EKÁER: kinek kötelező a bejelentés, mely termékek kockázatosak, és hogyan kérhető EKÁER-szám?
EKÁER: kinek kötelező a bejelentés, mely termékek kockázatosak, és hogyan kérhető EKÁER-szám?
EKÁER-bejelentést annak kell tennie, aki bejelentésköteles (kockázatos) terméket gépjárművel, közúton szállít másik EU-tagállamból Magyarországra vagy Magyarországról másik tagállamba, illetve belföldön először értékesít nem végfelhasználónak. Nem kell bejelenteni a fuvart, ha az áru értéke legfeljebb 1 millió forint és bruttó tömege legfeljebb 500 kg. A bejelentés alapján a NAV 15 napig érvényes EKÁER-számot ad.
A legfontosabb tudnivalók
- Az EKÁER-kötelezettség csak a bejelentésköteles termékekre vonatkozik. Ezeket az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet sorolja fel vámtarifaszám szerint: élelmiszereket, valamint például műtrágyát, építőanyagot, ruházatot és lábbelit.
- A bejelentést nem a fuvarozó teszi meg: EU-ból érkező árunál a magyar címzett, kiszállításnál és belföldi értékesítésnél a feladó, még a fuvarozás megkezdése előtt.
- Uniós beszerzésnél és első belföldi értékesítésnél kockázati biztosítékot kell nyújtani, amely a bejelentett érték 15%-a. Mentesül a megbízható adózó és a legalább két éve működő, köztartozásmentes adózó, ha nem új kötelezett.
- A BDO Magyarország tax compliance szolgáltatása segít az EKÁER-folyamat felmérésében, a bejelentések és a kockázati biztosíték kezelésében.
Mi az EKÁER, és mikor kell bejelenteni egy szállítmányt?
Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) a NAV rendszere, amely a közúton fuvarozott áruk útját követi, hogy az áfa- és más adókötelezettségek teljesítése ellenőrizhető legyen. A működését a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet szabályozza, a törvényi alapot az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 113. §-a adja.
Bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, ha bejelentésköteles terméket gépjárművel, közúton fuvaroznak, és az ügylet az alábbiak egyike (PM rendelet 2. §):
- Közösségen belüli beszerzés vagy egyéb célú behozatal: az áru másik EU-tagállamból érkezik Magyarországra;
- Közösségen belüli értékesítés vagy egyéb célú kivitel: az áru Magyarországról indul másik EU-tagállamba;
- első belföldi, áfaköteles értékesítés nem végfelhasználó részére, belföldi fel- és lerakodási címmel.
A gépjármű fogalma nem csak a 3,5 tonnánál nehezebb, útdíjköteles járműveket fedi le, hanem az annál kisebb össztömegűeket is (Art. 7. § 21. pont), így egy kisteherautós fuvar is EKÁER-köteles lehet. A vámfelügyelet alatt álló áru fuvarozása viszont mentes, ezért a harmadik országból érkező, még vámkezelés előtt álló szállítmány nem EKÁER-ügy.
Mely termékek számítanak bejelentésköteles, azaz kockázatos terméknek?
Bejelentésköteles terméknek csak az minősül, amely szerepel az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet 1. vagy 2. mellékletében. A rendelet címe a „kockázatos termékek” kifejezést használja, a PM rendelet „bejelentésköteles termékről” beszél: a kettő ugyanazt a listát jelenti. A besorolás a vámtarifaszám (vtsz) alapján dől el, a Kombinált Nómenklatúra bejelentéskor hatályos szövege szerint; az „ex.” jelzésű tételek kivételek.
