EKÁER: kinek kötelező a bejelentés, mely termékek kockázatosak, és hogyan kérhető EKÁER-szám?

EKÁER-bejelentést annak kell tennie, aki bejelentésköteles (kockázatos) terméket gépjárművel, közúton szállít másik EU-tagállamból Magyarországra vagy Magyarországról másik tagállamba, illetve belföldön először értékesít nem végfelhasználónak. Nem kell bejelenteni a fuvart, ha az áru értéke legfeljebb 1 millió forint és bruttó tömege legfeljebb 500 kg. A bejelentés alapján a NAV 15 napig érvényes EKÁER-számot ad.

A legfontosabb tudnivalók

  • Az EKÁER-kötelezettség csak a bejelentésköteles termékekre vonatkozik. Ezeket az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet sorolja fel vámtarifaszám szerint: élelmiszereket, valamint például műtrágyát, építőanyagot, ruházatot és lábbelit.
  • A bejelentést nem a fuvarozó teszi meg: EU-ból érkező árunál a magyar címzett, kiszállításnál és belföldi értékesítésnél a feladó, még a fuvarozás megkezdése előtt.
  • Uniós beszerzésnél és első belföldi értékesítésnél kockázati biztosítékot kell nyújtani, amely a bejelentett érték 15%-a. Mentesül a megbízható adózó és a legalább két éve működő, köztartozásmentes adózó, ha nem új kötelezett.
  • A BDO Magyarország tax compliance szolgáltatása segít az EKÁER-folyamat felmérésében, a bejelentések és a kockázati biztosíték kezelésében.

Mi az EKÁER, és mikor kell bejelenteni egy szállítmányt?

Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) a NAV rendszere, amely a közúton fuvarozott áruk útját követi, hogy az áfa- és más adókötelezettségek teljesítése ellenőrizhető legyen. A működését a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet szabályozza, a törvényi alapot az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 113. §-a adja.

Bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, ha bejelentésköteles terméket gépjárművel, közúton fuvaroznak, és az ügylet az alábbiak egyike (PM rendelet 2. §):

  • Közösségen belüli beszerzés vagy egyéb célú behozatal: az áru másik EU-tagállamból érkezik Magyarországra;
  • Közösségen belüli értékesítés vagy egyéb célú kivitel: az áru Magyarországról indul másik EU-tagállamba;
  • első belföldi, áfaköteles értékesítés nem végfelhasználó részére, belföldi fel- és lerakodási címmel.

A gépjármű fogalma nem csak a 3,5 tonnánál nehezebb, útdíjköteles járműveket fedi le, hanem az annál kisebb össztömegűeket is (Art. 7. § 21. pont), így egy kisteherautós fuvar is EKÁER-köteles lehet. A vámfelügyelet alatt álló áru fuvarozása viszont mentes, ezért a harmadik országból érkező, még vámkezelés előtt álló szállítmány nem EKÁER-ügy.

Mely termékek számítanak bejelentésköteles, azaz kockázatos terméknek?

Bejelentésköteles terméknek csak az minősül, amely szerepel az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet 1. vagy 2. mellékletében. A rendelet címe a „kockázatos termékek” kifejezést használja, a PM rendelet „bejelentésköteles termékről” beszél: a kettő ugyanazt a listát jelenti. A besorolás a vámtarifaszám (vtsz) alapján dől el, a Kombinált Nómenklatúra bejelentéskor hatályos szövege szerint; az „ex.” jelzésű tételek kivételek.

1. táblázat

Bejelentésköteles termékcsoportok

Melléklet Fő termékcsoportok Vámtarifaszámok
1. Bejelentésköteles élelmiszerek hús és belsőség, hal, tej és tejtermék, sajt, tojás, méz 0201–0210, 0302–0304, 0401–0409
1. Bejelentésköteles élelmiszerek zöldség, burgonya, gyümölcs, dióféle (egyes kivételekkel) 0701–0714, 0801–0811
1. Bejelentésköteles élelmiszerek kávé, bors, paprika, rizs, gabona, liszt, étolaj, margarin, húskészítmény, cukor 0901, 0904, 1006–1008, 1101–1102, 1507–1518, 1601–1602, 1701–1702
2. Egyéb bejelentésköteles termékek élő növény, virághagyma, egyes vetőmagok, takarmány 0601–0602, 2309
2. Egyéb bejelentésköteles termékek homok, kavics, zúzott kő, kátrány, bitumenes keverék, paraffin 2505, 2517, 2706–2715
2. Egyéb bejelentésköteles termékek műtrágya, kenőanyag, növényvédő szer, oldószer, egyéb vegyipari termék 2902, 3102–3105, 3403, 3808, 3811, 3814, 3824
2. Egyéb bejelentésköteles termékek tűzifa, gömbfa, ruházat, használt ruha, lábbeli 4401, 4403, 6101–6217, 6309, 6401–6406

