Felkészülés az üzleti év végére – transzferár kötelezettségek, bejelentések és kiigazítások
Felkészülés az üzleti év végére – transzferár kötelezettségek, bejelentések és kiigazítások
Az üzleti év vége a vállalatok számára hagyományosan az egyik legösszetettebb időszak, amikor a beszámolók elkészítése, az adózási kötelezettségek teljesítése és a pénzügyi zárási folyamatok egymással párhuzamosan zajlanak. Ezen teendők között egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a transzferár-kötelezettségek is.
Az elmúlt években a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési gyakorlata ezen a területen jelentős fejlődésen ment keresztül. Az adatvezérelt elemzések, az online adatszolgáltatási rendszerekből származó információk, valamint a célzott kockázatelemzés alkalmazása következtében a transzferár-ellenőrzések egyre kiterjedtebbé és pontosabbá váltak.
Mindez azt eredményezi, hogy a transzferár-szabályozás nem csupán egy adózási adminisztrációs kötelezettségként jelenik meg, hanem a vállalatok pénzügyi és számviteli megbízhatóságának, valamint adókockázati kitettségének fontos tényezőjévé vált. A transzferár-folyamatok év végi áttekintése így a vállalati működés átláthatóságának és megfelelőségének egyik meghatározó eleme.
A következőkben összegyűjtöttük a leggyakoribb évvégi transzferár kötelezettségeket:
-
Országonkénti jelentés Country-by-Country Report (CbCR) és kapcsolódó bejelentések
A 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó cégcsoport magyarországi tagvállalatainak adatszolgáltatási és/vagy bejelentési kötelezettsége keletkezik. Az adózóknak előbbi kötelezettségeiket elektronikus úton, az Adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványokon kell teljesíteniük 2025. december 31-ig, a 2025. üzleti évükre vonatkozóan (naptárival megegyező üzleti év esetén).
Amennyiben az adózó a fenti kötelezettségeit nem megfelelően vagy nem időben teljesíti, akkor 20.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az Adóhatóság.
A magas bírság elkerülése érdekében az év végi felkészülés részeként minden multinacionális cégcsoport magyar leányvállalatának / fióktelepének ellenőriznie kell, hogy:
-
a CbC-bejelentési / adatszolgáltatási kötelezettség érinti-e,
-
amennyiben igen, a T201T nyomtatvány megfelelő kitöltése szükséges.
-
Transzferár-nyilvántartás - Fődokumentum
Magyar szabályozás szerint a Transzferár nyilvántartás Fődokumentumból és Helyi dokumentum(ok)ból áll. Amennyiben a külföldi anyavállalatra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül a nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a fenti lehetőség esetén is a 2024. üzleti évre vonatkozó fődokumentum elkészítésének határideje 2025. december 31-én lejár (naptárival megegyező üzleti év esetén).
A Fődokumentummal kapcsolatos mulasztás esetén súlyos bírság –évenként maximum 5.000.000 Ft, ismételt jogsértés esetén maximum 10.000.000 Ft – szabható ki. Így fontos ellenőrizni az üzleti év végén, hogy a jogszabály szerinti teljes transzferár nyilvántartás rendelkezésre áll-e egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén.
-
Transzferár kiigazítás – nem mindegy mikor és hogyan!!
Amennyiben a kapcsolt felek közöttük lévő ügyleteikben szokásos piaci ártól eltérő árazást alkalmaznak transzferár kiigazítást szükséges végezniük, annak érdekében, hogy az alkalmazott árazás beleessen a szokásos piaci tartományba.
A kiigazítás többféle módon és időpontban történhet, a következőkben az egyes lehetőségeket hasonlítjuk össze.
-
Év közbeni önellenőrzéssel történő módosítás
Ha a piaci ár eltérése már az év közben felismerhető, a vállalat önellenőrzéssel módosíthatja a korábbi számlákat és bevallásokat.
Előnyei:
-
A korrekció már az adott üzleti év könyveiben is érvényesül, így a pénzügyi beszámolók pontosabbak.
-
Kiigazítást elegendő a szokásos piaci tartomány alsó értékére megtenni
Hátránya, hogy nagyobb adminisztratív teherrel jár, mert a korábbi bevallásokat módosítani kell, és minden érintett tranzakciót bizonylattal kell alátámasztani.
-
Év végi számviteli bizonylattal történő korrekció
Abban az esetben alkalmazható, ha a korrekció nem egy konkrét teljesítéshez vagy ügyletsorozathoz tartozik, hanem a teljes évi teljesítményt érinti és a felek egy előre meghatározott haszon mértékre igazítanak ki (eredményességi korrekció). Ebben az esetben valamilyen számviteli bizonylat kiállítása szükséges.
