Áfa kérdések: előleg és részteljesítés
Áfa kérdések: előleg és részteljesítés
Előlegnél az áfát a pénz jóváírásakor vagy kézhezvételekor kell megállapítani, és az előlegszámlát ekkor haladéktalanul ki kell állítani, nem a teljesítéskor. Részteljesítésnél az adó az átadott rész teljesítésekor keletkezik, attól függetlenül, hogy a vevő már fizetett-e. A végszámla a teljes ügyletet számlázza, és levonja belőle a korábban leszámlázott előleget.
A legfontosabb tudnivalók
- Az előleg után főszabály szerint akkor kell áfát fizetni, amikor az összeget jóváírják vagy átveszik (Áfa tv. 59. §), és az előlegszámlát ekkor, haladéktalanul ki kell állítani (Áfa tv. 163. §).
- A részteljesítés önálló teljesítés (Áfa tv. 57. §): ha egy elkülöníthető részt átadnak és átvesznek, arról részszámla jár, és az adó a fizetéstől függetlenül esedékes.
- A fizetési ütemterv önmagában nem részteljesítés: a teljesítés előtt fizetett részlet előleg, a folyamatos ügyletek időszakonkénti elszámolására pedig az 58. § külön teljesítési időpontot ír elő.
- Ha előleges vagy szakaszos ügyleteinek számlázását rendszeresen át szeretné nézetni, a BDO Magyarország Tax compliance szolgáltatása segít a számlázási és bevallási folyamat ellenőrzésében.
Mi számít előlegnek az áfatörvény szerint?
Előleg minden olyan vagyoni előny, amelyet a teljesítés előtt adnak, és amely beszámít a termék vagy szolgáltatás ellenértékébe (Áfa tv. 59. § (1)). Nemcsak pénz lehet: nem pénzbeli előlegnél a fizetendő adót a megszerzés napján kell megállapítani.
Az előleg feltétele, hogy egy konkrét, beazonosítható ügylethez kapcsolódjon: az előlegszámla annak az ügyletnek az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámít (Áfa tv. 159. § (3)). Az előleg mértékét a törvény nem korlátozza, akár a teljes vételár is lehet. A díjbekérő ezzel szemben nem számla, csak fizetési felszólítás: áfát nem keletkeztet, a beérkező előlegről utána előlegszámlát kell kiállítani.
Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség az előleg után?
Belföldi, egyenes adózású ügyletnél az adót az előleg jóváírásának vagy kézhezvételének napján kell megállapítani, és a kapott összeget úgy kell tekinteni, hogy az áfát is tartalmazza (Áfa tv. 59. § (1)-(2)). A 27%-os kulcsú ügyletnél tehát a kapott összeg 27/127-ed része az áfa: 1 270 000 Ft előlegből 1 000 000 Ft az adóalap és 270 000 Ft a fizetendő adó.
Az előleg áfája = 1 270 000 Ft × 27/127 = 270 000 Ft
Az adómérték és a devizaárfolyam is az előleg napjához kötődik: az előlegre az akkor érvényes adómértéket (Áfa tv. 84. § (2) b)) és árfolyamot (Áfa tv. 80. § (1) a)) kell alkalmazni, akkor is, ha a teljesítésig változnak.
Előleg és áfa a gyakori ügylettípusokban:
1. táblázat
Ki fizeti az előleg áfáját?
| Ügylettípus | Keletkezik-e adó az előleg után? | Ki fizeti? |
|---|---|---|
| Belföldi, egyenes adózású ügylet | Igen, a jóváíráskor, kézhezvételkor | Az eladó, az előlegben foglalt áfából |
| Uniós szolgáltatás, ahol az igénybevevő fizet (Áfa tv. 140. § a)) | Igen (Áfa tv. 59. § (3)) | A magyar igénybevevő, az előleg teljes összege után |
| Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (Áfa tv. 89. §) | Nem, és előlegszámla sem kell | – |
| Belföldi fordított adózású ügylet (Áfa tv. 142. §) | Az eladónál nem | A vevő, a 60. § szerinti időpontban |
A táblázat szövegesen: belföldi egyenes adózásnál az eladó az előleg jóváírásakor fizeti az áfát, az előlegben foglalt adóból. Uniós szolgáltatás beszerzésekor, amikor az igénybevevő fizeti az adót, az előleg után is ő fizet, de az előleg nem tartalmazza az adót, így azt a teljes összegre kell felszámítani (Áfa tv. 59. § (3)). Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés előlegére az 59. § nem alkalmazható, és számlát sem kell róla kiállítani (Áfa tv. 59. § (4), 159. § (4)). Belföldi fordított adózásnál az eladó nem fizet áfát az előlegre, mert az adót a vevő fizeti.