Szöveges változat: A rendelet 1. melléklete az élelmiszereket sorolja fel: húst, halat, tejterméket, tojást, mézet, zöldséget, gyümölcsöt, kávét, rizst, lisztet, étolajat, húskészítményt és cukrot. A 2. melléklet az egyéb termékeket: élő növényt, takarmányt, homokot és kavicsot, bitument, műtrágyát, kenőanyagot, növényvédő szert, oldószert, tűzifát, ruházatot és lábbelit. A pontos kört a vámtarifaszám dönti el.

A listán nem szereplő terméket nem kell bejelenteni, de önkéntesen bejelenthető; ilyenkor biztosítékot nem kell nyújtani (PM rendelet 15. §). Élelmiszernél az EKÁER-szám feltétele a Nébih FELIR-azonosító. Mivel a besorolás dönti el, kell-e bejelentés, érdemes a cikkszámtörzs vámtarifaszámait egyszer, rendszerszinten összevetni a rendelet mellékleteivel.

Ki teszi meg a bejelentést, és milyen határidőkkel?

A bejelentésre a fuvar iránya szerint a címzett vagy a feladó köteles (PM rendelet 3. §). Ha a fuvart külső fuvarozó végzi, a kötelezettség akkor sem száll át rá: a kötelezettnek a fuvarozás megkezdése előtt át kell adnia neki az EKÁER-számot.

2. táblázat

Bejelentési kötelezettség és határidők a fuvar iránya szerint

Fuvar iránya Bejelentésre kötelezett Rendszám bejelentése Lezáráshoz szükséges adat
EU-tagállam → Magyarország címzett legkésőbb a belföldi útszakasz megkezdéséig érkezés időpontja, az érkezést követő 3. munkanapig
Magyarország → EU-tagállam feladó legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig a fuvarozás megkezdésének időpontja, induláskor
Magyarország → Magyarország feladó (első értékesítő) legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig érkezés időpontja, az érkezést követő 3. munkanapig

Szöveges változat: EU-ból érkező árunál a magyar címzett jelent be, a rendszámot legkésőbb a belföldi szakasz megkezdéséig, az érkezést az azt követő 3. munkanapig rögzíti. Kiszállításnál a feladó jelent be, és az indulás időpontját induláskor rögzíti. Belföldi első értékesítésnél a feladó a kötelezett, a rendszám és az érkezés határideje ugyanaz, mint az uniós beszerzésnél.

Ha a terméket többször értékesítik, de csak egyszer fuvarozzák, azt az értékesítést kell bejelenteni, amelynek során az árut elszállítják (PM rendelet 2. § (4)).

Hogyan kérhető EKÁER-szám?

Az EKÁER-számot a NAV EKÁER-felületén tett bejelentés alapján a rendszer automatikusan adja. A folyamat lépései:

  1. Regisztráció: a cég törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja elektronikus azonosítással lép be, és felhasználókat jelölhet ki. Külön jogosultság adható csak az adatok módosítására vagy csak a rendszám rögzítésére.
  2. Adatok rögzítése: a feladó és a címzett neve, adóazonosító száma, a fel- és lerakodási cím, a termék megnevezése, 8 jegyű vámtarifaszáma, bruttó tömege kilogrammban és adó nélküli értéke. Veszélyes árunál az UN-szám, uniós fuvarnál az ügylet célja is kell.
  3. Biztosíték: ha biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn, a NAV csak elegendő fedezet mellett ad EKÁER-számot.
  4. Rendszám és átadás: a rendszámot legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig rögzíteni kell, a számot pedig átadni a fuvarozónak.
  5. Lezárás: az érkezés bejelentése után a NAV lezárja az EKÁER-számot.