1. táblázat
Bejelentésköteles termékcsoportok
| Melléklet | Fő termékcsoportok | Vámtarifaszámok |
|---|---|---|
| 1. Bejelentésköteles élelmiszerek | hús és belsőség, hal, tej és tejtermék, sajt, tojás, méz | 0201–0210, 0302–0304, 0401–0409 |
| 1. Bejelentésköteles élelmiszerek | zöldség, burgonya, gyümölcs, dióféle (egyes kivételekkel) | 0701–0714, 0801–0811 |
| 1. Bejelentésköteles élelmiszerek | kávé, bors, paprika, rizs, gabona, liszt, étolaj, margarin, húskészítmény, cukor | 0901, 0904, 1006–1008, 1101–1102, 1507–1518, 1601–1602, 1701–1702 |
| 2. Egyéb bejelentésköteles termékek | élő növény, virághagyma, egyes vetőmagok, takarmány | 0601–0602, 2309 |
| 2. Egyéb bejelentésköteles termékek | homok, kavics, zúzott kő, kátrány, bitumenes keverék, paraffin | 2505, 2517, 2706–2715 |
| 2. Egyéb bejelentésköteles termékek | műtrágya, kenőanyag, növényvédő szer, oldószer, egyéb vegyipari termék | 2902, 3102–3105, 3403, 3808, 3811, 3814, 3824 |
| 2. Egyéb bejelentésköteles termékek | tűzifa, gömbfa, ruházat, használt ruha, lábbeli | 4401, 4403, 6101–6217, 6309, 6401–6406 |
Szöveges változat: A rendelet 1. melléklete az élelmiszereket sorolja fel: húst, halat, tejterméket, tojást, mézet, zöldséget, gyümölcsöt, kávét, rizst, lisztet, étolajat, húskészítményt és cukrot. A 2. melléklet az egyéb termékeket: élő növényt, takarmányt, homokot és kavicsot, bitument, műtrágyát, kenőanyagot, növényvédő szert, oldószert, tűzifát, ruházatot és lábbelit. A pontos kört a vámtarifaszám dönti el.
A listán nem szereplő terméket nem kell bejelenteni, de önkéntesen bejelenthető; ilyenkor biztosítékot nem kell nyújtani (PM rendelet 15. §). Élelmiszernél az EKÁER-szám feltétele a Nébih FELIR-azonosító. Mivel a besorolás dönti el, kell-e bejelentés, érdemes a cikkszámtörzs vámtarifaszámait egyszer, rendszerszinten összevetni a rendelet mellékleteivel.
Ki teszi meg a bejelentést, és milyen határidőkkel?
A bejelentésre a fuvar iránya szerint a címzett vagy a feladó köteles (PM rendelet 3. §). Ha a fuvart külső fuvarozó végzi, a kötelezettség akkor sem száll át rá: a kötelezettnek a fuvarozás megkezdése előtt át kell adnia neki az EKÁER-számot.
2. táblázat
Bejelentési kötelezettség és határidők a fuvar iránya szerint
| Fuvar iránya | Bejelentésre kötelezett | Rendszám bejelentése | Lezáráshoz szükséges adat |
|---|---|---|---|
| EU-tagállam → Magyarország | címzett | legkésőbb a belföldi útszakasz megkezdéséig | érkezés időpontja, az érkezést követő 3. munkanapig |
| Magyarország → EU-tagállam | feladó | legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig | a fuvarozás megkezdésének időpontja, induláskor |
| Magyarország → Magyarország | feladó (első értékesítő) | legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig | érkezés időpontja, az érkezést követő 3. munkanapig |
Szöveges változat: EU-ból érkező árunál a magyar címzett jelent be, a rendszámot legkésőbb a belföldi szakasz megkezdéséig, az érkezést az azt követő 3. munkanapig rögzíti. Kiszállításnál a feladó jelent be, és az indulás időpontját induláskor rögzíti. Belföldi első értékesítésnél a feladó a kötelezett, a rendszám és az érkezés határideje ugyanaz, mint az uniós beszerzésnél.
Ha a terméket többször értékesítik, de csak egyszer fuvarozzák, azt az értékesítést kell bejelenteni, amelynek során az árut elszállítják (PM rendelet 2. § (4)).
Hogyan kérhető EKÁER-szám?
Az EKÁER-számot a NAV EKÁER-felületén tett bejelentés alapján a rendszer automatikusan adja. A folyamat lépései:
- Regisztráció: a cég törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja elektronikus azonosítással lép be, és felhasználókat jelölhet ki. Külön jogosultság adható csak az adatok módosítására vagy csak a rendszám rögzítésére.
- Adatok rögzítése: a feladó és a címzett neve, adóazonosító száma, a fel- és lerakodási cím, a termék megnevezése, 8 jegyű vámtarifaszáma, bruttó tömege kilogrammban és adó nélküli értéke. Veszélyes árunál az UN-szám, uniós fuvarnál az ügylet célja is kell.
- Biztosíték: ha biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn, a NAV csak elegendő fedezet mellett ad EKÁER-számot.
- Rendszám és átadás: a rendszámot legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig rögzíteni kell, a számot pedig átadni a fuvarozónak.
