Fizetett ünnep elszámolása és a munkaszüneti napon végzett munka díjazása 2026-ban

A fizetett ünnep elszámolása a bérezés formájától függ. Ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, az órabéres és a teljesítménybéres munkavállalónak a kieső napi munkaidőre távolléti díj jár, akkor is, ha arra a napra nem osztották be. A havibéres munkavállalónak nem jár külön tétel, mert a havi alapbér ezt a napot is fedezi. Aki munkaszüneti napon dolgozik, 100% bérpótlékot kap.

Mi a fizetett ünnep, és kinek jár?

Fizetett ünnepnek a gyakorlat azt a távolléti díjat nevezi, amely az óra- vagy teljesítménybérrel díjazott munkavállalót akkor illeti meg, ha a teljesítendő munkaideje az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfőtől péntekig) eső munkaszüneti nap miatt csökken. A díj a munkavállaló napi munkaidejére jár. Általános teljes munkaidő esetén ez 8 óra, részmunkaidőnél a munkaszerződés szerinti napi munkaidő.

A szabály célja, hogy az órabéres munkavállaló ne veszítsen keresetet az ünnep miatt. Az ünnep kiesik a beosztható munkaidőből, és mivel az órabéres csak a ledolgozott órák után kapna bért, a távolléti díj ezt a kiesést pótolja.

Két fontos következmény:

• A beosztás nem számít. A fizetett ünnep akkor is jár, ha az órabéres munkavállalót egyébként sem osztották volna be arra a napra. A beosztás hossza sem számít.
• Csak a hétköznapra eső ünnep számít. Ha a munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik, nem csökken az általános munkarend szerinti munkaidő, így fizetett ünnep sem jár. 2026-ban ilyen a március 15. és a november 1. (vasárnap), valamint a december 26. (szombat).

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) szerinti munkaszüneti napok: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. Húsvét- és pünkösdvasárnapra, továbbá a vasárnapra eső munkaszüneti napra a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell alkalmazni (Mt. 102. §).

Hogyan kell elszámolni a havibéres és az órabéres munkavállalót?

Az elszámolás két kérdésen múlik: mi a bérezési forma, és dolgozott-e a munkavállaló a munkaszüneti napon. Az alábbi táblázat a négy alapesetet foglalja össze.

Szövegesen: a havibéres munkavállaló bére a munkaszüneti nap miatt nem változik. Ha dolgozik, a havibére mellé a ledolgozott órákra 100% pótlék jár. Az órabéres munkavállalónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra mindenképpen jár a távolléti díj. Ha dolgozik is, emellett megkapja a ledolgozott órák bérét és a 100% pótlékot.

Számpélda órabéresnél. Egy általános teljes munkaidős, órabéres munkavállalót 2026. december 25-én (pénteken) 8 órára osztanak be, és le is dolgozza. Ekkor a következők illetik meg:

• 8 óra távolléti díj (fizetett ünnep);
• 8 óra alapbér a ledolgozott időre;
• 8 órára 100% munkaszüneti napi pótlék.

Ha ugyanezt a munkavállalót nem osztják be, a 8 óra távolléti díj akkor is jár.

Pótlékalap havibéreseknél. A bérpótlék alapja eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló alapbére. Havi alapbérnél az egy órára eső összeget a havi alapbér 174-gyel osztva kell meghatározni (Mt. 139. §). Például 522 000 forint havi alapbér esetén az órabér-egyenérték 3 000 forint, így 8 óra munkaszüneti napi munkáért 24 000 forint pótlék jár a havibéren felül.

Mikor jár 100% pótlék a munkaszüneti napon végzett munkáért?

A munkaszüneti napon végzett munkáért a munkabéren felül 100% bérpótlék jár (Mt. 140. §). A vasárnapi pótléktól eltérően ennél nem számít, milyen jogcímen rendelték el a munkát. Ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, a pótlék jár neki. Húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve vasárnapra eső munkaszüneti napra is munkaszüneti napi pótlék jár, nem vasárnapi.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak szűk körben osztható be. Ilyen eset például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy munkakör, az idényjellegű vagy a megszakítás nélküli tevékenység, valamint a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás (Mt. 102. §). Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napra csak annak rendelhető el, aki ezen a napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható, illetve baleset, elemi csapás vagy súlyos kár elhárítása érdekében (Mt. 108. §).

