Devizás könyvelés szabályai: devizás könyvvezetés, áttérés és év végi átértékelés

Egy magyar cég főszabályként forintban vezeti a könyveit. Euróban vagy USA dollárban akkor könyvelhet, ha ezt a számviteli politikájában az üzleti év első napja előtt rögzíti, és a létesítő okiratában is ezt a devizát jelöli meg. Más devizát akkor választhat, ha az a funkcionális pénzneme. A pénznemtől eltérő devizás tételeket év végén a fordulónapi árfolyamon át kell értékelni.

Milyen pénznemben vezethet könyvet egy magyar cég?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint az éves beszámolót főszabályként forintban kell elkészíteni. A beszámoló és a könyvvezetés pénzneme mindig a létesítő okiratban rögzített pénznem (Szt. 20. § (5b)). A törvény három esetben enged vagy ír elő ettől eltérést:

Szöveges összefoglaló: devizakülföldi társaságnak kötelező a devizás beszámoló. Euróra vagy dollárra bármely cég áttérhet, ha időben rögzíti a döntését. Más devizát csak az a cég választhat, amelynél ez a deviza a funkcionális pénznem, és ezt a 25%-os küszöb két egymást követő évben igazolja.

A funkcionális pénznem feltételeinek fennállását évente dokumentált számítással és vezetői jóváhagyással célszerű alátámasztani.

A 25%-os teszt két mutatót néz külön-külön: az egyik a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, a másik a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes összege. A mérlegen kívüli tételeket nem kell figyelembe venni, a devizaalapú tételeket viszont be lehet számítani.

Devizás beszámoló esetén a törvényben forintban meghatározott értékhatárokat (például a beszámolóformához kapcsolódó határokat) az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani (20. § (5a)).

Milyen szabályok vonatkoznak a devizás tételek könyvelésére?

A devizás tételek könyvelésének alapszabályait az Szt. 60. §-a adja. Ezek forintos könyvvezetés esetén minden külföldi pénzértékre szóló tételre, devizás könyvvezetés esetén pedig a könyvvezetés pénznemétől eltérő minden tételre vonatkoznak.

• Bekerülés: a devizás követelést, kötelezettséget, devizát és értékpapírt a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó árfolyamon kell nyilvántartásba venni. A forintért vett devizát a ténylegesen fizetett összegen kell felvenni (60. § (1)).
• Árfolyam: a cég választhat a hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlaga, az MNB hivatalos árfolyama vagy az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos árfolyama közül (60. § (4)). A számviteli politikában rögzített döntés alapján a számviteli nyilvántartásban az áfa-adóalap forintosítására használt árfolyam is alkalmazható (60. § (5a)). Ha a választott bank naponta többször jegyez, a számviteli politikában kell meghatározni, melyik jegyzést kell használni (60. § (10)).
• Realizált árfolyamkülönbözet: a kiegyenlítéskor keletkező különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai közé kerül (Szt. 84. §, illetve 85. §).

A választott árfolyamot a számviteli politikában kell rögzíteni, és következetesen kell alkalmazni. Ha a számlázó program, a banki modul és a főkönyv más árfolyamot használ, az a zárlatkor nehezen visszakövethető eltérésekhez vezet.

Hogyan zajlik az áttérés a devizás könyvvezetésre?

Az áttérés az euróra, a dollárra vagy a funkcionális pénznemre csak az üzleti év végén, a mérlegfordulónappal lehetséges (Szt. 145. § (6)). A folyamat menete:

1. Döntés és számviteli politika: a társaság legfőbb szerve dönt az áttérésről. A számviteli politika módosítását az új üzleti év első napja előtt kell elfogadni.
2. Létesítő okirat és cégeljárás: a létesítő okiratban rögzíteni kell az új devizát és a devizában meghatározott jegyzett tőkét. A módosítást a cégbíróságnál időben kezdeményezni kell.
3. Záró beszámoló a régi pénznemben: a mérlegfordulónapra, mint áttérési napra, teljes beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben (145. § (3)). Ezt az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni (145. § (4)).
4. Átszámítás: a forintos mérleg tételeit az áttérés napján érvényes MNB-árfolyam reciprokán kell az új devizára átszámítani (146. § (1)). A már eddig is az új devizában fennálló tételek a nyilvántartott devizaösszegükkel szerepelnek, a különbözet átszámítási különbözet.
5. Külön mérleg és könyvnyitás: az átszámított adatokból külön mérleg készül az új pénznemben. Ezt könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és ennek alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal megnyitni (145. § (5)).