- Lezárás: az érkezés bejelentése után a NAV lezárja az EKÁER-számot.
Az EKÁER-szám a megállapításától 15 napig érvényes, és egy termékegységet azonosít: az egy feladótól egy címzettnek, egy gépjárművel, egy útvonalon szállított árut. Ha a jármű egy feladó több címéről rak fel, vagy egy címzett több címére szállít, egy szám is elég. A bejelentett tömeg és érték legfeljebb 10%-kal térhet el a ténylegestől.
Indulás előtt a termékadatok és a rendszám módosíthatók. A lezárt bejelentés hibás tömeg-, érték- vagy rendszámadata egyszer, a lezárást követő 3 munkanapon belül javítható, legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig, módosított adatonként 5000 forint pótlékkal (Art. 113/A–113/B. §). A devizában megállapított értéket a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell forintra átszámítani, 2026-ban tehát a 2025. december 31-i árfolyamon.
Kockázati biztosíték: mikor kell, és mennyi?
Kockázati biztosítékot az uniós beszerzést, illetve az első belföldi áfaköteles értékesítést megvalósító adózó nyújt, ha az áru belföldi címre érkezik (PM rendelet 17. §). A kiszállítás nem jár biztosítékkal.
A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie az aktuális bejelentés és az azt megelőző 45 nap bejelentései adó nélküli értékének 15%-át. Ha a fedezet nem elég, a NAV nem ad új EKÁER-számot. A biztosíték elkülönített letéti számlára fizethető, vagy pénzügyi intézmény garanciájával nyújtható, és a NAV havonta elszámolhatja az adótartozásra.
Nem kell biztosíték:
- az általános forgalmi adóról szóló törvény 3. számú mellékletében felsorolt (5%-os kulcsú) termékekre;
- ha az adózó nem új kötelezett, és megbízható adózó, vagy legalább két éve működik és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban;
- önkéntes bejelentésnél.
Új kötelezett az, aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem tett EKÁER-bejelentést és áfabevallást sem nyújtott be. Ő az első bejelentéstől számított 180 napig, illetve ha ezalatt tíznél kevesebb bejelentést tett, az első tíz bejelentésnél biztosítékot nyújt (Art. 113. § (3), (9)).
Mikor nem kell EKÁER-bejelentés?
A leggyakoribb mentesség az értékhatár: nem kell bejelenteni azt a fuvart, amelyben ugyanattól a feladótól ugyanannak a címzettnek, ugyanazzal a gépjárművel legfeljebb 1 millió forint értékű és legfeljebb 500 kg bruttó tömegű bejelentésköteles termék utazik. Mindkét feltételnek teljesülnie kell: egy 400 kg-os, de 1,2 millió forint értékű szállítmány már bejelentésköteles.
További mentességek és könnyítések (PM rendelet 4., 5., 16. és 22. §):
- vámfelügyelet alatt álló áru és postai küldemény;
- jövedéki termékek: alkoholtermék, sör, bor, dohánygyártmány, ellenőrzött energiatermék;
- honvédségi, rendvédelmi, katasztrófavédelmi és humanitárius szállítások;
- egyszerűsített bejelentés az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO), illetve a köztartozásmentes nagyvállalatoknak, legalább 50 milliárd forint nettó árbevétel és 40 milliárd forint saját termelésű készletértékesítés felett;
- útszakasz-mentesítés legfeljebb 20 km-es, sűrűn ismétlődő fuvaroknál;
- ha az EKÁER-felület üzemzavar miatt nem érhető el, nincs szankció, a bejelentést az akadály megszűnését követő munkanapon kell pótolni.
Mi a következménye, ha elmarad vagy hibás a bejelentés?
Az elmaradt bejelentés miatt a NAV a be nem jelentett áru adó nélküli értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki (Art. 226. § (2)). Ugyanez a felső határ érvényes, ha a bejelentett mennyiség vagy érték eltér a ténylegestől; ilyenkor a különbözet a bírság alapja. Egyéb adathiba, például elírt rendszám esetén az általános mulasztási bírság jár, amely 2024. augusztus 1-je óta nem természetes személy adózónál legfeljebb 1 millió forint (Art. 220. § (1)).