Rendkívüli munkaidő a munkaszüneti napon. Ha a munkavállaló munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, a 100% munkaszüneti napi pótlék mellett további 100% rendkívüli munkaidő-pótlék is megilleti (Mt. 143. §). Példa: a fenti, 3 000 forintos órabér-egyenértékű havibéres munkavállaló 2026. december 25-én 2 óra túlórát teljesít. Ekkor a 2 órára jár 6 000 forint alapbér, 6 000 forint munkaszüneti napi pótlék és 6 000 forint rendkívüli munkaidő-pótlék, összesen 18 000 forint.

Alapbéresítés és pótlékátalány. A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak úgy, hogy a munkaszüneti napi pótlék az alapbér része, vagy hogy havi átalányként jár (Mt. 145. §). Ez egyszerűsíti a bérszámfejtést. Az átalányt ugyanakkor a távolléti díj számításánál figyelembe kell venni, ezért a megállapodást érdemes a teljes bérköltségre vetítve mérlegelni.

Hogyan kell kezelni a munkaszüneti napot munkaidőkeretben és váltott műszakban?

A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő kiszámításánál az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni (Mt. 93. §). A hétköznapra eső ünnep tehát csökkenti a keretben ledolgozandó órák számát. Ez a csökkenés minden munkavállalóra vonatkozik, arra is, akit a munkaszüneti napra beosztanak.

Példa: 2026 októberében 22 hétköznap van, ebből október 23. (péntek) munkaszüneti nap. Egyhavi munkaidőkeret és napi 8 óra esetén a teljesítendő munkaidő (22 − 1) × 8 = 168 óra. Aki október 23-án is dolgozik, a hónapban összesen akkor sem dolgozhat ennél többet rendes munkaidőben. A munkaszüneti napi munkájáért ugyanakkor 100% pótlék jár.

Munkaidőkeretben dolgozók körében visszatérő kérdés, hogy a fizetett ünnep plusz pénzt jelent. Havibéreseknél ez nem így van: az ünnep kevesebb teljesítendő órát jelent ugyanazért a havibérért. Többletjuttatás akkor jár, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozik. Órabéreseknél a keretben is jár a távolléti díj a hétköznapra eső munkaszüneti napra.

Váltott műszak, 24 órás munkanap. Ha a munkarend miatt a napi munkaidő kezdete és vége nem esik azonos naptári napra, a munkáltató a munkanapot és a munkaszüneti napot megszakítás nélküli 24 órában is meghatározhatja. Ilyenkor a 7 és 22 óra közötti időszakot munkaszüneti napnak kell tekinteni (Mt. 87. §). Ha például a munkaszüneti nap december 24-én 22 órától december 25-én 22 óráig tart, a december 25-én 22 óra után teljesített éjszakai műszakra már nem jár munkaszüneti napi pótlék. A december 24-én 22 óra után ledolgozott időre viszont már jár. Folyamatos és többműszakos munkarendben ezért a műszakbeosztást és a munkaszüneti nap meghatározását együtt érdemes ellenőrizni.

Mi a helyzet 2026. december 24-ével?

A 2026. évi munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint 2026. december 24. (csütörtök) pihenőnap, a helyette ledolgozandó munkanap pedig december 12. (szombat). A rendelet hatálya az általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. A december 24-i pihenőnap nem munkaszüneti nap, ezért erre a napra az órabéreseknek nem jár fizetett ünnep, és az ezen a napon végzett munkáért nem jár munkaszüneti napi pótlék.

2026. szeptember 23-án az Országgyűlés elé került a T/714. számú törvényjavaslat, amely december 24-ét már 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítaná, a kihirdetését követő napi hatálybalépéssel. A 2026. október 12-i állapot szerint a javaslatról még nem szavaztak. Ha elfogadják és időben kihirdetik, 2026. december 24-re (csütörtök) a munkaszüneti napra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni:

• az órabéreseknek fizetett ünnep jár;
• az aznapi munkáért 100% pótlék jár;
• munkaidőkeretben a teljesítendő munkaidő csökken.