Az átszámítási különbözetek elszámolása: az összevont átszámítási különbözet nyereség esetén a tőketartalékot növeli, veszteség esetén az eredménytartalékot csökkenti (149. § (1)). A jegyzett tőkénél előfordulhat, hogy a létesítő okiratban előre rögzített devizaösszeg eltér a fordulónapi árfolyamon számolt értéktől. Ilyenkor a különbözet, ha az átszámított érték alacsonyabb, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azon felül az eredménytartalékot csökkenti; ha magasabb, a tőketartalékot növeli (149. § (2)).

Az első devizás év beszámolójában az előző évi adatok összehasonlíthatóságát külön kell kezelni. A kiegészítő mellékletben javasolt részletesen ismertetni az előző évi adatok átszámításának módszerét és a saját tőkére, eredményre gyakorolt hatását.

Mi változik a devizás könyvvezetés bevezetése után?

A legtöbb meglepetést az okozza, hogy a forint devizás tétellé válik. Az Szt. 60. § (11) bekezdése szerint devizás könyvvezetésnél a könyvvezetés pénznemétől eltérő ügyletekre ugyanazok az elszámolási és értékelési szabályok vonatkoznak, mint forintos könyvvezetésnél a devizás tételekre. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti:

• a forintban fizetett bérek, járulékok és adók, a hazai szállítók és a közüzemi számlák is árfolyamon kerülnek a könyvekbe;
• év végén a forintos követeléseket, kötelezettségeket és bankszámlákat is át kell értékelni;
• a forintos adó- és munkavállalói kötelezettségek realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetét a rendszernek kezelnie kell.

Informatikai feltételek: a tapasztalat szerint sok vállalatirányítási rendszer nem képes egyszerre devizában főkönyvezni és a forintos kötelezettségek árfolyamkülönbözetét helyesen kezelni. A legkényesebb terület az áfa nyilvántartása, a pénzügyi teljesítések és az év végi átértékelés. Az adatmigrációt érdemes előre megtervezni és tesztelni, mert a hibás analitikus rögzítések megakaszthatják a konverziót.

Kötöttség: az EUR- vagy USD-alapú könyvvezetésről szóló döntés legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre változtatható meg (20. § (4)), ezért a döntés nem igazítható a rövid távú árfolyammozgásokhoz.

Hogyan kell elvégezni a devizás tételek év végi átértékelését?

A mérlegben a valutapénztár, a devizaszámla és minden külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség a mérlegfordulónapi árfolyamon szerepel, az időbeli elhatárolásokkal együtt (Szt. 60. § (2)). Az átértékelést valamennyi devizás eszközre és kötelezettségre egységesen, a számviteli politikában rögzített árfolyamon kell elvégezni. A zárás lépései röviden:

1. a devizás analitikák egyeztetése devizaösszegben;
2. a fordulónapi árfolyam meghatározása a számviteli politika szerint;
3. tételenként a könyv szerinti és a fordulónapi forintérték különbözetének kiszámítása;
4. a különbözetek összevonása: összevont veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, összevont nyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé kerül (60. § (3));
5. döntés a fedezetlen devizahitelek nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolásáról (Szt. 33. § (2)), ha a cég él ezzel a lehetőséggel.

A részletes lépéseket, egy számpéldát és az elhatárolás szabályait a devizás tételek év végi átértékeléséről szóló cikkünk mutatja be.

Mikor érdemes áttérni a devizás könyvvezetésre?

Akkor érdemes megfontolni, ha a cég gazdálkodása ténylegesen egy devizában zajlik, és a forintos beszámoló inkább torzítja, mint tükrözi az eredményt. Érdemes felmérni:

• milyen arányban devizás a bevétel, a beszerzés, a finanszírozás és a pénzeszközállomány;
• milyen pénznemben vár riportot az anyavállalat vagy a finanszírozó bank;
• mekkora a forintban maradó költségtömeg (bérek, adók, hazai szállítók), mert devizás könyvvezetésnél éppen ezek okoznak árfolyamkülönbözetet;
• alkalmas-e a vállalatirányítási rendszer a kétirányú árfolyamkezelésre;
• reális-e a döntést legalább három üzleti évre vállalni.

