-e A1 igazolás egy 8 hónapos németországi kiküldetéshez, és hol adózik a bér?

A magyar tb-jogviszony 24 hónapon belül A1 igazolással fenntartható. A bér a 183 nap túllépése miatt a külföldi munkavégzésre jutó részben jellemzően Németországban adózik.

Milyen kockázattal jár a tartós külföldi home office a munkáltatónak?

Az otthoni munkavégzés helye telephelyet hozhat létre, ha a munkaidő legalább felét ott töltik, és üzleti oka van ennek. Emellett a bér a másik államban adóköteles lehet, és változhat az alkalmazandó tb-jog is.

Ki segít a kiküldött munkavállalók adózásában és szja-bevallásában?

Olyan tanácsadó, amely az adózást, a tb-t és a bérszámfejtést együtt kezeli. A BDO Magyarország Expat szolgáltatásai ebben nyújtanak támogatást.

Kihez forduljon kettős adóztatás vagy külföldi jövedelem bevallása esetén?

Nemzetközi adózásban jártas adótanácsadóhoz. A BDO Magyarország adótanácsadói az illetőség meghatározásában és a bevallásban is támogatást nyújtanak.