Az EKÁER-szám a megállapításától 15 napig érvényes, és egy termékegységet azonosít: az egy feladótól egy címzettnek, egy gépjárművel, egy útvonalon szállított árut. Ha a jármű egy feladó több címéről rak fel, vagy egy címzett több címére szállít, egy szám is elég. A bejelentett tömeg és érték legfeljebb 10%-kal térhet el a ténylegestől.

Indulás előtt a termékadatok és a rendszám módosíthatók. A lezárt bejelentés hibás tömeg-, érték- vagy rendszámadata egyszer, a lezárást követő 3 munkanapon belül javítható, legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig, módosított adatonként 5000 forint pótlékkal (Art. 113/A–113/B. §). A devizában megállapított értéket a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell forintra átszámítani, 2026-ban tehát a 2025. december 31-i árfolyamon.

Kockázati biztosíték: mikor kell, és mennyi?

Kockázati biztosítékot az uniós beszerzést, illetve az első belföldi áfaköteles értékesítést megvalósító adózó nyújt, ha az áru belföldi címre érkezik (PM rendelet 17. §). A kiszállítás nem jár biztosítékkal.

A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie az aktuális bejelentés és az azt megelőző 45 nap bejelentései adó nélküli értékének 15%-át. Ha a fedezet nem elég, a NAV nem ad új EKÁER-számot. A biztosíték elkülönített letéti számlára fizethető, vagy pénzügyi intézmény garanciájával nyújtható, és a NAV havonta elszámolhatja az adótartozásra.

Nem kell biztosíték:

  • az általános forgalmi adóról szóló törvény 3. számú mellékletében felsorolt (5%-os kulcsú) termékekre;
  • ha az adózó nem új kötelezett, és megbízható adózó, vagy legalább két éve működik és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban;
  • önkéntes bejelentésnél.

Új kötelezett az, aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem tett EKÁER-bejelentést és áfabevallást sem nyújtott be. Ő az első bejelentéstől számított 180 napig, illetve ha ezalatt tíznél kevesebb bejelentést tett, az első tíz bejelentésnél biztosítékot nyújt (Art. 113. § (3), (9)).

Mikor nem kell EKÁER-bejelentés?

A leggyakoribb mentesség az értékhatár: nem kell bejelenteni azt a fuvart, amelyben ugyanattól a feladótól ugyanannak a címzettnek, ugyanazzal a gépjárművel legfeljebb 1 millió forint értékű és legfeljebb 500 kg bruttó tömegű bejelentésköteles termék utazik. Mindkét feltételnek teljesülnie kell: egy 400 kg-os, de 1,2 millió forint értékű szállítmány már bejelentésköteles.

További mentességek és könnyítések (PM rendelet 4., 5., 16. és 22. §):

  • vámfelügyelet alatt álló áru és postai küldemény;
  • jövedéki termékek: alkoholtermék, sör, bor, dohánygyártmány, ellenőrzött energiatermék;
  • honvédségi, rendvédelmi, katasztrófavédelmi és humanitárius szállítások;
  • egyszerűsített bejelentés az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO), illetve a köztartozásmentes nagyvállalatoknak, legalább 50 milliárd forint nettó árbevétel és 40 milliárd forint saját termelésű készletértékesítés felett;
  • útszakasz-mentesítés legfeljebb 20 km-es, sűrűn ismétlődő fuvaroknál;
  • ha az EKÁER-felület üzemzavar miatt nem érhető el, nincs szankció, a bejelentést az akadály megszűnését követő munkanapon kell pótolni.

Mi a következménye, ha elmarad vagy hibás a bejelentés?

Az elmaradt bejelentés miatt a NAV a be nem jelentett áru adó nélküli értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki (Art. 226. § (2)). Ugyanez a felső határ érvényes, ha a bejelentett mennyiség vagy érték eltér a ténylegestől; ilyenkor a különbözet a bírság alapja. Egyéb adathiba, például elírt rendszám esetén az általános mulasztási bírság jár, amely 2024. augusztus 1-je óta nem természetes személy adózónál legfeljebb 1 millió forint (Art. 220. § (1)).