Ennek előnyei:
-
A korrekció már az adott üzleti év könyveiben is érvényesül, így a pénzügyi beszámolók pontosabbak.
-
Kiigazítást elegendő a szokásos piaci tartomány alsó értékére megtenni.
-
Nem jár önellenőrzéssel.
Hátránya, hogy rendkívül körültekintően vizsgálni kell, hogy az ügylet áfa hatálya alá tartozó adóköteles tranzakciónak vagy az áfa hatályán kívüli ügyletnek minősül.
-
Utólagos adóalap-kiigazítás (Tao. tv. 18. §)
Ha az üzleti év lezárását követően a társaság utólag megállapítja, hogy a kapcsolt felekkel kötött ügyletek ára nem felel meg a szokásos piaci árnak, lehetősége van az adóalap korrekciójára a Tao. tv. 18. § alapján.
Ebben az esetben a társaság csak a társasági adóbevallásban és kapcsolódó adónemekben (helyi iparűzési adó és innovációs járulék) korrigálja az adóalapot, számviteli bizonylat kiállítása nélkül. Ez egyszerűbb, de a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolóban nem jelenik meg a korrekció.
Előnyei:
-
Kisebb adminisztratív teher.
-
Csak adózásban jelenik meg a korrekció.
-
Utólagos, egyszerű korrigálási lehetőség.
Hátrányai:
-
Növelés automatikus, csökkentéshez viszont a növelő fél igazolása szükséges.
-
Utólagosan kiigazítani csak a szokásos piaci tartomány középértékére (mediánra) lehet (bizonyos eseteket kivéve).
-
Mivel megjelenik az adóbevallásban, figyelemfelhívó lehet az Adóhatóság számára.
+1 Kapcsolt vállalkozások körének ellenőrzése
Jogszabály szerint az adóalanyok kötelesek a kapcsolt felek legfontosabb adatait az adóhatóság részére bejelenteni az első szerződéskötés vagy az első teljesítés, a készpénzfizetés, valamint a jogviszony megszűnésének dátumát követő 15. napon belül.
Tapasztalataink alapján azonban a bejelentés és a kapcsolt jogviszonyok folyamatos nyomon követése gyakran elmarad, így javasoljuk évente legalább egyszer (akár év végén) felülvizsgálni be és kijelentendő kapcsolt vállalati kört.
A NAV transzferár-ellenőrzései során az első vizsgált pontok között szerepel, hogy a kapcsoltsági bejelentések megtörténtek-e. A megfelelő bejelentés és kijelentés hiányát 1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az Adóhatóság.
Összegzés
A transzferár kötelezettségek év végi ellenőrzése nemcsak egy kötelező adminisztráció, hanem fontos része a cég pénzügyi és adózási biztonságának is annak érdekében, hogy elkerülje az akár több milliós bírságokat.
BDO transzferár szolgáltatásai
A BDO nemzetközi hálózattal, dedikált transzferár szakértői csapattal és Adóhatóság által elismert és használt adatbázisokkal rendelkezik. Így teljeskörű szakmai támogatást tudunk nyújtani Ügyfeleink részére transzferár területen is. Leggyakoribb szolgáltatásaink közé tartozik:
-
Transzferár nyilvántartási kötelezettség felmérése, vizsgálata;
-
Transzferárak tervezése, vizsgálata és kialakítása;
-
Transzferár térkép készítése;
-
Kapcsolt vállalkozások beazonítása, vállalat méretének meghatározása;
-
Kapcsolt vállalkozások bejelentése;
-
Kapcsolt vállalkozások közötti szerződések véleményezése;
-
Master file és Local file (transzferár nyilvántartás) felülvizsgálata, kiegészítése, elkészítése;
-
A kapcsolt felek között már folyamatban lévő ügyletek vizsgálata;
-
Összehasonlító (benchmark) elemzés készítése nemzetközi adatbázisok felhasználásával;
-
Szokásos piaci ártartomány kialakítása;
-
Előzetes ármegállapítás (APA) előkészítése, részvétel az eljárásban;
-
Támogatás adóhatósági eljárásokban;
-
Immateriális javak árazásának tervezése;
-
Pénzügyi tranzakciók árazása;
-
Javaslattétel a cégcsoport struktúrájának kialakítására;
-
Értéklánc (VCA – Value Chain Analysis) és funkcionális elemzés készítése;
-
Országonkénti jelentés (CbCR) elkészítése, kapcsolódó formanyomtatványok kitöltése és benyújtása.