Év végi zárás előtt ezért érdemes a bérszámfejtő rendszer munkanaptárát és a decemberi beosztásokat a végleges jogszabályi állapothoz igazítani.

Milyen hibák vezetnek téves bérkifizetéshez vagy bírsághoz?

A munkabér összegére vonatkozó szabályok megsértése munkaügyi bírsággal szankcionálható (a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. §). A téves elszámolás tehát nemcsak bérkülönbözetet, hanem hatósági kockázatot is jelent. A szabályokból adódó tipikus hibaforrások:

• Elmaradt fizetett ünnep órabéreseknél: jellemzően akkor fordul elő, ha a munkavállaló nem volt beosztva az adott napra.
• Duplán fizetett ünnep havibéreseknél: külön távolléti díj kerül elszámolásra, holott a havibér az ünnepet is fedezi.
• Rossz alapú pótlék: a munkaszüneti napi pótlék helyett vasárnapi pótlék számfejtése, vagy a rendkívüli munkaidő-pótlék elhagyása.
• Rosszul számolt keret: a munkaidőkeret teljesítendő óraszámában nem csökkentik a hétköznapra eső munkaszüneti napot.
• Pihenőnap és munkaszüneti nap összekeverése: például december 24-énél vagy az áthelyezett munkanapoknál.
• 24 órás munkanap figyelmen kívül hagyása: váltott műszakban a naptári nap szerint számfejtik a pótlékot, holott a munkáltató 24 órás munkanapot határozott meg.

Ha utólag derül ki a hiba, a különbözetet a munkavállalónak meg kell fizetni, és a bérszámfejtést, valamint a kapcsolódó bevallásokat is korrigálni kell. Kollektív szerződés eltérhet a fizetett ünnepre vonatkozó szabályoktól. A bírói gyakorlat szerint azonban az eltérés nem változtathatja meg alapjaiban a jogintézményt, ezért az ilyen rendelkezéseket érdemes jogászi szemmel is áttekinteni.

Mikor érdemes szakértőt vagy automatizált rendszert bevonni?

A BDO Magyarország ajánlása szerint a munkaszüneti napok elszámolásánál az Mt. általános szabályai önmagukban nem elegendők. Egyedileg kell vizsgálni a beosztás szerinti munkaidőt, a rendkívüli munkavégzést és a munkarend sajátosságait is. Ez különösen igaz a munkaidőkeretben és a váltott műszakban foglalkoztató munkáltatókra, ahol egy ünnepnap egyszerre hat a teljesítendő óraszámra, a pótlékokra és a távolléti díjra.

Érdemes külső segítséget mérlegelni, ha:

• a cég órabéres és havibéres munkavállalókat vegyesen foglalkoztat;
• munkaidőkeretet, folyamatos vagy többműszakos munkarendet alkalmaz;
• a pótlékokat alapbéresítette vagy átalányban fizeti;
• a bérszámfejtő rendszer munkanaptárát évente kézzel kell frissíteni.

Ilyenkor naprakész, automatizált bérszámfejtési rendszer és szakértői bérszámfejtési tanácsadás együtt csökkentheti a hibák kockázatát. A BDO bérszámfejtést támogató digitális HR-megoldásai online munkaidő-nyilvántartással támogatják a munkarendek és műszakbeosztások kezelését, valamint a jelenléti és túlóraadatok automatikus átadását a bérszámfejtés felé, a BDO bérszámfejtési szolgáltatása pedig a teljes körű havi bérszámfejtésben és a hatósági kapcsolattartásban nyújt segítséget. Egyszerű munkarend mellett, kevés munkavállalóval és naprakész bérprogrammal a belső elszámolás is elegendő lehet. Ilyenkor elsősorban az év végi naptárváltozások ellenőrzésére érdemes figyelni.

Gyakran ismételt kérdések a fizetett ünnep elszámolásáról

Jár-e fizetett ünnep, ha a munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik?