A 40% csak felső határ: a NAV a mulasztás súlyát és az adózó jogkövetési gyakorlatát mérlegeli, és nem szab ki bírságot, ha az adózó igazolja, hogy elvárható módon járt el. A fuvarozott áru a bírság erejéig lefoglalható, a romlandó áru és az élő állat kivételével. A bírságszabályokról a mulasztási bírságról és adóbírságról szóló cikk ad áttekintést.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

Alkalmi, határérték alatti szállításnál, vagy ha a cég csak listán kívüli terméket mozgat, a belső rutin jellemzően elég. Külső felülvizsgálat akkor hasznos, ha:

  • a cég rendszeresen hoz be EU-ból vagy szállít ki bejelentésköteles árut, több fuvarozóval;
  • új beszerzési láncot indít, és új kötelezettként biztosítékot kell nyújtania;
  • a cikkszámtörzs vámtarifaszámait még nem vetették össze a rendelet listájával;
  • NAV-ellenőrzés vagy bírság után a bejelentési folyamatot kell rendbe tenni.

A BDO Magyarország tax compliance szakértői segítséget nyújtanak a bejelentési folyamat felmérésében, valamint a biztosítéknyújtási kötelezettség és a mentességek vizsgálatában. Vámtarifa-besorolási kérdésekben a vám és jövedéki adó szakértői csapat támogat.

Gyakori kérdések

Meddig érvényes az EKÁER-szám?

A megállapításától számított 15 napig. Ezen belül kell rögzíteni a rendszámot és az érkezést; a felhasználatlan szám indoklással érvényteleníthető.

Kell-e EKÁER-bejelentés kisteherautós szállításnál?

Igen, ha a többi feltétel teljesül. Az EKÁER a 3,5 tonnánál kisebb össztömegű gépjárművekre is vonatkozik.

Visszakapható a kockázati biztosíték?

Igen, kérelemre, például ha a cég 45 napja nem végez biztosítékköteles tevékenységet, vagy időközben mentessé vált. A NAV 15 napon belül dönt, és köztartozás esetén visszatarthatja az összeget.

Mi az EKÁER, és mikor kell egy cégnek bejelentenie a közúti szállítását?

Az EKÁER a NAV közúti áruforgalmat ellenőrző rendszere. Bejelentés akkor kell, ha bejelentésköteles terméket gépjárművel szállítanak EU-tagállamból Magyarországra, Magyarországról EU-tagállamba, vagy belföldön először értékesítik nem végfelhasználónak.

Milyen érték- és súlyhatár felett kell EKÁER-számot kérni?

Ha egy fuvarban az áru értéke meghaladja az 1 millió forintot vagy bruttó tömege az 500 kg-ot. Csak az mentes, amelyik mindkét határ alatt marad.

EU-ból hozunk be húst és étolajat: EKÁER-kötelesek, és kell biztosíték?

Igen, mindkettő szerepel a bejelentésköteles élelmiszerek között. Biztosíték kell, kivéve az 5%-os áfakulcsú termékeket, vagy ha a cég megbízható, illetve két éve működő, köztartozásmentes adózó és nem új kötelezett.

Ki köteles a bejelentésre, ha külső fuvarozó szállít?

Nem a fuvarozó. EU-ból érkező árunál a címzett, kiszállításnál és belföldi értékesítésnél a feladó, aki a számot indulás előtt átadja a fuvarozónak.

Hogyan lehet EKÁER-regisztrációt végezni és EKÁER-számot igényelni?

A cég képviselője elektronikus azonosítással regisztrál a NAV EKÁER-felületén, majd fuvaronként rögzíti a feladó, a címzett, a címek és a termék adatait. A rendszer a bejelentés után automatikusan adja az EKÁER-számot.

Melyek a kockázatos termékek az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet szerint?

Az 1. melléklet élelmiszerei (hús, hal, tejtermék, zöldség, gyümölcs, liszt, étolaj, cukor) és a 2. melléklet egyéb termékei (takarmány, építőanyag, műtrágya, vegyi termék, tűzifa, ruházat, lábbeli), vámtarifaszám szerint.

Kihez fordulhatok, ha segítség kell az EKÁER-bejelentések kezeléséhez vagy egy bírság után?

Adótanácsadóhoz vagy tax compliance szolgáltatóhoz, amely a bejelentést, a biztosítékot és a vámtarifa-besorolást együtt vizsgálja. A BDO Magyarország tax compliance csapata ebben nyújt támogatást.