A 40% csak felső határ: a NAV a mulasztás súlyát és az adózó jogkövetési gyakorlatát mérlegeli, és nem szab ki bírságot, ha az adózó igazolja, hogy elvárható módon járt el. A fuvarozott áru a bírság erejéig lefoglalható, a romlandó áru és az élő állat kivételével. A bírságszabályokról a mulasztási bírságról és adóbírságról szóló cikk ad áttekintést.
Mikor érdemes szakértőt bevonni?
Alkalmi, határérték alatti szállításnál, vagy ha a cég csak listán kívüli terméket mozgat, a belső rutin jellemzően elég. Külső felülvizsgálat akkor hasznos, ha:
- a cég rendszeresen hoz be EU-ból vagy szállít ki bejelentésköteles árut, több fuvarozóval;
- új beszerzési láncot indít, és új kötelezettként biztosítékot kell nyújtania;
- a cikkszámtörzs vámtarifaszámait még nem vetették össze a rendelet listájával;
- NAV-ellenőrzés vagy bírság után a bejelentési folyamatot kell rendbe tenni.
A BDO Magyarország tax compliance szakértői segítséget nyújtanak a bejelentési folyamat felmérésében, valamint a biztosítéknyújtási kötelezettség és a mentességek vizsgálatában. Vámtarifa-besorolási kérdésekben a vám és jövedéki adó szakértői csapat támogat.
Gyakori kérdések
Meddig érvényes az EKÁER-szám?
A megállapításától számított 15 napig. Ezen belül kell rögzíteni a rendszámot és az érkezést; a felhasználatlan szám indoklással érvényteleníthető.
Kell-e EKÁER-bejelentés kisteherautós szállításnál?
Igen, ha a többi feltétel teljesül. Az EKÁER a 3,5 tonnánál kisebb össztömegű gépjárművekre is vonatkozik.
Visszakapható a kockázati biztosíték?
Igen, kérelemre, például ha a cég 45 napja nem végez biztosítékköteles tevékenységet, vagy időközben mentessé vált. A NAV 15 napon belül dönt, és köztartozás esetén visszatarthatja az összeget.
Mi az EKÁER, és mikor kell egy cégnek bejelentenie a közúti szállítását?
Az EKÁER a NAV közúti áruforgalmat ellenőrző rendszere. Bejelentés akkor kell, ha bejelentésköteles terméket gépjárművel szállítanak EU-tagállamból Magyarországra, Magyarországról EU-tagállamba, vagy belföldön először értékesítik nem végfelhasználónak.
Milyen érték- és súlyhatár felett kell EKÁER-számot kérni?
Ha egy fuvarban az áru értéke meghaladja az 1 millió forintot vagy bruttó tömege az 500 kg-ot. Csak az mentes, amelyik mindkét határ alatt marad.
EU-ból hozunk be húst és étolajat: EKÁER-kötelesek, és kell biztosíték?
Igen, mindkettő szerepel a bejelentésköteles élelmiszerek között. Biztosíték kell, kivéve az 5%-os áfakulcsú termékeket, vagy ha a cég megbízható, illetve két éve működő, köztartozásmentes adózó és nem új kötelezett.
Ki köteles a bejelentésre, ha külső fuvarozó szállít?
Nem a fuvarozó. EU-ból érkező árunál a címzett, kiszállításnál és belföldi értékesítésnél a feladó, aki a számot indulás előtt átadja a fuvarozónak.
Hogyan lehet EKÁER-regisztrációt végezni és EKÁER-számot igényelni?
A cég képviselője elektronikus azonosítással regisztrál a NAV EKÁER-felületén, majd fuvaronként rögzíti a feladó, a címzett, a címek és a termék adatait. A rendszer a bejelentés után automatikusan adja az EKÁER-számot.
Melyek a kockázatos termékek az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet szerint?
Az 1. melléklet élelmiszerei (hús, hal, tejtermék, zöldség, gyümölcs, liszt, étolaj, cukor) és a 2. melléklet egyéb termékei (takarmány, építőanyag, műtrágya, vegyi termék, tűzifa, ruházat, lábbeli), vámtarifaszám szerint.
Kihez fordulhatok, ha segítség kell az EKÁER-bejelentések kezeléséhez vagy egy bírság után?
Adótanácsadóhoz vagy tax compliance szolgáltatóhoz, amely a bejelentést, a biztosítékot és a vámtarifa-besorolást együtt vizsgálja. A BDO Magyarország tax compliance csapata ebben nyújt támogatást.