A vevő az előleghez kapcsolódó áfát akkor vonhatja le, ha a nevére szóló előlegszámla a birtokában van (Áfa tv. 120. §, 127. §).
Előlegszámla: határidő, tartalom, árfolyam
Az előlegszámlát a jóváírás vagy kézhezvétel napján, haladéktalanul ki kell állítani (Áfa tv. 163. § (1) b), (2) b)). A NAV 18. számú információs füzete szerint 2023. július 15. óta ez az átutalással fizetett előlegre is vonatkozik, korábban csak a készpénzes és bankkártyás előlegre. Átutalásos előlegnél sincs tehát 8 vagy 15 napos határidő. Kivétel az olyan uniós szolgáltatásnyújtás előlege, amely után az adót a másik tagállambeli igénybevevő fizeti: erről a számlát a következő hónap 15. napjáig kell kiállítani (Áfa tv. 163. § (2) a)).
Előlegszámla jár, ha az előleget adóalany vagy jogi személy fizeti. Magánszemélynél 900 000 Ft-tól kötelező, ez alatt csak akkor, ha kéri (Áfa tv. 159. § (2)).
Az előlegszámla teljesítési dátuma az előleg jóváírásának vagy kézhezvételének napja. Ezt akkor kell külön feltüntetni, ha eltér a számla keltétől (Áfa tv. 169. § g)). Ha a számla minden adata forintban van, az előlegszámla egyszerűsített adattartalommal is kiállítható. A számla egyéb kötelező elemeiről a számla kötelező tartalmi elemeiről szóló cikkünk ad áttekintést.
Devizás előlegnél az előleg napján érvényes árfolyamot kell használni. A végszámlán az előleggel fedezett rész az előleg árfolyamán marad, az előleggel nem fedezett részt a teljesítés napján érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani (Áfa tv. 80. § (1)).
Végszámla: hogyan kell elszámolni az előleget?
A végszámla a teljes ügyletet számlázza a teljesítés dátumával, és levonja belőle a már leszámlázott előleg adóalapját és adóját. Így csak a különbözet után keletkezik új fizetendő adó.
Példa egy 5 000 000 Ft + 27% áfa értékű megrendelésre, 1 270 000 Ft előleggel:
2. táblázat
Végszámla előleg-elszámolással
| Tétel | Adóalap | Áfa | Bruttó |
|---|---|---|---|
| Teljes ellenérték | 5 000 000 Ft | 1 350 000 Ft | 6 350 000 Ft |
| Levonandó előleg | −1 000 000 Ft | −270 000 Ft | −1 270 000 Ft |
| Végszámla fizetendő része | 4 000 000 Ft | 1 080 000 Ft | 5 080 000 Ft |
A táblázat szövegesen: a 6 350 000 Ft bruttó ellenértékből az 1 270 000 Ft bruttó előleget (1 000 000 Ft adóalap és 270 000 Ft áfa) levonva a végszámlán 4 000 000 Ft adóalap és 1 080 000 Ft áfa marad, összesen 5 080 000 Ft.
Végszámla áfája = 1 350 000 Ft − 270 000 Ft = 1 080 000 Ft
Egy ügylethez több előlegszámla is tartozhat. Ha az előleg több, mint a teljesített ügylet bruttó ellenértéke, a végszámlában az előleg csak a teljesített ügylet adóalapja és adója erejéig számolható el, a többletet az előlegszámla módosításával kell rendezni (NAV 18. információs füzet).