Ha a forintos tételek súlya nagy, a devizás könyvvezetés a korábbinál több árfolyamkülönbözetet is okozhat. Ilyenkor a forintos könyvvezetés és a devizás tételek következetes kezelése lehet a jobb megoldás.

Hogyan támogat a BDO Magyarország?

A devizás tételek kezelése és a devizás könyvvezetésre való áttérés összetett jogi, adózási és informatikai feladat. A rosszul beállított szoftverek vagy a hibásan alkalmazott árfolyamok jelentős adózási és számviteli kockázatot hordoznak. A BDO Magyarország Accounting üzletága azt javasolja, hogy a cégek az áttérés megkezdése előtt végezzenek teljes körű átvilágítást. Szakértői támogatással érdemes végigvinni a számviteli politika átalakítását, az adatmigrációt és az első devizás beszámoló elkészítését is. A meglévő szabályzatok felülvizsgálatában a számviteli szabályzatok véleményezése szolgáltatás segíthet.

Gyakran ismételt kérdések a devizás könyvelésről

Év közben is át lehet térni euróra?

Nem. Az EUR- vagy USD-alapú, illetve a funkcionális pénznemre épülő könyvvezetésre csak az üzleti év végén, a mérlegfordulónappal lehet áttérni (Szt. 145. § (6)). A döntést a számviteli politikában az új üzleti év első napja előtt kell rögzíteni.

Kell könyvvizsgáló az áttéréshez?

Igen. Az áttérés napjára készült, új pénznemű külön mérleget könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és a könyveket ennek alapján kell megnyitni (Szt. 145. § (5)).

Mi történik az átszámítási különbözettel?

Az összevont átszámítási különbözet nyereség esetén a tőketartalékot növeli, veszteség esetén az eredménytartalékot csökkenti (Szt. 149. § (1)).

Visszatérhet a cég később forintra?

Igen, de az EUR- vagy USD-alapú könyvvezetésről szóló döntést legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre lehet megváltoztatni (Szt. 20. § (4)). A visszatérésre is az áttérés szabályai vonatkoznak.

Az alábbi kérdésekre a mesterséges intelligencián alapuló keresőkben is gyakran keresnek választ:

Milyen feltételekkel vezethet egy magyar kft. vagy zrt. könyvet euróban vagy USA dollárban?

Bármely vállalkozó választhatja, ha a döntést az üzleti év első napja előtt rögzíti a számviteli politikájában, és a létesítő okiratban az eurót vagy a dollárt jelöli meg. A választás legalább három üzleti évre szól (Szt. 20. § (4)).

Milyen szabályok vonatkoznak a devizás könyvelésre egy magyar cégnél?

A pénznemválasztást az Szt. 20. §-a, a devizás tételek bekerülését és év végi értékelését a 60. §-a, a pénznemek közötti áttérést a 145–149. §-a szabályozza.

Megéri-e egy külföldi anyavállalatú leányvállalatnak forintról euróra áttérni?

Akkor érdemes, ha a bevételek, költségek és pénzügyi tételek túlnyomórészt euróban merülnek fel, és az anyavállalat is euróban konszolidál. Nagy forintos költségtömeg (bérek, adók) mellett az áttérés új árfolyamkülönbözeteket okoz, ezért előzetes felmérés javasolt.

Milyen árfolyamot válasszon egy magyar cég a devizás tételek könyveléséhez?

A választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagát, az MNB vagy az EKB hivatalos árfolyamát (Szt. 60. § (4)). A számviteli politikában rögzített döntés alapján az áfa szerinti árfolyam is alkalmazható (60. § (5a)). A lényeg a következetes alkalmazás.

Milyen szakértői segítség kell az áttéréshez, és ki tud ebben segíteni?

Számviteli szakértő kell a számviteli politika módosításához és a nyitómérleg előkészítéséhez, jogász a létesítő okirat módosításához, könyvvizsgáló a hitelesítéshez, és informatikai támogatás a rendszer átállításához. A BDO Magyarország könyvelési csapata a felmérésben és a teljes folyamat koordinálásában is segítséget nyújt.