Előleg és részteljesítés az áfa szempontjából – mire kell figyelni?

Az előleg és a részteljesítés gyakran előforduló fogalmak az üzleti gyakorlatban, különösen a hosszabb távú vagy nagyobb volumenű ügyletek során. Az alábbiakban összefoglaljuk a vonatkozó adózási szabályokat, bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat és különbségeket. 

Mi az előleg, és hogyan szabályozza az áfatörvény? 

Előlegről akkor beszélhetünk, ha a terméket megvásárló vagy a szolgáltatást igénybe vevő félnek szerződésen alapuló kötelezettsége van az ellenérték, vagy annak egy részének megfizetésére a teljesítést megelőzően. 

A Ptk. szerint az előlegként átadott összegnek biztosítéki, szankciós jellege nincs: a szerződés bármilyen okból történő meghiúsulása esetén visszajár. 

Az előlegről az Áfa-törvényben az 59. § (1)-bekezdésében találunk szabályozást. Eszerint előleg esetén a fizetendő áfát az előleg jóváírásakor, kézhezvételkor kell megállapítani. A jogszabály szerint az előleg a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a teljesítést megelőzően adott pénz vagy készpénzhelyettesítő eszköz, ami az ellenértékbe beszámítható. Az előleg előlegszámlával igazolandó tétel, amit az Áfa törvény alapján kell kiállítani az összeg átadását megelőzően, vagy annak átadásakor. 

Mi jellemzi tehát az előleget? 

• Nincs szankciós jellege, tehát minden esetben visszajár a "majdnem" vásárlónak. 

• Jogilag nincs korlátozva a mértéke, így az előleg összegének megállapítása teljes mértékben a felekre van bízva. Előleg így lehet a szerződéses összeg 100%-a is akár. 
   

Előlegszámla és adózási kötelezettségek 
Az előlegek kapcsán előlegszámlát kell kiállítani, amikor nem teljesült még az ügylet, de megtörténik a kifizetés (a teljes összeg vagy egy részösszeg) így a kiállítás dátuma és a teljesítési dátuma is meg fog egyezni. 

Az előleg számlákra az Áfa tv. 59.§ (1), illetve (2). bekezdései vonatkoznak, amelyek előírják, hogy főszabály szerint az előleghez adófizetési kötelezettség társul – ideértve azt az esetet is, amikor az igénybe vevő a közösségen belüli, főszabály szerinti teljesítési hellyel adózó szolgáltatásért fizet előleget (Áfa tv. 140. § a) pont), tehát nem csak egyenes adózásnál, hanem bizonyos fordított adózással érintett ügyleteknél is keletkezik adókötelezettség - ebben az esetben azonban az Áfa tv. alapján az előleget nem tekintjük fizetendő adó alapjául, így az előlegről kiállított bizonylaton nem az áfa arányos összegét kell szerepeltetni. 

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem minden esetben keletkezik adófizetési kötelezettség előleg fizetése kapcsán. Az alábbi esetekben például nem merül fel adófizetési vagy áfa bevallási kötelezettség sem az előleget fizető, sem az előleget átvevő fél oldalán: 

• Belföldi fordított adózású ügylet esetén; 

• Közösségen belüli termékbeszerzés vagy termékértékesítés esetén; 

• Az Áfa tv. 37. § alá nem tartozó külföldről igénybe vett szolgáltatások kapcsán fizetett előlegek esetén. 

 
Fordított adózás előleg
Fordított adózás esetén az előleg számla kiállításának kötelezettsége fennáll, ugyanakkor a számla áfát nem tartalmazhat. A számlán fel kell tüntetni, hogy “fordított adózású ügylethez tartozó előleg”. Ez jelzi a partnernek, hogy az adott bizonylat áfa szempontból kívül esik az adózási körön, azaz sem a kiállító, sem a befogadó nem szerepelteti azt az áfa bevallásában – a fent ismertetett ügyletek esetén.. 

Egyenes adózás előleg
Beszerzés oldalon az előleg összegét úgy kell felvinni az M-lap 02-es lapjára, hogy az (e) jelű oszlop első sorában jelöljük a V, mint végszámla jelöléssel az előleg nettó, valamint áfa értékét, és közvetlenül utána ismét feltüntetjük a végszámla adatait, de a nettó, valamint áfa értékét az előleg különbségével kell feltüntetni, KÜL=mint végszámla előleggel csökkentett értéke” jelölést kell kiválasztani az e oszlopban.   
 

Részteljesítés szabályai 
A Részteljesítéssel kapcsolatban az áfatörvény 57. § (1). bekezdése tartalmaz szabályokat. Részteljesítésről akkor beszélünk, ha az adott ügylet osztható (kivéve, ha a jogosult a szerződésben a részteljesítést kizárta). Az oszthatósághoz szükséges, hogy a felek különálló egységeket képezzenek, és megállapodjanak ezek külön-külön történő átvételéről. 

Részteljesítés címén tehát csak akkor lehet számlát benyújtani, ha az a magánjog szabályai szerint részteljesítésnek minősül. A részteljesítés és az előleg között az az alapvető különbség, a bizonylatolási eltérés mellett, hogy az előleg mindig a teljesítés előtt adott pénz, a részteljesítés pedig maga is teljesítésnek tekintendő. Az is lényeges különbség, hogy míg az előleg címén csak a tényleges pénzmozgás esetén van fizetési kötelezettség, addig a részteljesítés az érte járó ellenérték pénzügyi kiegyenlítése nélkül is számlázási és adófizetési kötelezettséggel jár. 

Részszámlát olyan esetekben kell kiállítani, amikor az ügyletben érintett felek a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás teljesítését szakaszokra bontják.  

Részteljesítésekben akkor lehet megállapodni, hogyha az ügylet tárgya természetben osztható, valamint ennek nincs egyéb akadálya. Ilyenkor meghatározzák az egyes részteljesítések tartalmát és ellenértékét.  

A részteljesítésekben való megállapodás legjellemzőbb az építőiparban. Amennyiben a munka bizonyos – partnerek által meghatározott - része elvégzésre került és a megrendelő elismerte a teljesítést.

Minden egyes részteljesítésről önálló részszámlát kell készíteni.

A részszámlának nincs különös adattartalma. Ugyanazokat az adatokat kell feltüntetni, mint egy normál számlában. Értelemszerűen a részteljesítés tartalmát kell megadni, a teljesítés időpontjaként pedig a részteljesítés napját szükséges feltüntetni.

Ugyanúgy, ahogy előlegszámla kiállítása esetén, részteljesítésnél is készül végszámla, ami az utolsó részteljesítés számlázását jelenti. A részszámlák áfa nélküli ellenértékét árbevételként kell figyelembe venni, valamint a részteljesítés ellenértéke után fel kell számítani az áfát, kivéve adómentesség esetén. Ha fordított adózás irányadó, akkor ugyancsak nem kell áfát felszámítani.  

Az előleg és a részteljesítés helyes kezelése kulcsfontosságú az áfa-megfelelés szempontjából. A hibás számlázás vagy időpontválasztás adókockázatokat hordozhat. 

Ha kérdése merül fel, forduljon bizalommal a BDO Magyarország adószakértőihez, akik támogatást nyújtanak az előlegek és részteljesítések helyes számlázásában és áfamegállapításában, segítenek az egyenes és fordított adózás közötti helyes alkalmazásban és biztosítják, hogy vállalkozása minden ponton megfeleljen az áfatörvény előírásainak.