Részteljesítés és részszámla
Részteljesítés akkor van, ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek nincs akadálya (Áfa tv. 57. § (1)). Minden részteljesítés önálló teljesítés: saját teljesítési dátuma, adófizetési kötelezettsége és részszámlája van, akkor is, ha a vevő még nem fizetett.
A NAV a lakásértékesítéshez kiadott gyakran ismételt kérdéseiben rögzítette, hogy a részteljesítést nem a Ptk. alapján kell megítélni. Az Áfa tv. szerint olyan esetben is lehet részteljesítés, amely a Ptk. szerint nem az, és a felek megállapodása szerint a készültségi fokonként átadott munka részteljesítésnek minősül. A gyakorlatban ezért a szerződés és a teljesítésigazolás dönt: határozza meg a részeket, azok ellenértékét és az átadás-átvétel módját.
A részszámlán a részteljesítés napját kell teljesítési dátumként feltüntetni, egyébként ugyanazok az adatok szerepelnek rajta, mint bármely számlán. Az utolsó részteljesítésről szóló számla zárja az ügyletet. Ha a felek előleget is fizettek, a szerződésben érdemes rögzíteni, melyik részszámlából mennyi előleget vonnak le.
Előleg, részteljesítés vagy időszakos elszámolás?
A fizetési ütemterv nem dönti el az áfakezelést: az számít, hogy a fizetés idején mi teljesült. A teljesítés előtt fizetett részlet előleg. Részteljesítés akkor van, ha egy elkülöníthető részt ténylegesen átadtak. Ha a felek folyamatos ügyletnél időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, az Áfa tv. 58. §-a szerinti teljesítési időpont az irányadó.
3. táblázat
Előleg, részteljesítés és időszakos elszámolás összevetése
| Előleg | Részteljesítés | Időszakos elszámolás | |
|---|---|---|---|
| Mi történik? | Fizetés a teljesítés előtt | Elkülöníthető rész átadása-átvétele | Időszakonkénti elszámolás vagy fizetés |
| Mikor keletkezik az adó? | Jóváíráskor, kézhezvételkor | A részteljesítés napján | Főszabály szerint az időszak utolsó napján |
| Bizonylat | Előlegszámla, haladéktalanul | Részszámla | Időszakos számla |
| Jogalap | Áfa tv. 59. § | Áfa tv. 57. § | Áfa tv. 58. § |
A táblázat szövegesen: előlegnél a fizetés megelőzi a teljesítést, az adó a jóváíráskor keletkezik, és előlegszámla kell róla. Részteljesítésnél egy rész átadása az adóztatandó esemény, a fizetéstől függetlenül. Időszakos elszámolásnál a teljesítés főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja. Ha a fizetés esedékessége és a számla is korábbi, a számla kelte a teljesítés. Ha az esedékesség későbbi, az esedékesség napja a teljesítés, de legfeljebb az időszak végét követő 60. nap (Áfa tv. 58. § (1)–(1a)). A 12 hónapnál hosszabb elszámolási időszakban a 12. hónap utolsó napja is teljesítésnek számít (58. § (3)).
Mi a teendő, ha az előleget visszafizetik?
Ha a szerződés módosul vagy megszűnik, és az előleget részben vagy egészben visszafizetik, az adó alapja utólag csökken (Áfa tv. 77. § (1)). Teljes visszafizetésnél az előlegszámlát érvényteleníteni, részleges visszafizetésnél módosítani kell (Áfa tv. 78. § (1)). A vevő a korábban levont áfát ennek megfelelően korrigálja.
Mikor érdemes szakértőt bevonni?
Egyszerű, egyszeri ügyletnél, ahol egy előleget egy végszámla követ, a könyvelő rutinja általában elegendő. Szakértői átvizsgálást akkor érdemes megfontolni, ha egy ügyletben több előleg, részteljesítés és devizás tétel keveredik, ha a szerződésben szereplő fizetési ütemterv nem egyezik a tényleges átadásokkal, vagy ha az előleg és az időszakos elszámolás határa nem egyértelmű. Ilyenkor a hibás teljesítési dátum az áfabevallásban és az eÁFA bevallási tervezetben is eltérést okoz.
A BDO Magyarország Tax compliance csapata a szerződések, a számlázási folyamat és a bevallás összhangjának ellenőrzésében nyújt támogatást. Az ÁFA tanácsadás keretében az egyedi ügyletek minősítésében is segítséget kérhet.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a díjbekérő és az előlegszámla között?
A díjbekérő fizetési felszólítás, nem számla, ezért áfát nem keletkeztet, és a vevő nem vonhat le belőle adót. Az előlegszámlát a pénz beérkezése után kell kiállítani, és ez már adóügyi bizonylat.
Kell-e előlegszámlát kiállítani magánszemélynek?
Ha a magánszemély 900 000 Ft-ot vagy annál többet fizet előlegként, igen. Ez alatt csak akkor, ha kéri. Adóalany és jogi személy esetén összeghatártól függetlenül kötelező.
Mi történik, ha az előleg és a teljesítés között változik az áfakulcs?
Az előlegre az előleg napján érvényes adómérték vonatkozik, a végszámlában csak az előleggel nem fedezett részre kell az új kulcsot alkalmazni.
Hány előlegszámla tartozhat egy ügylethez?
Bármennyi. A végszámlán mindegyik előleget külön levonandó tételként kell szerepeltetni.
Mire kell figyelni az előlegszámla és a végszámla kiállításakor áfa szempontjából?
Az előlegszámlát a jóváírás vagy kézhezvétel napján haladéktalanul ki kell állítani, teljesítési dátumként az előleg napját feltüntetve, az akkor érvényes áfakulccsal és árfolyammal, annak az ügyletnek az adataival, amelybe az előleg beszámít. A végszámla a teljes ügyletet számlázza a teljesítés dátumával, és levonja belőle az előleg adóalapját és adóját, így csak a különbözet után keletkezik új fizetendő adó. Ha az előleg több, mint a teljesített ügylet ellenértéke, a többletet az előlegszámla módosításával kell rendezni.
Mi a különbség az előlegfizetés és az előre utalás között áfa szempontjából?
Az áfatörvény nem ismer külön „előre utalás” kategóriát: ha a vevő a teljesítés előtt utal, az előlegnek minősül, akkor is, ha a teljes vételárat fedezi. Ilyenkor az áfát a jóváírás napján kell megállapítani, és előlegszámlát kell kiállítani (Áfa tv. 59. §). Ha a vevő a teljesítés napján fizet, az nem előleg: az adó a teljesítéskor keletkezik, és a számlát haladéktalanul kell kiállítani. Utólagos fizetésnél a számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kiállítani (Áfa tv. 163. § (2)).
Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség előleg fizetésekor, és mi az előlegszámla teljesítési dátuma?
Belföldi, egyenes adózású ügyletben az előleg jóváírásának vagy kézhezvételének napján. Ez a nap az előlegszámla teljesítési dátuma, és a számlát ekkor haladéktalanul ki kell állítani.
Miben különbözik a részszámla az előlegszámlától?
A részszámla egy már teljesített, átadott részt számláz, ezért a teljesítéskor akkor is van fizetendő adó, ha a vevő még nem fizetett. Az előlegszámla teljesítés előtti fizetést dokumentál, és csak a pénz beérkezésekor keletkeztet adót.
Ütemezett fizetésnél előlegszámlát vagy részszámlát kell kiállítani?
A teljesítés előtti részletekről előlegszámlát, az átadott és átvett részekről részszámlát. Az előleget a végszámlában vagy a szerződésben megjelölt részszámlában kell levonni.
Melyik árfolyamot kell alkalmazni devizás előlegnél?
Az előlegszámlán az előleg jóváírásának napján érvényes árfolyamot. A végszámlán az előleggel nem fedezett részre a teljesítés napján érvényes árfolyam vonatkozik.
Ki segíthet az előleg- és részszámlázás áfa-megfelelőségének átvilágításában?
Áfa-compliance tapasztalattal rendelkező adótanácsadó, aki a szerződéseket, a számlázási rendszert és a bevallást együtt vizsgálja. A BDO Magyarország Tax compliance szolgáltatása ebben nyújt támogatást.
Kérdése van?
KAPCSOLATBA LÉPEK