Nem. A fizetett ünnep csak akkor jár, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra, azaz hétfőtől péntekig valamelyik napra esik. 2026-ban ezért március 15-re, november 1-jére és december 26-ra nem jár.

Mennyi fizetett ünnep jár részmunkaidős órabéresnek?

A távolléti díj a munkaszerződés szerinti napi munkaidőre jár. Napi 4 órás részmunkaidő esetén tehát 4 órára.

Beépíthető-e a munkaszüneti napi pótlék az alapbérbe?

Igen, ha a felek a munkaszerződésben így állapodnak meg. A pótlék havi átalányként is fizethető. Az átalányt a távolléti díj számításánál figyelembe kell venni.

Mi az a fizetett ünnep, és kinek jár távolléti díj a munkaszüneti napra?

A fizetett ünnep az a távolléti díj, amely az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalónak jár, ha a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a munkaideje. A havibéres munkavállalónak nem jár külön, mert a havi alapbér az ünnepet is fedezi.

Mikor jár 100%-os bérpótlék a munkaszüneti napon végzett munkáért?

Mindig, ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, a munkavégzés jogcímétől függetlenül (Mt. 140. §). Ha a munka rendkívüli munkaidőben történik, további 100% pótlék is jár.

Hogyan kell elszámolni a hétköznapra eső munkaszüneti napot havibéres és órabéres munkavállalónál?

A havibéres munkavállaló havibére változatlan, az órabéresnek a napi munkaidejére távolléti díj jár. Ha bármelyikük dolgozik is aznap, a ledolgozott órákra 100% pótlék jár, az órabéresnek ezen felül a ledolgozott órák bére is.

Hogyan kell kezelni a munkaszüneti napot és a rendkívüli munkát munkaidőkeretben?

A hétköznapra eső munkaszüneti nap csökkenti a keretben teljesítendő munkaidőt. Az ünnepnapi munkáért 100% pótlék jár, rendkívüli munkaidő esetén további 100%.

Mi jár a váltott műszakban dolgozónak, ha munkaszüneti napon dolgozik?

A munkaszüneti napra eső munkaidőre 100% pótlék jár. Ha a munkáltató 24 órás munkanapot határozott meg, a munkaszüneti nap a munkáltató által kijelölt 24 óra, és nem feltétlenül a naptári nap. A 7 és 22 óra közötti tartam mindenképpen munkaszüneti napnak számít.

Munkaszüneti nap lesz-e 2026. december 24.?

A hatályos rendelet szerint 2026. december 24. pihenőnap, a december 12-i szombat pedig munkanap. A december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító T/714. számú törvényjavaslatot 2026 szeptemberében nyújtották be. Elfogadása esetén december 24-et munkaszüneti napként kell elszámolni.

Milyen bérszámfejtési szolgáltatót érdemes választani váltott műszakban és munkaidőkeretben foglalkoztató KKV-nak?

Olyat, amely kezeli a munkaidőkeretet, a többműszakos beosztást és a munkaszüneti napi pótlékokat, és évente frissíti a munkanaptárat. A BDO Magyarország bérszámfejtési szolgáltatása teljes körű havi bérszámfejtést nyújt, digitális HR-megoldásai pedig az összetett, többműszakos munkarendek nyilvántartását és az adatok bérszámfejtés felé történő átadását támogatják.

Kitől kérhet segítséget egy cég a munkaszüneti napi pótlékok helyes elszámolásához?

Bérszámfejtési szakértőtől vagy munkajogásztól, különösen munkaidőkeret, váltott műszak, illetve alapbéresített vagy átalányban fizetett pótlék esetén. Így csökkenthető a munkaügyi bírság és a téves bérkifizetés kockázata.

Mi a teendő, ha a munkáltató tévesen számolta el a fizetett ünnepet vagy az ünnepnapi pótlékot?

A különbözetet ki kell fizetni a munkavállalónak, a bérszámfejtést és a kapcsolódó bevallásokat pedig korrigálni kell. A munkabér összegére vonatkozó szabályok megsértése munkaügyi bírsággal sújtható.

Források: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Nemzeti Jogszabálytár); 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről; 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről.